Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-08 / 209. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Pártunk útmutatásával szélesítsük ki és legyük eredményesebbé a munkaversenyt A Koreából érkező hadija «ntések napról-napra beszámolnak a néphadsereg hősi harcáról és győzelméről. De beszámolnak az amerikai agresszorok veszett dühéről is, arról, hogy Hitlert is »negszégyenilő aljassággal bombázzák a békés polgári lakosságot. A koreai nép, a Koreai Kommunista Párt '©vetésé vet tőlünk több- e/er kilométerre, vívja hősi harcát a szabadságért, az emberi jogokért. S sze. ieaszUk, semmivé lesz az amerikai hadseregről szóló legenda: a »nagyszerűségéről«, »légy őzbe tétlenségéről«, — melyet «1- *lenségeink próbáltak habzó szájjal e.hi c'.ni velünk. A mi hazánkban, hála a Szor- jelunió felszabadító hadseregén:•!;> Sztálin elvtársnak, Pártunknak, Rákosi elotársnak, viszonylag békés körülmények között a termelés Irontj.m vívjuk békeharcunkat, segítjük a békéért’, szabadságukért küzdő, koreaiakat. A koreai nép ügye, —• a mi ügyünk is. A békéscsabai dolgozók legtöbbje átér/.! és tudja, mit jelent számukra a béke biztosítása, tudja, mik a teendők a koreai népért. S együtt kiáltják a világ valamennyi dol-| gozijjával: — El a kezekkel Koreától! Le « háboríts nszitókk.l! A békéscsabai dolgozók kinyilvánították harcos bé- keakaralukut az avu-t normák rendelésénél is. Több százra rúg azoknak a .leveleknek a száma, melyeket a dolgozók a nonnareudez&s$l. kapcsolatban küldtek a pártszervezetekhez. Mindannyian kérték a normák felülvizsgálását és megírták azt is, hogy a laza norma gátja a fejlődésnek, az uj nor~ mádt teljesítésével tervünket, a békét biztosítjuk, seyitjiÜ: a ko~ reá népet. A normarendezés után a békéscsabai üzemek dolgozói bebizonyították, hogy a Párt útmutatásával, a munka jobb megszervezésével nemcsak teljesíteni lehet a normákat, hanem Iul is lehet teljesíteni, bizonydja ezt például a Magasépítési NY ácsié epe, ahol az uj norma bevezetése után néhány nappal i3p — iá«.’ százalék üzem átlagot értek cl. A Ruhagyárban például Ni dermaler Mária isi százalékot ért e! az uj norayjk bevezetése utáni köz veken n apokban. De igy sorolhatnánk ezeket a példákat a békéscsabai üzemekből. Természeteden meg kell mondani azt is, hogy a dolgozók egyrésze — mintegy jő százalék — alig éri el a termelési irányzat száz százalékát. Ez azért történik, mert nem szervezik meg jól munkájukat, elsők között pedig azért, nem veit eléggé alapos /eléjük a felvilágosító rnun- Ica, Hiba lenne nem megmondani azt, hogy az osztályellenség: « jobboldali szociáldemokratáic, a> k'erikális reakciósok üzemeken belül is minden módon gátolni igy*. kéznek a termelést. Példa erre, — hogy csak egyet említsünk — a Pamutszövő NY, ahol Bauer Fe.enc jobboldali szociáldemokrata társaival megakadályozta a terv teljesítését. Az osztály-ellenséggel szemben fokozott éberségre . van szükség, le kell őket leplezni és eltávolítani úgy, mint Bauer Ferencet. Új versen yszakass kezdődött a bétaéscsábai üzemek közölt júliusban a több termelésért, a békéscsabai városi pártbizottság vándorzászlajáért és »A szakma legjobb békéscsabai dolgozója« címért. A versenyben a Kötöttáru NV került az élre jó tervteljesítésével és a munkaver- seny helyes megszervezésével. Hiba az a Kötöttáru NY-nél, hogy növekedik a selejt, nem fordítanak eléggé gondot a minőségre. Az üzemek közötti versenyben a Békési Téglagyárak NY békéscsabai telepe a hatodik helyre került. Elég jól dolgoztak, igaz, a téglagyáriak a terv teljesítéséért és a minőség