Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-19 / 218. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés fi népnevelők sorenkővetkező feladatai A tervi: ölcsönkötvények kisor- ismertessék népnevelőink, hogy solása véget ért. Sokan egy év­vel ezelőtt, araikor tervkölcsönt jegyeztek, hitték is, nem is. hogy erre is sor kerül, rara’t a reakció hazug híreivel igyekezett a Párt, szavát elkenni. A tények azon­ban makacs dolgok és a tényeke! megcáfolni lehetetlen. Nem me­hetünk el a tervkölcsön sorsolá­sa mellett úgy, hogy népi álla­munk kisorsolt 30 millió forintot és aki nyert, nyert, aki nem, nem. Ez alapjában helytelen dolog volna. Ezen a sorsoláson min­den becsületes dolgozó nyert. En­nek a kérdésnek megmagyarázá­sa népnevelőink feladata. Nekik kell, hogy elvigyék a » minden­ki nyer« szó értelmét dolgozó népünk kóréhe, nekik kell meg­magyarázni, mi mindent alko­tott az ő dolgos kezük, saját fo­rintjaikból. Népünk egyik megoldásra váró feladata a dolgozó nép lakás- kérdésének megoldása. O'éves tervünk kidolgozása idején 6000 lakás építését Irányozta elő az 1950-es év­re. De mivel a dolgozók a Hiúit évben 500 millió forint helyett ”50 millió forint terv- kölesömt jegyeztek, felemel­hette kormányzatunk a be­ruházások összegéi és az elő­irányzott 6000 íminkásiakás helyeit 14 ezret építünk fel ebben az évben. Munkaalkalom is több és több születik a tervkölcsön nyomán Felépítjük a dunavölgyi timföld- gyárai. amely Közép-Európa egyik legnagyobb aluminiunigyá- ra lesz. Dunapenlelén az új gyár­hoz közel új szocialista város létesül 30.000 lakossal. Tehát a dolgozók a munkahelyhez közel kapnak meleg otthont. Orszá­gunk fővárosának közlekedése megjavításához is nagyban hoz­zájárul a tervkölcsön, 1951-re megépül a földalatti gyorsvasul. Gyáriparunk ma inár 37.6 százalékkal többet termel, mint 1838-ban. Ez a termelés még sokkal magasabbra emelkedik, mert korináoyza- lunk célja ötéves tervünkben az elavult technikájú gyár­ipar gépeinek 99.9 százaléká­nak kicserélése új, modern gépekre. A gépék kicserélése hatalmas fej­lődést von maga után. Gépgyár­tásunk 1038-hoz viszonyítva 50 százalékkal emelkedik ötéves ter­vünkben. Építőiparunk 57 szá­zalékkal, faiparunk 58 százalék­kal termet többet. Élelmiszer- iparunk 41.5 százalék többlerme- léssel, közszükségleti cikkeink termelése 45 százalékkal járul hozzá a dolgozók életszínvona­lának emeléséhez. Ezek az országos méretű dol­gok. De ne csak ezzel foglal­kozzanak a népnevelőink. Me­gyénkben nincs egyetlen község, amely né kapott volna tervgaz­dálkodásunk óla valamit, ami megoldásra várt már évtizedek óta. Kullúrolthonok, postaépüle­tek, szülőotthonok, kutak, járdák stb. létesültek. Megyei lapunk szeptember 11-i számúban meg- j ámít »Ki nyer« című vezércikk, amely foglalkozik konkréten, mit kapott megyénk, illetve mit nyert azzal, hogy tervkölcsöni jegy­iéit. 1 Ennek a cikknek alapján nincs ennek az országnak egyet­len olyan dolgozója sem, aki ne nyert volna a tervkölcsön húzá­sakor. Ila közvetlenül nem is, de közvetve mindenki nyert. Október 22-e, a helyi tanácsok megválasztásának napja. Népne­velő elvtársainknak ebben a kér­désben azt kell tudatosítani dol­gozó népünkkel, hogy a taná­csokban szélesebb körben vesz­nek részt a pártonkívülick is, de éppen ezért semmivel sem áll jelentőségében hátrább. Érdek­lődjenek a népnevelők a dolgo­zók Lót az irányban is, hogy kit tartanak legmegfelelőbbnek arra, hogy a helyi tanács tagja le­gyen. Tudatosítsák: 1. Megszilárdul a munkás-pa­raszt szövetség. 