Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-10 / 184. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés A szarvasi községi pártbizottság felületes munkája liberalizmushoz vezetet! az osztályellenség elleni harcban A pártszervezet munkáját a ter­melés kérdéseitől elválasztani nem lehet, a kettő szorosan összefügg egymással. Hiszen a Párt a 'for­radalmi átalakulás hajtómotorja s ahol a pártszervezet nem tudja kellően betölteni vezető, irányító szerepét, ott az osztályellenség ak­namunkája érvényesül. A szarvasi községi pártbizottság úgy látszik, elfeledkezett erről a dologról. Es ex alaposan megbosszulta magát a terinénybegyüjtésnél is. Alig -11 száza'é':ot értek el 'augusztus 7-ig, Ennek okát elsősorban abban koll keresni, hogy a községi párt- bizottság tagjai, reszortfelelősei az újraválasztás után nem építették ki aktíváikat. Már pedig, ha nine® a reszortfelelősöknek aktívája, ak­kor azok nem éreznek felelőssé­get, mert nines, aki közvetlenül rámutatna arra, hogy jól, vagy rosszul végzik-e munkájukat. Ta­pasztalatokat nem tudnak közvet­lenül az aktíváktól szerezni. Sú­lyosbítja ä szarvasi községi párt- bizottság hanyagságát főleg' Med- gyesi Dezső titkár elvtárs részéről az, hogy a heti pártbizottsági értekezletet rendszertelenül tartották meg Sokszor azzal intézte el az elvtárs az értekezletet, hogy: «Most nem érek rá. majd holnap tartjuk meg.» A pártbizottság feje a titkár. Már pedig ha a titkár ilyen lite­ral is módon intézi el a fontos értekezleteket, kétségtelen, hogy ez átragad a többi pártvezetőre és ezen keresztül kihatással van az egész pártszervezet életére és az egész község életére is. Ilyeu felületes dolgok következ- tében állt te Szarvason is a laza­ság, amely párosult az elbizako­dottsággal. Az volt a szarvasiak nézete a terménybegyüjtésben, hogy «nincs itt semmi baj», lia nam is hozzák befelé zömével a gabonát, hiszen nagy a szarvasi határ, több község fekszik a ha­társzélen. S egész biztos, hogy oda viszik a gabonát a szar»<i-i dol­gozó parasztok. Meg van a mi gabonánk — mondották a július 23-i parasztnagygyűlés alkalmával is "a [felszólalók. Csak nem a szarvasi, hanem a szomszédos köz­ségek raktáraiban. Ez a nézet, hogy mennyire elkaputta az elv­társakat, sőt a községi pártbizott­ságot is, azt Medgyesi Dezső elv­társ magatartása is igazolja, mert ő is elhitte, ahelyett, hRgy meg­győződött volna, hogy ez a való­ságnak megfelel-e. A Indáitok elszámolta­tásával sem törődtek a szarvasiak. A cséplés július 6-án kezdődött Szarvason s 10-én már teljes ütemben folyt. A kulákok elszámoltatását azonlan csak 28-án kezdték meg, a cséplés befejezése előtt néhány nappal. Eentebb arról volt szó, ahol a pártszervezet nem tölti be kellően irányító, vezető szerepét, ott az osztáiyellentég aknamunkája érvé­nyesül. így történt ez. Szarvason is. Az adóhivatal közel 120 kulá- kot idézett he július 24, 25-re. hogy elszámoltassa őket adó kö­telezettségükkel. A beidézett ku- lákokbél mindössze hatmincegyne- hanyan jelentek ineg. Az adóügyi jegyző, úgy látszik, bele volt nyu­godva, hogy nem jönnek be a kulákok, mert egy árva szót sem szólt sem a párttitkámak, sem a főjegyzőnek a kulákok ellenállá­sáról. Medgyesi elvtárs sem fek­tetett nagy súlyt a kulákok el­számoltatására, mert gondol a, hogy a közigazgatás tud az elszámolta­tásról és azt hitte, hogy folyik is ez a munka a községházán. Mi­kor aztán Medgyesi elvtárs végre utána nézett a dolgoknak, kide­rült, hogy a hiányos ellenőrzés és az elbizakodottság satnya és rothadt gyümölcsöt hozott Satnya gyümölcs volt a gyenge begyűjtési eredmény, a rothadt gyümölcs pedig a kulákok elszá­moltatásának elhanyagolása és azok ellenállása a tegyiij léssel, illetve az adó elszámoltatással kapcsolat­ban. A kulákok elszámoltatásához csak Járási Pártbizottság köztelépé- sére fogtak hozzá a szarvasi elvtár­sak. A Jái ási Pártbizottság kezdetné, nyezósére alakítottak 6 elszámoltató bizottságot és végre július 28-án megkezdték a több mint négyszáz szarvasi kulák elszámoltatását. Szarvason annyi a kulák, hogy vi­zet lehetne velük rekcszteni. Ép­pen ezért kellett volna a községi pártbizottságnak alaposan megszer­vezni 'és kiépíteni aktíváit es {'el­készülni a terménybegyüjtés ered­ményes befejezésére. Ezen keresz­tül tudta volna gyakorolni az el­lenőrzést minden vonalon és az eredmény a guten a begyűjtésben ma nagyobb százalékarányt mu­tatna. A h iánv osságok eléggé súlyos következményt vontak maguk után. Az elvtársak kötelessége gyöke­resen változtatni ezen. Minél ha­marabb teszik ezt, annál hamarabb betölti a szarvasi pártszervezet is kellően, vezető, irányító szerepét. Ne feledjék a szarvasi elvtársuk: a terménybegyüjtés határideje, au­gusztus 20. Se. I. Nem a rang teszi az embert... Dicséretre méltó munkát végzett Andó százados baj társ cséplőbri­gádja, amely a cséplés ideje alatt csoportunk, a békéscsabai »Vörös Október« tszcs segítségére sietett. Etetők, rudasok voltak, csak úgy égett kezük alatt a munka. Pi­henő alatt is dolgoztak, hogy ez­zel is hamarabb befejezzük a csép- Iést. A rang nem számított a mun­kában, egyformán, lelkesedéssel, nótaszó mellett végezték munká­jukat. Később tudtam meg, hogy a brigád tagjai legnagyobb rész­ben tiszlek voltak. A múltban mi, egyszerű dol­gozó parasztok nem voltunk hoz­zászokva az ilyen lelkes segitség- hez. A régi rend, Horthy fehér- kesztyűs katonatisztjei előtt nekünk nem volt becsületünk s legfel­jebb levett kalappal, remegve áll­hattunk meg e'őltük, mert nagy urak voltak. A honvéd cséplőbrigád áldozat­kész segitségén keresztül is be­bizonyosodott elöltünk, hogy de­mokratikus honvédségünk va'óban a dolgozó népé, a mi érdekeinket védelmezi s ha kell, fegy\őrrel, ha kell, szerszámmal a kezében harcol jobb jövőnkért, a békéért. Harmados András Békéscsaba. A békési pártszervezet háziagitáciéval harcol a terménybegyüjtés sikeréért A tavasz folyamán Békés köz­ség igen sok munkában e'maradt a megye többi községétől, legtöbb­ször hátul kullogott. A népnevelő- munka megindulásával, a sorozatos házi agil ári ókkal és kisgyülésekkel a minisztertanács aratás, cséplés, terménybeadásról szóló határozatá­nak teljesítésénél már felküzdöttük magukat az élenjáró községek kö­zé. Előfordult azonban még az aratásnál is, hogy Kamaton, Bé­kés azon részén, ahol a legtöbb kulák lakik, elmaradlak a mun­kákkal. A békési pártszervezet fel­ismerte ezt a hiányosságot is és népnevelő munkán keresetűi leleplezte a nép kenyerére törő kulákokat Az eredmény nem maradt eh Ka­mut dolgozó parasztjai a termény- beadásnál, a tarlóhániásnál már igen szép eredményeket értek el. Gvurpuszta például • elsőnek telje­sítet te a békési határrészeken ler­Megjelent az Anyag- és Adatszolgáltatás új száma Az Anyag- és Adatszolgáltatás legújabb száma közli Sztálin elv- tái's és Nehru indiai miniszter- elnök levélváltását a koreai kér­dés rendezéséről. B. Burov cik­ke, «A koreai nép harca sza­badságáért és függetlenségéért*, Korea múltjával, politikai, gaz­dasági helyzetével foglalkozik. Részletesen ismerteti a Szovjet­unió harcait, következetes kiál­lását a koreai nép nemzeli jo­gainak védelmében. A cikk lelep­lezi az amerikai imperialisták kí­méletlen gyarmati törekvéseit, majd a hős koreai nép győzel­mes szabadságharcával foglalko­zik. I. Mjedvjegyev cikke, «A Ti- to-klikk az új háború szolgálatá­ban» leleplezi a Tito-banditák és az imperialisták közötti szoros kapcsolatokat, az imperialisták által Tilonak szánt szerepet az új háború kirobbantásában. Be­számol a jugoszláv nép, munká­sok és dolgozó parasztok hősies ellenállásáról, harcáról a litóista, fasiszta terrorrendszer ellen. Az amerikai imperializmus másik zsoldosát, a Vatikánt, mint a fa-, sizmus szövetségesét leplezi le N. Harin cikke. A. Treljakov a Bolsevik Párt, a szovjet dolgozók hősies harcai­ról számol be, mellyel győze­lemre segítették a Szovjetunió­ban a háború előtti sztálini öt­éves tervek során a munkater­melékenység növeléséért folyta­tott küzdelmet. A lengyel dol­gozó nép haléves tervének meg­valósításával foglalkozik S. Jed- rychowski cikke, kiemelve, hogy a terv megvalósításának alapvető tényezője a nemzetgazdaság tar­talékainak mozgósítása. A mezőgazdaság kollektivizálá­sának törvényszerűségével foglal­kozik I. Sárikov. Beszámol ar­ról, hogy a Szovjetunióban mi­lyen körülmények között valósi- tollák meg a bolsevikok a mező- gazdaság szocialista átszervezéséi s milyen hatalmas fejlődést ho­zott ez a Szovjetunió mezőgazda­ságában. Számos további kérdésre ad feleidet az Anyag- és Adatszol­gáltatás legújabb száma. F. Hruszlov cikke megmutatja, ho­gyan harcol a Bolsevik Párt az emberek tudatában lévő kapita­lista csökevények ellen. R. Zam- brovvski elvlárs beszédének lekö­zölt részlete az Egyesült Lengyel Munkáspárt falusi politikájával, a lengyelországi termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztésének kér­déseivel ismertet meg bennünket. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságá­nak határozata az üzemi és fa­lusi tömegagitáció kérdéseivel foglalkozik. Molnár Géza cikke pártszervezeteink agilációs fel­adatait ismerteti. P. Vasziljev cik­ke N. Kuzin: «Hogyan szervez­zük meg a foglalkozásokaf a po­litikai iskolában» című, a közel­jövőben magyar nyelven meg­jelenő brosúráját ismerteti. HIRDESSEN LAPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap 1 óráig meny beadási kötelezettségét; Az állandó népnevelő munkának eredménye az is, hogy a tarhosi dolgozó parasztok, azok, akik a múltban Wenckheim cselédjei vol­tak, rájöttek arra, mi mindent kösz ön! telnek a népi demokráciá­nak s tudatára ébredtek a béké­ért folyó harc jelentőségének. Megértették azt, hógy a beké él- Lontégei ismételten tse.l ód sorba akarják