megjavításáért, de a munkaverseny szervezésében elmaradtak, mert a pártszervezet, szakszervezet nem fordított gondot arra,' hogy kiszélesedjen a munkaverseny, ne legyen kampányszerű. Májusban a téglagyár dolgozóinak 78, júniusban 72, júliusban már csak bő százaléka állt versenyben. Hiányzik a kommunista példamutatás is bizonyos mértékben, mert a párttagok közül mindösz- •sztí 39 százalék áll munkaversenyben. A hibát már meglátták a békéscsabai téglagyárban és a pártszervezet irányt vett azok mielőbbi megszüntetésére. Bátran mondhatjuk Békéscsaba büszkeségének a Ruhagyárat, mint a legmodernebb és legkorszerűbb szovjet gépekkel felszerel t üzemet. De a termelés nem kielégítő a Ruhagyárban. Májusival! a ruhagyári dolgozók 28 százaléka állt csak munkaversenyben, mtf már GO százaléka versenyez. A párttagok közül 73 százalék áll versenyben. Nem egy dolgozó kimagasló, jó teljesítményt ért el, de, a ruhagyári dolgozók közül nem kevesen alig érik el a száz százalékot. Ezen az üzemi pártszervezet úgy kíván segíteni, hogy igyekszik általánossá tenni az új munkamódszereket. \ felsorolt néhány üzem versenyhelyzetének értékelése is mutatja, hogy a munkaverseny- m;k a kétségtelen eredmények niellett komoly fogyatékosságai is vannak. Megmutatkozik, hogy üzemi pártszervezetek, szakszervezetek, vállalatvezetőségek nem fordítanak kellő gondot a verseny szervezésére, elhanyagolták a »Békéscsaba ÚMjobb dolgozója;: címért folyó vetélkedést, hogy a vállalatvezetők nem szívlelték meg a 1’. B. javaslatát, merf nem tűztek ki díjat a szakma legjobb dolgozójának. Igen komoly hiba az is, hogy az üzemi pártszervezetek jó népnevelő munkával nem ‘érték el azt, hogy minden dolgozó tisztán lássa: a munkaverseny nem kampány, jelentősége abban áll, hogy »emeltyű, melynek segítségével a munkásosztály az egész gazdasági és kultúrális életet.átépíti«. Meg kell mondani azt is, hogy hibát követett el a békéscsabai pártbizottság is, a fogyatékosságokért komoly felelősség terheli. A pártbizottság az irányelveveket és a feladatokat megszabta ugyan, de nem segítette maradéktalanul a feladatok megvalósítását, nem végzett kellő ellenőrzést. A továbbiak során jó népnevelő munkával világosítsanak fel az üzemek népnevelői minden dolgozót arról, hogy mi a munkaverseny, a minőségi munka jc-. lentősége. l)e küzdjenek keményen a jobboldali szociáldemokraták, klerikális reakciósok ellen is. A válla! alvezetőség pedig — a pártszervezet ellenőrizze ezt — teljes mértékben biztosítsa a munkaverseny jó elvégzéséhez szükséges műszaki, feltételeket. Keményen küzdjünk a munka- verseny kampány szerűsége ellen, jó felvilágosító munkával a hosszúlejáratú versenyszerződések megkérését kell szorgalmazni. ügy vigyék az evíársak a .munkát, hogy az egyéni verseny mellett a brigád és az üzemrészek egymásközölti versenye is fokozott mértékben fellendüljön. Igen fontos, hogy úz üzemekben a verseny állását lehetőleg minden nap személy szerint kiértékeljék és az eredményeket az üzemrészekben kifüggeszéR. Ezáltal is látják a dolgozók, hogy mit teljesítetlek, mit kell tenniük hibáik kijavításáért. De egy-egy üzemrész eredményeit is értékeljék ki időnként, hogy a dolgozók lássák, milyen feladatok állanak előttük a terv teljesítéséért. To- vábbincnően ki kell szélesíteni a munkamódszerátadási mozgalmat, közkinccsé tenni a jó munkamódszereket. Fordítsanak gondot az ifjúságra is és az ifjúság váljék a termelés rohamcsapatává. Elengedhetetlenül fontos a selejt elleni küzdelem fokozása, a minőség megjavítása. A műszaki dolgozók minden erejükkel segítsék elő a munkamenet zavartalanságát, a jobb munkaszervezést és álljanak az újítómozga- lom élére. A párttagok pedig ne feledjék egy pillanatra sem azt, amit Rákosi elvtárs mondott: Járjon elől minden kommunista a munkaverseny minden ágában, az újítómozgalomban, a brigád- mozgalomban és gondoskodjon róla, hogy az ötéves tervet pontosan, részleteiben is végrehajtsuk.