2. Megerősödik a Párlés a tö­megek közölti kapcsolat. 3. A proletárdiktatúrát tovább erősítjük. 4. A tanácsok megválasztásá­val tovább erősítjük a inunk ús- paraszt szövetséget. A tanácsok a dolgozó nép leg­szélesebb tömcgszervezelei lesz­nek, amelyekben a munkásság; parasztság, értelmiség, nők és az ifjúság egyaránt képviselve les^t Népnevelő elvtársaink ezt kell hogy tudatosítsák a tanácsválasztási jelentőségéről. Tudatosítsák, bogy az eddigi eredményeket a terv kölcsön nagyban elősegítette, de a helyi tanácsok megválasztásával eredményeinket még szilárdabb alapokra tudjuk helyezni. Népnevelőink agitációjából a bé­ke kérdése sem maradhat ki. Kon­kréten mutassanak rá népnevelőink az imperialisták aljas provokációira, amelyet Korea és Kina ellen elkö­vetnek. Mutassanak rá népnevelő­ink a.gi tudójukban az imperialista fcncMulak emberek millióinak puszlitó terve mellett a béketábor vezető népének, a Szovjetuniónak építő ter­vére, a Davidov-terve, a kujbisevi és sztálingrádi ví- z.ierönúí építésére. Magyarázzák meg népnevelőink dolgozó népünknek, hogy addig amíg az imperialista háborús gyújtogatok milliárdokat fektetnek gyilkos fegyverek gyártására, ad­dig a béketábor vezető ereje, a Szovjetunió természetátalakitó ter­veket bajt végre, az önlözőcsalor nák ezreit létesíti. Döntő érvek ezek, tie ne feled­jék el népnevelőink azt sem meg­magyarázni, bogy a béketábor ; védelemről sem feledkezik meg Modern fegyverekkel rendelkezik arra az eshetőségre, ha a millió mos kannibálok háborút kúlnának. Vigyék a népnevelők a nép tu­datába azt is, hogy a békclábor államai azért haladnak a boldo­gulás utján előre, mert ők a nép akaratát cselekszik. Sz. 1. 19,'9 1 kölvényscrsolás csalta« válasz az 0ii6sisÉgfi§n zsebeinek megtöltésére kellett­októberében, amikor el­hangzott kormányunk felhívása, hogy s jegyezz tervkölcsöni (, ak­kor az öntudatos dolgozók szinte egymással versenyezve igyekeztek eleget tenni a felhívásnak1, s ennek a hatalmas lendületnek, a haza, az ötéves terv iránti végtelen sze­retetnek és ragaszkodásnak ered­ménye volt, hogy túljegyeztük az előirányzón összeget. De megmoz­dult és akcióba lépett az ellenség is. — Háború lesz, elvész a pén­zetek, nem kaptok vissza egy fil­lért se —- mondották, hogy meg­ingassák a tömegek bizalmát. Per­sze, mikor a régi rendszerben volt kölcsön jegyzés — hadikölcsön, bu- zakötvénv, erdélyi nvereménvköt- vény, stb, — akkor az ilyenek szívesen támogatták a kölcsönt), mert az háborúra, fegyverkezésre, a burzsoá kormány hatalmának mcgszilárditására, az úri bitangok A régi rendszer még itt lévő híveinek az nincs ínyére az ötéves terv meg­oldását, a dolgozó tömegek jobb életét elősegítő kölcsön. Csatiam« választ kaptak ezek az urak. Kor­mányunk, Pártunk mint mindig, most is beváltotta ígéretét; kama­tosán és többszörösen visszaadta a dvdgozók forintjait. Akik koráb­ban kételkedtek, azok is meggyő­ződhettek, -mert az uj hidakat, gépeket, egészségházakat, kti'tur- házakat és sok minden mást saját szemükkel is érzékelhetik. Mind­ezekben a javakban már vissza­adta kormányunk a Lefizetett ös­szegeket és ezen felül a múlt na­pokban sorsolták ki a kötvényeket és ezer meg ezer dolgozó igy is nyert az ötéves tcrvkölcsönön. 1 elró József levelező, Orosháza. Tanuljunk egymástól 1" Kedves olvtérsak! Szeretném ismertetni, hogy cso­portunkban hogyan szerveztük meg- az őszi munkákat és remélem, hogy özeknek az ismertetéseknek egyik- másik részét más termelőcsoportok- baa is fel tudják használni. Cso­portunkban, a nagyszénása »Ságvári Emliex t-zcs-lien brigádokra osz­totta!: a tagságot, ezeken belül munkacsapatokat alakítottunk és min Jen munko'sa/iot.iiuk yne.gvan a sajtit munkatér (dele, amelyiken dolgozik. így biztosítottuk a mun­Törekedjék több önállóságra a dombiratosi DEFOSz szervezet Egyszerű, szerény kis 'falu Dombiratos község. Lakossága alig több 1600 embernél, 'földterületé pedig 2800 kát. hold. A határban folyik a kukoricatörés, a répasze- dós és a szállítás is. Megértette a község dolgozó parasztsága az őszi munka időben való elvégzé­sének jelentőségét. legalább is igy látszik ez az eddig'i ered­ményekből. A kukoricának 50 szá­zalékát alig egy hét alatt törte le a község dolgozó parasztsága. A répaszáltitás is cdég jól halad. Ezeket az eredményeket úgy tudta a község eddig elérni, hogy ói pártszervezet útmutatását a DEEOSz szervezet magáévá tette. Népnevelők látogatják .meg min­den nagyfontosságú kérdés vég­rehajtása idején a dolgozó pa­rasztságot és igyekeznek megma­gyarázni, miért kell gyotsan vég­rehajtani a munkákat. Népneve­lők nemcsak a pártszervezetből ke­rülnek ki, hanem a DÉEOSz, az MNDSz és a tszesk-ből is. Eleget tudnak-e tenni 'felada­tuknak a szervezetek? Ezt nem mondhatjuk. Elsősorban is a pártszervezet mindamellett, hogy gondot fordít a népnevelő mun­kára, nagy hibát követ el azzal, hogy nem kiizd eléggé a helytelen éilláspant ellen, amely ä község dolgozói körében általában elterjedt. Dombiratoson tavasztól őszig csak nagy ritkán lehet összehozni megbeszélésre a DÉEOSz tagságot, mivel a dol­gozó parasztok arra hivatkoznak: «Sok a munka, nem érünk rá.» Mindössze a havi taggyűlés al­kalmakor jön össze a tagság 70—80 százaléka. Már pádig nem egészen tudja betölteni feladatát a DEFOSz szervezet, ha hetenként nem tár­gyalják meg a . dolgozó parasz­tok, hogy mit végeztek el a héten és hói vau lemaradás. Hol kell meggyorsítani a tempót a lema­radás behozása érdekében. Har­minc, negyven népnevelőt tudnak a .községben egy-egy alkalommal mozgósítani. Egyéni agitációval meg tudják győzni a dolgozó pa­rasztságot a feladatok végrehajtá­sának fontosságáról, de ez nem jelentheti azt, hogy tavasztól az őszi munkák befejezéséig nem volna szükséges időközönként ©gy­ógy értekezleten is megbeszélni a dolgokat. Az eddigi eredmények elég jók. Például: a község már tOO százalékig elvégezte az őszi­árpa vetését. A húzti vetése azonban még hátra run A DÉEOSz szervezet sokkal job­ban be tudná tölteni a ráváró feladatot, ha a község dolgozó parasztságát nemcsak taggyűlés alkalmával, hanem más alkalmak­kor is mozgósítani tudná. Sokkul több önállóságra kell a parasztság e tömegszeryezetének törekedni. Ila megnézzük Domb­iratoson a DEEOSz munkáját, azt állapíthatjuk mag, csaknem tol» jes egészében a pártszervezetre támaszkodik. Egy-egv alkalommal hat népnevelőt adnak háziagitá­cióra. Heti értekezleteket a tag­sággal nem tartanak. Ez a példa világosan mutatja, a DEFOSz mm tud ja, mert nem is tudhatja moz­gósítani a dolgozó parasztok tö­megeit. A Párttal való kapcsolat fenntartása nem jelentheti azt, hogy teljes súllyal támaszkodjon a DEFOSz, mint a parasztság tö- mo'gszervezete a-Pártra. A mező- gazdasági kérdések megoldása, a mezőgazdasági verseny szor.ezése, a DEEOSz szervezet feladata kell, hogy legven. / Röviden: a mezőgazdasági munkák elvégzésének és szervezésének a DEFOSz kell, hogy gazdája legyen Dombiratoson ez nem nyilvánul meg, már a fentemlitett szempon­tok is mutatják. De van még más szempont is, ami ezt mutatja. Pél­dául a községben elterjedt az a nézet, hogy csak az a dolgozó paraszt legyen a DEEOSz tagja, aki egyben munkavállaló is. A pártszervezet ez ellen a nézet el­len nem igen hanoi, de maga a DEEOSz szervezet sem. Gera Vince, elvtárs, a pártitkár is azt. mondja: «Az elv társak egy része megelőzött ember, nincs szüksé­gük arra, hogy máshová menjenek dolgozni, illetve munkát vállalni, így nincs szükségük arra, hogy a DEEOSz munkára kiközvetítse okot.» Ezt a né/, t kiértékelve, meg­ái lapíthatjuk. hogy a DEEOSz sze­repe az elvtársak előtt is lekiosi nyelt valami. Csak annyiban ér­dekli a dombiratosi dolgozó pa­rasztokat, az elvtársakat is — amennyiben munkaközvetítésre szükségük van-e, vagy som. Ez a pólda is mutatja, hogy a DEEOSz dombiratosi szervezete som tölti be a ráváró feladatot kellőképpen. A pártszervezet fel­adata, hogy minél előbb megta­nítsa saját lábán járni a paraszt­ság e tömegszervezetét. Vezesse rá nevelő munkával a szervezetet, hogy bo tudja tölteni a ráváró feladatot, önállóan, de nein a Párt­tól elszakadva; vagyis: a Párttal való szoros kapcsolat fenntartásá­val vezesse ‘ önállóan a szervező, vezető és iránvitó munkát. Sz. 1. kaversony egyenlő feltételeit. A anmkaesapatok egymást hívták ki versenyre s exen belül alakul ki az egyéni verseny. A munkacsapst- vezelők a brigádvozetővel minden este kiértékelik az elvégzett mun­kát, mindenkinek bejegyzik a mtm- knogységet s azután megbeszélik következő nap feladat all. így min­denki tudja már előző nap, hogy mit fog csinálni és hol fog dol­gozni. Javában folyik nálunk a kuko- ricatörés és az első kukoricából ináén család tagnak adunk tíz má­zsák, Ezt olyan formátlan csináltuk meg, hogy no kelljen a kukoricával kétszer bajlódni. Már a földön ki­mérjük és úgy rakjuk fel u kocsik­ra, melyek egyenesen a tagok lakán sara viszik. A tagosítást jó eredménnyel be­fejeztük és most új lendülettől, friss erővel folytatjuk munkánkat nz őszi feladatok sikeres megol­dása, ötéves tervünk győzelme éw dekében. « Czellár Sándor levelező, Nagyszén ’ ♦♦*fm*m«M*»***w»t \Y Leleplezni az ellenséget! Mezőhegyesen az orosházi Ma­gasépítő NV 55. szánni építkezé­sén a munkahelyi állag legutóbb 55 százalék volt. Ez az alacsony, állagszázalék — ma már világo­san látjuk —, a jobboldali szo­ciáldemokrata megnyílván idusok­ra vezethető vissza. Ennél az építkezésnél Kertmegi munkave­zető úgy beszél, bogy nem cso­da, hogy 55 százalék az átlag, mikor a régi norma is szoros voll«. Sürgősen ki kell vizsgál­ni és le kell leplezni az ellen­ség befurakodott ügynökeit en- . nél az építkezésnél, bogy a mun­ka lényegesen megjavuljon. A dolgozók tudják, hogy a norraatv rendezés szükséges volt és csak az ellenség ügynökei akarják azli bebeszélni, hogy az új normálé- szorosak, teljesíthetetlenek. Ft kell, hogy mondják a becsül©-, tes dolgozók, hogy ugyanazon'* normában dolgozva más építke­zésnél 100 százalékon felül tel­jesítenek és le kelt, hogy leplez­zék az ellenség uszítását. Fazekas Is.váll termelési felelős . orosházi Magasépítő NV OLVASD a Viharsarok Népét!

Next

/
Thumbnails
Contents