Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-27 / 225. szám

VIHARSAROK NÉPE Tudnia kell minden dolgozónak, hogy as életssínvonal további emelkedését csak úgy biztosíthatjuk, ha elnémítunk minden kártevőt, aki eredményeinkre tör BLBHUT JftNOS, a Megyei Tanács VB elnökének nyilatkozata Békés megye közélelmezési helyzetéről Sutiadnak a bitangok s utána a megtévesztett assionyok, em­berük sorban álinak az űrietek előtt, olyan cikkekért, melyekből bár­milyen mennyiséget lehet "kapni. Suttogásuk következtében aztán egyik hétről a másik hétre ellogy a cukor, a kanavász » később feketepia­con igen magas áron ujböl megjelenik. Ezreket és ezreket keresnek he­tenként a dolgozó nép zsírján a spekulánsok, a háborús gyújtogató Imperialisták hazai ügynökei, az árurejtegetö kulákok. Sokezer asszonyt, becsületes dolgozót rabolnak meg, aztán pölfeszkedve, kávéházakban mulatják el a becstelenül szerzett pénzt, dőzsölnek a dolgozók rová­sára. A Husért NV kártevőinek leleplezése után felkerestük a Megyei Tanács Végrehajtóbizottságának elnökét, Blahut Jánost és megkérdeztük, mint megyénk egyik legilletékesebb emberétől, mi a helyzet megyénk­ben az áruellátás terén, hol mutatkoznak hibák * milyen Intézkedé­seket foganatosítottak megyénkben a kártevők leleplezésére. Újabb gondoskodás — Hogyan áll megyénk közel* itősa) Már nz egres közellátási köz- zükség'eti cikkek fogyasztásából s megállapíthatjuk — mond!a Bla- mt János —, br.gy az ötéves érv első hét hónap ja milyen vál- ozásökafc hozott a dolgozók életé­ion. Ez a változás nemcsak ab- >an mérhető lo, hogy megszűnt negvéukbon is a murikatiélküliség, miiem abban is, hogy igényeseb- a)k lettek dolgozóink: többet és obliat vásárolnak, mint akár egv esztendővel ezelőtt. Néhány pél- lát mondok csak ennek bizonví- •ására. Mig 1049 ang. 1-ig az egv V- ő havi fogyasztás kenyérből '’•« volt és naponta kifli áruból ezer darab fogyott, addig ma, ellát 1949 augusztustól 1950 äug. 51-ig az egy főre eső havi ke- 1 vér fogyasztás 11 és félkilóra, a cifliáru fogyasztás pedig 20 ezerre smelkedett. Ugyanez a helyzet a íús, cukor, vagy tej fogyasztásá­vá). is. Az elmúlt évhez viszo- ayitva megyénk dolgozói húsból járomszor sanyiti önkorból hatszor művit, tájból. fttdigttöhb műit hat- szor annyit fogyasztanak egy hó- iap alatt. A pamut, selyem, kon­fekció és cipőáru forgalom, a ruha- ;o!tok, állami áruházak, szövetke­zeti bo'tok kimntatása szerint 40 •zúzalékkal emelkedett az elmúlt ívhez viszonyítva. Mindezek azt tntt' át; ák, hogy i mértekben emelkedett doi- cOző'nk életszínvonala, cgyszd- vs*' .gyorsabban, mint a munka termelékenysége * bizonyos mértékbon ez is oka nnak, hogy nőm zökkenő mentes ■ közel látásunk. Milyen élelmiszer készletekkel rendelkezik Békés -megye ős a meg­lévő ki tidjt-e elégíteni a fogyasz­tó közönséget? Az előbb azt mondottam: nem zökkenő mentes a közellátásunk. Ehhez niég hozzá kell tenni, hogy » természetes nehézségekből — amelyek a növekvő életszínvonalból adódnak — fegyvert kovácsol a reakció és az ö Mas aknamunkájának a következménye az a vásár­lási láz, az az indokolatlan so.banállás, amelyet láthatunk megyénkben is. Pedig sorbaiiállásokra, vásárlási lázra egyáltalán nincs ok, mert megérő élelmiszerkészleteink bő- »égésén biztosítják inindon cikkből a 'fogyasztóközön;.ég kielégítését. Csak szeptember hónapban cukor- >ól 40 vagon, sóból 80 vagon, ■'.sírból 10 miizsa, étolajból 10 ózdi »alack, száraz tésztából 50 mázsa, ryÜLüötcsizhöl 00 mázsa, hüvelyes- >ől 60 mázsa, élesztőből 180 má­sa, gyufából 1200 karton (egy ír ionban 10 ozer doboz van) volt z a mennyiség, »melyet a köz- látás kiutalt a különféle élelini- ■ r boltoknak. A húsárudák pc- •g 050 darab sertést, 320 darab rjút, 110 darab marhát és 100 . JÄib birkát kaptak. Október hó­napra még kedvezőbbek a kiutalá­sok, amennyiben 40 vagon cuk­rot, 100 vagon sót, 1400 karton gyufát, 200 mázsa élesztőt, 80 má­zsa zsírt, 120 mázsa hüvelyest, 160 mázsa gyümölcsízt, 12 ezer palack étolajat, 1038 darab sertést, 245 marhát, 234 borjút és 150 darab birkát kapnak a fogyasztási cik­keket árusító boltok. Bak hehfüt.* elvan fogyasztási rikkekért is sarkandlIntik, mint pél­dául a cérna, mész, «45. Biztosí­tották-e ezek a fogyasztók szá­mára? A háborús gyújtogató amerikai imperialisták hazai ügynökei, a ku’ákok. a spekulánsok, rém­hírekkel félrevezetik a dolgo­zókat és azt mrgyarázzák, hogy eg’es cikkeket néhány héten belül egyáltalán nem lehet majd kapni. Ezért történt meg, hogy például Kevermeson az elmúlt napokban 80 yardos fekete cérnáéit álltak sort. Ez nagyon jól bizonyltja azt. hogy a ku’ákok egy-egy bevetett rémhíre, vagy a spekulánsok szá- mitú kfeátlérAI'ftyozéás kulveit hatás­sal van az öntudatlan dolgozókra. Pedig cérnából is bármilyen meny- nyiség biztosítva van a dolgozók számára, De ne némáról beszél­jünk, ugyan igy vagyunk a cukor- fogyasztással is. Egyik napról a másikra elterjedt az a hír, hogy nem kapható cukor. Sokan fel­ültek ennek a ló Tesztelésnek s nagy tételekben vásárolni kezdték a cukrot. Ez volt az oka, hogy átmeneti időre elérték- céljaikat a spekulánsok és a vásárlók részére csak kor'átozött mennyiségű cukrot tudtak juttatni a boltok. A cukorfogyasztás ma már biz­tosított. M’nd;n üzletben kap­hatnak a dolgozók naponként saját szükségletüknek megef- lelő mennyiségű cukrot. Bozfctk-e már valamilyen intéz­kedést a feketézők, spekulánsok le­leplezésére? Igén, szigorú ellenőrzést folyta­tunk és kíméletlenül leleplezzük az imperialisták hazai ügynökeit, a ku- lákokat és a feketézőket, akik a Húsért NV bűnös vezetőihez ha­sonlóan tudató an elvonnak a dol­gozóktól egyes közszükségleti cik­keket, hogy igy elégjdutlmsúget keltsenek. Az ellenőrzések során ál­lapítottuk meg, hogy egyes feketéző kereskedők, ku- lákok ig:n magas áron össze­vásárolják az árukat, azt el­rejtik és mikor később hiány mutatkozik ezekből a cikkek­ből fekíteárots árusítják. A fűszerpaprikával történő feke­téződ n él a napokban lepleztük le Szabó Mária earkadi lakost, aki a Szegeden 80—90 forintos áron összevásárolt paprikát megyénkben 300 forintért árusította. Szabó Má­riát a rendőrség letartóztatta. Csó­kás Marcel csaaádpalotai rőfös nagymennyiségű hársonyárut, Ber- kovits Iinréné pedig közel 300 méter kanaváazt éa kartont rej­tettek pult alá és amikor nagy volt ozok iránt a kereslet, akkor, fekete áron, 11 forint helyett 18 forint­ért adták el. A nép ellenségei ki­mutatják foguk fehérjét, hogy csor­bítsák eddigi eredményeinket. Gor­don János 34 holdas magyarbán- hogyesi kulák 106 kiló cukrot, Né­meth Sándomé békéssámsoni ku- lákasszony 312 kiló cukrot vont el a dolgozók asztaláról. Ligeti Já­nos medgyosegyházi volt csendőr­besúgó 30 mázsa cukorrépát nem adott át a cukorgyárnak, hanem azt állateteíés céljáia használta fel Ezek az elvetemült gaztevők, hogy mindenképpen ártsanak népi demokráciánknak, nem átallják ké­nyénél etetni disznóikat, ahogy azt Bruncsik István battonyai 63 holdas kulák tett». Amint láttuk, a budapesti mun­kásbíróság példamutató ítéletet ho­zott dolgozó -népünk megkárosítói­val, a Húsért N V bűnös vezetőivel szemben. Történtek-e már ilyen példamutató ítéletek megyénkben is? Igen, a leleplezett feketézőket, ku- lákokat dolgozó népünk ellen­ségeit példásan elítéli a me­gyei bíróság és a munkásbiré- ság. Ezt jogosan el is várja és köve­teli a dolgozó nép. A napokban le­leplezett kétegyhiízi baptista pré­dikátor. Kassai Péter, — aki. »val­lási ügyekben« hetenként utazga­tott szabadjeggyel Budapestre és minden esetben igen sok ceomazot, sertéshúst, stb. Szállított, amelyet Mócz György kétegyházi hentes­től vÚSáíolt össze feketoiron és azt budapesti espresso tulajdono­soknak adía el, — kétévi fegyházat kapott. Mócz Györgyöt egy évi börtön) e, iparigazolványának el­kobzására és a község területéről való kitiltásra ítélték. Szenczi László és Csík János békésszont- amlrási foketovágókat, akik ifjú Szloszjár Gábor, Csonki Lajos és Mrona Imre kulákokkal együtt a budapesti feketepiacon értékesítet­ték a húst, szintén példásait meg­büntette a megyei bíróság. Szenczi és Csik 3—3 évi fegyházat, Szlosz­jár két év négy hónapi fegyhá­zat, Csonki és Mrona másfél-más­fél évi börtönbüntetést kaptak a mcllékbüntotérekon kívül. Bruncsik István batfconyai kulák a szegedi munkáabírnság elé korül. A nép bírósága kíméletlenül el­ítéli a kártevőket, akik nyugtalan­ságot, elégodolleneéget akarnak kel­teni a dolgozók sorai között. Ezeknek a számitő, spekulán­soknak ^leplezésében azonban segítségünkre kell, hogy sies­senek maguk a dolgozók is. Le kell leplezni őket, akár amint a sorbanállók között ter­jesztik vad híreiket, akár amint mázsa számra rejtegetik du­gott helyeiken a zsirt, cukrot és más fogyasztási cikkeket. Mmdannyiónk asztaláról, szájából vöszik Id ezek az elvetemült ele­mek a falatot, hogy azt az espres­so tulajdonosoknak, a Budapes­ten megbújt volt földbirtokosok­nak juttassák. Tudnia kell min­den dolgozónak, hogy éfotezínvo- nalunb további emelkedését csak úgy biztosi thatjuk, ha az iparban és mezőgazdaságban a tőbbtermo- lést szolgáló munkaverseny fej­lesztésén túl — kíméletlenül el­némítunk minden kártevőt, oki eredményeinkre tör, — fejezte he nyilatkozatát Blahut János, Népköztársaságunk Elnöki Ta­nácsa törvényerejű rendeletben ki­mondta, hogy »az állami társada­lombiztosítás igazgatását a szalz- szervezetekbe tömörült dolgozók látják el, a Szakszervezetek Orszár gos Tanácsa vezetőségével«. Ez a rendelet dolgozóinkról való gon­doskodás fejlesztésében újabb nagy lépést jelent előre. Mint minden­ben, úgy ennek a dolgozó töme­gek életkörülményeit megjavitó rendeletnek a létrehozására is, Pártunk tett javaslatot. A társadalombiztosítás és a dol­gozók egészségügyi ellátása terén már eddig is komoly eredmények; t értünk el. Ezek közül igen nagy­jelentőségű az, hogy a társadalom­biztosítást kiterjesztettük minden munkásra és a Horthyék által a biztosításból kirekesztett mezőgaz­dasági dolgozókra is. Minden dol­gozó tudja, hogy évről-évre növe­kedtek azok az összegek, melyeket államunk a társadalombiztosítás különböző ágaiban felhasznált. Hogy csak néhány példát említ­sünk: 50 százalékkal emelkedett az öregségi, rokkantsági, özvegyi és árváját adékát összege. A családi pótlékok prog essziv megállapítása a gyermek k száma szerint szintén jelentőséggel bir. üzemi dolgozóink és a mező- zőgazdasági dolgozók is nagy lel­kesedéssel fogadták az Elnöki Tctr nács rendeletét, látják a Pált gone doskodását, látják azt, hogy a lát*- sadalombiztositás ezzel még foko­zottabban a dolgozóké lelt. A tár­sadalombiztosítási szolgáltatások egész sorának megjavítását mond­Hogy győzelemre vigyük a bé­kéért vívott harcunkat, szembe kell széllnunk minden ellenséges mesterkedéssel, mert az ellenség nem alszik és most is igyekszik lazítani a béke ellen. Vannak olyan ellenséges hangok, melyek- azt hires/-telik, hogy már nem tud­juk a békét megvédeni, úgyis há­ború lesz. Az ellenség kezének mesterkedése az is, hogy vásárlási láz ütötte fel a fejét. Vásároltak az emberek, mondván: tartaléko­lunk magunknak, mert háború lesz. Természetesen azok, akik ezt hi~ resztelték és rávették egyes be­csületes dolgozót is arra, hogy árut halmozzon, azok mind a nép ellenségei, a kulákok voltak, ők azok, akik uszítanak békénk ellen. Mi, dolgozók azonban r.em hiszünk szavuknak s még jobb munkával válaszolunk nekik Dolgozunk és munkánkat becsülettel végezzük el, hiszen látjuk, lrogy érdemes dolgozni. Látjuk az eredményeket, melyeket az ötéves terv első éve. A mezőberényi Alföldi Szövő­gyárban a legutóbbi terv ismer­te tő értekezleten a dolgozók el­határozták, hogy ezévi tervüket december 9-ré befejezik. A hoz­zászólásokból világosan megmu­tatkozott az, hogy az üzem dol­gozói egy emberként küzdenek Pártunk politikájának megvaló­sításáért Bizonyítják ezt azok a felajánlások is, melyeket a má­sodik tervévre teltek. Többen 30 nappal, 15 nappal előbb fejezik be a második tervév előirányza­tát és egyönteItten vállalták a,mi­nőségi munkát, harcot a selejt ellen. Az üzem műszaki dolgo­zói elhatározták, hogy a legmesz­ja ki rendeletileg az Elnöki Ta- nács. A jövőben a betegség első három napjára is jár már a táp­pénz, a kórházi ápolás idejére is táppénzt kap a dolgozó, ha-i sonló a helyzet #a szülő nőkkel kapcsolatban, öleik számára ezentúl, a gyermekágyi segély felét azokra a napekra is biztosítják, melycke-t a kórházban tölt eL Különös je­lentőséggel bír az, hogy az escüe-- ges hosszú betegség után munká­ba álló dolgozó munkába állásakor azonnal megilleti a szükséqes or­vosi kezelés, gyógyszerellátás, káét- házi ápolás. Szervereit munkásságunk, a szakszervezetek számára nagy meg­tiszteltetés és egyben nagy felada­tot je’ent a Pártunk javaslatára! hozott elnöki tanácsi rendelet A1 dolgozó milliók társadalombizto­sítási ügyeit kell intézniük és he­lyesen gazdállcodni a kormány ál­tal e célra biztosított majdnem? kétmilliárd forinttal. Fontos fel­adat vár az üzemi bizottságokra, ine’yekcn keresztül biztosítani kell azt, hogy a szé’cs dolgozó tömegek részlvegycnck a társadalombiztosí­tás munkájában. Le kell leplezni a táppénz csalókat, a naplopókat, azokat, akik ki akarj-ík használni a társadalomit to-itási szolgáltató* sok további jelentős javítását­A mi országunkban »legfőbb érték az ember« — ezt az elvet valósitjuk meg, amikor Partunk! javaslatára megjelent az Elnöki Tanács rende'.ele, mely tovéibb ja-, vitja a dolgozók életkörülményeit, teszi szebbé,_ vidámabbá az életeiV teremtett meg. Orosháza a terv­től kapta a városháza átalakítását, az utcák fásítását és rcndbehozá- sát, véderdők létesítését, a gyo- párosfürdői iskolai kút létesítését,' a téglagyár üzomtohel e-és t, nép- boltok és árudák felelitlsát. D« nőm kisebb jelentősége \an annak som, hogy dolgozó paraszt águnk legjobbjai ma már nagyüzemi gaz­dálkodást föl tatnak, korszerű gé­pek alkalmazásával sokkal köny- nyebbon végzik munkájukat és éle­tük mind szebb, boldogabb lesz. Ezért tartjuk mi do’gozók kö­telességünknek azt, hogy a bé­kéért folyó harcban kivegyük ré­szünket, szem előtt tartva azt, hogy a bélre kérdése nem választ­ható el a tervszerű, békés építő munkától s ebben a harcban Pár­tunk ad erőt a további munkánk­hoz, harcunkhoz s ösztönöz a még jobb eredmények kivívására­szebbmenökig minden előfeltéte­lét megteremtik a , terv időelfltti 1 »efejezésének és vállvetve küzde­nek az üzeni dolgozóival a ter­melékenység emeléséért. Elhatá­rozták azt is, hogy a SzOT me­gyei bizottságának szeptember21-4 versenyfelhívásához csatlakoznak és igyekeznek jó eredményt el­érni. A hozzász.ólásokban rjjyili- gítotlak a versenyfelliívás egyet len hiányosságára is, a minőség- kérdésére, amely a versenyper i- tok közölt nem szerepelt és egy­ben kérik a SzOT megyei bi­zottságát, hogy »a megye legjobb üzeme« versenypon Íjait minőség re vonatkozó ponttal bővítse kk Pártunk ad erőt a tevőbbi munkánkhoz Vetrő Jézsíf levelező, Orosháza II mezőberényi Szövőgyár dolgozói elhatározták: Az üzem ezévi tervelőirányzatát december 9-re befejezik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents