Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-13 / 187. szám

teoroahtei jirisládranai j«t«nti Rákosi slvtáponaki

100*7 sxásalékban teljesítettük a terménybe állást

MA:

Képes melléklet

1950 AUGUSZTUS 13, VASÁRNAP

Ára SO fillér

VI. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM

Elére a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével a dolgozó parasztság további felemelkedéséért

C-—-■

'^emelőszövetkozeternk az ál- múlt két esztendő alatt úgy politikai, mint gazdasági téren jelentős fejlődést értek el. Megszilárdult termelőszövetkezeteink belső szervezeti egysége: rátértek a munka szocialista megszervezésére, mely alapján megkezdték és m'n'i-i! ább kiszé’esitették az egyéni munkaversenyt. Be-, ez ttok a munkaegységgel való , számolást 8 igy mindenki végzett munkája után részesedik a termelőszövetkezet által termelt összes jövedelemből. Ezt a fejlődést termelőszövetkeze- eiuk a nagy Szovjetunió szocialista mez "gazdaságának gaz lag tapasztalatai nyomán, a Párt, Ilákosi elvtárs bölcs útmutatása alapján, a munkásosztály államhatalmának segítségével érték el. De nagyban hozzájárult az elért eredményekhez az is, hogy termelőszövetkezeteink üzemi pártszervezetei jó politikai felvilágosító munkája nyomán az egész tagság megértette, hogy a jó gazdasági eredmények elérése az állami támogatás mellett, döntően és első-, sorban attól függ, hogy a jövedékimből minél többet tartalékoljanak, hogy gazdaságuk bővítésével a következő esztendőkben minél nagyobb eredményt érjenek el. Elősegítette termelőszövetkezeteink gyors fejlődését inég az is, hogy dolgozó parasztrágunk mind széle- eobb rétege érti még a Párt tani- #ását(, hogy csak a föld társas juég ’.iűve’ése alapján, a lermelőszö- vetkez.teken keresztül tudunk több és jobb terméseredményeket magunk részére biztosítani.

A termelőszövetkezetek eddig elért eredményeinek láttán különösen azok tagjai, de egész dolgozó parasztságunk büszkeséggel, ölömmel és hálával tekint a Pártra, a munkásosztály államhatalmára, hogy lehetővé tette számára az új úton, a szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodás útján a fe’emelkedést.. Mind több és több szegény- és középparaszt érti meg megyénkben is, hogy nem lehet megrekedni a kis parcellákon való gazdálkodásnál akkor, amikor szocializmust építő országunk nehézipara mind több és nagyobb számban termeli azokat a korszerű mezőgazdasági gépeket, melyekkel szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodáson keresztül könnyebben, kevesebb termelési költséggel többet és minőségileg jobbat tadunk ter- me'ni. Hiszen a kisgazdaságokban csak a legegyszerűbb, a’a-sony teljesítményű mezőgazdasári eszközöket lehet használni. De nem lehet a m; gasabb agrotechnikai módszereket sem alkalmazni az egyéni kis parcellákon. Tehát a régi, elavulthoz való ragaszkodás annyit jeleni, mintha valaki saját magának és családjának nem akarna biztosítani szebb és jobb életet. Hiszen a kisüzemi gazdálkodás útján maradva, nem tulnalC a gazdasági és kulturális fejlődéssel lépést tartani, vagyis nem tudják politikai, gazdasági és kulturális helyzetünket úgy megjavítani,

Irta: BABA ISTVA1X

ahogyan azt éppen minden dolgozó paraszt is akarja.

/j! z akarat a jobb és szebb, a boldogabb élet elérése iránt meg van, csak meg kell találni az utat, amelyen el is érhetünk oda. A gazdasági fejlődés törvényszerűségét meg kell értenie és látnia minden dolgozó parasztnak és nem szabad, hegy engedje magát befolyásolni a kulák és klerikális reakció termelőszövetkezetek ellen folytatott agitációjának. A régi, de már elavult kisüzemi gazdálkodás ismerős és tudjuk, hogy csak a kulákoknak, a falu spekulánsainak — akik kizsákmányoltak, ki- uzsorázták a dolgozó parasztokat — hozott előnyös gazdasági helyzetet. A kulákok s a spekulánsok éppen azért agitálnak a termelő- szövetkezetek ellen, hogy továbbra is biztosítsák maguk számára a kizsákmányolás lehetőségét. Hiszen termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésével és kiszélesedésével mind szőkébb és szőkébb térre szorul a kulákaík s a spekulánsok kizsákmányolási lehetősége, politikai befolyása. Ezért van az, hogy éppen most, amikor termelőszövetkezeteink két esztendő után jó út'agtermés elérésével gyakorlatban is mindjobban bebizonyítják a dolgozó parasztság előtt a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisüzemi gazdálkodással szemben, a ,kuláksJ£ s a vele szövetséges klerikális reakció fokozottabb mértékben ágál a termelőszövetkezeti mozgalom ellen. Es éppen ezt nem látják elég világosan a község és a mezőgazdaság szocialista szektorainak üzemi pártszervezetei. ügy gondolják, hogy a jó gazdasági eredmények láttán a dolgozó parasztok minden politikai felvilágosító munka nélkül határozni 'fognak a termelőszövetkezeti mozgalom útjára való lépés felől. Ezt a 'felfogást a kulákok igyekeznek elterjeszteni és elég sok termelőszövetkezeti tug is vallja ezt. a nézetet. Például Gádoroson két héttel ezelőtt maguk a termelőszövetkezeti tagok mondták el, hogy csoportjuk őszi fejlesztése érdekében komolyabb fel világositó munkát nem végeztek. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy’ még két héttel ezelőtt a termelő- szövetkezet közvetlen közelében lakó dolgozó parasztokat som látogatlak meg'a csoport népnevelői. Befelé fordulva, kissé büszkén maguknak kezdtek élni azzal a gon" dolattal, hogy «én megértettem a nagyüzemi gazdálkodás előnyét és értse meg az is, aki még egyénileg gazdálkodik, értse meg, hogy jobb termelőszövetkezetben dolgozni, mert gépiére vei, magasabb agrotechnikai módszerek alkalmazásával többet lehet termelni és nagyobb jövedelmet lebet elérni szorgalmas munkával, mint az egyéni gazdálkodás útján.» S ozzol lényegében lebecsülik termelőszövetkezeti tag jaink és népnevelőink a politikai felvilágosító munkát s

igy eleve nagyobb teret engednek saját inagak a kulák és a klerikális reakció agitációjának.

D* Gádoros csak egy példa a sok közül, legtöbb termelőszövetkezetben ilyen formán gondolkoztak és gondolkoznak még ma is egyes népnevelőink, termelőszövetkezeti tagjaink. S áruig mi általában beszéltünk a termelőszövetkezeti mozgalomban elért eredményekről, a knláknak módja volt arra, hogy az itt-ott, esetenként mutatkozó kisebb hibákba kapaszkodva, azokat kiragadva, mrgya- rázza a termelőszövetkezeti moz- mat, az itt-ott megmutatkozó kisebb hiányosságok felnagyításával az egész termelőszövetkezeti mozgalmat aláásni igyekezett. Ezt igazolják a békéscsabai «Béke» tszcs új belépők csoportjának értekezletén felszólaló Guba János 8 kát. holdas, dolgozó paraszt szavai, amikor is elmondta, hogy eddig ő is a kulálc propagandájára hallgatott, aki arról suttogott, hogy a iszca-ln.ii egyenetlenség van, nem érdemes oda belépni. Most pedig saját szememmel látom — mondotta —, hogy a félévi jövedelem elosztása után Tóth Lajos 2 ezer forintot, a Kusubá család 5 ezer 'forintot kapott és hogy a tszcs valamennyi tagja és azok családtagjai bermházkodtak. Guba János még az értekezleten kérte a termelőszövetkezetbe való felvételét, mert meggyőződött a kulákok aljasságáról, meggyőződött arról, hogy ilyen eredményeket elérni csak ott lehet, ahol a legteljesebb az egyetértés, ahol egyalca- rattal küzdenek a jövőért. S utána még 16 dolgozó paraszt lépett be a békéscsabai «Béke» termelőcsoportba. Guba Jánoshoz hasonlóan beszélt Kerekes Antalné is, aki a békéscsabai «Előre» tszcs-be lépett, hogy őt is a kulák propaanda vezette 'félre, de amikor a termelőszövetkezet asszonyai megmagyarázták és megmutatták nek', hogy milyen életük van a szövetkezetben, ő is meggyőződött a kulák aljas hazugságáról és belépett a termelőszövetkezeti csoportba.

/§ felsorolt példák világosan mutatják, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk őszi fejlesztését ’politikai, harci feladatnak kell tekinteni. Vissza kell verni a kulák akár nyílt, akár burkolt formában jelentkező termelőszövetkezet ellenes propagandáját. Elő kell segíteni egyém politikai felvilágosító munkával az egyénileg gazdálkodó parasztokat ahhoz, hogy megértsék a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyösségét, azt, hogy már ebben az évben is három-négy mázsa búzával • magasabb átlagtermést tudtak elérni a termelöcsopórtok. Tér-' melőszövétkezeteink terméseredményei Békés megyében is, mindenütt felülmúlják az egyónileg. gáz- dálkodó dolgozó . parasztok termés- eredményeit. így például a saidcadi »Lenin« tszcs 18 •mázsa 36 : kiló, a csorvási »Vörös Október« 17 mázsa, a magyarbánhegyesi »Dózsa«

tszcs 16 mázsa búzatermést ért el egy kát. holdon, a környék egyéni leg gazdálkodó parasztjainak 8—9 mázsa átlagtermésével szemben. S a jó termés eredményeképpen megvan a termelőszövetkezeti tagok jó jö- vedebne is. Például Szokolai József, aki 14 kát. hold földdel lépett be az orosházi «Szántó-Kovács« termelőcsoportba, elmondja, hogy amíg egyénileg gazdálkodott nem tudott tobtet 25—30 mázsa búzánál termelni földjének egylrar- mad részén. Most a tszcs-ben is negyedmagával dolgozott, mint annak idején egyéni gazdaságában és a 25—30 mázsa búzával szemben, ha búzát veszünk alapul, 80 mázsa búzát kapott. A fejadagján felül, a galena termés eredményéből. a termelőcsoport félévi jövedelméből 6500 forint jutott a család részére, amely-bői bő ven telik ruhára meg más egyébre is. Sznapek György, aki 11 kát. hold földdel lépett be a csorvási »IIj élet« tszcs-be, ahol egyedül dolgozott, többgyermekes családjának a fejadagján kívül 3100 forintot. Bar- tha Kálmán, aki 16 kát. hold földdel lépett be ' a nagybánhegyesi »Ságvári« tszcs-be, lányával 6000 forintot kapott.

E zen eredmények láttán dolgozó parasztságunk érdeklődése mind nagyobb mértékben nyilvánul meg a tormelőszövetkozeti mozgalom iránt. Eddig 1770 dolgozó paraszt, közel 6000 kát. hold földdel önként határozta el magát, hogy belép a termelőszövetkezetek új belépők csoportjába, vagy előkészítő bizottságot szervez és új termelőszövetkezetet alakít. Napilap után több és több dolgozó paraszt kéri felvételét az új belépők csoportjába s azon keresztül a termelőszövetkezeti csoportokba. Az elmúlt napokban a gyulavári »Felszabadítók hagyatéka« termelőcsoportba, illetve az új belépők csoportjába 28 család, a lőköeházi «Május 1» termelőrsoportba belépési nyilatkozatot töltött ki és lépett be 37 család, a sarkadi »Dózsa« termelőcsoportba, illetve az új belépők csoportjába pedig 42 család lépett 1)6. A megye termelő- szövetkezetei előtt legyen példa az itt említett három termelőcsoport, különösen a lőkösházi, melynek üzemi pártszervezete jó politikai felvilágosító és szervező munkával érte el azt, hogy az egyénileg dolgozó parasztok megértették a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét és nem dőltek be a kalikók, a klerikális reakció hazug propagandájának, amit igazol az, hogy 37 családot a taggyűlés felvett tagnak. A termolőcsoportok pártszervezete és elsősorban annak vezetősége felismerte, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom őszi fejlesztése — elsősorban politikai,. harci feladat. Idejében, jól megszervezték az új belépők csoportját. • A termelőcso- port elnöke, Szabó elvtára, elősegítette még két előkészítő bizottság megszervezését is. Az új belépők csoportjának, de az előkészítő bizottság részér« is hetenként

rendszeresen az üzemi pártszervezet titkára és a termelőcsoport elnöke ismertető előadá okát tartott a termelőcsoport belső életéről,’ ismertették: a termelőcsoport hogyan,milyen módszerekkel érte el a jó terméseredményt. Ismertették a tszcs alapszabály főbb szempontjait, a tszcs munkájának szervezését, a munkaegységgel való számolást és azt, hogyan osztják el a tagok között a tszcs jövedelmét. Ezen kívül megszervezték az egyéni agitációt és minden, dolgozó parasztot '■meglátogatlak-, elsősorban azokat, akik leginkább érdeklődtek a termelőszövetkezeti mozgalom iránt.

rM1 ermelőszövetkezeti mozgal■* műnk terén elért eredményeink láttán a még egyénileg gazdálkodó parasztok, érdeklődése, bizalma a közös gazdálkodás iránt hatalmasan nßgnövekedett. Azonban hiba volna azt hinni, hogy ez már elég ahhoz, hogy a dolgozó parasztok minden további nélkül most már kérik felvételüket és lépnek be a termelőszövetkezetekbe. Elés számosán vannak még a társasgazdálkodáshoz közeledő dolgozó parasztok közt is, akik még gondolkodnak, hogy belépjenek-e, vagy nem, a termelőcsoporti a. Ezeket meg kell győzni, úgy mint ahogyan azt a lőkösházi »Május 1« termelőcsoport tagjai teszik. Bármilyen hatalmasak is a termelocso- portok eredményei, azokról még nincs mindenkinek tudomása, még kevésbbé van ezekről közvetlen tapasztalatit.

E téren a még egyénileg gazdálkodó párttagjaink legyenek példamutatók és a népnevelők politikai felvilágosító munkája nyomán legyenek az elsők, akik megértik a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisüzemi gazdálkodással szemben és elhatározzák a terme lőcsoportba való belépésüket. Pártszervezeteink irányításával a meg lévő termelőszövetkezetek tagjai, a gépállomás dolgozói, a tömegszer vezetek akti\ ái minden erejükkel vegyék ki részülifet a termelő- szövetkezetek őszi fejlesztésével1 kapcsolatos ag'tációs munkábóL Minden erejükkel kapcsolódjanak be abba a mozgalomba, mélyet a nagyszénás! «Dózsa» termelőszövete kezet tagjai indítottak s amelynek kapcsán közölték, hogy augusztusi 13-án, vasárnap, a termelőszövete kezeti nap alkalmával és azt követően rendszeresen széleskörű fete világosító munkát végeznek a* egyénileg dolgozó parasztok között. Verjék vissza a kúlák és klerikális reakció a termelőszövete kezet ellen folytatott agitációjáll és az egyéni agitáció széleskörS megszervezésével minél több, még| egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot győzzenek meg arról, hogy rövid időn bélül rátérjen a közös, a szövetkezeti gazdálkodód egyedüli helyes útján haladva, a felemelkedés, a szebb, a boldo* gabb jövő útjára.

• N