Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-13 / 213. szám
2 VIHARSAROK Ní;PE ti Szovjetunió a békéért, biztonságért és valamennyi nép egyenlő jogaiért küzd A Biztonsági Tanács szeptember 11-i ülése A TUrirnisARl Tanács hétfői öle- «én Malik elvlárs itebikonyflotta, ho>ty a tanács nem tárgyal" balja megfeleljen au amerikai repílíőiíépekrtek kkiai téríttet ellen intézeti támadását, ha néni hallgatják meg Kína képviselőit. A Kuomintang képviselője a kínai népi kormány meghívása ellen szólalt fel s jellemző módon rágalmakkal támadta a Szovjetuniót és a kínai népi kormányt. Malik elvtárs hangsúlyozta, hogy a kínai képviselő részvétele döntő fontosságú mind a kínai lendet bombázása, mind pisiig a Taivan szigelére történt behatolás kérdésében. A Szo\Je'úoió kitart artiel- le't. l»o«y bármely kormány, amely a<«ressrtó miatt panasszal fordul a Tanáeshoz, kisfák és liaRsas&ák mej*. Azután felolvasta az KXSz alapokmány 32. cikkelyét, amely kétségtelenül megállapítja, hogy a tanácsnak bármely nemzetközi viszály megvitatása során meg kelt hallgatnia a viszályban résztvevő mindkét felet, majd válaszolt a Kuomintang képviselőjének a Szovjetunió elleni rágalmazó állításaira. Rámutatott arra, bogy a Szovjetunió javaslatai a bika és a bizloiság, az J!\Sz alapokmányának, n Rizonségi látná es ügyrendi szabályainak és gyakorUCá- itak elveit határozzák meg. A Szovjetunió a békéért, biztonságért és valamennyi ország, valamennyi népnek egyenlő jogaiért küzd. A kínai népet nem a Kuomintang klikk képviseli, hanem a kínai népi kormány. A panaszt beterjesztő kormány hívóiké tében lehetetlenség az ügyel kivizsgálni. Austin, az USA képviselője határozottan ellenezte a mogluvásl és arra törekedett, hogy a Kuomintang küldöttet Kína képviselőjeként tüntesse fel. Szerinte azt a kérdést, ki hívatott Kína képviseletére, különállóan kell eldöntetik Sunde. Norvégia . képviselője bejelentette, hogy a szovjet javaslat mellett fog szavazni, amely arról szól, hogy hívjak meg Kína képviselőjét, Ez a javaslat észszerű és* megfelel a lanács gyakorlatának, amely június 25-én meghívta Dél-Korea képviselőjét. Kovcdo, Equador képviselője bejelentette, hogy Eqaador tartózkodik a szavazástól. Chmivel, francia küldőit kijelentette,hogy véleménye szerint meg kel! hívni Kína képviselőit álláspontjuk kifejtésére, anélkül, hogy szavazati jogot kapnának. Alvarez, kubai képviselő Kína képviseletének meghallgatása ellen foglalt állást. Jobb, Anglia képviselője hangoztatta, hogy ha a tanács meg kívánja hallgatni a kínai népi kormány képviselőit, ez elten semmiféle meggyőző érvet felhozni nem lehet. Nem lát azonban gyakorlati alajmt arra nézve, hogy miért kellene a kínai népi kormánynak ahhoz ragaszkodni, hogy képviselőjét el- küldje a Biztonsági Tanácsba, még mielőtt a Tanács bizottságot indítana Kínába. Véleménye 8 koreai néphadsereg főparancsnokságának hétfő esti hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének fö- parancsnoksága hétfőn psle közölte, hogy a népi hadseregnek azok az egységei, amelyek febzabadilob Iák (hinyit (fiúin). Korent (H<n- rói), Tapudont (Tajmdo) és Jégül, elfoglaltak más fontos ellenséges védelmi állásokat, folytatják támadásaikat. A Tnpudontói délre levő szakaszon az amerikai csapáink, köziük egy gépesített hadosztály elkeseredett ellenállást fejt ki. A népi hadsereg ebben a* irányban támadó egységei meg-’ törve az ellenség ellenállását, nagy veszteségeket okozva az ellenség-' nek, folytatják előnyomulásukat déli irányban. E harcokban a népi hadsereg egységei sok ellensége» katonái és tisztet semmisítettek meg és ejteltek foglyul és sok- hadianyagot zsákmányoltak. A népi Száz szónak is egy a vége: EaatatÉü tippszelvénye hadsereg egységei a partvidék men tón súlyos csapást mérve az ellenségre, amely szilárd védelmi állásokból ellentámadást indított, mindenül t előrenyomulnak. Szeptember 7'én a keleti partvidéken a népi hadsereg ségci lelőttek egy dászgépet. légvédelmi egy* amsn-ikai vn»szerint helyesebb volna, ha a kínai kormány ehhez nem ragaszkodna. * Ezután Jebb elnöki minőségében szavazásra tette fel a kérdést. A Tanács hat tagja, aSzov- jetúnió javaslata mellett