Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-12 / 212. szám
VIHARSAROK NÉPE s Jíá>l dolcioízik a túrkeve-ballai állami gazdaság építkezésénél — Szaktársak, alakítsuk meg mi is, itt, az építkezésnél a komplex- brigádot! Nem egy azaktárs mondta már, hogy ahol komplex-brigád működik, sokat javult a munka! És milyen lelkesen beszéltek az eredményekről! Csuk nem maradunk le mögöttük? T... így kezdődött és nőm sokkal később isegttlakították a turkeve- barlai áUami gazdaság építközé'Sér nól dolgozók is a komplex-brigádot! Regős János építésvezető, ifj. Karsai János munkavezető jártak ©löl a brigád munkájának eredményessé tételében. Céljuk: jobb munkaszervezést, jobb anyagellátást, ee- lejtmontcvebb munkát elérni. A brigád, születésének órájától kezdve nekifeküdt a munkának és már az eiső napokban szép sikereket könyvelhettek el, Sok- baj volt a tetőcserép tárolással. Az épülő falak körül rakták le, ott aztán egy csomó összetört, —■ növekedett a selejt. Itt tenni kell valamit! — és ezzel ki is mondták az első feladatot a komplex-brigád tagjai, ötletekkel jöttek, aztán elhatározták : hosszú deszkákkal letakarják a cseiépcsomókat, — nem is tört © len cserép sem azután.-4, brigád tagjai tovább keresték: hol kell segíteni? Maguk a dolgozók jöttek, felkeresték a brigádot: »Itt ez a hiba. Amott így áll a holyzet, a munka megjavítása érdekében szükséges, hogy szétnézzem ott is a brigád!« Következő feladatnak kitűzték, a ítiepnin« (pallón)♦való malterszál- lítás megkönnyítósét. — Amikor tiepniu visszük fel b maltert az épülő falakra, vagy nem tudják tele rakni a bordóládát, vagy kihull egy csomó, — vetették fel a segédmunkások. Mit lett a komplex-brigád? Újítást vezetett be! hifundá llak egy billenős malterhordó ládát, a. a trepnin való szállításnál is vízszintesen áll, — tehát csurig • ig lehet rakni, könnyebb is vto- n' ért a hátsó segédmunkásnak neiu kell erejét megfeszítve magasra emelni a ládát, hogy ne hulljon ki a malter. Azóta már így dolgoznak és rokkái könnyebben, gyorsabban megy a szállítás. Sok időveszteséget jelentett még itt a ballai építkezésnél az anyagszállítás. »Nagyok a távolságok!« — így mondták a dolgozók, hogy ez a baj. Ma már ez se baj! A komplex-brigád megbeszélte a dolgot az állami gazdasággal, kaptak néhány csillét, sínekkel együtt, aztán egyik napról a másikia kiépítették a »vasutat«. Csillén szállítják az anyagot! — Legutóbb 30 köbméter betont, 35 köbméter dunakavicsot és 20 köbméter földet szállítottunk csillékkel — mondja ifj. Karsai János. — Azt is kiszámítottuk, bogy így 9 órát takarítottunk meg •— Minden perc, óra időmegtakarítás sokat jelent! — ezt tartják a dolgozók, de szem előtt tartják az anyag jó kihasználásának fontosságát is. Az egyik épület (rontásánál kikerült darab-téglákat is bebasználták és így öt köbméter téglamegtakaritást éltek el. Az eredmények, melyek eddig születtek a brigád munkája nyomán, legyenek újabb kiindulópontjai a fejlődésnek. Vegye ki részét a komplex-brigád a verseny szervezéséből, a politikai felvilágosító munkából is. A hosszúlejáratú versenyszorződések megkötését meg kell gyorsítani, mert eddig az építkezés dolgozóinak csak 70 százaléka kötött szerződést, A munka folyamatosságát már jó anyagellátással biztosítják; ezen a téren sikerült kiküszöbölniük minden zökkenőt. Ez már magában véve is komoly eredmény, példát vetetnek ezen a téren többi építkezésetek is a ballaiakfól! S. E. MSzT titkári értekezlet volt Békéscsabán A Magyar-Szovjet Társaság bé- kési negyei titkársága szeptember io-én összlitkári értekezletet tartott Békéscsabán. Az elnöki megnyitó után Szalui János, az MSzT békéscsabai titkára elmondotta, bogy a mai értekezlet egyik főpontja a .közeledő tanácsválasztár iokbal kapcsolatos (ennivaló megbeszélése. Feladatul tűzte ki az MSzT-szervezetek felé, hogy munkájukon keresztül sorakoztassák fel * dolgozók minél szélesebb tömegeit a nagy Szovjetunió köré. Szabó elvtárs után Kiss József, az MSzT megyei titkára mondotta el beszédét, megjelölte azokat a feladatokat, amelyeket az MSzT-» szervezeteknek -a legsürgősebben kell végrehajt anjok, bogy munkájuk még . eredményesebb lehessen. Rámutatott azokra a hibákra, amelyek egyes szervezeteknél fennállnak, Elmondotta, hogy a szervezetek soraiba iá beférkőzött az (ellenség s a jü\ őben tegyenek üteg mindent, hogy az MSzT-szerveze- lek a I’árt komoly segéd csapataivá váljanak. A hozzászólások során Nígy István, a kevernie«» MSzT elnöke ver senyre hívta ki a megye össze* MSzT-szer\uzeU:it. A versenypon tokai a következőkben jelölte meg: október aő-ig politikai meggyőzés mellett a tagtoborzást ioo százalékban végrehajtani, a jelentéseket pontosan beküldeni, a tagdijakat száz százalékig befizetni, 8 tanácsok jelentőségét ismertetni a község dolgozóival, az MSzT-tag- ság részvételét a tszcs szervezési munkákban. Légijén a tánc a haladó művészet zászlóvivője! A Túncszövetscg Bő kés megy©! Munkaközössége szeptember 10-én tartotta BókéBCsabáu harmadik •konferenciáját, melyen Bum Miklós megyei szakreferens tartott, a népi táncok feldolgozásáról előadást. Rámutatott arra, hogy népi t áucművószetünk csak úgy lesz teljes, ha népi tánekincsünkbe beleillesztjük mint önálló, de vole tel- jcaon össafc'függő színfoltot, nemzetiségetek jellemző táncait is. A narodnyikok nagyon, sokat ártottak a felszabadulás után fejlődésnek indult népi tánckultúrának. Voltak elbulettositó törekvések is. A megalakult táncszövetség, a népből kiemelkedő koreográfusok azonban felvették a harcot a reakcióval. Az országban közvetlen a felszabadulás után. 100 népi tánc- ■TSoport volt, 1950-ben összes népi láncc soportjaink száma háromezren felül van. Magában Békés megyében 63 népi tánccsoport működik. Az élenjáró, a tánogyüjtésbon és jó munkában példamutató csoportokat bázis-csoportokká nyilvánítják. Ilyen bázis táncésöpört a békéscsabai DiSz' Balassa tánccsoportja is. A haladó táncművészet célja az, hogy fiatalos lendületet, optimizmust ébresszen a dolgozókban. Ne legyen a tánc küleőséges utánzás, hanem ábrázolja, fejozzo ki hűen A váltakozó közösségi élményeket. Az előadás után két orosz és két magyar tánofilmet mutattak he a részvevőknek, majd délután a jelenlévő tótkomlósi szlovák, a battonygi román, a gyulai, a nagykamarás!, az orosházi úttörő, a ■békéscsabai Balassa, a pamutipari és a Kötöttáru NV táncegyüttesei szerepeltek s értékelték ki a szereplők táncát. Hunyadi László megyei propagandista a szeptember aő-én beinduló »Uj Világ«-kampány sikerének biztosításához szükséges feladatokat jelölte meg. Több hozzászólás után az értekezlet az Inter- nacionálé eléneklésével ért véget. BÉKÉSCSABAI EA.MUTSIüVd W! Magy ar Mária és Kras/.kó Erzsébet szövök, mór hetek óta hanyagul vezeíltek a 'Ervköny vei;eket, melynek nyomán nem lehet pontosan áttekinteni a tervleíjesátéstttept. Vegyelek példát Pribojszhi Mária automata szövőről, aki munka után ezt a feladatát rendszeresen elvégzi! FAZEKAS ISTVÁN TERMELÉSI FELELŐS. OROSHÁZI MAGASÉPÍTŐ NV! A dolgozók által benyújtóit verscnyfelliívásókat ne a fiókban fariad, hanem vidd ki a dolgozók közé, ismertesd velük, hogy minél többén csatlakozzanak- hozzá. A versenyfelhívások fiókban tartásával a inimkaverscnv nem szélesíted, hanem gátolod! VÉSZTŐI GÉPÁLLOMÁS! A szeghalmi »Ady« lernietőesoporSnál dolgozó (rotorotok nincs ellátva világítással. A gép így nem tud éjiéi dolgozni. Ezzel úgy a saját; mint a tszcs tervének időbeni végrehejtestet gátoljátok. TERMELŐSZÖVETKEZETEK, TE1U1EÍ.(»CSOPORTOK! A szeghalmi »Ady« tszcs lapjai iminkatolajánlúskénl vállalták, hogy október (i-ra, megyénk folszaltaiHtesúnak 6. évfordulójára befejezik az öszdek vetésid. Kövess;'b-k a sz-; halmiak példamutató kezdeményezését. A Ruhagyárban sok szó esik szeptember 14-értíl, amikor az ötéves tervköíesön nyereménykötvényeit kezdik sors>d Még néhány nap és megkezdődik az ötéves tervkölcsönköfvé- nyek nyereménysorsolása. Megyénk dolgozói is nagy lelkesedéssel készülnek erre a napra, mert tudják, hogy népgazdaságunk jelentős győzelmét ünnepük ezen a napon. ^leglátogaüuk a békéscsabai Ruhagyárat, amely Békéscsabának az ötéves tervtől kapott egyik legszebb ajándéka. Ez a gyönyörű, modern gépekkel felszerelt üzem. az ötéves terv első évében indult be és ma már több mint 700 dolgozót foglalkoztat. Ilrabovszki János á 3-as gépteremben, a kettes szalagban dolgozik. Munkaruháján ott csillog a DISz jelvénye, örömtől kipirulva mondja el, hogy milyen nehezen várja a nyereménysorsolás első napját .