Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-03 / 205. szám

2 VIHARSAROK NÉPE J tanácsrendszer kialakulása hazánkban“ címmel tartotta meg előadását Békéscsabán Nezvál Ferenc elvtárs, a budapesti tanács helyettes elnöke ff9 A Magyar-Szovjet Társaság: bé­késcsabai szerveset« pénteken este »A tanácsrendszer kialakulása hazánkban címmel előadási ren­dezett a Városi Színházban. Sza­bó János, az MSzT békéscsabai szervezete titkárának üdvözlő szavai után Nezvál Ferenc elv- társ, a bxiílajje.sli tanács helyettes elnöke mondotta el beszédét. Kimondotta, hogy nálunk czév június lóién alakultak meg az első helyi tanácsok, majd augusz­tus 15-én a járási és városi ta­nácsok. amelyek népi demokrá­ciánk újabb, nagy győzel­mét jelentik. A felszabadulás előtt a munkások és sze­gény [/árasztok joggal voltak bizalmatlanok a tőkések és földesurak népnyúzó államha­talmával szemben. Hz az állam­hatalom idegen volt számukra, ■elnyomta őket A felszabadulás óta államha­talmunk a nép érdekeit szol­gálja, » legfontosabb állami fnnk- ciákSj.oi egvre inkább a dol­gozó nép fiai intézik az ügyeket és a széles tömegek is egyre inkább érdeklődnek az áiiaui ügyei iránt. A tanácsok megalakításával a Meghaladóttabb, a legdemokratiku­sabb államigazgatási rendszer'lé­pett: -életbe. A tanácsok fokozato­san kiküszöbölik államigazgatá­sunkból aburzsoá vonásokat: a bü­rokráciát, a korrupciót és bizto­sítják, lio^y az eddig pusztán ad- niinjsztráló szervekből eleven ügy-, intéző szervek lesznek. Nezv ál elv társ párhuzamot vont a tanácsrendszer és a páriámén- lábs közigazgatási forma között. Rámutatott arra, hogy a parla- mentálizmus csak formális demo­krácia. mert ott minden a tőkés államrendszer érdekeinek van meg­szervezve, a dolgozóknak semmi beleszólásuk nincsen az államha­talom munkájába. Példának hozta fel Anglia, Amerika és a többi burzsoá államokat, ahol ma is páriámontális közigazgatási forma van. Elmondotta Nezvál elvtárs, hogy az első tanács a Szovjetunióban már i poénben megalakult Iva­novo VomyeszernwkJxvn, amelynek Sztálin elvtárs volt a vezetője. A szovjetek (lagácsok) nagy harcok közben jöttek lét­re és éppen harcos múltjuk­nál fogva lettek az eleven, fejlődő élet ügyeinek meg­bízható szervezői és építői a a szoelaliznmssak városokban és falvakban, üzemek­ben és mezőgazdaságban egyaránt. Rámutatott Nezvál elvtárs, hogy szendén azzal a rágalommal, hogy a Szovjetunióban csak a kommu­nisták vehetnek részt az államha­talom irányításában, például o moszkvai tanácsnak t\~\ százaléka páxtonkivüli dolgozókból tevődik ossza és szerte a Szovjetunió többi tanácsaiban is je’cntős része van a páxtonkivüli dolgozóknak. Hazánkban is a tanácsok felépítése adja jneg az alapot ahhoz, hogy az állami nltrika társadalmi ■“ jellegűvé váljon. *Á tanácsok megalakításánál átvet­megalakult éiseljék és Pártunk vezetésével szüntelenül harcoljanak az ellen­ség minden rendzavaré kísérlete, az igazgatás minden bürokratikus eltorzulása ellen. I Nezvál elv társ beszéde után hoz­zászólások következtek, amelyek­nek válaszadása után az Intema- cionáló elénékléaével ért véget az előadás. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága megbélyegzi az amerikai imperialisták kínai provokációját A Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága csütörtöki ülésé­ről kiadott közleményben megbé- lyegzi az amerikai légierő pro­vokativ bombázásait kínai területek felett. A Politikai Bizottság fel­hívja a figyelmet Mao Arthur ki­jeién teen©, amelyben beismerte az amerikai imperialistáknak Taivan- nal kapcsolatos szándékai. A Politikai Bizottság felhívja az egész francia népet: késedelem nélkül vegyen részt a Béke Hívei II. világkong­resszusát előkészítő mozgalomban a Prágában elfogadott határozatok alapján. Felhívja a népet, hogy egy­Uik a szovjet rendszerhőt mindazt, ami a mi viszonyainkra alk-'dmáz­ható, népi demokráciánknak meg­felel és népünknek hasznos. Ta­nácsrendszerünk az aránylag rö­vid idő alatt szép eredményeket ért el. A megyei tanácsok, úgy, mint a helyi tanácsok, valóban a falu, a város gazdáivá váltak. A gabonabetakarítási munkák sikere nem kis mértékben a lanácsok érdeme is volt. Néhány héten belül új vá­lasztás lesz, amzlyneh cél­ja a szétválasztott államha­talmat egy rendszerben össz­pontosítani, A tanácsok legfőbb feladata, \ halálraítélt görög szabadság-1 háborodásunkbon és szonvedósiink- liogy a dolgozó nép érdekeit kép-' jiarcos nők elkeseredett édesanyái | ben felhívjuk Önt. hallgassa meg régakcióval követelje a koreai viszály békés megoldását, Mül k, a Biz ton­sági Tanács elnökének java Tata .alapján. A francia kormány tevé­keny részvétele egy új bábom elő­készítésében az országra nehezedő hatalmas terhek állandó súlyosbodá­sát eredményezi. A Pleven-kormány olyan bérminimumot állapított meg a munkaadókkal a Force Quvriére és a keresztény szakszervezetek ve­zetőivel ' egyetértésien, amelyek a mai bérek újabb csökkentését je­lentik. He ha a dolgozók még jobban erősítik har caikat, akt or győ­zelemre viszik jogos követeléseiket. Görög anyák megrázó levele szabadság* harcos leányaik megmentése érdekében az alábbi levelet intézték Malik elvtárshoz: »Szenvedő és elkeseredett anyák vagyunk, gyermekeinket a népünk függetlenségéért és szabadságáért küzdő harcosoknak tragikus sorsa érte. Igen sötét napokat élünk át. A hadbíróság által halál raitélt nők közül négyet egyes-zárkában tarta­nak, ami azt jelenti, hogy bármely' pillanatban kivégezhetik őket. Fel­kétségbeesett kiáltásunkat. A de­mokrácia Ó3 a béke nevében kérjük, akadályozza meg a hadbíróságokat a halálos Ítéletek végiéi a j íárában. Kérjük az E -.ve ült Nemre e’c B er* vezetőt, segítsen, hogy végo sza­kadjon 3500 halálraítélt borzasztó kínjainak, avatkozzék be, hogy 20.000 politikai foglyot amnesztiá­ban részesítsenek. Á néphadsereg fogságában levő amerikai katonák követelik az USÁ koreai intervenciójának haladéktalan beszüntetését A Koreai Népi Demokratikus .Köztársaságban lévő amerikai ha­difoglyok csoportja a következő, felhívással fordult a. Biztonsági Tanácshoz: «Mi, tisztek-és katonák az Eszak- Koreában lévő hadifoglyok cso­portjából annak érdekében* ‘fordu­lunk Önökhöz ezzel a felhívással, hogy akadályoznák -meg »mindkét, fél további és felösléges embéí­A kínai dolgozók tömeggyűléseken tiltakoznak az amerikai bombázók provokációi ellen és követelik az VSA csapatainak kivonását Koreából A Kínai Népköztársaság vdzétő napilapjai el ő helyen foglalkoznak c.z/amerikai repülőgépeknek kínai területek ellen intézett támadásai­val. A pekingi Zscnminzsibao közli Kun Mo Zso-nak, az összkínai Irodalmi és Művészeti Társaság el­nökének cikkét. Kuo Mo Zso meg- álíápítja, hogy a háború kiterje­dését a legbiztosabban úgy lehet megakadályozni, hogy kényszerítik az amerikaiakat csapataik vissza­vonására Koreából. »Ha az amerikai imperialisták nem akarják ezt meg­tenni, úgy a viliig valamennyi igaz­ságszerető népe kényszeríteni fogja őket erre« — fejezi be cikkét Kuo Mo Zso. fl kukorica bézaértébének megállapítása és a kiskoricalieadés határideléíiek módosítása A belkereskedelmi miniszter rendeleté értelmében az állami terménygyüjtőhöz A és B jelű vételijegyre beadott kukorica 1930—51. évi termény beadási kö­telezettség teljesítésébe a követ­kező átszámítási érték szerbit számít be: 100 kg 15 százalékos víztartalmú morzsolt kukorica egyenlő 77 kg búzával, 100 kg búza egyenlő 130 kg 15 százalé­kos víztartalmú morzsolt kuko­ricával. A rendelet szerint a kenyér- gabona és takarmány beadási kötelezettség teljesítésére szüksé­ges kukoricát az őrlés befejezé­sétől számított 8 nap alatt, leg­később azonban 1930 november 4. napjáig kell az állami ter­mény begyűjtőhöz A, vagy B jelű jegyre beadni Burgonyára szeptember 20-ig lehet szállítási szerződést kötni a földművesszövetkezeteknél A gabona- és a kukorica szállí­tási szerződések kötéséhez hasonlóan R földművesszüvetkezelek burgonya- Bzállításra is kötnek szerződést a parasztsággal}. A belkereskedelmi mi­nisztérium közli, hogy mindazok a termelők, akik szeptember 20-ig burgonyaszállítási szerződést köt­nek • és a Gül baba-burgonyát szep­tember 20-ig, az Ella- és Krügor- burgonyát podig november 20-ig a fíTdművesszö vétkezőteknek le­szállítják, mázsánként a Gülbabánál 3 forint, Ellánál 2.40 forint, Krü- gemól 1.60 forint prémiumot kap­nak a mázsánkénti áron felül. Ezen­kívül a szerződésben vállalt bur­gonya szeptember 20-ig történő le­szállítása esetén minden egy mázsa burgonya után tíz kg korpát kap­nak a termelők a hatóságilag meg­állapított áron. A szerződés megkö­tésekor lekötött burgonya-mennyi­ség értékének tíz százalékát kész­pénzben előlegként azonnal meg­kapja a szerződéskötő. Mao Tun, az Összkínai Irodalmi Szövetség elnöke cikkében veszett kutyához hasonlít ja az amerikai im­perializmust, amely hátsó lábával Taivanra támaszkodik, mig fogaival a koreai népbe mar. Ez a veszett kutya most egyik lábát Kína fele nyújtotta ki és újabb zsákmányt keres. Ázsia függetlenségéért küzdő nemzetei meg fogják semmisíteni az amerikai imperializmust, mert a szabadságukért küzdő népek le- győzketetloirek. _ Az »Északkeleti Hjfeág« című tap vezércikke felháborodottan ír arról, hogy USA támadók tönkre akarják tenni a kínai nép békés életét Eszakkelet-Kína népe azonban üt­közni fórja munkáját-,' szembeszáll az imperialista támadókkal ós ébe­ren őrködik az ország határainak épségén. Kína nagyobb városainak dolgo­zói táviratot intéztek az ENSZ Biztonsági Tanácsához és a betola­kodók azonnali megbüntetését köve­telik. A lakosság tömeggyűléscken juttatja kifejezésre felháborodását. A száani »Keresztények Szervezete* táviratot intézett Osu Én Laj elv­társhoz, amelyben hangsúlyozza: el­szántan fog harcolni a béke és Kína területi sérthetetlenségének megvédéséért. A pekingi népi egyetem tilta­kozó gyűlésen az egyik felszólaló, Li Feng Lien, volt élmunkásnő, most az egyetem hallgatója, ezt mondotta: »Az új Kínát vérünkkel és verí­tékünkkel építettük fel. Nem en­gedjük, hogy az imperialisták egy arasznyira" is behatoljanak orszá­gunk területére.« áldozatát a koreai konfliktusban. Mindenekelőtt meg kell vizsgálni Koreába érkezésünk körülményeit. Mi azt tartottuk, hogy ebbe az országba az Egyesült Nemzetek rendőri erői részeként érkeztünk. Csak fog ágbacsésünk után ér* i ttWü's m g, .hegy,„ez Amerika eg/Oldalú beavatkozása volt. i Mit találtunk f A polgári lak ss'g ellenséges, vagy elégedetlen voít. Láttuk, hogy a dólkoroai hadse­reg teljesen szétverve menekül a frontról. Azok a szövet égősek, barátaink, akikre számítottunk, nem voltak barátaink, hadseregük podig rohamoson visszavonult. Tel­jesen nyilvánvaló volt, hogy' a dől— korea’ak nem akarnak harcolni a néphadsereg ellen. Mindazok a megfigyo'ések, ame­lyeket fogságba esésünk után tet­tünk, a legfontosabb tényre mu­tatnak rá: arra, hogy egész Korea lakossága határo­zottan kívánja, hagy egyesült és szabad országa legyen. Amerikai csapatok jelenléte a haremszőkön, nem tartóztathatta fel a néphadsereg előnvomulását. Sok csatáb n az amjrikai csa­patok t cg,mis u'xh kíntették be Cs ejtették fog ágba, trteg- semjnisitcííék vagy vissza­verték őket. Repülőink bombatámadásai, ame­lyek sok ártatlan lakost öltek meg és sok kórházat, iskolaépületet és lakóházat döntöttek romba, keve­set változtattak ©zen a helyzeten. A bombáz soknál; és lövöldözé­seknek semm'fíle hatása nem volt, annak a felháborodás ak fokoz dás'n kívül, am lyet a koreai nip az amerikaiakkal szemben tanúsít. Saját színiünkkel látjuk naponta, hogy repülőgépeink nem katonai célpontokat bombáznak. Bennün­ket. akik lakónegyedekben vagyunk elhelyezve., szintén érnek állatias amerikai légitámadéW»kib* •tofu Az irániunk tanúsított bánásmód a fogságban a lmrem'xrr. égvwcbb- Korszrrű épületekbe h.Iyrzt k el ben ü két, m.gu k látjuk el a fez st konyhánkban, na­ponta hánrnszjr kapunk it It kenyérrel, teljes mértékben ki­elégítő mennyiségben. Orvosi ellátásban is részesülünk. Nincs semmi érteim© és semmi szükségesség» © háború ‘folytatá­sának. A Li-Szin-Man hadser szétverésével á harc kzárőlag a koreaiak fs amjrík iák há'to .újává vá­lik. További beavatkozás az USA r‘ízéről az £tn;rikii fia­talság hata’mas és felesleges veszteségeit idézi elő. Ez tragikus és hiábavaló letma. Az amerikaiaknak ki kell vonniuk csapataikat Koreából, mielőtt azok is ©lesnének, akik még életben vannak.» Az amerikai hadifoglyoknak a» USA beavatkozása ellen tiltakozó gyűlésén resztvettek képviselőik: Dunn őrnagy,. Dunham őrnagy, Lantpon őrnagy, Barter őrnagy, Henderson százados,: Nugent szá­zados, Boysen százados, Booker százados, Green százados és még 28 amerikai tiszt.

Next

/
Thumbnails
Contents