visszataszítani őket. A tar- hasiak ebből nem kérnek. A tar- hosiak békét akarnak. S hitet tet­tek a béke me Hell. Augusztus (i.ra i3i százalékban teljesítették tev- ménybeadási köte’ezel Légüket. A jó eredmények mellett azon­ban mutatkoztak hibák is. A 11 kerü'etben — Bánhidán — neki­fogtak ugyan a népnéve'őnmn nak és septében le is járta: környező vidéket s azt gondo hogy ezzel rendben is van min­den. Később azonban a saját pél­dájukon tanulták meg, hogy ez nem igy van. Kiküszöbölték a hibákat, mégpedig úgy, hogy is­mételten háziagitaeiót, népnevelő­munkát kezdtek. És ezt a nép­nevelőmunkál átlTífidÓsi tolták. A fentieken kixüL.i versenytáblán és liangoshiradón keresztül állandóan ismertetik a terménybesdás élenjáróit, példamutatók neveit. Csapó Ist­ván G holdas dolgozó parasztot, aki köle'ezcttségét 1190 százalék­ban, Váczi Jánost, aki kötelezett­ségének 1189 százalékban, Varga Sándort, aki 33a százalékban, Ker­tész Gábort, akit 2G2 százalékban teljesítette termény beadási kötele­zettségéi. követték a békési dolgozó parasztok. így a legutolsó jelen­tések szerint az előirányzott 200 vagon gabonával szemben 270 va­gon gabonát vittek a földmű»* szövetkezetek raktárába. Az elv eredmények azonban még nem je­lentik azt, hogy minden jól megy. A népnév élőmunkát tovább ke'l fokozni, ha azt akarja Békés 1 ség, hogy megyénkben a közsé­gek közölt folyó versenyben at élenjárók között végezzen. Szabotáló kulákokat ítélt el a bíróság; Míg dolgozó parasztságunk előtt egy cél lebeg: időben leb jesíleni a terincnybeadást s ezzel biztosítani a nép kenyerét, addig a kulák minden módon hátrál­tatja a békéért folyó harc sike­res megvívását. Igyekszik elsza­botálni a tennénybeadást, vagy ha be is adja, a múlt évben elrejtett gabonájával — ami már zsizsikes — próbálja azt meg­fertőzni. A dolgozók azonban éberen őrködnek a nép vagyona felelt és kíméletlenül leplezik le a szabotázs-cselekményeket. A bé­kési járásbíróság a napokban tárgyalta id. Z. Bcreczki Ger­gely békési kulák ügyét. Berecz- kinek 100 hold földje volt és szörnyen bosszantotta, hogy most nem hajthatja úgy igájába a dol­gozókat. Ügy próbált hát ártani, hogy 00 kg zsizsikes árpát vitt a darálómalomba, amivel az olt levő többi gabonát is veszélyez- lelte. A bíróság egyévi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 1000 forint vagyoni elégtételre, valamint cgy'évi kitiltásra ítéllek A szeghalmi járásbíróság ítéle­tet hozott Nagy Sándor kupcc- kulák ügyében, aki vásárlási hisz­tériájával tápot adott a háborús hírterjesztésre. Nagy Sándor ku- pec 753 kg búzát és 15 kg ro­zsot vásárolt engedély nélkül. A búzáért mázsánként 200 forintot'*- fizetett. A bíróság l évi és 2 hónapi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre, 5000 forint va­gyoni elégtétel megfizetésére ítélte és a vásárolt gabonát elko­bozta. A vizsgálat során megál­lapítást nyert, hogy Nagy Sándor fasiszta volt és lakásában még ma is Horlhy-képet rejtegetett. Ez is világosan mutatja, hogy az imperialisták helyi ügynökei mindenféleképpen szívesebben látnák a háborút, a mull rend­szert, mint a békésen szebb jö­vőt építő országot. Az MDP békéscsabai városi pártszervezetének telefonszámal? 20—70, 21—96

Next

/
Thumbnails
Contents