— Nem csak azért várom nehezen, mert arra gondolok, hogy hátha én is nyerek, — mondja hanem azért is, mert ez újabb csapás a reakció hazug hírveréseire. Emlékszem, annakidején, hogy igyekeztek a reakció ügynökei lelebeszélni a dolgozók fejét. Azt beszélték, hogy az állam megzsarolja a dolgozókét és ehhez hasonlókat Hát most bebizonyosodott hogy mennyire hazudtak. Itt van ez a hatabnas üzem is, címek a felépítéséhez is rengeteg pénz kellett és már ebben is megkaptuk aiáiaiorosan azt, amit akkor adtunk- Nekem is leghőbb vágyam teljesült akkor, amikor ide bekerülhettem dolgozni és a pénz, amit akkor adtam, itt van megsokszorozva a gépemben, amelyen örömmel dolgozom. Szegedi Péter főművezetőt alig találjuk meg az üzemben. »Péter bácsi« mindenütt ott altar hinni, ahol esetleg baj van a gépekkel, féltve; gondosan javítgatja, kezeli a gépeket. — Boldogan írtam a nevem mellé a 3000 forintot a ttrvköl- csön jegyzés Idején, — mondja Szegedi Péter —, tudtam, hogy visszatérül nekem. Ez most bizonyosodik be újra, amikor szeptember 14-én nagy pánsisuegeket fizet viBixa az állam a dolgozóknak Azért mondom, hogy újra. mert azok a közintézmények, hidak, vasutak, gyárak, melyek az öiévcs tervünk első évében eddig épültök, már bebizonyították, hogy visszatérül sokszorosan, amit ‘akkor kölcsönadtunk. Mi’ saját erőnkből építjük országunkat, a szocializmust! Máesai Sándor szalagvezcúi Gajdos Mária, szálazó is és a többi dolgozók valamennyien lelkes hangon beszélnek szeptember 14-ről. Hangjukból kicsendül, hogy győzelmet ünnepelnek akkor, azt a győzelmet, amelynek »nyomában áj országot építő ötéves tervünk során még újabb sikerek sorozata lép. (Zs) fi békéscsabai téglagyár párosmsaüyben megelőzte versenytársát, a nagybátonyi téglagyárat A Békési Téglagyárak. NV békéscsabai telepe ez év június elsején versenyre hívta ki a Nagy- bátony-újlaki Téglagyár NV telepét. A verseny első kiértékelése augusztus 31-én történt meg és az első háromhónapi terv táljositésben a békéscsabai téglagyár került az első helyre. Az eredmények a kiértékelés alapján a következők: Nyerscserépnél a háromhónapos tervét a békéscsabai téglagyár 117 százalékban, a nagybátonyi 90.5 százalékom, a nyerstéglánál a békéscsabai 128 százalékban, a nagybátonyi 117 százalékban, az égetett cserépnél a békéscsabai 117.7, a nagybátonyi 93.3 százalékban, égetett téglánál a békéscsabai 111, a nagybátonyi 101.9 százalékban hajtotta végre. Ha összehasonlítjuk az utolsó három hónap eredményeit, az 1949-es év' ugyanezen időszakával, nyersárunál a békéscsabai telep 40 százalékkal termelt többet, intet a múlt évbon, a nagybátonyi 33 százalékkal, égetettárunál pedig a békéscsabai telep 53 százalékkal, a nagybátonyi 32 százalékkal haladta túl a 49-es év hasonló időszakát. Jó eredményt ériek el a páros- verseny során a téglagyárak az 1000 darabra eső széirtögyaeztás csökkentésénél. Az 1949-es eredményekhez viszonyítva a békéscsabai téglagyár 26 százalékos, a nagybátonyi pedig 15 százalékos •megtakarítást ért ©1. A munkaóra* szükséglet felhasználásánál is — ■minden 1000 darab tégla, cserép után számolva — a békéscsabaiak 22.7 százalékos, a nugybátonyiai csak június éa július hónapokat számolva, 25.4 százalékos megtakarítást értok el. Az önköltségcsökkentés a tégbí- gyáriásnál a 49-os állapotokba* viszonyítva a békéscsabai téglagyárban 16.1 százalék volt. A» égetési selejt leszorításánál szintén szép eredményeket értek el úgy Csabán, mint a nagybátonyi téglagyárban. A békéscsabai tok)* pon 2.09-tol 1.7 százalékra, a nagybátonyi telepen L3 százalékról 0.8 százalékra csökkentették • solejtet. A púrf*verseny fokozódó lendülettel folyik és a békéscsabaiak igyekeznek tovább fokozni eddig elért eredményeiket.
