Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-12 / 186. szám
2 VIHARSAROK NÉPE II Magyar Népköztársaság minisztertanácsa rendeletében módosította az önálló termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatát Termelőszövetkezeteink ős termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését fokozott mértékben viszik előbbre az elért meggyőző terméseredmények. A meggyőző eredmények láttán egyre több és több dolgozó paraszt, közöttük számos középparaszt lép be a csoportokba. Egyre több és több ai új belépők csoportja és új csoportok alakítását előkészítő bizottságok alakulnak. Termelő- szövetkezeteink fejlődése során felvetődnek azonban olyan kérdések, melyek nincsenek tisztázva az érvényl>en lévő működési szabályzatban. Egvre több termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport fordult a földművelésügyi miniszterhez és az egyes kétrdések, így; a háztáji gazdálkodás, az öregek és terhes anyák segélyezése, az iskolára küldött tagok családjának ellátása, az újonnan belépő'tagok áktal a gazdasági felszerelés után fizetendő térítés, a tagok által végzendő évenkénti kötelező munkaegységek teljesítése legalsó határának, ijtb. szabályozása. Kitűnt az is a csoportok javaslataiból, hogy e kérdések rendezése nagyban elősegíti azt is, hogy a csoportok taglétszáma növekedjék, mert sok egyénileg dolgozó panaszt húzódozott a csoportba való belépéstől azért, mert ezeket a kérdéseket még nem rendezték. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa rendeletben módosította a működési szabályzatot. Az önálló lermelőszövetkc ze lek működési szabályzata és a közösen termelő (III. tipusu) szövetkezeti csoportok működési szabályzata löbb pontban módosul. Ezek a módosítások nagyban elősegítik a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Elhárulnak ezáltal azok az akadályok, melyek eddig a fejlődésben a kérdés rendezetlensége miatt mutatkoztak. A rendelet elsősorban szabályozza a termelőszövetkezet gazdálkodási területét. A háztáji gazdálkodás szabályozása A működési szabályzat első pontja lényegesen módosad azáltal. hogy a rendelet világosan szabályozza a háztáji gazdálkodás' kérdését. Ugyanis a termelőszövetkezeti tag jogosult, családtagjainak számához képest Ví—■*k holdm i szántó, vagy megfelelő nagyságú művelési ághoz tartozó földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Ebbe a területi*; l>e kell számítani a •házkörül lévő veteményes kertel, szól löt és gyümölcsöst; valamint a be nem épített házhelyet is. A házkörüli szöllőt és gyümölcsöst, ha annak területe a fél kai ászt ralis holdat nem ha. ladja meg, egyszeresen, ha a fél'kataszteri holdat meghaladja* vagy a szftllő, illetőleg •gyümölcsös nem a házkörül fekszik, négy-ötszörös szorzattal kell számítani. A termelőszövetkezet gazdálkodási területéhez mérten annak a tagnak is lehet legföljebb fél kataszteri hold terület háztáji gazdálkodásra való használatát engedélyezni, akinek sí belépéskor nincs földje. A háztáji 'gazdálkodás kérdésének teljes rendezéséhez hozzátartozik annak rendezése is, hogy milyen és hány állatot tarthat meg n lag a háztáji gazdálkodásba)». Mindenekelőtt a termelőszövetkezet tagjai a közös termelésben összes igavonó állatukkal, valamint a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatukkal vesznek részt. A tag saját és családtagjai háztartási szükségle térő a háztáji gazdálkodásban tarthat: egy darab tehenet, egy darab növendék marhái, egy darab kocát, szaporulatával, öt juhot, vagy kecskét, korlátlan számú baromfit, házi nyíllal és niélvet. továbbá a család sziik- ségleíeihez mérten egy-két hizó sertést, A termelőszövetkezet tagjai összes igavonó állatukkal a közös termelésben vesznek reszt. Ha a tagnak a háztáji gazdálkodáshoz igásállafra van szüksége, azt a termelőszövetkezetek kedvező feltételek mellett bocsátják a tag rendelkezésére. A háztáji gazdálkodás szervezésének alapvető rendezése igen nagy mértékben segíti elő a termelő- csoportok fejlődését. Eddig ugyanis sokszor vitára adott okot az a kérdés, hogy a tagok mennyi földet, hány állatot tartanak meg háztáji gazdálkodásukban. E kérdés rendezetlensége számos belépni szándékozó uj tagnak nehézséget okozott elhatározásánál. Ez a kérdés most a termelőszövetkezetek javaslatainak megfelelően rendeződött. Hozzájárulás a szövetkezet vagyonához l)o hasonlóképpen rendeződött az, » kérdés is, hogy u belépő tagok földterületüknek ígéri és haszon- űllaíüknak a háztáji gazdálkodás mértékén tőiül a közös gazdálkodásba való bevitel mellett még mennyivel járulnak hozzá ft már meglévő, közös, szövetkezeti vágyotthoz. A belépő tag a közös gazdái kód óéba bevitt földterületéhez szükséges vetőmagot is beviszi a közös gazdálkodásba, hasonlóképpen lie kell adnia a bevitt állatokra bső tarakraányt is. A közős gazdálkodásba bevitt jgiis- és haszonállatok, továbbá a vetőmag és takarmány értékének ^|5 százalékát a közöli, szövetkezei l vagyonhoz kell csatolni. A 15 százalékon üdüli négyért egyenlő ivszkdJicn keil kifizetni a tag számára. 'Per- inészeteofMi ez*», után a tözös szövetkezeti vagyonhoz hozzá kell járulnia annak a tagnak is, aki termelőszövetkezetbe való belépését megelőzően, igós- és haszonállatait, a rendes gazdálkodás kereteit meghaladó mértékben eladta. Ebhon az, esetten az eladott állatok értékének 15 százalékét kell Lefizetni a hígnak, a közös szövetkezeti vagyonhoz való csatolás végett. Ellenkező esetben az évvégi jövedelem elosztásakor a jövedelem részeaBdésből kell levonni ezt az összeget. A munkaszervezés rendezése A termelőszövetkezetekben a munkaszervezés döntően 1 «felvázolj a a terméseredmények növekedését. A termelés zavartalan nie- ne'éaek és a murka szervezett meI szilárdításának érdekében minden termelőszövetkezeti tagnak gazdasági évenként legalább 80 munkaegységet, kisgyermekes anyának pedig legalább 40 munkaegységet kell teljesíteniük. Azt a tagot, aki 80, illetőleg 40 munkaegységnek megfelelő munkát saját hány agsága folytán nem teljesített, a közgyűlés a szövetkezetből kizárja. A terhes és szoptatós anyákat könnyű munkára kell beosztani. Szülés előtt és után egy-egy hónap tartamára mentesíteni kell minden munka alól és ha már legalább egy éve volt tagja a szövetkezetnek, a mentesítés tartamáia biztosítani kell részükre a legutóbbi 12 hónapban teljesített munkaegységeinek egy hónapra eső részét. Szociális alap létesítése Számos termelőszövetkezet kérte a szociális alap kérdésének rendezését. A működési szabályzat 1JL. pontjának következő kiegészítésében megoldódott ez a kérdés: A termelőszövetkezet közgyűlése határozata alapján az öregek és az ideiglenes munkaképtelenné vált tagok támogatására; valamint napközi otthon felállítására és fenntartására az, éwógi zárszámadásban kimutatott brettójövedelem pénzértékének két százalékánál többet felhasználni nem lehet. Ugyanezekkel a módosításokkal egészül ki a közösen termelő (III. típusú) szövetkezeti csoportok működési szabályzata is. A továbbiakban a táblás és átlagelosztású (I., II. típusú) termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatát egészíti ki a rendelet, tisztázva a csoport gazdálkodási területének-” fogalmát. Itt is előírja a rendelőt, hogy a csoport tagjai a művelésük alatt álló összes ingatlannal voyyenek reszt a csoport gazdálkodásában és rendezi az előbbiek szerint a háztáji gazdálkodás kérdésit, olyképpen, hogy a tagok a táblás és átlag elosztású termelőszövetkezeti isoportban is a csa ládtagok száméhoz képest jogosultak fél, háromnegyed hold szántó, vagy megfelelő nagyságú más művelési ághoz tartozó földterületet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Az a’apszabály (működési szabályzat) tudatosítását- maguk a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok tagjai kérték, mert igy látják biztosítva további fejlődésüket. Most tehát fel kell használni és alkalmaznia kell minden egyes termelő- szövetkezetnek és termelőszövetkezeti 'csoportnak ezeket a rendelkezéseket. Ezzel megkönnyítik és eredményesebbé teszik munkájukat a kérdések rendezésében. Egyben elhárul számos olyan akadály is, amely eddig egyes kis- és köaép- parasztoknak a termelőszövetkezetekbe való belépését hátráltatta. Maguknak a termelőszövetkezeti tagoknak kell rámntatniok ennek jelentőségére *és az egyénileg dolgozó parasztokkal félj tatott megbeszélések során mind több és több egyénileg dolgozó parasztot kell jó felvilágosítással és meggyőzéssel a termelőszövetkezet biztos útjára vinni. A 8 í jtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarok Népét OROSHÁZI dolgozó pirisztsógínih TáVIRRTI RÁKOSI ELVTÁRSHOZ Az orosházi dolgozó parasztok augusztus 8-án 100 százalékig teljesítették a tomiénybegyüjtést és ennek sikeres befejezéséi táviratban közölték Rákosi elvtárssal. Rákosi Mátyás elv társnak! Orosháza dolgozó parasztjainak nevében jelentjük, hogy a begyűjtési előirányzatot augusztus 8-án Itt» százalékban teljesítettük. Rákost elvtárs február 10-i kritikájából tanultunk s azon vagyunk, hogy munkánkat megjavítsuk. A termény begyűjtés teljesítésénél nem állnak meg, liánéin harcolunk a túllcljo- sílésért, hogy minden felesleges gabonái beadjunk a nép raktárába. így támogatjuk a koreai nép harcát, erősítjük a béke táborát. Orosházi MDP városi bizottsága. Csodálattal néztem a kirgiziaj traktor- és gépállomás munkáját Korsós Ilona jászkiséri traktorista lelkes beszámolója Moszkva. A Szovjet Tájékoztató Iroda közli: Korsós Hona, jászkiséri traktorista brigádvezető a jászkiséri Jraktorista lányoknak küldött üzenetében elmondja, hogy a magyar paraszíküldöttek egyik csoportjával már több napja tartózkodik a Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaságban. Láttuk Kirgizia termékeny vidékeit, ahol hatalmas, mesterségesen öntözött gyapot, cukorrépa, len, kender, kenoía, sárgadohány, szöllő cs a legkülönfélébb gyümölcsültetvények terülnek cl. Láttuk, bogy a bölcs lenini-sztálini nemzetiségi politika a Kommunista Párt és Sztálin elvtárs személyes gondoskodása a népet a régi elmaradott gyarmati fogságból gazdasági és kulturális felvirágzás útjára vezette. Itt, mint az egész Szovjetunióban, a kolhozrendszer győzedelmeskedett. Kirgiziában tin traktor- és gépállomás működik. A mezőgazdaságban síé es körben alkalmazzák az élenjáró agrotechnika módszereit. A kolhozok megalakítása előtt egyéni gazdálkodó földművesek hektáronként átlagosan öt mázsányi gabonát takarítottak be. Most a kolhozokban a föld jobb megművelésével évente átlagosan i8-lól 25 mázsa gabonát takarítanak be hektáronként. A cukorrépaföldeken átlagosan áoo mázsa termést nyernek. De a nagy terméshozama földrészeken ezer mázsa, sőt ennél több terméni takarítanak be. A K raszrrij Puty kolhozban megismerkedtem Piotr Rirjukov trak tor-brigád vezetővel, aki felühetett az egyik Szlalinyec 8o-as traktorra. Csodálatos gép ez. Óránként 20 kilométeres sebességet ér el, szántásnál pedig óránként hal kilométeres sebességgel ha lad. Könnyű vele megfordulni* átmenni egyik mezőről a másikra. A szántást a szovjet kolhozokban 22 centis mélységnél kezdik. Mer néztük Birjukov traktor-brigád^ nak állomáshelyét kinn a mezőn. Az állomáshelyen rádióállomás van, amely állandó összeköttetési tart fenn a traktorokkal és aratógépekkel. A brigád mezei állomás helyén rádióvevő készülék, gramnio- fon, faliújság van és jól berendezett könyvtár. Munka után 3 traktoristák beszámo'ókat hallgatnak a nemzetközi helyzetről é* hetenként kétszer szakmai oktatásban vesznek részt. Pjotr Birjukov elmondotta, hogy igág-beu 1 f|8o munkaegységet dolgozott, ezért 58 má/.sa gabonát és 8 ezer rubel készpénzt kapott. Galina Ivanova, fiatal traktor istalány go4 munkaegységet dolgozott, ezért 3a mázsa búzát és 5 ezer rubel készpénzt kapott — fejezi 1k a 'cvc'tt Korsós Ilona. Lázat! a parasztság Jugoszláviába!! a fiíá- klikk fosztogató fasiszta politikája ellen A Telepress diplomáciai tudósítója írja. Amíg valamennyi népi demokráciában kitűnő termést s a parasztság körében a begyűjtés körül folyó lelkes versengést jelentenek, addig a jugoszláv sajtó, a nyugati kapitalista lapok kény- le’euek nyíltan megírni, hogy Jugoszláviában a helyzet rendkívül rossz. A parasztok fellázadtak a fasiszta Tito-klikk fosztogató politikája ellen.-Sok helyről jelentik, a községek egész lakossága az erdőbe vonult és most fegyvere*, harcba kezd a kormányzat ellen, amely minden gabonától megfosztja. A New-York Herald Tribune je'öntette augusztus elsején, hogy juhus folyamán a boszniai Kar- lovac közelében egy kis faluban 12 parasztot halálraítéltek, mert ellenálltak a helyi rendőrség tér' rorjának. Több helyütt véres ösz< szeülközések fordultak elő és minj a rendőrség,. mind a parasztság közül többen életüket vesztették. A szegényparasztok ellenállásának) egyik legerőteljesebb formája a fosztogatás ellen, hogy megtagadják a föld megművelését. A megművelhető körülbelül ötmilliói hektárnyi földből kétmillió 700 ezer hektár műveletlenül maradta A parasztság Jugoszlávia sok lie- iyén a rendőri terrorral szembeni olyan egységesen és határozottan lépett fel, hogy Tiloék kénytolenukí voltak csökkenteni azokat a meny— nyiségeket, amely szerbit gabonáit és egyéb takarmányt kiakarlak zuk rolni a néptől. Bz aiicheii 7. számú tárna sztrájkoló! töretlenül állják a harcot Paris. 324 óra óta vagyunk a bánya mélyén és folytatjuk harcunkat — jelentették ki a 7-es számú aucheli tárna dolgozói. A bányászok újabb közleményt bocsátottak ki, amelyben szeronctekívánságai- kat nyilvánították a hárma? számú aurheli tárna munkásainak, akik győzelemmel fejezték be tiltakozó és szolidaritási mozgalmukat. A hetes számú tárna munkásai hangoa- tátják, hogy ők is győzelmet fognak aratni. A harcunk mellett megnyilvánuló szolidaritási mozgalom megacéloz és Összeforraszt bennünket — mondja a közlemény. Egységes győzolmünk a békoharc láncának egyik szeme.
