Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-26 / 224. szám

2 VIHARSAROK Ni;PE Hivatalos koreai jelentés az amerikai agresszsrok által okozott pusztításokról Látogassatok ei megyénkbe Is! A A oreai l'yygáges Demokra- tikns ■. Árumnál Központi BholV- gtíijtía :1c az amerikai agressznrok állal fikázott károk és ipizleilek ki- viz sijií fására és jnejhotározására alakitótl, bizottsága közzétette 5?, jelentését. A koreai nép e'len hadatviselő a mer lkai fegyveres beavatkozók' a* ország gyarmatosil&i és a koreai nép leigázása céljából «túrván meg­sértve a nemzetközi jog és az. FASZ alapokmányának elvéit, egy­re szé'e-elil) méretekben folytat­ják Koreában embertelen gaztettei­két — hangzik a jelentés. A je­lentés első fejezetében koreai vá­rosok és falvak lakónegyedei el­len intézeit amerikai bombatáina- iláíokkal kapcsolatos tényeket kö­zöl. Július 2-üí! Sö-ig az ameri­kai hadihajuk és repüiügé- peii DíbKanvan IxrMm]1- Itan li;<lás/ eíe|!ek t, lakóte- krpiket 1 ’in.«tliak. in Ivek­nek következtében több mint ezer család váll bajléklalan- ná. Kenni tartományban több mint 20 robbanó és gynjióbombát «lobl.sk le, amelynek kövelkezléhen 789 ház leégeil. Gueson községben löbb mint 70 robbanó- és gyűjlóbombát dobtak le,melynek következtében i‘co pa­rasztin»/. led je on rombadölt. liszak- (ittneson luilominyban a városok és falvak cl'en júliusban nyolc nap alatt-öf, támadást. bajtofjak végre az amerikai bombázók, amelynek következtében sokszáz bűz dőlt roiiiba. Augusztus 7-én és 8-án 33 amerikai repülőgép támadta Eliten jen várost. Négyszázölvcp bombát dobtak a városra es el­pusztult üiS lakóház, középületek, körzeti rendőrség, posta, a gyár­ipari intézel, két nyomda, kórhá­zak, iskolák és kulturális intézmé­nyek. Gépumkahizzcl megöllek iC ifjúi és ip nőt. V bizottság jelentésében sok lén» ti sorol lel az amerikai beavat­kozók kulturális, egészségügyi és más intézmények ellen intézőit tá­madásairól. Delon városban az ipari technikum a bombatámadá- sok következtében teljesen elpusz­tuló lliiman városban üzemi klulMÍpiHeíek. üzemi iskolák, gyer­mekűt llionok dőltek romba. A .továbbiakban a jelentés tó-, nyékéi, közöl a koreai lakossági t öi 1 ionos 1 rtásá gól. X.uupho városban az amo- rika uk repülőgépekről bom­bák a( és eépptiskaliizet zú- «1 botiak az nleáii lev«« lakos­ságra. ilv.ioke tartományban az amerikai vadiszrepiitök !*épt»iiskali'ízzel támadlak a iiie/.őköit dolgozó parasziok- ra, sok férfR és nőt meg­öllek. A jelentés az amerikai beavat­kozóknak a lakosság embertelen irtásával kapcsolatos ilyen tények százait sorolja fel. A bizolUájg lényekkel bizonyltja, bogy az ame­rikai aaresszorok Korea gazdasági életének elpusztítása céljából szán­dékosan pusztítják a koreai ipari városokat. Julius 3-án bárom ame­rikai hadihajó !<io lövést adott le balászlelepre, .4a halászbárkát elpusztítottak. Julius 19-én kim­ese város ellen intézett támadás következtében leégett a dohány­gyár. Hainan tartományban ra­kétaágyukból és géppuskákból tó-1 zOlvc, felgyújtották a textil gyárat, szivattyútelepet s az ipari anyagokat A je’enli'-s végül foglalkozik az amerikai beavatkozók példátlan ke­gyetlenkedéseivel, a lakosság tö­meges irtásával, a koreai asszo­nyokon elkövetett erőszakkal, lfe- don faluban öt amerikai katona behatolt kim-Sz.m-Szun asszony búzába, erőszakot követtek el raj­ta, majd agyonlőtték. Aljai-seii faluim amerikai ka­tonák öt, fegyverrel felsze­relt gépkocsival vonullak be, gépfegyverrel kényszer! et­ték az embereket, hogy vo­nuljanak a szomszédos er­dőbe, ahol sőrtüzet zú«Htol­tak rájuk, majd kifoszioliák a községet. Amerikai csapatok taezsoní tartóz­kodásuk során szokásukhoz hívom erőszakot, követtek el nőkön. Dia- ma község lakosságát kényszerűét-* lék, hogy bárom percen belül hagyják el házaikat. A lakosság a begyekbe menekült s az amerikai katonák géppuskával lőttek rájuk, a falut pedig kifosztották, majd 'felgyújtották. A jelentés az erőszakoskodások, gyilkosságok sok más téiTyét is fel­sorolja. Július 19-én az amerikai csa­patok, mielőtt Taezsoüból kivomiFafc, felgyújtották a város üzemi negyedét, sok lakóházai pusztítottak eh Az öregeket és gyermekeket, akik nem tudtak elmene­külni előlük, felakasztották, vagy agyonlőnék. A visszavonuló agresszorok — han­goztál ja a jelentős — sokszor a liszinmani banditák segítségével végzik a koreai hazafiak és békés lakosok tömeges irtását. Koncssu városban letartóztatták a város *>oo lakosát, egy szakadékba terelték, majd állatiasan agyonlőtték őket« Földről és repülőgépről zúdítot­tak rájuk «őrtüzet. A jelentés ada­tai szerint Korea 11 körzetében ■i 1.3 a 4 embert gyilkollak meg, V fenti tények arról tanúskodnak, hogy az amerikai imperialisták bé­kés városok és, falvak barbár bom­bázásával az ártatlan lakosság tö­meges irtásával, az ország gazda, «ágának pusztításával igyekeznek, bosszút állni a koreai népen — fejeződik bű a nyilatkozat. A felsőszászbereki gépállomás dolgozóinak felhívása Sz olé nz, országban éj jel-nappal járónk a traktorok, a gépáltomá-si dolger/ók ■ versenyben végzik hz iszi talajrounkáfc és a gépi-vetést, hogy mogkönny itsék dolgozó pa­rasztságunk vállalásának teljesíté­sét: az őszi vetések liefejezését a tanácsvála-ztások napjára, c lép­ői lomé si dolgozóink nagy erőfoez.i- téneket tesznek most a jövőévi jó termés érdekében. A. saolnokmegyei központhoz tartozó ■fotsőszászteieki gépállomás különösen szép rredmé- nyeket ért el: ütemtervét jelen­tősen tiilteljesítve. 73.3 százalékban teljesitMtv már ő«zi előirányzatát. Ezt az eredményt jól szervezett versennyel, szakadatlan munkával érték eb A gépállomás legjobb brigád ve­zetője, Földes József elvtárs fel­hívta a figyelmet arra, hogy egyet­len vakbarázda telég ahhoz, hogy a kulak befeketítse a gépállomás munkáját. «Úgy kell dolgoznunk, hogy minden dolgozó paraszttól csak dicséretet kapjunk és egyet­len traktor!sí t munkájára se es­hessen panasz. A gépállomás dol­gozóinak fokozottabb mértékben kell ügyelniük a munkák minősé­gére, mert csak így nyerhetik meg mindjobban a dolgozó parasz­tok bizalmát.» Barta János traktoros javaslatára a gépállomás dolgozói a következő felhívással fordultak az ország gép- állomása inak dolgozóihoz: Mi azt akarjuk, hogy az ötéves terv második évében termése rod me­nyeink az eddiginél még in ágasab­bak legyenek s hogy a miniszter­tanács növénytermesztés fejleszté­séről szóló határozatát maradékta­lanul végrehajtsuk. Ennek érdeké­ben : 4 A vetőszántási munkákat ** pontosan leállított ekékkel ős mindenkor jól éie/.oft ekavasak- kal végezzük. e> A szántott területek közepén “■* mély osztóbarázdákat nem Lágyunk és a 1 onneh'iszovetkezeti csoportoknál, a munkákat az előző (alajunmkák irányára ko:, s/.tbe vé­gezzük. bogy a megművelt terület sima legyen, alkalmas az egyenle­tes vetésre, az aratógéppcl és kom­bájnnal való aratásra. O A megszántott táblákon vak- barázdákat, bakhátakat nem hagyunk. A A forgókat és a táblák szó- leit r. ndcssn lieszegjük, hogy szántóban esik no maradjon. C A munkagép után boronát kapcsolunk, azért, hogy a föld felületét porhíunyósilsa és a kiszá rudastól megvódjük. £ Megfogadjuk, hogy a. vefcő- v* gépek üss/, »kapcsolását n táblákon kipróbáljuk, hogy az ösz- 8zekapcsolt gépek szélső esorosz- Ivái 12 cm sortávolságnál szélo- sebbro no járjanak egymástól. Jgy elejét vesszük annak, bogy vétel­ién sorok maradjanak a földeken. "T A fordulásoknál a eaorosz- ‘ ■ lyákut egyformán emeljük fel, hogy a forgókat no .vessük be kétszer és vetetten részt sa hagy­junk a táblákon. Azzal fordulunk az ország va­lamennyi gépállomásánnk trakt r.’s- táihoz, hogy tegyek magukévá a minőségi munkákért indított har­cot. Szocialista jiumliaversenyben a munka mennyiségének fokozása mellett érjük el azt, hogy no le­gyen egyetlen olyan traktorista som az országban, akinek munká­jára panasz lenne. A brigádve/etá- kot és a szakképzettebb traktoris­tákat felszól it jak, adják át tapasz­talataikat a dolgozó parusztiiatalok közül kikerülő új traktoristáknak. Jóminőségu mtmkánkkal fokoz­zuk a dolgozó parasztság* gépállo­mások iránti bizalmát és ezen ke­resztül is erősítsük, szilárdítsuk a munkás-paraszt szövető'get. A jó minőségű munka nyomán fakadó bő termés népünk életszínvonalúnak emelkedését, a szocializmus építé­sét segíti elő. Előre Pártunk _ vozetésév'el, őrzi tervünk tteljesilósóért, munkánk minőségének emeléséért.! Úgy tűnik fel, mintha csak .néhány napja érkezett volna haza a Szovjetunióból az a 200 tagú parers,tküldölísíg, amely három Léiig tanulmányozta a világ legfejlettebb szocalista mezig zd-ság l. Paras/tkiilíötíe- ink míg bj sem számoHek niin- dsn közs'gien tapasztaiataikró’, máris újabb jelentős esemény­ről hallottak megyénk dolgozói is: ötvenkétiagú kolho/paraszt- küldöttsíg érkezett hazánkba. Futótűzként terjedt a hir: Eljött hozzánk Kárpát-Ukrajná- ből tgy koliiozp’raszt-küldött- sí-g, melynek tagjai túlnyomó­részt magyarok. Ismerős területről jöttek a kii'dött.k, hisi: Kárpít-Ukiajua hosszú időn keresztül a «kirá­lyi Magyaro s á riak», majd ké- sííbb a dolgozó népet sárim tipró Horthy-M gyarországnak dha- nyago't félgyarmata volt. Együtt szenvedtek ukránok, szlovákok és magyarok akkor Kárpát-Uk aj- nában. Ma. nem egy olyan dol­gozó paraszt akad megyénkben is, aki ott húzta a nyomorúsá­gos igát a félgyarmati sorban élőkkel együtt. És ezek az em­berek, amikor mcghal’olták a hirt, visszaemlékeztek a felsza­badulás előtti időkre, a nyomo­rúságos életre. Mintha tegnap történt volna az egész. A szá­mukat is kívülről tudják: Há­romnegyed millió ember közül még 44-ben is csak 483 ezer tudott irni-oivasni. A mezőgaz­daság? Elmaradott, középkorú eszközökkel művelték a sovány földeket. így ismerték Kárpát- Ukraináí s az otjlakókaf. Azután újabb híreket hallot­tak; a szovjet hatalom felosz­totta a földesúri és az egyházi nagybirtokokat a nincstelen k között. Vetőmagot, gfpekeL mű­trágyát stb. juttattak a coígoró parasztoknak. Hatalmas fejődés­nek indult Kárpít-Ukrajiia. Az orvosok száma megkétszereződött. Uj iskolák, fö'skci.jk nyíltak. 1946-ban pedig Uzshorod 11 meg­nyitotta kapuit az első egyetem. Az írástudatlanok egyik évről a másikra Írástudókká lettek. 1948- ban pedig már lényegébe;;! felszá­molták az analfabétizmust. A fels abadidás után az ehra- rad«it falúkba traktorok, arató- gépek, kombájnok érkeztek. A dolgozó parasztok pedig önkén­tes elhatározás alapján m eke «i- ték a koltiozok szervezését. El­sőnek a mukrefevói «Dimil ov i kolhoz alakult meg. Ma n ár ez a kolhoz a mi«l oinos szovjet k i- liozoii s rzba lépett: Ez de g a pan s’.tgazda á 01 Ui fb m iit <>ó sjá?a'éka tömiirü t a ko hozókr a. A sz«ci. 1 sta nagyüzemi ga - cáJtod'ssa! — m.l n.k aiapi-i i a gépek képezik — és a tiuioirány segítségével néhány év a'ót megváltói ta'tik Kárpit-lik a ina eíldjgi képét. 1948-ban már pél­dául az egyik Mukicsevó köT- nyékj kolhoz 132 mázsa átlaga termést é.’t cl kukorit áW. A «Hruscsov» kelooz tagjai prd'g holdanként 19 mázsa bézutirn-íst takar!toltak b:. He sortlhap ánk tovább a példákat, melyek siem- lóltetrivti bizonyítják, ho;;V a nagyüzemi gazdálkodós folytán a silány föld hogyan lett elsőren­dűvé s hogyan Ettek félsz.mi­dii't, boldog, sazdag emberek a felszzbadu'ás előtti elnyomót a:;. Most. amidőn forró szeret t- tel köszönti Bíkés megye dolgozó p.vr S't ági i> a hazánkba é.'."- zett parasztküldüttsíget, azt kéri a küldött kiöl, látogassanak el megyénkbe is s mondják el ta- posftc.iataikat, számoljanak L efcdminyeikről. Magyar nyelv, ru- törtínö Íh-s áaiolóikban adják át tapasztalataikat a fejlett agro­technika felhaszrátósáról, az ál­lattenyésztés tudományos mód- szer.inek alkalmazásiról, hogy imgvfnk termelőszövetkezeteibe tömörült dolgozó parasztok a munka jobb megszervezésével, a csoportok ty. ábbi megerősödése dijából azt felhasználhassák. Mondják cl a »míg egyénileg gazdálkodó dolgozd parssztjaink- mk, hogyan lett a nyomotúságos életből boldog, gandtalan élet. Mondjanak el mindent — kéri megyénk dolgozó paras tiá a — mert itt nálunk, B kés megyében százén é; ezre i a boldogabb élet útjára, a nagyüzemi gezdllkodás útjára akarnak lípni, arra. nr lyen mír a kárpátukrajnai do. gozó p rvsztok haladnak. Végrehajtották a halálos ítéletet a HUSÉRT két fővádiottján Szombaton Ölti Miklós elnök­letével tárgyalta a ímmkásbiróság a Húsért korrupt wye tőinek bűn- perét, akik több mint 900 ezer mázsa húst vontak el a dolgozók­tól és azt feketén értékesítenék. Szil a Pál , aki i<)38 máj mában; nyilaspártba lépteit, beismerte.1 hogy Koncától« Aékonytól és a bandájához tartozó íió.'k'Czetőlöl többezer forintot vett fel, aminek fejében «zemethunyt a visszaélá- eck felett s támogatta a szabotá­zsukat. Imreh János vallomásából kiderült az is, hogy a vádlottak sszakmai ügyességgel«, mégpedig úgy, hogy több papirt tettek a zsír alá, rosszabb, olcsóbb húst adtak a dolgozóknak, a job!) árut pedig ismerős espresso tulajdono­soknak és magánvendéglőknek ad­ták el. A tanuk «hallgatás során Somlai László, a Közért helyettes igazga­tója elmondotta, hogy a Húsért vezetői tudatosan szabotálták a hús ellátását. Juhász János hus- árugyári művezető, mint szakértő a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a vádlottak összesen 7 millió 800 ezer fo­rinttal károsították meg a dolgozó népet, <j ezer 700 mázsa husi. vontak cl a dolgozóktól. A tanú és szakértők vallomása után az ügyész a legsúlyosabb ítélet ki« szabását kérte a munkásbiróságtói. V védők felszólalása után a nép nevében kihirdette a munkásbiró- «ág az Ítéletet: Szili Pált és Im­reh Jánost kötéláltali halálra, a többi vádlottal, pedig 10 évtőlj i5 évi fegyházbüntetésre, vagyon­elkobzásra és kitoloncolásra ítélte, A munkásbiróság állal halálra­ítélt Szita Pálon és Imrteli Já­noson az Ítéletet szombaton esi« végrehajtották. HIRDESSEN LAPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap t éráig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents