Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-05 / 206. szám
1 VIHARSAROK NÉPE Úftipusú agiíációi ? PART ÉS PÁRTÉPITES fi békéscsabai „Béke“ tszcs kiértékelte eddigi munkáját, de nem beszélték meg a tennivalókat Az ©st sötétjében szinte váratlanul bontakozott ki az egykori Iiöliozey-'fóle úri kastély, — most a «Béke» tszcs egyik épülete n Kossuth-tanyaközpontban. A környék csendes és néma volt, csak a fák susogtak a lenge szellők 'fuvallatában. Bent az épülőt hátaó szobájában petróleumlámpa mellett 30—40 ember ült és beszélgetett erről is, arról is. A párttagsági gyűlés még nőm kezdődött meg. Amint a titkár elvtárs szólásra emelkedett, eihakult a zaj és mindenki odafigyelt, mert tudták, hogy jövőjük kialakítását jöttök megtárgyalni. Kiértékelni az eddig végzett munkát és kiküszöbölni az elkövetett hibákat, hogy a jövőben jobban és eredményesebben tudják a rájuk háruló 'feladatokat elvégezni. A békéscsabai «Béke» tszcs üzemi pártszervezetében dolgozó elvtársakról von szú. A titkár elvtára beszámolója után elsőnek Lung János népnevelő elvtárs szólt hozzá. Hozzászólását önbirálatfcul kezdte. lások nem hangzottak el. Már pedig ezt alaposan meg kellett volna tárgyalni. Csakis igy lehet jól felkészülni a f;aláh és klerikális reakció .•imitációjának megelőzésére. De ezenkívül másik hiba is becsúszott a lággyá lésen. Mégpedig az, hogy n taggyűlésen részvevő elvtársak egy lösze nem várta meg a befejezést. Long János és Kurilla Mihálj' clv- társak is eltávoztak, hozzászólásuk kiértékelését pedig igen aktuális lett volna mogvárniok. Azért is, mert nem elég kritikát alkalmazni a pártvezetőség felé s közvetlenül a kritika után pedig hibát elkövetni. Tanulni kell az elvtársaknak, mert csak akkor ismerhetik fel a párttagsággal járó kötelezettséget, csak okkor formálódhatnak kitartó, kemény harcosokká. Ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódik Kurilla elvtársnőnek a válasza arra, amit az egyik elvtárs mondott. Azért mentek el biztos,m hamarabb az elv társak, mert el vannak fáradva. Éne mondta Kurilla elvtársnő igen helyesen: »azért távozlak el a taggyűlésről hamarabb, mert nem elég kitartóak.« KuiíJa elv társnőnek ez az egy-két szava mindent megmagyarázott. Azt is; többet kell tanulni, hogy kitartó és kémény oez- tályharoosokká váljanak az elv tar- sok. »Fegyverünk a szerszám, tarló, kalapúr«, Ez a mi igazi fegyverünk.« De ezt a fegyvert csak úgy tudjuk jól é3 helyesen forgatni, ha a fegyverről együtt a könyvet is forgatjuk kezüukben, — a másik fegyvert. Szvit* Imre függ a béke megvédése. Még íredig azért, mert azzal, hogy' idejében megkötik az őszi szántás-vetési szerződéseket a gépállomásokkal s idejében elvégzik az őszi munkát, sokkal több és jobb Urméi Ica* Ez minden egyes dolgozó parasztnak is érdeke. I)e többet tud az államnak is beadni és ezáltal erősödik a mi országunk. Ha erősebb a mi hazánk, erősebb lesz a béketábor is, amelyiknek olyan erős vezetője van, mint a Szovjetunió. —« Tóth Pál elvtárs tudja, hogy az a jó népnevelő, aki a mindennapi egyszerű kérdéseket jól össze tudja kötni a legfontosabb nagy potitikai kérdésekkel. Gondolkodott ezen s rájött, még szemlél íe többen megmagyarázza annak jelentőségét, hogy mit jelent a béke szempontjából az őszi szántás-vetés időbeni elvégzése. Elmondja majd, hogy több olyan, dolgozó paraszt akad még, mint György György, akikne k az őszi munkák nem időben való elvégzése miatt kevesebb gabona- termésük lett, mint amennyi leheléit volna. Jó néhány holdra vonatkozik ez, ha csak a batto- nyail számít juk is.