szavazott. Ezek voltak: a Szovjetunió, Anglia, Franciaország. Norvégia India és Jugoszlávia. A javaslat ellen szavazóit az USA, a Kuomintang és Kuba. Tartózkodott a szavazástól Equador és Egyiptom. Igv a javaslatot nem fogadták el, mert a szükséges hét szavazat nem gyűlt össze. A Szovjetunió minisztertanácsának rendelete új erőmű létesítéséről Az ipari üzemek, a legelők vízzel való ellátásának biztosítására, a gyapotlerniesztésre szolgáló uj földek öntözésére, az álkillmyész- lés lakarmánybázisa továbbfejlesztése céljára a Szovjetunió minisztertanácsa elrendelte Nyugafc-Turk- méniában az Amu-Darja alsó folyásán és a Karakum .sivatag nyugati részén erőmüvek építését. A rendelet értelmében a felépítendő turkméniai Amu-Darja és krasz- novodszki főcsatorna iioo kilométer bosszúságban megkerüli o Szarikamis-i katlant cs a Kara- kum-pusztán keresztül öntözésre szolgál a nvugat-tiirknjéaiiai viz- szegény vidékeken. A főcsatornán két gátat kell felépíteni nagy víztárolóval, Nagy csővezetéket kell A Biztonsági Tanács iegköze-j építeni összesen iooo kilometer lebfob ülését szeptember 12-én dél-1 hosszúságban, a csővezeték az ipari utánra hívták össze. ] telepet és lakótelepeket látja el vízzel. A Tahia-Tasi gáttól kiinduló turkmén főcsatorna feihasználása alapján egymillió 3oo ezer hektár kilerjeilésü uj foki öntözését hiztositják, főleg gyapotícr- mcsztós céljaira. A Karakum-siva- tag hétmillió hektár kiterjedésű legelőjének vízzel való ellátását, as ipari üzemeknek* a vasúti szállítás nak, ivó- és ipari célokra szolgé.ió vízzel való teljes ellátását. Nyugat- Turkménia lakótelepeinek vizei látását és öntözését szintén a főcsatorna biztosítja. A Turkmén főcsatorna előkészítő munkálataihoz i{p5i-bcn kell hozzálátni, ipő- re pedig Ive kell fejezni a gát éa vízierőművek megépítésélj Be kell fejezni a Turkmen- főcsatornát minden felszerelésével, a víziévé-, zeíő, elárasztó és öntSzőcsatemák- kal egviii t. „Semmiféle fenyegetés, semmiféle üldözés nem fog meggátolni bennünket abban^ hogy folytassuk békeharcunkat99 — jelentette ki Mauricze Thorez a déifranciaországi Gapban Maujicsso Timrez, a “Francia Kommunista Párt főtitkára a déd- franeiaorezági Oapban sokezer főnyi lelkes hallgat óság előtt nagy beszédet tartott, amelyben éléstár megliélyegezte a francia kormány háborús politikájúi. — A francia kormány — mutatott rá beszéde elején — IS hónapra akarja felemelni a katonai szolgálat idejét, ami önmagában esők állomása lenne a katonai szolgálati idő kot évre való meghosszabbításának. Másrésziől a kormány önkénye megtorló intézkedéseket alkalpmz a bevándorolt dolgozók ellen és különösen a spanyol köztársasági dolgozók elten. A francia, kormány módszerei a sötft-mlíkíí Gesztapőra emlékeztetnek. Mauricze- Thorez rámutatott arra, hogy mindennek a hajszának a cóija a háború előkészítése és hangsúlyozta, hogy a katasztrófa megakadályozására az egész francia nép összefogásiíra és teljes erőfeszítésére van szükség. — Semmiféle fenyegetés, semmiféle üldözés nem fog meggátolni bennünket abban, hogy folytassuk béke- harcunkat — hangsúlyozta Thorez. Ezután kiomol te: a békéért harcolni egyet jelent a kenyérért, a szabadságért folyó harccal. — A francia kormánykörök jelenleg nyíltan célzásokat teremek az 1496—fó-es kivételes kouiaimústa- eUeoes törvények újbóli alkalmazásának Ehetőségére, host azonban 1950-et írunk — mondotta — nem 1939-et, a francia m un kás osztói y most sokkal erősebb, mint valaha volt. A lioni katonai bíróság nemrég hozott ítélete, amelynek értelmében felmeütötték a. 18 r.-.-m ■ békéim rcaei, azt- bizony it.ja, ig:. lehetséges a háborús uszltókat_ meghátrálásra kényszeríteni. Ehhez azonban egységre van szükség, egységre a munkások és a parasztok, a kommunista, szocialista és a keresztény dolgozók között,. A koreai mag {far tábori kórházban már több mint száz súlyosan sebesült harcost gyógyítottak meg A Koreába érkezett magjai | san sebesültet gyógyítottak meg. egészségügyi dolgozók nyomban | Ezek mar el is hagyták st lobon megérkezésük után — július végén — ’ tábori kórházat szereltek fel. Koreai orvosokkal szoros együttműködésben éjjel-nappal keményen dolgoznak, hogy a w>l«e*ült harcosok egészségét visszaadjuk, Szop- tomber 5-ig több mint száz eúlyokórháznt és visszatértek- a frontra. A táliori kórházban egésze égügyi gondozásban részesítik azokat a polgári személyeket is, akik as amerikai repülök légitám»-láea estek áldozatul. Megnyílt a román békekongresszus Szombaton megkezdődött a román békekongresszun. Megnyitó bo- szódélven Sodoveaau akadémikus, a Román Népköztársaság Állandó Bé- kebiaottságának elnöke a többek kiűzött a következőket- mondotta: »EbANYÁK SZAVA Irin: MARIJA CYEMCSENKO mexŐKttxdÚHX fivéreim, gyermekeim. 1941 július 22-óie emlékezem, amikor először vágódott élesen az agyamba, mit takar oz a szörnyű szó: —• Háború. Alig telt el öt óv a háború befejezése óta. Még sokszázezer anya siratja a hitlerista háborúban e'e ett gyermeket. Az azóta felszántott földeken még nem mindenütt tűntek el a fufóárkok és lövészárkok nyomj«. 8 a vihar után ültetett fiatal fák most termik még csak első gyümölcseiket. A baljóslatú »háború« szót azonban ismét halljuk az Óceánon túlról. Blállatia- sodott embeiek, akiknek semmi sem szent, konyör- Olvasgatom a folyóira- télén cinizmussal liangoz- tot, hirtelen a saját osa- tát ják. A »World A Halódom képe tűnik fel irs« folyóirat hasábjain szemeim előtt, — anyám, igy harsognak: »Ha nem Lapozgatok a Béke Híveinek folyóiratában. Olvasom a francia anyák, a Vietnami an eléseit katonák szülőinek gyűléséről szóló beszámolót. Magam előtt látom Beauregard asszonyt, akinek fia nem tért haza a frontról, szinte hallom haragos, felháborodott szavait: —- Anyák! Hallgassatok meg engem! Fiam még húszéves sem volt. Ne engedjük, hogy a halálba küldjék gvermekoin- ket! Hallom Pariidé asz- szony szavait is, amint Ka felé fordul: — Nem azért neveltelek, hogy' a gyarmatosítók ágyútölteléke legyél! találunk valami megoldást, amivel meg tudjuk állítani a lakosság szaporodását, akkor kénytelenek leszünk támadó háborút indítani.« lfe felhangzik az anyák millióinak válasza is: Nem enged jiik 1 Az elmúlt év nyarán ott voltam a moszkvai békekonferencián. Még a fülemben csöngőnek Ali- tovesanko elvtársnak, a herszoni ‘ területen lévő «Sztálin* kolhoz elnökének szavai, amellyel a küldöttük 'felé fordult: — Ebben a teremben itt van a Szovjetunió mind a 200 millió polgára — a béke 200 millió szenvedélyes hive. Valóban igy van! Kétszáz milliónyian vagyunk: az egész szovjet nép felemeli szavát a béke, az emberiség, az anyák, a gyermekek boldogsága érdekében. A «béke» szó előttem nem esupán hazám és az összes demokratikus országok békés virágzásának biztosítékát jelenti. Ez a szó jelképezi szamomra a munka örömét is a földön és az emberek elégedd t, gazdag, bőségben élő és kulturált életét biztositó merész bolsevik tervek megvalósításának gyönyörén égét. A «béke» szó mindezeken túl az anyaság boldogságát is magába foglalja ÓB ez nem csupán az én érzésem, az én gondolatom. ' Mi, szovjet asszonyok a béke többi harcosaival együtt kijelentjük: a béke legyőzi a hál»)rá sötét erőit) lien az ünnepélyes pillanatban a román békekongreeezu6 megnyitásán elsőt-orban arról- a férfiről kell megemlékeznünk, öl i mindig velünk van, a népek vezetőjéről és tanítójáról, Sztálin élvtársról.« Sa» doveanu ezután erélyes szavakkal megbélyegezte az amerikai imperialisták koreai agresszióját, majd ezeket mondotta: »Népköztársaságunkban a dolgozó nép minden újabb vívmánya erőnk; megszilárdítását jelenti a szocializmushoz vezető úton. A szocializmus legbecsületesebb és lagszorgaliua a’jb építői, egyben a béke kiváló harcosai' is.« Majd a külföldi vendégek üdvözlő 1 eszedei után megkezdődet! az előterjesztett jelentés vitája, — Csu-Eit-Laj elvtárs távirata az ENSz-hei Csu-En-Laj elvtárs, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere táviratot intézett Oladwyn .Tebtéhez. • Biztonsági Tanács elnökéhez - cjg Trygve -Lio-hcz, az ENSZ főtitkárához, amelyben a Kínai Nép- közi árvaság népi kormánya nevében kifejtette,- hogy ragaszkodik ahhoz, amikor a Biztonsági Tanács a Kínai Népköz'.ársa,-ággal kapcsolatos kérdéseket tárgyal ja, jelen legyen a Kínai Népköztársaság képvi-elője* aki ismertetni fogja az ügyet »--r ié'iztve-,z annak ínegvhatását«m.
