Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-05 / 206. szám

1 VIHARSAROK NÉPE Úftipusú agiíációi ? PART ÉS PÁRTÉPITES fi békéscsabai „Béke“ tszcs kiértékelte eddigi munkáját, de nem beszélték meg a tennivalókat Az ©st sötétjében szinte várat­lanul bontakozott ki az egykori Iiöliozey-'fóle úri kastély, — most a «Béke» tszcs egyik épülete n Kossuth-tanyaközpontban. A kör­nyék csendes és néma volt, csak a fák susogtak a lenge szellők 'fuvallatában. Bent az épülőt hátaó szobájában petróleumlámpa mel­lett 30—40 ember ült és beszél­getett erről is, arról is. A párt­tagsági gyűlés még nőm kezdődött meg. Amint a titkár elvtárs szólásra emelkedett, eihakult a zaj és min­denki odafigyelt, mert tudták, hogy jövőjük kialakítását jöttök megtárgyalni. Kiértékelni az ed­dig végzett munkát és kiküszö­bölni az elkövetett hibákat, hogy a jövőben jobban és eredménye­sebben tudják a rájuk háruló 'fel­adatokat elvégezni. A békéscsabai «Béke» tszcs üzemi pártszerveze­tében dolgozó elvtársakról von szú. A titkár elvtára beszámolója után elsőnek Lung János népne­velő elvtárs szólt hozzá. Hozzá­szólását önbirálatfcul kezdte. lások nem hangzottak el. Már pedig ezt alaposan meg kellett volna tár­gyalni. Csakis igy lehet jól fel­készülni a f;aláh és klerikális reakció .•imitációjának megelőzésére. De ezen­kívül másik hiba is becsúszott a lággyá lésen. Mégpedig az, hogy n taggyűlésen részvevő elvtársak egy lösze nem várta meg a befejezést. Long János és Kurilla Mihálj' clv- társak is eltávoztak, hozzászólásuk kiértékelését pedig igen aktuális lett volna mogvárniok. Azért is, mert nem elég kritikát alkalmazni a pártvezetőség felé s közvetlenül a kritika után pedig hibát elkö­vetni. Tanulni kell az elvtársaknak, mert csak akkor ismerhetik fel a párttagsággal járó kötelezettséget, csak okkor formálódhatnak kitartó, kemény harcosokká. Ehhez a kér­déshez szorosan kapcsolódik Kurilla elvtársnőnek a válasza arra, amit az egyik elvtárs mondott. Azért mentek el biztos,m hamarabb az elv társak, mert el vannak fáradva. Éne mondta Kurilla elvtársnő igen helyesen: »azért távozlak el a tag­gyűlésről hamarabb, mert nem elég kitartóak.« KuiíJa elv társnőnek ez az egy-két szava mindent megma­gyarázott. Azt is; többet kell ta­nulni, hogy kitartó és kémény oez- tályharoosokká váljanak az elv tar- sok. »Fegyverünk a szerszám, tarló, kalapúr«, Ez a mi igazi fegyve­rünk.« De ezt a fegyvert csak úgy tudjuk jól é3 helyesen forgatni, ha a fegyverről együtt a könyvet is forgatjuk kezüukben, — a másik fegyvert. Szvit* Imre függ a béke megvédése. Még íredig azért, mert azzal, hogy' idejében megkötik az őszi szán­tás-vetési szerződéseket a gépál­lomásokkal s idejében elvégzik az őszi munkát, sokkal több és jobb Urméi Ica* Ez minden egyes dolgozó pa­rasztnak is érdeke. I)e többet tud az államnak is beadni és ezáltal erősödik a mi országunk. Ha erősebb a mi hazánk, erő­sebb lesz a béketábor is, ame­lyiknek olyan erős vezetője van, mint a Szovjetunió. —« Tóth Pál elvtárs tudja, hogy az a jó népnevelő, aki a min­dennapi egyszerű kérdéseket jól össze tudja kötni a legfontosabb nagy potitikai kérdésekkel. Gon­dolkodott ezen s rájött, még szemlél íe többen megmagyarázza annak jelentőségét, hogy mit je­lent a béke szempontjából az őszi szántás-vetés időbeni elvég­zése. Elmondja majd, hogy több olyan, dolgozó paraszt akad még, mint György György, akikne k az őszi munkák nem időben való elvégzése miatt kevesebb gabona- termésük lett, mint amennyi le­heléit volna. Jó néhány holdra vonatkozik ez, ha csak a batto- nyail számít juk is.-Hát még ak­kor, ha hozzávesszük az egész Békés megyét, az egész orszá­got. Ebből is jól látható: ha min den dolgozó paraszt időben vég­zi el az őszi szántás-vetés mun­káját, akkor sokezer mélermá- zsa gabonával lesz több, amely az ország és a Szovjetunió ve­zette béketábor erősítését jelenti. Tóth Géza K ét nappal ezelőtt, szombaton Békés megye falusi párt­szervezeteiben népnevelő értekez­leteket tartottak. Három kérdést beszéllek meg a népnevelő elv- társak: a termelőcsoportok őszi fejlesztését, a tagosítást és az őszi mezőgazdasági munkákat, Felmér­ték az utóbbi idők agitációjának eredményeit és fogyatékosságait. A szombati népnevelő értekezleteken a megye legtöbb falusi pártszer­vezeténél igen komoly lépést tet-j lek dóré a felvilágosító murijai meg javításának utján, — Icezdcit kibontakozni az ujt'pusu agitáció. Bucsán a népnevelő elvtársak, a tszcs tagjai megbírálták munká­jukat és nem egy felszólalás hang­zott el arra vonatkozóan; > Hely­telenséget követtünk el akkor, ami­kor a népnevelőket nem oktattuk ki feladatukra és csak azokat osz­tottuk be népnevelőmunkára, akik a terme lőni unkában is lemaradtak a többiektől.« Egyben pedig meg­állapították az( bogy ez a nép- neve'őmimka egyhelyben lopogását jelentette. Hogy a. fogyatékossá­gokat kiküszöböljék, elhatározták: Sienvzeité, irányítottá teszik az agitációt. A korösiadányi >,Ljba­rázda tszcs tagjai is alaposan megnézték végzett munkájukat és ilyenformán állapították meg fo gyatékosságuk egyik okát: > A nép­nevelői munkát valahogyan nem tartottuk szív ügyünknek, nem lát­tuk a jelentőségét.« Ennek felis­merése után jelölték meg a te­endőket. Kiuiágotán a népnevelők elmondották tapasztalataikat, sok tij, ötletes módszert adtait át egy- •másnak és a további eredmények­ért elhatározták, hogy megfontol- tahhan viszik az egyéni agitációt. Békéscsabán az üzemek népneve, lói megállapították, hogy az agitá- ciójuk több eredményre vezet, ha a dolgozó parasztokhoz mindig ugyanaz a népnevelő jár ki. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a békéscsabai üzemek népnevelői egyszer, legjobb esetben kétszer voltak Ugyanannál a dolgozó pa­rasztnál és így nem érték el a megkívánt eredményt, — a tszcs-k őszi fejlesztésével, tagosítással, őszi munkák megkezdésével kapcsolat­ban. Dobozon felismerlek a nép- neve-ő elvtársak, hogy elhanyagol, tűk a középparasztok meggyőzé­sét. T ermesze'e?cn a népnevelői ér­tekezleteken nem f eledkez­tek meg az osztály ellenségről s'm és Mezőberónyben, Békésen; a me­gye többi falusi pártszervezetében igen alaposan megnézték ezt a kérdést és általában mindenütt megállapították: sokkal jobban, mint eddig, szét kell zúznunk a kukkok különböző módon meg. nyilvánuló hazug hiresitelíseit. A feladatokat összekapcsolták a béke megvédésének kérdésével. A szom­bati népnevelői értekezletek több­sége azt bizonyította, hogy a fa­lusi pártszervezetek tagsága mind­jobban megérti Rákosi eh társ azon tanítását: »Minél erősebbek le­szünk, annál nagyobb szükség lesz népnevelőmnnltára.« Ennek meg­értése pedig egyben azt is jelenti: egyre több népnevelő elvtársat hat át az a tudat, hogy megnövelteden a kommunisták felelőssége az or­szág építésében, szüntelen feladat a Párt és a tömegek közötti kap­csolat erősítése. Éppen a jó agi- tációs munka az, amely erősíti a Párt és a tömegek közötti kap­csolatot. De a megye egynéhány pártszer­vezetében azonban komoly hiá­nyosságai voltak a népnevelői ér. tokezleteknek. Például Végegyhá­zán lebecsüllek a népnevelő érte­kezlet jelentőségét a pártszervezet vezetői, nem gondoskodtak arról, hogy a megbeszélésen rósz Hegye­nek a népnevelők. így azután ke­vés népnevelő elvtárs jelent meg az értekezleten és ellaposodtak a kérdések. A körös’adányi »Z-.1V' Máté« és »Dózsa« tszcs-ben «1 nyos mértékig elbizakodtak v.