« Elvtársak! Elvtársnők! Békéscsaba dolgozói! Az eddigi tapasztalatok alapján javítsátok meg munkátokat, gondoljatok arra, hogy jó munkátokkal segítitek a hős koreai népet, újabb csapást mértek a háborúra törő amerikai halálgyárosokra. Munkára fel uj győzelmekért Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs útmutatásával, — a békéért, dolgozó népünk jobb életéért, a tervért, a szocializmusért. Szabados István a békéscsabai pártbizottság ipari term. fel. HIRDESSEN LAPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap 1 óráig A tszcs-k fejlesztéséért fokozzuk tovább a felvilágosító munkát A falu szocialista építésében az utóbbi hetek Pártunk útmutatásával újabb jelentős eredményeket hoztak. Az a hatalmas fejlődés, molyot termelőesoportjaink a magasabb terméshozamon keresztül a közös vagyon megnagyobbodásában és a tagság anyagi jólétének emelésében elértek, nem maradt hatás nélkül az egyénileg termelő dolgozó parasztokra. Múmiánk, Nagyszénáson a holdanként! 4—5 mázsás tenné, többlot gabonában, a tszés-tagokra a félévi elosztáskor jutó többezer forint részesedés, továbbá a KzcMagok vásárlóképos- ségének nagy emelkedése, gondolkodóba ejtette, a kételkedőket is. Egyre több dolgozó paraszt kezdte meglátni a szocialista társasgaz- dálkodás fölényét az egyéni, parcellás gazdálkodás felett. Pártunk népnevelői, köztük elei- sorban a tszcs népnevelők, ] ár héttőt ezelőtt harcba indultak a nagyszénást dolgozó parasztok felvilágosításáért, termelőszövetkezeti csoportba való tömörítéséért, az ellenség hazugságainak leleplezéséért, Ennek a harcnak nagyszénás! viszonylatban is vannak eredményei, de hiányosságai is, molyokét az- újabb sikerekért ki kell javítanunk. A népnevelők felvilágosító munkája az osztályellpnség hazug lü- rosztelésoi leleplezésének eredményeképpen napjainkig, nagyszmasi termelőesoportjaiuk, 114 új taggal. és 300 k it. hold földdél erősödtök. A legjobb eredményt a fejlesztés terén a «Dézsa» term főcsoport élte el, 4G családdal, ísz- szesan 60 taggal gyarapodtak. így a tagok száma elérte a kétszáz- nyolcat, területük pedig közét ezer •k»!* hold lett,; Ez^az; .yredmyny11 a népnevelők szinte a részleges tagosítást.megelőző .8—10 nap aljút érték el, miután kiértékelték '"agitáció juk o'sj szakaszában felmerült hiányosságokat s azokat igyekeztek kiküszöbölni. A korábbi lemaradás oka az volt, hogy termelőcsoportjaink elbixab átlőtt ab voltak. nem teremtettek már korábban eem megfelelő jó kapcsolatot az egyénileg dolgozó parasztokkal, lo- boeeülték a kulákok, klerikális reakciósok erejét. Ez megmutatkozott abban is: nem fordítottak gondot arra, hogy a DEEOSz gyűléseit, összejöveteleit felhasználják a térinél őcsopor tok eredményének ismertetésére. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságtól való bizonyos fokú elkülönülést mutatta az is, hogy szervezett tszcs látogatás nem igen volt hob. Ivon és egyáltalában nőm volt a DÉffOSz tanyai szervezetek részéről. Ez azt jelentette, hogy terr-t engedtünk az ellenség tszos-vel kapcsolatos aknamunkájának. Az agitáció során hebizonyosodott, hogy ezért a tanyavilagbau lakó dolgozó parasztok a termelőcsoportról kevés jót. de annál több hazug és aljas ku- lákrágalmakat, mint például a csajkámé-'O, cseléd.-, őrs, etb. tudtak. Az agitáció első szakaszában az egyéni felvilágosítás som volt megfelelő. A népnevelő elvtársak a hiányos előkészítés miatt — ez a nagyszénás! párt- bizottság hibája volt — kissé mechanikusan kezelték a kérdést. Bementek igaz minden házba, de rövid időt töltöttek ott, általánosságban, nem helyi viszonylatban beszéltek a tszcs-ről. Persze, ez ksvésbbó volt eredményes, főként olyan helyeken, ahol a kulúkság, klerikális reakció már elvégezte piszkos munkáját. A nagy szénáéi pártbizottság és a népnevelők munkájának kiértékelése, de főként a Szovjetunióból hazatért parasztküldöttség beszámolója után az agitációa munka megjavult és ez az eredményekben mutatkozott meg. Termelőesoportjaink népnevelői az egyéni agitáció során mindjobban áttértek az általánosításról az eredmények csoportjukra és saját életükre, viszonyaikra való- ismertetésre, felhasználták felvilágosító munkájukban a magyar paraszt- küldöttség Szovjetunió-! o’i tapasztalatait. így például Bánvik Mihály elvtárs, a «Ságvári» termelő- csoport egyik népnevelője elmondotta az agitáció sőrém, hogy« a' felszabadulás előtt cseléd, napszámos volt, sohasem volt semmije. A hős szovjet néptől megkapott szabadságunk után a Párt segítségével földet kapott, házat tudott építőnk tehene, lova lett. Látta azonban, hogy- egyénileg vergődés az élete. A jobb jövőért, felemelt •- dóséért megfogadta a Párt útmutatását és belépett a termolőcso- portba. De elmondotta azt is, hegy a mostani félévi elszámolás is igazolta: nem csalódott. Készpénzten egymaga 2750 forintot kapót1, ugyanakkor egész évi gabonája neki és családjának biztosítva, ezenkívül a jószágnak a termény. -I félévi elosztás* során a neki jutott pénzből feleségének, családjának és m igának két öltözet ruhát vásárolt, azonkívül vett egy- háromlámpás rádiót is. Bányái" elvtárs tehát a saját életén keresztül* mutatta b© a termelő: .söpört előnyét s igy, segített ■ a helyes útra' találni többek között Huszár József dolgozó parasztot is. A terme’őt söpörtök f ejlődése azonban nem szabad, hogy egv pillanatra is megálljon. További feladatunk az: fel «fS&os.’tWettl mi- nóL több dolgozó parasztot segítsünk rátalálni a felemelkedés útjára. Kérik a. teimelőcaopoi tba való felvételüket l’ugyoga Pál 7 holdas. Farkas József 6 holdas, Teleki. Lajos 6 holdas dolgozó parasztok is, — többek között. A népnevelők munkája napjainkban a tagosítás kérdésére is kiterjed« As ellenség minahmk a tagosítás megkezdése előtt azt hircsztjlty h< azokat, akiket a tagosítás érint, ív 8—10 kilométerre lévő Taraj nov'* - részre teszik ki. Persze ez házi ság és a dolgozó parasztok a gyakorlatban látják, hogy a tagosítás érdekeik szem előtt tartásával történik, abból nekik előnyük, az ellenségnek pedig vereség származik. Feladatunk az is, hogy Pártunk, Rákosi elvtárs útmutatásával szorosabb kapcsolatot teremtsünk a dolgozókkal, leleplezzük az ellenséget, hogy ezen keresztül minél több dolgozó paraszt ismerje meg az igazságot. További népnevelő«.' munkánkban foglalkoznunk kell tf termelőcsoport jelentőségének tu« jdúsításával,"de ugyanakkor rá? kell mutatnunk az őszi szántás- vetési munkák időben való elvégzésének 'fontosságára, mely következő évi kenyerünk, tervünk mielőbbi megvalósítását jelenti st- erősebbé t őszi az emberi haladóit és béke Szovjetunió-’ ezette tábo-i ráfc.- Nádai Árpád, * nagyszénás! pártbizottság tagja. Ira isse hré nye k e t9 vagy erre a célra .szekrényeket keresünk megvételre. CÍM A KIADÓHIVATALBAN