-Hát még akkor, ha hozzávesszük az egész Békés megyét, az egész országot. Ebből is jól látható: ha min den dolgozó paraszt időben végzi el az őszi szántás-vetés munkáját, akkor sokezer mélermá- zsa gabonával lesz több, amely az ország és a Szovjetunió vezette béketábor erősítését jelenti. Tóth Géza K ét nappal ezelőtt, szombaton Békés megye falusi pártszervezeteiben népnevelő értekezleteket tartottak. Három kérdést beszéllek meg a népnevelő elv- társak: a termelőcsoportok őszi fejlesztését, a tagosítást és az őszi mezőgazdasági munkákat, Felmérték az utóbbi idők agitációjának eredményeit és fogyatékosságait. A szombati népnevelő értekezleteken a megye legtöbb falusi pártszervezeténél igen komoly lépést tet-j lek dóré a felvilágosító murijai meg javításának utján, — Icezdcit kibontakozni az ujt'pusu agitáció. Bucsán a népnevelő elvtársak, a tszcs tagjai megbírálták munkájukat és nem egy felszólalás hangzott el arra vonatkozóan; > Helytelenséget követtünk el akkor, amikor a népnevelőket nem oktattuk ki feladatukra és csak azokat osztottuk be népnevelőmunkára, akik a terme lőni unkában is lemaradtak a többiektől.« Egyben pedig megállapították az( bogy ez a nép- neve'őmimka egyhelyben lopogását jelentette. Hogy a. fogyatékosságokat kiküszöböljék, elhatározták: Sienvzeité, irányítottá teszik az agitációt. A korösiadányi >,Ljbarázda tszcs tagjai is alaposan megnézték végzett munkájukat és ilyenformán állapították meg fo gyatékosságuk egyik okát: > A népnevelői munkát valahogyan nem tartottuk szív ügyünknek, nem láttuk a jelentőségét.« Ennek felismerése után jelölték meg a teendőket. Kiuiágotán a népnevelők elmondották tapasztalataikat, sok tij, ötletes módszert adtait át egy- •másnak és a további eredményekért elhatározták, hogy megfontol- tahhan viszik az egyéni agitációt. Békéscsabán az üzemek népneve, lói megállapították, hogy az agitá- ciójuk több eredményre vezet, ha a dolgozó parasztokhoz mindig ugyanaz a népnevelő jár ki. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a békéscsabai üzemek népnevelői egyszer, legjobb esetben kétszer voltak Ugyanannál a dolgozó parasztnál és így nem érték el a megkívánt eredményt, — a tszcs-k őszi fejlesztésével, tagosítással, őszi munkák megkezdésével kapcsolatban. Dobozon felismerlek a nép- neve-ő elvtársak, hogy elhanyagol, tűk a középparasztok meggyőzését. T ermesze'e?cn a népnevelői értekezleteken nem f eledkeztek meg az osztály ellenségről s'm és Mezőberónyben, Békésen; a megye többi falusi pártszervezetében igen alaposan megnézték ezt a kérdést és általában mindenütt megállapították: sokkal jobban, mint eddig, szét kell zúznunk a kukkok különböző módon meg. nyilvánuló hazug hiresitelíseit. A feladatokat összekapcsolták a béke megvédésének kérdésével. A szombati népnevelői értekezletek többsége azt bizonyította, hogy a falusi pártszervezetek tagsága mindjobban megérti Rákosi eh társ azon tanítását: »Minél erősebbek leszünk, annál nagyobb szükség lesz népnevelőmnnltára.« Ennek megértése pedig egyben azt is jelenti: egyre több népnevelő elvtársat hat át az a tudat, hogy megnövelteden a kommunisták felelőssége az ország építésében, szüntelen feladat a Párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítése. Éppen a jó agi- tációs munka az, amely erősíti a Párt és a tömegek közötti kapcsolatot. De a megye egynéhány pártszervezetében azonban komoly hiányosságai voltak a népnevelői ér. tokezleteknek. Például Végegyházán lebecsüllek a népnevelő értekezlet jelentőségét a pártszervezet vezetői, nem gondoskodtak arról, hogy a megbeszélésen rósz Hegyenek a népnevelők. így azután kevés népnevelő elvtárs jelent meg az értekezleten és ellaposodtak a kérdések. A körös’adányi »Z-.1V' Máté« és »Dózsa« tszcs-ben «1 nyos mértékig elbizakodtak v.