- a népnevelői értekezleten nem ta­lálkoztak alaposan és behatóan >* kérdésekkel. A nagyszénási »Dó­zsa« tszcs üzemi pártszervezetének titkára nem tudta bizonyosan, hogy összevont népnevelő értekezletet tartanak a községben, igy nem is tudott rá fe’készülni. A fogyatékosságok ellenére •- általában igen komoly e.o- rehaladást mutatnak a szómba*1 népnevelő értekezletek. A népi, velők figyelnie ráirányult az uf, az öt'etesebb agitáció s módszer- tek e és egy-egy népnevelő elviár* azzal, hogy elmondotta, miként végzi agitációját, tapasztalataikat cserélték ki. Eddig a jó módsze­rekben nem volt hiány egyes nép­nevelő elvtársaknál, de ezek a módszerek nemigen kerültek fel­színre. A szombati népnevelői értekez­leteken egyik legfontosabb ered­mény az volt, bogy a falusi párfc- szerveze'ek népnevelői közül jó« páran kiemelték: »A szovjet agi­tátorok példáján indultam el s tt hol éviit módszerek alk Imazásárúl jobb felvilágosító munkát tuCíe-- végezni.« H elyes, az ut, ame.jCu m lu.-i pártszervezeteink Párt, liákosi elvtárs Útmutatásával, a szovjet agitátorok példáját kö­vetve elindultak. A szombati nép­nevelői értekezletek sok hasznút tapasztalatát: az uj, ötletesebb ági. tációs módszereket most már a további munkában kell alkalmazni, mei t csalt igy vál lc igazán ét fé­ltéssé. Szocialista építésünk közben nagyobbodnak a feladatok, élese« dik a hazai és a nemzetközi osz­tály harc. Ezért népnevelőinkre fo­kozottabb feladatok várnak. A fa­lusi népncielők váljanak igazibb népnevelőkké, — ismerjék őket meg mindenütt úgy, mint a Várt, a nép igazságának bátor és öntu­datos bánosait. Szépszóval ismer­tessék a dolgozó parasztokkal a tszcs, a tagosítás és az őszi mww kák je’entőségét, kíméletlenül lep­lezzék le a kulákokat, a klerikálé» reakciósokat. Fokozzák tovább azt a lendüle'et, ame'y megmutatko­zott a szombati népnevelői érte­kezleteken, hogy megvalósuljon az; ujlipusu agitáció, — mely uj győ­zelmeket jelent. Morvay Sándoi‘, Nem jól végeztük az agitációt, hanyagoltunk. Ugv látszott, hogy Lung elvtára felfedi a hiányossá­gokat, do ez csak látszat maradt. Később rátért arra áz álláspontra, hogy a népnevelőmunka unalmassá vált a kívülálló dolgozó parasz­tok számára. Meg, hogy hiába meg , ünk népnevelőimül kát végezni, meg se hallgatnak a kívülállók bennünket. Ha nem tárgyalnak velünk, akkor nem tudhatjuk meg­győzni őket. Lung elv társ ború­látása nem sokáig tartott. Kom bizony, inert Kurilla Mihály elv- társ már másként látta a helyze­tet. ö arról beszélt, hogy a hibát magunkban keressük, ha jól akar­juk végezni a munkát, akkor ta­nulnunk is kell. — fin például Mliuár szomszédnál három óra hosszat beszéltem — 'folytatja Ku­rilla ■ elvtárs —, mire meg tudtam győzni a tszcs-ben való gazdálko­dás előnyéről. A beszéd nem volt hiábavaló, Ml inár szomszéd belé­pett a csoportba.' A hozzászólások során mind közelebb kerültek az elvtársak a hibák gyökeréhez. Kurilla József elvtárs már kereken kimondja, hogy a pártszervezet vezetősége elhanyagolta az őszi felfejlesztés kérdését, ük is, meg mindannyian beleestek az első hetek eredmé­nyei után abba a hibába, hogy elkapattűk őket a sikerek I’odig a sikerek ekkor még csak abban nyilvánultak meg, hogy a kívülálló dolgozó parasztok szim­patizáltak a tszes-vel. Ekkor azt hitték, hogy megy niostmár a be­lépés magától is. A hiszékenység azonban megbosszulta magát, mert a kukák Irangja a népnevelőimülku meglazul«sa után nyomban meg­változtatta a