Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-21 / 220. szám

>9 T&bb mint ötmillió forinttal gyarapodta I; az állami gazdaságok az ötéves terv első évében A hibák feltárása után Tótkomlóson is az őszi munkák gazdájává lett a DÉFOSz 1950 SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér VI. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM Á tanácsok ügye, a nép ügye Ki az, aki visszakivánja a múl­tat, kicsoda az, aki a kapitalista, állam rend bakóinak igáját magám akarja újra venni?! A nép bi- zonnyára nem, ám lehet, liogv a, > felső tizezer« disszidált »urai«, az uzsora garast fogukhoz verő« tőkések beleülve a szolgabirói szék­be, szeretnének újra törvényt hoz­ni a munkások milliói ellen; tö­rekvésük azonban meddő, a dob, gőz ók sohasem látták fejlődésük útját olyan világosan, mint ma, a nép a tanácsok Magyarországát akarja! Mik is tulajdonképpen a taná­csok? Hivatásuk mennyiben uj, mi valójában a feladatkörük? I\em lehet eléggé hangsúlyozni ezekre a kérdésekre Alkotmá­nyunknak azt a részét, liogv >:!/«­iroiszág népköztársaság, mely-1 . n minden hatalom a dolgozd -léjié if azt, hogy »a nép, a ha­talmát választott küldöttei utján gy koraija!« Ezekből a gondola­tokból következik a tanácsok lé­nyege. ezek a szavak hirdetik meg, győzőén és niegmásilhatalianul, hogy a tanácsok a. népi önkor.-, mányzal hatalmi szenei, melyek a népből a népért vannak! \ Párt az illegalitásban élesztgette és Jo-j bogó lángra gyújtotta a nép ügyé­nek diadalraiiteiét; most szabad hazánkban a nép kezébe adta a hatalmat, az erőt, a lehetősége!, és a bátorságot arra, hogy a nép merje, akarja és tudja önmaga, sorsát irányítani. V tanácsok tagjait a nép ön- ...aga, titkos szavazás utján vá­lasztja. A jelöllek a nép legjobb, : az üzemi munkások, a ki­válóan dolgozó parasztok, a nép sorsát mindig a szivükön viselő értelmiségiek. Nagy pere volt a dolgozó népnek uraival szemben ezer éven át. Harcolnia kellett a főidért, amely jogosan most már az övé, harcolnia kellett po­litikai és egyéni szabadságáért, az igazi egyenlőségért; ime, most a tanácsok létrehozásában megkapja mindezt. Népi demokráciánkban a törvényt és a rendeleieket a nép hozza választolt küldöttei utján. A törvényhozás munkáját nálunk mérlegre is teszi a nép. Ha a törvényhozók, a tanácstagok nem fe'e'nek me.g hivatásuknak, a nép megvonja tőlük bizalmát; ez a tanácsok demokratikus működésé- ftek az alapja. A tanácsok létre­hozásával a nép megszűnik a tör­ténelmünk másodrangu szereplője lenni; a tanács-hatalom gyakorlás ián keresztül a nép önmaga csi­nálja történelmét, a dolgozó pa-. raszt méginkább gazdája lesz a falunak, a várost méginkább bir­tokolják a nép fiai, a dolgozó nép méginkább az ország boldog, büsz­ke tulajdonosa lesz. Merje ezután valaki háborgatni ezt az országotl A nép már nem az urak érdekei­ért harcol, a maga ügyéért, a tar­tós békéért száll síkra a tanácsok* Magyarországának valóban demo* kralikus rendszerében. Hazánk földje a harcok földje volt évszázadokon keresztül. A ma­gyarság sok élet-halál harcot vívott itt. Lrai agresszivitásra nevelték, gyilkos háborúk átkozott vérözö- neitxí vitték bele. Ha voltak is a béke. a szocializmus ügye mellel,6 kiállók, azokat elsöpörték, bitóiéi juttatták. Sál lat és Fürst eívtár-S sak halála, Rákosi élvtárs és a többi igazak harca, a nép vágya­kozása az igazság, a boldogulás után végre meghozta a maga gyü­mölcsét, A Párt, élén a nép leg­jobbjaival a tanácsok hatalomra, emelésével kinyilatkoztatja né­pünk határozott békeakaratát. A tanácsok létrehozása külpolitikánk-* ra is rányomja bélyegét. Barátaink* ürömmel üdvözli!* népünk elüt ölé-» sót, ellenségeink akár tetszik, akár? nem, tudomásul kell, hogy ve­gyék, itt egy céltudatos, sorsát önmaga irány i!f, nép él, aki a, béketábor tagjai közé tartozik, aki nehezen szerzett szabadságát, utol­só csepp véréig védelmezi! A tanácsok választása a nép­front erőinek összefogásával, az egész nép egyetemes megmozdu­lása révén zajlik lé. A boroshor­dók tetején demagógiát hirdető, nagyszájú úri kórterek beívelt most a Párt szól a dolgozó nép­be,;. \álasszon a nép: ha drágr, neki saját függetlensége, ha gyer­mekei jövőjét félti, ha szakitanti akar véglegesen a nép ügyét mel­lékesen kezelő közigazgatással, ak­kor egységesen kiáll a tanácsok inflict t, ha jő kezekben akarj;* látni saját ügyét, akkor a népfront jelöltjeire szavaz. A tanácsjk a néphatalom vég­rehajtó szervei; a nép ügyének dia latra vivői, a helyi és általános sérelmek hivatott orvoslói lesz-; nek. A népnek egységesen a taná­csok mellé kell állni, mert a ta­nácsok csak igy ' tudnak igazán, a népből a népért lenni. Álljon hát mindenki fegyelmezetten azon a helyen, ahová a történelem ezek,-, ben a napokban állította, legye­nek a dolgozók, a párttagok és pártonkivüllek éberek, a tanácsok ügye az ő ügyük, a tanácsok Ma­gyarországa, a boldogulás, a béka Magyarországa lesz! Kemény harcok A Koreai Népi Demokratikus Küztárs.aság népi hadserege főpa ranesnokságának adatai szerint az In csőn tói (Gsöniulpo) keletre lévő térségében a Szöulba vezető utón « koreai népi hadsereg csapatai folytatják a kemény harcot az nn- lgol, amerikai parlraszállt csapatok Incsontól keletre ellen. A koreai népi hadsereg egy­ségei ellentámadást fejtenek ki az ellenség harckocsikkal és légierővel támogatott csapataival szemben. Kimpo repülőterének térségében, meghiúsították az ellenségnek arra iránvuló kísérleteit, hogy átkel­jen a lián folyón. A tanácsválasztás tiszteletére fokozzák teljesítményüket a békéscsabai ácstelep sstahánovisttíi A békéscsabai Magasépítési KV áesielepéuek gépterméhez sárgá­ié deszka és gerend akiit egek kö­zött vezet az út. A tágas, világos üzemrészben a széles motorgyalu. szalagfűrész, meg köszörű áll, a kü­lönböző szerszámok pedig rendben sorakoznak az állványokon. A kör­fűrész zengve vág bele a súlyos, gömbfába, a fogak éléről vastag sugárban ömlik a fűrészpor. A megyei építkezések egyik fontos láncszeme ez a szerény kis üzem, mert a gerendák építőanyaggá va­ló feldolgozását és a deszkák tö­meges megmunkálását végz:k. Ivét kiváló munkás Mezővári Pál és Bankó András sztahanovis­ták is itt dolgoznak és néhány hét­tel ezelőtt kapták meg a sztahano­vista oklevelet. A szovjet dolgozók példája nyomán indultak mindket­ten harcba a maradiság ellen, hogy ú jítással, jobb munkatnegsaer- vezéssel teljesítsék túl a normát. A fűrész élesen felsivít, Mező­vári Pál sztahanovista izmos, .keze keményen markolja mug a félig megmunkált anyagot, úgy ereszti a fűrésznek. Bankó András a gép másik oldaliul a már kész gerendá­kat emeli le a gépről és sorban egymásra rakja. Arcukat finom fű- részporréteg lepi és az olajos i apka alól kiesillanó ősz hajszálak azt bizonyítják, hogy mindketten sok nélkülözésekkel teli évet éltek át míg a múlt nyomorából eljutottak idáig, hogy munkájukért kitünte­tést és megbecsülést kapnak. Rz első újítás Az első újításuk a szalagfűrész­nél született meg. Elkezdtek gon­dolkozni, hogyan is lehetne egy embernek elvégezni a 6—8 méte­res deszkák finomvágását? Ifosz­szas kísérletezések után elhatáro- rozták, hpgy egy szorítógörgőt sző­reinek fel ;> vezetővel szemben, mely a deszka vastagságúhoz rugó­zással igazodik. Az első kísérlet még nem volt tökéletes. A görgő szögletességé mi­att, nem ment simán a vágás. Néhány nap múlva aztán . elké­szült a gömbölyűgörgős szorító, »Sikerült! Mezővári Pál egyedül fü- tvörószve dolgozott zúgó gépe mel­lett, Bankó »szaki« pedig a fűré­szeket éle-dtetto, vagy a megmun­kálandó anvagot rendezte, —- ké­szült a következő napra. A eok előny mellett 40 százalékos munka­idő megtakarítást is elértek. — Nagytan megkönnyítette mun­kánkat a behúzóhorog újítás is — mondja mosolyogva Mezővári Pál szaktárs —■> ami egy, kőműves ame? lőesiga mintájára készült. A sú­lyos 4—5 mázsás gerendákat az újítás előtt négy ember igazította a körfűrész alá, de a vágás még így sem sikerült tökéletesen, tört a sza­lagfűrész és sokat fogyasztott a gép. Elhatároztam, hogy csökken­teni fogom az üzem önköltségét, fel­szereltem a gépemre azt a készü­léket, mellyel két ember egyenle­tesen és könnyen meg tudja mun­kálni a súlyos fatönköket!“. Túlteljesítik az új normát Újításaikkal régi, laza normáju­kat duplájára teljesítették. Az uj norma bevezetésekor elhatározták, hogy azt is túlteljesítik! Közben megkapták a .szíaluúiovista okle­velet. Akkor határozták el, hogy kérik tagjelöltfelvételükét a Ma­gyar Dolgozók Pártja soraiba. Azóta még jobb munkával igyekez­nek kiérdemelni a Párt bizalmát. Az új norma teljesítésének jobb munkameg szervezéssel indultak ne­ki, amikor is a körfűrész egyirji- nvú vágása helyett, a fűrész és a villanymotor a'á lítá-ával l é'., i iná ­ból tudták az anyag megniu;'”-lti- sát végezni. Ezzel megszüntették a sok erőt és időt pazarló anyag- áthelyezgetést egyik oldalról a má­sikra, mellyel 3Ő 'százaiékos mun­kaidő megtakarítást értek el. Tel jesítményük 'százaléka rohamosán emelkedett: 125, 150, ritajd 1 Iá százalékra és az emelkedő terme­ié keiry réggel a fizetésük is mindig több lett, könnyebb, boldogabb az életük. A szovjet sztahánovisták útmu­tatása nyomán a Párt állandó segít­ségével Mezővári Pál rés Bankó András sztahanovista dolgozók az elért eredményeknél nem ádnujk me°*. hanem szakmai további ej lesz- tés.-el, újabb munkamódszerrel, icia* újítással lendítik előre a többterme- lest. Vállalják a tanácsválasztás tiszteletére... Amikor meghallották, hogy a Pa­mut-szövőben Teruovszki Terez a (anáesválasztások ti'ziel-íe.e v.utál­ta, hogy a második tervéé clnő ne­gyedére eső előirányzatát öt nap­pal hamarább fejezi te, ők is .gon­dolkodni kezdtek. Kern sokkal ké­sőbb bejelentették ; a taiuu svat rs/- tások tiszteletére — csatlakozva Teruovszki Teié/hoz. ;— vállaljak, hogv október 22-ig tel je-n! menyü­ket az új normában a; eddigi 178 százalékról 183 százalék a i ok ózzák. — Mindezt árért tesszük- — mondja Bánké szaktára, . — hogy ígv is segítsük síken« az ötéves tervet, mely nekünk is boldogabb könnyebb életet hozott ■ • • (Szarka ) Állami gazdaságainkkal1 megindult a have a versenyben vállalt kötelezettségek teljesítéséért Állami gazdaságaink a derek- egvliáziak versenyfelhívása alap­ján egyöntetűen csatlakoztak az őszi munkák időben való elvég­zéséért megindult versenyhez, így megyénkben az akasztópusz- lai állami gazdaság dolgozói in- dílollak nemes versenyt. A vey seny megindulása óla megyénk állami gazdaságaiban igen szép eredmények szüléitek. A mező- herényi állami gazdaság például párosversenyre liívla ki az akasz- lópuszlaiakat s az állami gazda­ságon belül brigád-brigád közöt­ti, munkacsapal-munkacsapal kö­zölik egyén-egyén közötti páros- verseny indult. Mezőberéiivben Ilerpai János brigádvezető vállal­ta, bogy szeptember 13-tól 2(i-ig naponta 12 kilogramm gyapotot fog leszedni, hogy így is bizto­sítóit legyen a gyapot minden egyes gubójának időbeni betaka­rítása. Ilerpai János vállalt teljesít­ményét már az első napok­ban teljesítette s az elmúlt napokban már vállalását 5 százalékkal túl is szárnyalta. Ugyanígy Szatmári Károly, Nagy Irén, Majoros Mária is túltelje­sítette már a gyapotszedésben vállalását. A zsadányi állami gazdaság dolgozói a versenykihívás elfo­gadásakor vállalták, hogy az őszi munkákat a minisztertanács ha­tározatában előírt idő előtt 5 nappal elvégzik. A zsadányiak vállalásukat a betakarítási mun­káknál teljesítenék, csupán az árpa vetésénél történt lemaradás. A hataspusz’ai állami gaz­daság az őszi munkák so­rán ki.i'aktili versenyek ki- szülési ése érdekéi) vi vám- dorziászlót készített. A verseny kiértékelése után a rizsaralási munkáknál kiváló eredményt elért dolgozók. Csiga István, IJlaskó Pál, P-ataj József és Szabó Margit nyerlek ei. Pa- laj Józsefek munkájuk jó meg­szervezésével fél nap alatt 81(1 négyszögöl rizst vágtak le. A verseny zászlók á adásakor Csiga István és társai e-lmon- doilák munkatársaiknak — sőt, gyakorlatban is b?imi- tatták —. hogyan végzik a munkál. A felesleges munkamozdulatok kik üszőt )ö lésével, állandó, egyen­letes munkával Csiga István és társai napról-napra fokozták tel­jesítményüket. A munkamódszer- átadás utált főbb dolgozó átVfttltí a betakarítási munkákban élen­járók munkamódszerét, . azóta több munkacsapat 200 százaié kon felüli átlagteljesítményt ei el hetenként. A verseny megindult az álla­mi gazdaságokban. Most már a pártszervezetre és a arp- (Folytaíás a 2, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents