Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-11 / 185. szám
VIHARSAROK NÉPE 5 — A munkaidő jé kihasználásával harcol Ágoston elvtárs a békehét győzelméért A békéscsabai Ruhagyár NV. egye« számú géptermében zúgnak a villany-gépek, mellettük a munka lázától égő dolgozók gyors, beosztott mozdulatokkal forgatják a munkadarabokat, harcolnak a több- termelésért. Ágoston János elvtárs, a hárElőezör a zsebek készülnek el, majd az első nadrágot veszi gyors mozdulatokkal kezébe és zsebezi, de a géptű máris a bal elej ösz- ezevarrásához irányul, majd a nadrágtoldást és a luklóoet tűzi az ©lejre. Ágoston elvtárs munkáján meglátszik, hogy most a koreai népért harcol a többtor- jueléssel, mert a békehétre vállalt 110 százalékát már a műszak első napján túlszárnyalta, a harmadik napon pedig 146 százalékra fokozta. Tudta azt, hogy minden százalék, melyet óránként vivott más szalag egyik dolgozója elmélyülve hajol gépe fölé: a percek gazdaságos kihasználásával harcol a győzelemért. Kezéből egymásután kerülnek ki a kész munkadarabok és máris újabbakat kór a gép tőle. máris fekete cémacsíkot húz gyors egymásután a fehér vásznon, — így egy SS-ös tételnél 8 perc időmegtakarítást érek el — A műszakiak segítségemre voltak. A gépem percenkénti 2500 fordulatszámát 3250-ie növelték és ennek segítségével npm 130 nadrágot készítek el nyolc óra alatt, hanem 170 darabot. Miközben beszél, Csáki István versenykiértékelő lép a versenytáblához, hogy a legújabb versenyeredményeket tudassa az üzemrész dolgozóival. A következő eredmény kerül fel a táblára: A hármas szalag »Élői«« nadrógkószítő- brigád délelőtti termelése 126.0 százalék, a minőség pedig 09.1 százalék lett. — Hajrá Korea! — Kiáltja Szentesi János, a brigád egyik tagja és arca sugárzik a boldogságtól. Uj erőt ad ez a két 6zó Tóth Pálnak, aki eddig 110-ről 123 százalékra teljesítette váfalusát, Gerencsér Mihálynak, aki az új normát 126 százalékra teljesítette és a szalagok többi dolgozóinak, a békehét harcos katonáinak, a békéért vívott harcban, (3zurha) <4 fá muftUa fistaimdid Levél a ezabadsághegyl „Vörös Csillag“ üdülőből A munkafolyamatok pillanatok alatt követik egymást k i termelésben, egy-egy csapás a nyugati imperialistákra. — A munkaidőm gazdaságos kihasználása egyik nagy segítője az r g elért eredményemnek — uondja mosolyogva. — Pontosan beosztom a muhkát, a munkadarabokat varrást sorrendben helyesem magam mellé így a felesleges munkamozdulatokat kiküszöbölöm. A zsebeket a le- tűzés ej.$tt. pwttWftü egymásra fektetem és utána 11kezdem csak meg a tűzést s a villanygép tűje Szinte hihetetlen még mindig előttünk, hogy ilyen szép helyen, mint a szabadsághegyi »Vörös Csillag« üdülőben tölthessiik el szabadságidőnket. Hihetetlen, mert a múltban csak sóvárgó szemekkel néztük a nagy bőröndökkel utazó dölyfös nagyurakat, akik kisajátították maguknak az ország szebbnél-szebb nyaralóit. Ma már ezen a téren is hatalmas változás történt, mindenütt a dolgozók nyaralnak, szórakoznak egész évi jó munkájuk jutalmául. Sok . szép élményben van zéJ sziink: hajókiránduláson, színházi előadáson vettünk részt, a legfinomabb ételeket fogyasztjuk, gyönyörű tiszta, napfényes szobákban lakunk. Tudjuk azt, hogy boldog, szabad életünket, a nyaralás vidám napjait is elsősorban Sztálin elv- társnak, a Magyar Dolgozók Pártjának köszönhetjük. Hálánk jeléül, ha hazamegyünk, még jobban megálljuk helyünket a munkánkban, még szivósabban felvesz- szük a harcot ellenségeink ellen, akik eddigi eredményeinkre, jö- vőnkre törnek. Pusztai Pálné, Szilágyi Jő' zsef és P ötezer Etel. a békéscsabai házfelügyelők szakszervezetének tagjai. A szebb, boldogabb életér't lép be a termelőcsoportba Szász Pál A békéscsabai sopronyi tanyá" sokat beszélnek mostanában t íjonnan alakult »Dózsa« termelőcsoportról. A kis- és középparasztok meg márciusban megvetették az alapját a közös gazdálkodásnak és ősszel már a gépállomás traktora szántja a mintegy 200 kataszteri hold területet. Szász Pál 19 holdas középparaszt is tagja az uj szövetkezetnek, amelynek megalakulásával régi kívánsága teljesült Öt év óta mindig azt mondta szomszédainak: »Lépjünk közös gazdálkodásra, meglátjátok, jobb lesz!« De azok csak legyintettek: közös gazdálkodás... uradalom... És Szász Pál —, akinek az apja 18 évig volt uradalmi cseléd, ő maga is már kora gyerekkorától húzta a keserves igát a Geisz-ura- dakmiban — hiába beszólt nekik, hogy a szövetkezetét és az uradalmat egy napon sem lehet említeni. Nem hallgattak rá. Pedig ők is épp úgy küzdöttek, mint Szász Pál, akinek 11 családra kellett gondolnia, látástól- vakulásig dolgozott. A megélhetésért vivott küzde’em nyomai meglátszanak barázdaszántott arcán, őszlxnegyülő haján. Arcán most boldog mosoly tükröződik, ahogy beszél. OLVASD a Viharsarok Népét! — Lassan azonban belátták, hogy mégiscsak jó lesz a felemelkedés, a társasgazdálkodás útjára lépni — mondja —■ így alakult meg a tavasszal a csoport. S azótá Szászék kis tanyájába beköltözött az öröm. Szász Pál vígan végezte a munkákat. Hogyne, hiszen jövőre már nem hét-nyolc mázsa búza terem, az árpát nem is említve. Az nagyon gyönge lett, egy kataszteri holdon 5.8 mázsa termett. Amikor a tarlót hántotta, örömmel gondolt arra, hogy jövőre már a traktor zúgása tölti itt meg a levegőt. \ | Öröme még fokozódott, amikor az uj csoporttagokkal együtt meglátogatta a nagyszénás! és a mező- berényi »Dózsa« termelőcsoportokat. Amerre nézett, mindenütt virágsó életf derű, boldogság A csoportok termése hat-hét mázsával haladta túl az övét. De megcsodálta a mezőberényi termelőcsoport gyönyörű rizs- és dohány- vetését, az állatállományt, a gazdasági felszereléseket, mindent, mindent... S azon az éjjel sokáig elbeszélgetett a feleségével. Még akkor is maga előtt látta a szélben hajladozó rizstáblát, amiből 3o mázsás átlagot várnak a mezőberé- nyiek, S visszaemlékezett a többi kis- és középparasztra is, akik ugyanolyan örömmel és csodúlkozr va nézték a termelőcsoport eredményeit, mint ő. — És akkor — mondja Szász Pál — megmondtam nekik: »Ezért akarok tszea-tag lenni, a szebb, a boldogabb életért... S azéiR mert látom, hogy így összefogva többre megyek, mint saját erőmből.« A szebb, a boldogabb élet már nem messzi van tőle. Alig pár hét és Szász Pál a többi uj taggal együtt megindul a közös gazdálkodás utján a jólét, a felemelkedés felé... (Ádász) Irodaszekrényeket, foteleket, táskairúgépet keresünk megvételre Cím a kiadóhivatalban KOREÁÉRT — A BÉKÉÉRT A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR feetőde üzemrészének nagy dolgozója, Knyihár Mihály, Kerepeozki János, Fülöp János és Dókány Dezső ma a szokottnál vidámabbak. A műszak végeztével boldogan ülnek össze, hogy elbeszél gessenek egymással. Örömüknek alapos oka van: egy hetes tervüket a vállalt öt nap helyett három nap alatt fejezték be. •— Tudod szaktárs, igy is képzeltem el akkor, amikor a felajánlásomat tettem — mondja Knyihár Mihály» — Vállaltam, hogy öt nap alatt teljesítem, de már akkor arra gondoltam: úgy fogok igyekezni, hogy azt rovidebh idő alatt fejezzem be. — Mi is arra gondoltunk — mondja Kenepeezki János és sikerült Ezzel megint újabb csapást mértünk az amerikai banditákra. * ZAKATOLNAK A GÉPEK az Alföldi Szövőgyárban. Kisutzki Andrásné nagy igyekezettől dolgozik, hiszen ma újra be akarja bizonyítani, hogy Koreára tett ígéretét be is fogja váltani. «Egyre erősebbé tenni a béketábort, ügyre nagyobb csapást mérni azokra a fonevadakra, akik gyilkolják a koreai békés lakosságot.» Ez lebeg állandóan Kisutzki Andrásné szemei előtt. Ezért teljesítette a vállalt 102 százalékot 123 százalékra. De ugyanilyen lendülettel dolgozik a szövődő másik dolgozója, Hoffman Júlia is. Vállalását 110 százalék helyett 123.6 százalékra teljesítette* A BÉKÉSCSABAI RU HAGY ÁRBAN a «Koreai Hét» harmadik napján még nagyobb lendülettel halad a verseny, mint az első nap. Úráról-órára kimagasló eredmények születtek. Niderinayer Mária is izgatottan figyeli az ered- ménykikirdetést. Egész belepirul a munkájába. A «Koreai Hét» harmadik napján 110 százalék helyett 128 százalékra teljesítette vállalását. Vágródi György 105 százalék helyett 115 százalékot teljesített. Az overái-szalag dolgozói a szerdai napon 109 százalékra teljesítették az új normát. A hármas . szalag nadrágkészitésnél 121 százalékot ért el. A hetes szalag dolgozói 113 százalékos tél - jesitménnyel bizonyitották be elszánt békeakaratukat. * «ELŐRE A KOREAI HÉT SIKERÉÉRT» — ezt tűzte ki fő- feladatul a Merkur-üzem árutiszti- tó üzemrészében megalakult ifjún sági műszak. A fiatal lányok mindent megtesznek, hogy ez ne csal jelszó maradjon. Teljesítményül emelését a »Koreai Héten« 110 százalékra vállalták és a szerda, napon 121 százalékra teljesített* k * BÉKÉSCSABAI BARNEVALBAN dolgozik Urbán Dóra. Pontos, kimért, mozdulatairól létezik., hogy a legjobbat és a legtöbbet akarja nynjtani. Urbán Dóra h Koreáért dolgozik, a békéért, ameh valamennyi dolgozó asszony leghőbb vágya. Ma még f okozati óbb figyelemmel dolgozik, mint a »Koreai Hét« olső napján. Napon!- figyeli az újságokban megjelent, tudósításokat, amelyek a »Korea Hét« hatalma« verseny lendületéről számolnak be és egyre jobban megérti munkája jelentőségét. Szerdai napon 130 százalék helyett 163 százalékot teljesített. Az üzem többi dolgozói példásan teljesítik vállalásaikat. Herceg Lajosnó 194 százalékkal szemben 255 százalékot, Kovács Judit I. 178 százalékkal szemben 183. Harmati Mihálynó 113 százatokkal szemben 144 százalékot teljesített, * FAZEKAS ANDRASNÉ ÉS OSVÁTH ANTALNÉ gyulai Co- lumbia orsózó üzemrészében dolgozik. Mind a ketten felajánlották többtermelésüket a »Koreai Hetiéit, amit eddig, példásan teljesítettek. Osváthnc 125 százalékkal szem- bon 135 százalékra, Fazekamé 110 százalékkal szemben 123 százaiéin a teljesítette felajánlását. Kimagasló eredményeket éltek el: Bálint bíol- tánné 112 százalék, Sebestyén Jánosáé 112 százalék, Remeczki Erzsébet 113 Százalék, Brinda Györgyné 120 százalék, Balogh Mária 118 százalékra teljesítettek koreai felajánlásukat. U&z&s Uaic czzdtnértijz a /lüifa-c>saldd*u&l Az orosházi Állami Áruház pultjai mellett sok dolgozó parasztnak és családjának csillogott már üröm a szemében. Sok-sok boldog aro mosolygott rá a megvásárolt szép ruhákra, kabátokra. Do soha nem volt annyi boldog ember az áruházban, mint 4-én. délelőtt 11 óra tájban. Lehettek számszerűit tizennyolcán, vagy húszán. Egymás után válogatták ki a szebbnél-szebb öltönyöket, női kabátokat, cipőt, csizmát, paplant, edényeket és ki tudja még milyen sok ‘apróságot. Az első pillanatban, akik meglátták, hogy egyiknek-másiknak három-négy' pár cipőt is, két-három öltönyt csomagolnak he az áruház alkalmazottai, talán az a gondolatuk támadt: na, ezek is bedőltek a rémh i rterjes xtőkne-k. Pedig erről szó sincs! Ezek az emberek évtizedekig rongyos ruhában be reeked tok, cselédkedtek, mezítláb, vagy lyukas cipőkben a ku- lákoknál és az uradalmakban» Ezek az emberek csupán egy évvel ezelőtt léptek rá arra az útra, amely elvezette őket eddig. Most két- háromezer forint értékű ruhát vásárol egy-egy család. Még csak egy éve, hogy megalakították Kis- csákón az «Ady Endre» termelőszövetkezeti cropoitot. Keményen, kitartóan dolgoznak s az eredmény 1560 mázsa gabona. Még csak a lietakaiitás felénél tartanak, mi-r is a Rajki család. 7500 forint előleget, Flcskó János pedig 3000 forint előleget kapott. Most özükből az összegekből vásárolnak. A Rajki családnak soha életében nem volt ilyen boldog nupja Ötezer forintot költöttek el ruhára. Négy pár cipőt, négy öltöny ruhát, női kabátot és paplanokat, stb. vásároltak. Bobvos Andrások két- ozer forintot költöttek el ünneplő ruhái-a, fehérneműre, cipőkre. Flekké Jónosék edényeket, téli kabátokat, alsó- és felső ruhákat, o :z- mákat vettek. A fia mindjárt fel is húzott egy pár csizmát. Hód lássák meg azok, akik azt jÓMjl- gatták, hogy, «elszöktök ti a csoportból«! íme itt van a bizonyítók a három kocsin, amellyel a tszes-ta< ok Kiscsákóról elindultak Orosházára bevásárolni. Műid a három tömve paplant, ruhát, fehérneműt cs edényt tartalmazó csomagokkal. Látszott az arcokon, hogy szeletnek ezt megmutatni az egész városnak, mindenkinek. Hadd Iá ra meg mindenki, érdemes követni a Párt, Rákosi elvtárs útmutatásait. (KM I