véleményeket. A har­madik héten már nőm igen akar­tak szóba állni a kívülállók a népnevelőkkel. Az üzemi pártszer­vezet még' ekkor sem vette észre a hibát. Még abba a hibába is lioloes.tt Balta elvtár«, a titkár, hogy egy délután szavazásra bo­csátotta az agitáció végzésének kérdését. Persze, a többség hely­telenül úgy határozott, hogy ne menjenek arra a három óra hosz- szára agitálni. Kurilla József olvtárs igen helye­sen mutatott rá a jó szervezés és irányítás hiányára. Arra, hogy nem voltak jól felkészülve, mert nem tárgyalták meg kellően a feladato­kat. Hogy. Kűri li Józ ef e’vtársnak mennyin) igaza vai, azt csak Ku­rilla Sándor felszólalásából derű' ki. Ki kellett volna értékelni heten­ként legalább kétszer az elvégzett munkát, tapasztalatcserét folytatni a- népnevelőknek, - akkor © ó=z biztos, hógy az eredmények sokkal jobbak leimének. Kurilla Sándor elvtárt igen jó módszerről agitál. — Mesz- szo yan hozzám a tszcs, — próbált egyik-másik kívülálló dolgozó pa­raszt kitérni a vála-z elől. — Me.«z- sae van? — kérdezett vissza Ku­rilla olvtárs — Most olyan soknak találja azt az egy-két kilométert, a múltban hőt-nyolc, meg kilenc kilométerre kellett járni doleokid méghozzá reggel korán és este későn. Ha igy megnézzük a »Békéi, tszcs pártszervezetének szombatesti taggyűlését, akkor megállapíthat­juk, hogy a taggyűlés az őszi fel­lőj losztés eddigi munkáját elég jól órtékelto ki. Rámutattak a hibákra, megtalálták a hiányosságok gyöke­iét. Ezt pozitívumként könyvelheti «I a pártszerve :et a taggyűlés szám­lájára. Ezzel szemben ogy néhány, igen foutos hiányossága is volt a taggyűlésnek. Először is az, hogy a titkár elvtárs beszámolt arról, begy az őszi felfejlesztést tovább kell folytatni, de azt, hogy hogyan és miként akarják továbbvinni, az eddigi hibát miként, akarják kikü­szöbölni, egyetlen szó sem hangzott el. A titkár elvtárs foglalkozott az őszi munkák időben való elvégzésé­vel cs azzal is, hogy ezt vinni kell a dolgozó parasztok felé. Ezzel a kérdéssel csak a titkár olvtárs be­számolója foglalkozott, de hozzaszö­A NÉPNEVELŐ válaszol Tóth Pál elvtárs, a battonyai gépállomás Iraktoristája, népne­velő, az őszi szántás-vetés szer­ződéskötése ügyében beszélgetett Kiíróban Demeter 5 holdas, majd Gábri József 7 holdas baitonyai dolgozó parasztokkal. Beszélge­tés közben rámutatott, hogy a kulák, a reakció tavaly is azt mondta: «ráérlek még szántani és vetni, mert nagy a szárazság«. A Párt a népnevelőm keresztül is azt tanácsolta: mlalöbb véguzitek el az őszi munkát Sokan voltak, akik hittek az olyan kuiákeredelű mondások­nak, hogy »nem kell a parasz­tot sürgetni, majd tudja az« és a többi. Ilyen volt például György György 5 holdas battonyai dol­gozó paraszt esete is, aki bi­zony, a vetési haláridő utáni esős, sáros időben kézzel vetette cl a búzáját. Ezért holdanként csak 5 mázsája termett, akkor, amikor másnak 9, meg 10. De Habnosi Tamás 12 holdas dol­gozó paraszt mindig a gépállo­mással műveltette földjét, hozzá idejében és ennek meg is látszott a eredménye. Aki a Párt szavára hallgatott, nem érte veszteség. Tóth Pál elvtárs nagyon fontos­nak tartja, hogy a dolgozó pa­rasztok megértsék: csakis a Párt szava az igaz, mert így megelőzi azt, hogy a reakciós híresztelé­seket clhigyjék. Szó került a háborúról, meg a békéről is, mert olyasmit is mondanak: »nem függ az a pa­rasztoktól, hogy béke marad-e vagy sem«. Tóth Pál elv társ rá­mulatott arra, hogy bizony, min­den t>nyes dolgozó paraszttól is HIRDESSEN LAPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap 1 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents