Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-17 / 190. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és párt építés 11 termeUcsoitoilok őszi fejlesztése a mezőkovácsiiázi járásban Térmet ősxiiret kese te ink hatalmas eredményeket értek el a mezőkovácsházi járásban a ka­lászosoknál. Tszcs-ink átlagter­mése 11—12 mázsa között van. A nagykamarás! Súgván tszcs átla­gosan 13 mázsa 70 kiló búzater­mést ért el holdanként, de1 volt olyan táblájuk is, ahol 15' má­zsa 80 kiló termett. Ezzel szem­ben az egyéni gazdák termésátla­ga 8 múzsa. Termelőszövetkezete­ink tagjai a félévi elszámolást is jó eredménnyel zárták. A vég­egyház: Szabadság tszcs-bcn 10 forintot osztottak munkaegysé­genként. A legtöbb munkaegysé­get végző tszcs-tag, Mracskó Já­nos, egymaga 2900 forintot ka­pott az egyéb juttatásokon kívül. Mrncské) János úgy nyilatkozott, hogy míg egyénileg gazdálkodott az ÖL hold földjén, évvég! ered­ménye sem volt ennyi, örömmel mondotta, hogy lakásába beve­zeti a '.Hiányt, rádiót is vesz, sót' még ruházatot magának és családjának is. Vagy ugyancsak Végegyházán, közepes munkaegy­ség-számot elérő családtag: ifjú Sarus István 2300 forintot. Nagy­kamaráson a Ságvári tszcs-ben 20 forintot osztottak munkaegy­ségenként. A Gátszegi család há­rom tagja az egyéni juttatásokon kjsfii' 5700 forintot kapott kéz­ül ez a félévi elszámoláskor. Ezen­felül megkapták a fejadagot: 11 mázsa búzát, 9 mázsa árpát. Ezek az ere Idények fé­nyesen biz jiivilják azt, hogy ter­mel'” tópartjaink a Párt útmuta- Wsával jó úton haladnak —- s bebizonyítják a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyét. Járásunk te­rületének termelőcsoportjai csat­lakoztak a nagyszénást tszcs fel­hívásához: hogy minél több dol­gozó parasztot vezessenek el a felemelkedés egyetlen helyes út­jára. Elmondhatjuk, hogy a mi járásunkban is egyre több dol­gozó paraszt lép be a termelő- csoportokba. Revenues község­ben vasárnap estig 25 család 176 hold földdel lépett be a terme­lőcsoportba. Földi elvtárs, a tszcs elnöke a csoport tagjai nevében mondotta el, hogy augusztus 20-ig _ termelőszövetkezeti csoportjukba 40—50 tagot- bssüefvfcznek. , Almáskamaráson 21 család 71 taggal, Battonyán pedig 20 dol­gozó paraszt lépett be a termelő­csoportba. így folyik ez a leg- löbb községben. A termelőcso- porlok tagjai és az új belépők egyéni agitáeiót folytatnak, el­mennek azokhoz a gazdákhoz, akik a tszcs munkájáról érdek­lődnek és szép szóval beszélget­nek velük, elmondják eredmé­nyeiket. Párttagságunk a tszcs-be való belépésnél is példát mulat. Medgyesegyházán a pártvezető­ségnek hét tagja lépett be a tszcs- be, azonkívül dolgozó parasztok is. Az új belépők számai mu­tatják, hogy az almáskamarást, kevermesi termeKksoportok tag­jainak jó felvilágosító munkája az ellenség hazug híresztelésének leleplezése után rátaláltak a he­lyes útra, nem is kevesen a dol­gozó parasztok közül. De meg kell állapítani azt is, hogy a járás nem minden ter- melőcsoporija végez alapos és jó agitációs munkát — sőt néhány elsősorban én és a járási bizottság kivételével komoly fogyatékossá­gokkal végzik az agitáeiót. A nagykamarás^ reformátuskovács­házi, dombiratosi, vagy a ka­szaperi termelőcsoportjainknál még mindig csak egy-két tagot szervezlek be, mert nem használ­ták fel a jó agitációs módsze­reket. A nagykamarás! tszcs-nél vezetőségi ülésen átbeszélték, igaz, a szempontokat, határozatot is hoztak, hogy aktíva-értekezle­tet fognak összehívni és bein­dítják az agitációs munkát. Más­nap az aktíva-értekezleten meg­jelentek tizenketten — pedig a nagykamarási tszcs-nek 142 tagja van és ebből 128 párttag. Miért nem jelentek meg az aktíva-érte­kezleten a tszcs tagjai, miért nem érvényesül az a határozat, ame­lyet a vezetőségi ülésen hoztak? Megláthatjuk: például a tszcs üzemi párítitkára maga sem volt jelen az üzemi értekezleten, sőt a 13 párívezelőségi tagból csak egy vezetőségi tag jelent meg az aktíva-értekezleten. Maguk a ve­zetők a maguk által hozott hatá­rozatot nem hajtják végre, lebe­csülik a felvilágosító munkát, az egyént agitáció jelentőségéit. Nem használják fel a csoporton belül elért jó eredményeket. Ezzel szemben a reakció kihasználta a tszcs aléltságát és hazug hírekkel rgiiílt a. termelőesoport ellen. De a nagykamarás: pártszerve­zet sem vette figyelembe mind-zf. elfeledkeztek Rákosi elvtársnak arról a tanításáról: «Ahol mi nem vagyunk jelen, oLt jelen van vagy befurakodik az osztályellen­ség.» A nagykamarási tszcs-hez ha­sonlóan Reformáluskovácsházán, Dombiratoson, Kaszaperen és Gá- borte’epen sem látják eléggé jelen­tőségét az agitációnak, Lebecsülik ezt —'s nem veszik észre, hogy ezzel végeredményben az ellenség malmára hajtják a vizet. Hogyan áll a járási párt- bizottság munkája a termelőcso- portok őszi fej'esztésének kérdé­sével? Már jóelőre, egy járási bi­zottsági értekezleten határozatot hoztunk: munkalervet dolgozunk ki a tszcs-k őszi fejlesztésével kap­csolatban. De ez a muukaterv a mai napig sem készült e! Szik- szai elvtárs, aki Nagykamarás köz­ségben felelős jb. aktíva, Nagy­kamaráson folyó hó g-e óta nem volt kinn. A járási bizottság tagjai között a járás területe fef van osztva és a jb-tagok féladata a saját terü­letükön összefogni az aktívákat, ellenőrizni a munkát. Sarus elv­társ, aki fe'elős volt a nagykama­rás! részen, már vasárnap este tudta, hogy az aktivaértekezletnem volt megtartva Nagykamaráson és az agitáció is gyengén folyt, Sa­rus elvtárs azonban a hiba ki­küszöbölése érdekében még kedden sem tett semmit s hozzá kasanlóan Boátr elvtárs Dombiratossal, Mag elv társ Ref ormátusko vácsházával, Bánki elvtárs Kaszaperrel kapcso­latban mulasztották el a hibák kijavítását. Ebből látszik, hogy a járási bizottság tagjai sem fogták komolyan a kérdést. Én magam is későn ébredtem fel ezekre a su' lyos hibálcra. A fogyatékosságokért tagjai vagyunk a fe'elösek és ha­ladéktalanul hozzá kell látnunk a hibák kijavításához. A nagykama­rás!, dombiratos! refonnátusko- vácsházi, kaszaperi tszcsk-nél sür­gősen beindítani az őszi fejlesz­téssel kapcsolatos jó felvilágosító munkát. Ezen a területen legyen előttünk: járáson belül példa Ke- vennes, Almáskamarás és a többi községek, almi eléggé jó eredmé­nyeket értek e! i Mracskó Sándor a mezőkovácsházi járási pártbizottság titkára. Ma este 9 órakor Bába István tart előadást a rádióban a tszes-k őszi fejlesztéséről Falusi pártszerwazateink szervezzék meg a csoportos rádióhallgatóét Ma este 9 órakor a Kossuth- rádlóban a népnevelő félóra ke­retében Bába István elvtárs, a békésmegyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának vezetője tart előadást. Bába elvtárs elő­adásinak címe: «Népnevelőink feladata és munkája a tszcsk népszerűsítése és fejlesztése kér­dőében.» Az előadás arról szól majd, hogy megyénkben miként folyik a termelőcsoportak őszi fejlesztésével, új tszcsk ahkitá- sá-.ai kapcsolatban a felvilágosító munka, mik a jő agitációs mód­szerek, miért lépnek be a kis- és köz'pparasztok a termelScso- pOítokba. Az előadásban felszín­re kerülnek a népnevclömtmka fogyaíékosrágai is. Ezen túlme­nően pedig konkrétan szó lesz az előadásban arról, hogyan is­mertették eredményeiket a dol­gozó parasztokkal a ternrelőcso- portok tagja’, mikínt zúzták szét az ellenség hazug híreszteléseit Már jól benne vagyunk a ter­melőszövetkezeti hétben. A még több eredményért még sok • tennivaló: a tsz;sk őszi fejlesz­tésével, új csoportok alakításával kapcsolatban. E tennivalók jő elvégzéséhez ad hasznos segít­séget Bába elvtárs ina esti rá­dió előadása és éppen ezért fa­lusi pártszervezeteink, termelő- csoportjaink üzemi pú. tszerve- Zetei szervezzék m g a csopor­tos rádióhallgatísokat s utána pedig értékeljék ki, saját vi- szmyakra kor.kréazá ják az el­mondottakat. A béke őrségén A szovjet emberek a vitái? né­peinek élén járnak a békéért folyó harcban. A Szovjet nép egy em­berként áll a Párt, a kormány és a nagy Sztálin mögött és meg­ingathatatlan elszántsággal küzd a világ valamennyi jóakarata em- lierévol együtt az imperialista há­borús gyújtogatok gálád tervei ellen. A szovjet embereknek egy­sége mutatkozott meg a békeívek aláírási mozgalmánál és ez az egy»- sőg nyilvánult meg az imperialis­ták aljas koreai támadása kapcsán is. A szovjet emberek felháboro­dással luélyegzik meg az amerikai kormány Ko ea elleni agie szilá­jának nyilvánvaló tényét, — és ugyanilyen, felháborodással utasíta­nak vissza minden, háborús törek­vést. A Szovjetunióban a bókeharcot nemcsak a hatalmas sikerű aláírás­gyűjtés, nemcsak a tiltakozó gyű­lések impozáns sokasága fejezi ki. hanem a szovjet eml»er kezdemé- nvező készségének és termelő erejé­nek további hatalmas fellendü­lése is. A Szovjetunió munkáséi, koí- hozparasztjai és éitjmisége Ie!k:s;n támogatva és taelyc- s:lve a sztálini békepalitkát, újabb is újabb kötelezettséget vállalnak a népgazdaság ter­veinek ha'á idő e őtíi tejesíté­séért, túlteljesítéséért, hogy ezzel is erősítsék országukat, a béke szilárd bástyáját. A termelés frontján elért sike­rekről tanúskodnak azok az öröm- tpli .jelentések, melyek nap mint Miért vesznek részi; sznjet ddstzék «Hűéi a szocialista munkaverseayiien A szocialista munkaverseny a I hatalom első éveiben született I meg. Ebben az időszakban szil- lettek meg a szocialista munka- verseny első formái: a kommu­nista szombatok. A munkaversenyek szakadatlan fejlődésének eredménye lelt a szocialista verseny legmagasabb formája, a Sztahánov-mozgalom. A napokban lesz tizenöt éve, hogy ez a nagyszerű mozgalom megszületett. A Sztahánov-moz- galom abban az időben alakult k! amikor a szovjet ipar már megerősödött és alapját az élen­járó új technika jelentette. A szocialista verseny nagyban elősegítette az első és a második ötéves, terv határidő előtti tel­jesítését Még nagyobb lendüle­tet vett a munkaverseny a máso- ilik világháború idején. A szov­jet emberek példátlan hősies­sége nemcsak a harctereken, hanem a munka frontján is meg­nyilvánult. A háború befejezése után a sztahánovista-mozgalom irányt vett a kollektív sztaha­novista munka megszervezésére, vagyis arra, hogy az egyes Vál­lalatokon belül minden munkás sztahanovista legyen és rendsze­resen túlteljesítse normáját és termelési feladatait. Széles körben bontakozik ki a különböző leemelési tclje- sfmfnyek megjavításáért in­dított munkaverseny. A gyá­rak, az üzemek dolgozói ver­senyben vannak egymással a nyersanyaggá! fűtőanyaggal, villamosencrgiával való la- karékoskodásér’, a gípek ter­mrfékenységínek növelésé­ért, a termékek minőségének emeléséért. önkéntelenül is felvetődik a kérdés: mivel magyarázható a dolgozóknak ilyen tömeges rész­vétele a munkaverseuyben. A vá­lasz kézenfekvő. A szocializmus­ban megváltozott a dolgozók vi­szonya a termeléshez. A szocialista állam legfon­tosabb célkitűzése a nép életszínvonalának, anyagi és kulturális jólétének szaka­datlan emelése. Az életszín­vonalat pedig csak abban az esetben lehet emelni, ha a népgazdaság gyorsan fejlő­dik és minden egyes válla­lat £gyre jobban dolgozik. Valamennyi szovjet munkás meg­érti ezt és ezért igyekszik min dent megtenni munkája megjaví­tása érdekében. Ezért törekszik arra, hogy napről-napra termelé­kenyebben dolgozzék Az a megbecsülés, amelyben a dolgozó ember a Szovjetunióban részesül, egyre jobban emeli a dolgozók aktivitását és kezdemé­nyező készségét és elősegíti a szocialista munkaverseny szaka­datlan növekedését. A szocialista munkaverseny se­gítségére van a szovjet államnak abban, hogy a legbonyolultabb technikai és gazdasági feladatot is sikeresen megoldja és meg­valósítsa a népgazdaság páratlan ütemű fejlődését. A szovjet em­berek a szocialista mnnkaverse- nyekkel egyúttal megsokszoroz­zák a béketábor élén haladó ' Szovjetunió erőit. nap érkeznek a Szovjetunió min­den részéről. Sikeresen teljesítik, sőt túlteljesítik tervüket a hatal­mas vasmű vele, a szénhányák, a hakni olajtelepük, a kolhozok én a szovhozok. A békéi’arc Országszerte ma­gával hozza a szocíalkía mun- kaversmy kiszíleritését, a munka m.'g magasabb terme- lékeiíjségínek eíérísít. Napról-napra növekszik az ipar, a mezőgazdaság és a tudomány, élenjáró dolgozóinak sorego. Az ipar és a mezőgazdaság dol­gozóinak hatalmas sikerében nagy része van a helyi pártszervezet­nek. Az ipari üzemekben, a kolho­zokban. a gép- és trnklorálldíná- sokon, a szovhozoklran, a • szántó­földi és traktoros brigádoknál aS agitátorok százezrei magyarázzak meg a Wkeharc szükségességét és jelentőségét. A szovjet emberek jól tudják, hogy a .békehanb n legelső feladatuk az, hogy ö ifcláidozó munkával, szakadatlanul erS- st:é t a szovjet ál km ha almát. Ennek tulajdonítható, hegy a gyá­rak határidő előtt telje útik az öt­éves tervet és több gyár, így pél­dául a moszkvai Kirovrol elneve­zett »Dinamó« gyár munkássága káborúelőtti berendezésével két és félszer annyit termel, mint a há­ború előtt. Ennek tulajdonítható, hogy a mezőgazda ág dolgozói ha­táridő előtt fejezték lie az aratást és határidő előtt teljesítik a g&- bonabegyüjtés tervét is. Ennek tulajdonítható, hogy a sztálingrádi terület »Vörös Katona« kolhozá­nak dolgozói még az aratás megin­dulása előtt lekaszalták az egész szénát és továbbra is határidő előtt teljesítették az aratási és a csépléei tervüket. Vállalták azt is, hogy határidő előtt túlteljesítik gabona- beszolgáltatási kötelezettségüket ia, A szovjet emberek jól tudják, hogy lelkes munkájukkal a Szov­jetunió hatalmát sokszorozzák meg, ezzel pedig á világbéke ügyét szol­gálják. A szov jet békeharcosok sok­milliós hatalmas seregét az a szi árd akarat és elhatározott­ság tő ti el, hogy az egész ha’adó emberiséggel együtt minden áron helytáll a béke ügyéért, útját állja a háborús uszitíknak, gyujtogatéknak és keresztülhúzza gyalázatos ka­landor terveiket. — A szovjet ember jól tudja, mit jelent a béke, — mondotta Di« mitrij Cserkasin, a cseljabinszki traktorgyár mestere a gyár mun. kásainak gyűlésén. — A béke: éle­tünk, gyönyörű jelenünk és még gyönyörűbb, kommunista jövőnk..»

Next

/
Thumbnails
Contents