Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-26 / 224. szám

4 VIHARSAROK Ní.PE Papok az ötéves tervről, a választásokról Párt és pártépítés Népnevelők az Avar-utcában Vasárnap Orosházán, a VII. Korit leli pártszervezetből is útnak indultak a népnevelők. Dehilán .luüa, a VII. kerület párttitkára és Oravecz Mátyás, az esti állták ciós iskola helyi vezetője oszlottá be a népnevelőket a lakóházi ági- tációra — azokat, akik résztvesz- nek az esti agitációs tanfolyamon. Tompa Mihály dolgozó paraszt, párttag és Madarász Béla pártori- kivüli kisparaszt együtt indultak útnak, hogy elvigyék a kerület dolgozóihoz az igazságokat. * Avar-utca 8. Itt lakik, ebben, az egyszerű házban Török hun; dolgozó paraszt. A két népnevelő hement Törökékhez. Először a gaz­dát keresték. Törökné azonban hí­rül adta, hogy férje a kukorica- szár behordását végzi a fiával együtt. így aztán Töröknével és Ilona nevű lányával kezdtek be­szélgetni a népnevelők. Kedvesen, szépszóval. Tompa Mihály beszélt; —• Biztosan hallottak inár arról, hogy október 23-én megalakul a tanács. Ttirök Imréné: Hallottunk inár róla, de nem tudjuk, hogyan is lesz majd. Madarász Béla népnevelő: A ta~ nácsban a népfront szellemében nemcsak párttagok lesznek, hanem a becsületesen dolgozó pártonkivü­li,ok is. Sőt a tanácsban több less; a pártonkivüli, mint a párttag. Szombat este. Az okányi párt­szervezet helyiségében gyülekez­nek a pártbeli és pártonkivüli népnevelők az agitációs iskolá­ra. Olyan a pártház, mint egy harci- tábor. Sokan vannak itt Pártunkon kívüliek is a pártszervezet szék­házában. Itt található Fazekas Albert, Seprenyi Elek középpa­raszt és sokan mások. Tszcs ta­gok, egyénileg dolgozó parasztok, fiatalok és idősebbek, asszo­nyok, értelmiségiek. Beszélgetés közben megemlíti Fazekas Al­bert bácsi, hogy bizony, nagy szükség van a felvilágosító,mun­kám, mert különböző furcsa hí­rek szállnak a választásokról. Van, aki tudatlanságból ítészéi, de leglöbbnyire a kulákság ter­jes ztl a hazugságéirat. A népnevelők csoportokra oszt­va előadást hallgatnak az eddigi eredményekről. Utána a liallotla- kat megvitatják. Itt is az derül ki, hogy a tervkölcsönjcgyzés igazi nyertese az egész magyar nép és minden okányi dolgozó is. Az egyik teremben Márta elv- társ tart előadást. Igazat, na­gyon is igazai beszél. Oláh Ká- rolyné «Ívtársnő jegyzi is a fon­tosabbakat. Igen értékes hozzászólások hangzottak el az előadás után. heglöbbnyire a helyi eredmé­nyekről beszélnek a népnevelők. agyon helyesen. Oláh Károlyné elvtársnő ezeket mondja: •— Most teherautókkal hozzák n falukba, a pú községünkbe is íi ruhaanyagot Kétszer annyi Meg aztán a dolgozó nép minden rétegéből választják a tanács tag­jait. Török Imréné: Most inár kez­dem érteni. Igaz, errefelé hallat- szollak olyan hangok is, hogy a tanácsban csak párttagok lesznek,' ezért hát mi is úgy gondoltuk, hogy kéne á tanácsba pártonkivüli is. De biztos, hogy lesz a tanács­ban pártonkivüli is, nemcsak most mondják P Tompa Mihály válaszolt erre a kérdésre; r Biztos, Majd meg is. győződhetnek róla. /I tanács az­tán majd a Párt Útmutatásával in­tézi a falu, meg a város ügyeit — a tanács, ö falu, a város gazdája lesz: és a magtik megbízásából is végzik feladatukat azért, hogy még jobb élet legyen, békében valóul tudjuk váltani, a tervet.", Aztán a két népnevelő arról beszólt, hogy a felszabadulás előtt Buta Sándor ügyvéd, földbirtokos volt a város főjegyzője és semmit nem törődött a nép ügyeivel, hiába mentek hozzá panaszra a dolgozók, szók. sem váltott velük. Hogy a felsza­badulás előtt Csizmadia Andrást országgyűlési képviselőt, többszáz holdas földbirtokost szolgálta ki Bula Sándor. Hogy