- a népnevelői értekezleten nem találkoztak alaposan és behatóan >* kérdésekkel. A nagyszénási »Dózsa« tszcs üzemi pártszervezetének titkára nem tudta bizonyosan, hogy összevont népnevelő értekezletet tartanak a községben, igy nem is tudott rá fe’készülni. A fogyatékosságok ellenére •- általában igen komoly e.o- rehaladást mutatnak a szómba*1 népnevelő értekezletek. A népi, velők figyelnie ráirányult az uf, az öt'etesebb agitáció s módszer- tek e és egy-egy népnevelő elviár* azzal, hogy elmondotta, miként végzi agitációját, tapasztalataikat cserélték ki. Eddig a jó módszerekben nem volt hiány egyes népnevelő elvtársaknál, de ezek a módszerek nemigen kerültek felszínre. A szombati népnevelői értekezleteken egyik legfontosabb eredmény az volt, bogy a falusi párfc- szerveze'ek népnevelői közül jó« páran kiemelték: »A szovjet agitátorok példáján indultam el s tt hol éviit módszerek alk Imazásárúl jobb felvilágosító munkát tuCíe-- végezni.« H elyes, az ut, ame.jCu m lu.-i pártszervezeteink Párt, liákosi elvtárs Útmutatásával, a szovjet agitátorok példáját követve elindultak. A szombati népnevelői értekezletek sok hasznút tapasztalatát: az uj, ötletesebb ági. tációs módszereket most már a további munkában kell alkalmazni, mei t csalt igy vál lc igazán ét féltéssé. Szocialista építésünk közben nagyobbodnak a feladatok, élese« dik a hazai és a nemzetközi osztály harc. Ezért népnevelőinkre fokozottabb feladatok várnak. A falusi népncielők váljanak igazibb népnevelőkké, — ismerjék őket meg mindenütt úgy, mint a Várt, a nép igazságának bátor és öntudatos bánosait. Szépszóval ismertessék a dolgozó parasztokkal a tszcs, a tagosítás és az őszi mww kák je’entőségét, kíméletlenül leplezzék le a kulákokat, a klerikálé» reakciósokat. Fokozzák tovább azt a lendüle'et, ame'y megmutatkozott a szombati népnevelői értekezleteken, hogy megvalósuljon az; ujlipusu agitáció, — mely uj győzelmeket jelent. Morvay Sándoi‘, Nem jól végeztük az agitációt, hanyagoltunk. Ugv látszott, hogy Lung elvtára felfedi a hiányosságokat, do ez csak látszat maradt. Később rátért arra áz álláspontra, hogy a népnevelőmunka unalmassá vált a kívülálló dolgozó parasztok számára. Meg, hogy hiába meg , ünk népnevelőimül kát végezni, meg se hallgatnak a kívülállók bennünket. Ha nem tárgyalnak velünk, akkor nem tudhatjuk meggyőzni őket. Lung elv társ borúlátása nem sokáig tartott. Kom bizony, inert Kurilla Mihály elv- társ már másként látta a helyzetet. ö arról beszélt, hogy a hibát magunkban keressük, ha jól akarjuk végezni a munkát, akkor tanulnunk is kell. — fin például Mliuár szomszédnál három óra hosszat beszéltem — 'folytatja Kurilla ■ elvtárs —, mire meg tudtam győzni a tszcs-ben való gazdálkodás előnyéről. A beszéd nem volt hiábavaló, Ml inár szomszéd belépett a csoportba.' A hozzászólások során mind közelebb kerültek az elvtársak a hibák gyökeréhez. Kurilla József elvtárs már kereken kimondja, hogy a pártszervezet vezetősége elhanyagolta az őszi felfejlesztés kérdését, ük is, meg mindannyian beleestek az első hetek eredményei után abba a hibába, hogy elkapattűk őket a sikerek I’odig a sikerek ekkor még csak abban nyilvánultak meg, hogy a kívülálló dolgozó parasztok szimpatizáltak a tszes-vel. Ekkor azt hitték, hogy megy niostmár a belépés magától is. A hiszékenység azonban megbosszulta magát, mert a kukák Irangja a népnevelőimülku meglazul«sa után nyomban megváltoztatta a véleményeket. A harmadik héten már nőm igen akartak szóba állni a kívülállók a népnevelőkkel. Az üzemi pártszervezet még' ekkor sem vette észre a hibát. Még abba a hibába is lioloes.tt Balta elvtár«, a titkár, hogy egy délután szavazásra bocsátotta az agitáció végzésének kérdését. Persze, a többség helytelenül úgy határozott, hogy ne menjenek arra a három óra hosz- szára agitálni. Kurilla József olvtárs igen helyesen mutatott rá a jó szervezés és irányítás hiányára. Arra, hogy nem voltak jól felkészülve, mert nem tárgyalták meg kellően a feladatokat. Hogy. Kűri li Józ ef e’vtársnak mennyin) igaza vai, azt csak Kurilla Sándor felszólalásából derű' ki. Ki kellett volna értékelni hetenként legalább kétszer az elvégzett munkát, tapasztalatcserét folytatni a- népnevelőknek, - akkor © ó=z biztos, hógy az eredmények sokkal jobbak leimének. Kurilla Sándor elvtárt igen jó módszerről agitál. — Mesz- szo yan hozzám a tszcs, — próbált egyik-másik kívülálló dolgozó paraszt kitérni a vála-z elől. — Me.«z- sae van? — kérdezett vissza Kurilla olvtárs — Most olyan soknak találja azt az egy-két kilométert, a múltban hőt-nyolc, meg kilenc kilométerre kellett járni doleokid méghozzá reggel korán és este későn. Ha igy megnézzük a »Békéi, tszcs pártszervezetének szombatesti taggyűlését, akkor megállapíthatjuk, hogy a taggyűlés az őszi fellőj losztés eddigi munkáját elég jól órtékelto ki. Rámutattak a hibákra, megtalálták a hiányosságok gyökeiét. Ezt pozitívumként könyvelheti «I a pártszerve :et a taggyűlés számlájára. Ezzel szemben ogy néhány, igen foutos hiányossága is volt a taggyűlésnek. Először is az, hogy a titkár elvtárs beszámolt arról, begy az őszi felfejlesztést tovább kell folytatni, de azt, hogy hogyan és miként akarják továbbvinni, az eddigi hibát miként, akarják kiküszöbölni, egyetlen szó sem hangzott el. A titkár elvtárs foglalkozott az őszi munkák időben való elvégzésével cs azzal is, hogy ezt vinni kell a dolgozó parasztok felé. Ezzel a kérdéssel csak a titkár olvtárs beszámolója foglalkozott, de hozzaszöA NÉPNEVELŐ válaszol Tóth Pál elvtárs, a battonyai gépállomás Iraktoristája, népnevelő, az őszi szántás-vetés szerződéskötése ügyében beszélgetett Kiíróban Demeter 5 holdas, majd Gábri József 7 holdas baitonyai dolgozó parasztokkal. Beszélgetés közben rámutatott, hogy a kulák, a reakció tavaly is azt mondta: «ráérlek még szántani és vetni, mert nagy a szárazság«. A Párt a népnevelőm keresztül is azt tanácsolta: mlalöbb véguzitek el az őszi munkát Sokan voltak, akik hittek az olyan kuiákeredelű mondásoknak, hogy »nem kell a parasztot sürgetni, majd tudja az« és a többi. Ilyen volt például György György 5 holdas battonyai dolgozó paraszt esete is, aki bizony, a vetési haláridő utáni esős, sáros időben kézzel vetette cl a búzáját. Ezért holdanként csak 5 mázsája termett, akkor, amikor másnak 9, meg 10. De Habnosi Tamás 12 holdas dolgozó paraszt mindig a gépállomással műveltette földjét, hozzá idejében és ennek meg is látszott a eredménye. Aki a Párt szavára hallgatott, nem érte veszteség. Tóth Pál elvtárs nagyon fontosnak tartja, hogy a dolgozó parasztok megértsék: csakis a Párt szava az igaz, mert így megelőzi azt, hogy a reakciós híreszteléseket clhigyjék. Szó került a háborúról, meg a békéről is, mert olyasmit is mondanak: »nem függ az a parasztoktól, hogy béke marad-e vagy sem«. Tóth Pál elv társ rámulatott arra, hogy bizony, minden t>nyes dolgozó paraszttól is HIRDESSEN LAPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap 1 óráig