a virilisták olyan emberek voltak, mint Sze- menyei Ádánt kulák, aki bottal zavarta cselédeit, mondván: »Nem- bírom a kódisok (szegényparasz­tok) szagát.: van, miül tavaly. Visszaemlék- szein arra, hogy az első világhá­ború után négy év alatt még jó kötényt sem láttam a falunkban. Majd Ambrus Gyuláné szól: — Akik a boldog .múltról« be­szélnek, gondoljanak vissza arra. hogy 1931-ben inségkonyhát ál­lítottak fel az okányi piactéren. Az akkori főjegyzőék meg ellop­ták az ennivalót. Az életszínvo­nal emelkedését mutatja az is, hogy a mi utcánkban most sok a jószág, míg a múltban alig volt. Könyörögni kellett a sze­génye, mbemek például cgv kis tejért is, most meg saját tehene van. Azt mondják, hogy azért van, .mert dolgoztunk érte. A múltlran ugyancsak dolgoztunk és mégsem volt semmink. Sorra jönnek az érvek: az élet­színvonal emelkedését mutatja az is, hogy a Eöldnűívesszövclke- zel boltjában 300—100.000 forint a havi forgalom. Volt olyan nap. amikor 30—10.000 forint értékű tojást adtak el községünkben. Ilőgyes Imre dolgozó parasz.1 elmondja, volt olyan, aki azt be­szélte neki, clámítva a kulák ha­zugságtól: Ezzel a választással ássuk meg a sírunkat« ■— Ezért jól fel kell készülnünk —mond­ja —, méri ez nem így van. Ke­zünkben vau a választás és azt nézzük: a jelölt hogyan dolgo­zik a népért. A múltban az szá­mított, akinek minél több föld­je volt. ma ellenkezőleg van.« (T. G.) by— Most pedig a tanácsban a miközűlünk valók lesznek — foly­tatta Tompa Mihály. — Olyan asz- szonyok is, mint Tórólt Imréné, olyan dolgozó pnraszlolz in, mini Török Imre. Aztán meg, ha eset-' [eg az cgyik^tanácslag megtéyedne,] nem jól végezné a dolgát, akkor a dolgozó nép visszahívhatja a ta­nácsból. Emlékezzenek csak rá, hogy a múltban ez is mennyiijif másként volt. Csizmadia Andrást,1 a földbirtokost mi a múltban nem választottuk meg, igaz, semmi dé semmi szavunk nem volt okkor. Aztán meg Csizmadia András vagy húsz évig mesterkedett azon, hogy kisemmizzen bennünket, a többi urakkal együtt. Török Imréné elgondolkozott, gondolata elbolyongott a múltba és elmondotta, hogy bizony a fel- szabadulás előtt, napi 80 fillér napszámért a kulak okhoz, és mád egyéb urakhoz járt dolgozni; kora hajnaltól egészen napnyugtáig. Nem is éltünk akkor — mondotta —, lumcni nyomorogtunk, sokszor meg kál it alázkodnunl:. Meg ta­gadhat illan az is, hogy könnyeb­ben tud boldogulni az ember most. mint a múltban, * A népnevelők, rámutatlak ez­után arra, hogy most már soli« nem kell megalázkodni Török lin- rénének, hogy a tujntlh nintlami könnyebb életit elsősorban n sza­badságunkat meghozó hős szovjet népnek és a helyes utal mulat,3 Pártunknak köszönhetjük, lövök Imre és családja pártonkivüli. De az elmondottak után megvilágoso­dott Törökné előtt, hogy ők >s ndu keveset köszönhetnek a Szov­jetuniónak, a Pártnak. Beszéltek, jurég a népnevelők a tervről, armaic jelentőségéről és a békeharc fel ­adatairól is. Elsorolták, hogy az őszi mezőgazdasági, munkák jó elvégzése is a bél<v megvédéséi se­gíti rlö, hogy az amerikai im­pel idisl k, a Bul i Sándorhoz, Csizmadia Andráshoz, Szernrny.á Adámhoz hasonló ural,: olt. a: Óceánon túl uj háborút akarnak kirobbantani, hogy az amerikai tőkések parancsára Koreában ár­tatlan ember két gyilkolnak ha­lomra és eh: éretnék venni M könnyebb élet i Töröl: Ilivé létől is, a céljuk az. hogy Török Imié n újra a kulákokhoz járjon 80 fillé­res napszáméi l. * Az asszonyból csak ug' ömlött a szó: Az első világháború után nyolcán maradtunk árván. A má­sodik világháborúba elhurcolták férjemet és fiamat. Sokáig azt sem tudtam felőlük, élnek e. vagy halnak. Nem akarom én a húbo- nil és a bek 'éri készek vagya: M áldozni Is. \ V népnevelők rámu ­tatlak arra, hogy a szavazás a ta­nácsra — egyúttal a békére való szavazás is, arra, hogy. még több ruhát, cipőt tudjanak vásárolni- Török Imróék is, szép slafimo- got az Hona lánynak, — az ötéves terv- során. Beszélgetlek még másn ról is a népnevelők Török Im­rédével. Es-mikor távozni készül­tek, ez asszony azt mondta-. sElh beszélem a férjemnek is mind­azt, amit maguk mondtak. S ok­tóber 2 % -éri tudjuk, hogy miéit szavazunk...'- (mk Néhány nappal van csak jmögöt- ünk az ötéves lervkölcsön kötvé­nyeinek búzása. Egyesek is nyer­tek, do a főnyereményt az egész magyar nép nyerte, mert boldo­gabb é< vidámabb lelt az élete, — mondják a tárgyilagos szemlé­lők. A püspöki kar és az állam között kötött megállapodás óta sem tolt el hosszú idő, do a. haladó, n demokráciát hűségesen szolgálni kí­vánó. papok is színtvaloUak az öt­éves terv. u léke, a szocializmus, ügye melleit. >.l püspöki len• /< I- hívja a katolikus híveit. Imije/ mini, á/lumpulyárok és hazafiak minden erejükkel vegyék ki részüket, az ötéves terv piegvalősíidsűnak, uz. élei. szia tv olya l cin elésének m a ah újá­ból. Dr. Horváth Rivhán.1, a ka­tolikus papok országos békebizott- ságánnk titkára, Szécsy Antal ér­seki biztos, Jírosztóczy Miklós pró-' látus-kanonok így válaszol a püs­pöki kar felhívására: -.'Ott. le­snünk, almi a béke új országot, épít. otl. leszünk az ötéves terv ha­talmas lend ideiében, és kivesszük részünket csodálatos alkotásailan.'í »-Is Alkotmány biztosítja a tel­jes vallásszabadságot —> írja Ivov- vtg- Gyufa iiékÓFszentandiási kát., lelkész, — ilyen körülmények Idő­zött, mint jó magyar állainpolgár- rak kötelességem tá/noya'ni az Öt­éves (deret, mely épít. dolgozik, hogy jobb és tudj igabb élet• le- .ytje.n. Mint. papnak, alkalmam van a szószéket, is megragadni, h >gy hí­veinkkel megértetve, ezt ők is ma­gáké ví l •gyéku< — A torvépítés, a szocialista gazdálkodás fonto? tényezői a tormelőesoportok' M az állami gazdaságok. Kanyó Mihály plébános így ír a termelőszövet­kezetekről; — A technika alkotá­sait,, a gépeket, továbbá az em­beri. szaktudást, hasznosítani kell a termelés tarén is. A termelőszö­vetkezeti csoportok ezt teszik, to­vábbá kicserélik szerzett tapasz­talataikat előbb egy', községben, maid egy vidék, táj és a vagy kö­zösség keretében* Ez helyes magyarázása a tszesk hivatásának s mindéit, néphez hú papnők, vb.ha o sturjet kolhozok eredményedre. i'j!t ig kell magyarázni ezt. — Az eredményeket szem előtt tartva fejleszti tovább az ötéves terv a szövetkezeti mozgalmat ott is, »bot eddig még nem volt —• mondja tovább Kanyó Mihály plébános. Az egyházi lapok a választások­kal is foglalkoznak. Az »Tlj Em­ber« című katolikus hetilap ezt írja: »Mindannyian tudjuk, hogy a községi, jáiá-'i és városi tanácsok a dolgozó ombör mindennapi éle­tében logfonto abb prof dámáit lesz­nek hivatva intézni. A választások előkészületei iráni megmutatkozó és fokozódó érdeklődés nyomán biz­tosra vehető, hogy az ország első tanácsválav.táiál an del-ózó népünk teljes, számban veszi hí a részét.« A békés építés híve, a u/a! u-lsúg és függetlenség zászlóvivője ha­zánkban minden igaz e;.d vr. A nép a b'ko, n ta váesok Magyarorszá­gát akarja. Választani fog a ma­gyar "nép, a bizonytalanság hidyote­:t biztonságot s a íélelemnélki. életet, a tanácsok állal igazgatót1’ népi 'demokráciát választja. Tanulás - a jó munka előfeltétele Az előttünk álló újabb és újabb feladatok sikeres megöl lása, a mun­kában mutatkozó Juányo&jágok ma­radéktalan felszámolása csak oly módon válik lehetővé, ha tanulunk, képezzük magunkat. Nálunk áébsz- tályhme megváltozott viszonyai kö­zött- állandóan harcolni kell a légi, az elavult ellen, - • újat keli te­remtenünk, új mód szeieke', új öt­leteket kell alkalmaznunk, hogy alapvetően megváltoztat hassuk mindazt, ami. még a régi társada­lomból maradt fenn és ami további céljainkat- illetően már elavult. Mindezekhez elsősorban az szük­séges, hogy dolgozóink mindin­kább magukévá tegyék a marxi- lenini ideológiát s az elmélet, az osztályban; szempontjából ítéljék meg föladataikat, do annak el­végzéséhez a módszereket is. A munkuversóny, a Sztahánov- mozgatom, az öntudatos képzett dolgozók, az ú j rend fejlettebb uni- hortipusának új társadalmat építő módszere. Alik foglalkoztunk az el­mélettel, igyekeznek, azt miudj-.b- b0» alsóját Inni azoknak a termelő- vnrakáimr. velő viszonyuk is alap­vetően mer, változik. S ezt minden tizemben, így a mi üzemünkben, a Békési Nyomdák békésesal ai üze­mében is föltalálhatjuk. Szász G. l’ál rotációs gépmes­terünk korábban még nem tudott alapvető ■ különbséget tenni a ka­pitalista rendszert erősítő robot és a mi társadalmunkat építő, alkotó munka között. Többször előfordult, hogy figyelmeztetni kellett a pon­tosabb. lelkiismeretesebb munka végzésére, mert ilt-ott bizony' ha­nyag, felületes volt. Azóta szemi­náriumokat végzett. A nevelés, az oktatásban Való aktív részvétel meg­változtatta, átformálta Szász elv- társat. Ma a legjobb . gépmestere­ink egyike. Rotációs gépen végzőit, lelkes jó munkájának eredménye, hogy ez a gép megbízhat' an és jól dolgozik. Tóth Kálmán és Tóth Béla gép- szedők esete is éles bizonyíték. Rendszeresen képezték magukat, e szemináriumokon nemcsak testben, de szí cvel-lúlykkel részvettek s így mankójnkbi-ii gyakorlattá r,dl az elmélet. Amíg azelőtt száz soron­ként tíz-tizonkét sajtóhibát is ej­tettek, ma már Csak kettő-három történik meg’. A gép szedést mun­káltait hatalmas eredmény , ez és ők igyekeznek még tovább csök­kenteni ezt a lényegesen alacso­nyabb arányt is. Ványai Sándornc dobozvag^sztó ll'J százalékra. C-orvonálc György­ire, berakónő 107 százaiéin a tel­jesíti új normáját. Nem véletlen jelenség ez. Tanulnak, képezik ma­gukat és ez ad mindig új lendü­letet munkájukban. A marxi-lem ni. elmélet gyakorlati meg^-alósí- fiám eredményez!, hogy fejűikére Izednek a régin, hagy urai a gépnél. De nemcsak párttagjataknál, pár— t-mkívüli dolgozóinknál is áll ez a tétel. Feri it, ójct-jfl f.pgédaifVilkús voltai üíeni linkben, hétezre 'magát, agy politikai, mint szakmai róna­ion és t ői iá idő alatt- hatalmas fejlődésen ment, keresztül. Mania- tannin telte te jó eredménnyel a gépmestert vizsgái oh ugyancsak a fokozódó öntudata, a tanulás nyo­mán széle:odé látóköre vitte arra, hogy most kerjo felvétel-l I’ár- tuuk tagjai sorúi a. Számos ilyen es ehhez hasonló példát hozhatnánk fel az űzőm­ben, De ezek mellett több dolgozó­ban megmutatkozik még a régi burzsoá nevetés hatása, u régi ka­ros maradványok, melyek természe­tesen a termelőmunkára is kihat­nak. Amikor azt vizsgáljuk, liog\_ valaki miért nem tudja teljesíteni a normát, miért nem végzi rende­sen a munkáját: az öntudatlan, a bnrzsi'á eszmél, főt megfertőzött, racginét0!gézeit emberhez lyuka­dunk él. Bob, nagyon sok ftluht- f.ank cm. még nz oktatás tevőn, ha azt aka juk, hogy minden dolgozó felvértezze magát az elmélettel s minden dolgozóban.az új embert!° . pás alakuljon, ki és halomra döntse a légit, a rosszat. Márpedig nü ezt akarjuk! Es weit őzt akarjuk, minden erőnkkel, rzivvcl-lélt'kkel szervezzük ]’ártunk útmutatása alapján a dolgozó tiímegok neve­lését. elméleti színvonalának eme­lését. Sándor István. Békési Nyomda j-úitszerv. titkáig S<Ui a^itáciád tanfolyam &ká*uf&a*t...

Next

/
Thumbnails
Contents