Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-08 / 182. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 'SóökeáéU — a áékééU / A „koreai hét“ első óráinak eredménye — reggel hattól déli tizenkettőig Viharsarok Népe TftPASZTAliTCSERE ROTITR Hogyan biztosíthatjuk jövő évi termésünk időbeni betakarítását? Két mosoly­gós arcú munkásnő: Szlancsik Judit és Tóth Margit jönnek be az üzem kapuján. Ahogy egymásra néz­nek, a szemük villanásából lát­szik, hogy ma fokozottabb kedv­vel készülnek a munkához. Le­ülnek gépeik mellé, szemben egymással. Szlancsik Judit átszól Tóth Margitnak: — No, szaktársnő, ma Koreá­ért dolgozunk I A koreai asszo­nyokért és gyermekekért, akik ártatlanul szenvednek a gyilkos imperialista fenevadak bombái­tól, fegyvereitől. És megindulnak a gépek. Mind­ketten villámgyorsan igazítják az anyagot a gép alá. Az első óra máris eredményt hoz: amíg az elmúlt héten hat pulóvert készí­tettek el egy óra alatt, most hetet csináltak. A brigád lelke­sen dolgozik tovább. Kezdődik a munka a kamuti posta kibővíté­sénél. Vecsernyés Mátyás elvtárs, műszaki vonalvezető, vidám len­dülettel fog ma neki a munká­jának; már a kezdet jól indul! A 200-as műszaki brigád tagja -ő* is és 3 százalékos munkafel­ajánlást tett a szabadságáért küz­dő hős koreai nép megsegítésé­ért. Teljesíteni akarja vállalását Vecsernyés elvlárs a munka frontján, többet és jobbat ter- mcL — A koreai nép harca a mi harciunk is —" niöhdja — az ő győzelmük a béketábor, a mi győzelmünk isi Szíve egy ül* dobban a munka ritmusú val­már javában csat­tognak a szövőgé­pek a Mezőberényi Alföldi Szö­vőgyár termében is. — Megnyomjuk a terme­lést, szaktársnő — szól át Ruck Imréné szövőnő Klein Judithoz — mert ma Koreáért is dolgo­sunk. — Én is gondosabban figye­lem ma a gépem, gyorsabban végzem a befűzést — szól vissza mosolyogva Klein Judit —, így biztos teljesíteni fogom vállalá­somat. Ötszázalékos felajánlást tettek mind a ketten. A nap megcsillogtatja arany ló sugarait a sár­ga deszkakötegen. Már a munka kezdete előtt röpgyűlésen beszél­ték meg a békéscsabai Magas- építési NV ácstelepének dolgozói, hogy ölszázalékos munkafelaján­lással segítik a koreai nép győ­zelmét az imperialista betolako­dók ellen.- Ezért vállalták még azt is, hogy a harmadik negyed­év rájuk eső tervét fi kitűzött határidő előtt öt nappal teljesí­tik. így, ilyen lelkesedéssel in­dultak neki a napi munkának. A sivíte^körfűrész mellett dol­gozik Máté János elvtárs. Keze alól óránként 180—2(K) méter megmunkált mennyezetgerenda kerül ki. Máté elvlárs az elsők közt tette meg felajánlását, amit a többi öntudatos dolgozók is köveitek. — Indulhat — kiáltja Bánszki János, a segédmimkás brigád ve­zetője és mind a négyen: Urbáu András, Gyebnár György és An­8 óra 8 órakor 7 óra Röggel 6 óra — A napokban levél érkezett hozzánk Zámbori Béla ország gyűlési kép­viselőiéi, a békésmegyei DéFOSz politikai munkatársától, melyben elvtársunl: az aratógépeknél és a cséplőgépeknél bevezetendő újításokról szántói be. A levél elmondja, hogyan biztosíthatjuk már ez évben a jövőévi termés időbeni betakarítását. Zámbori Béla elvtárs uj munkamódszer-javaslatát a miniszter- tanács a napokban elfogadta és azt az ország több helyén már be Is vezették. A munkamódszer a következő: csin János a távolodó, súlyos ge­rendákkal megrakott szekér után néznek. — Más szívvel állunk ezen a héten munkába — mond­ja Bánszki elvlárs —, mert a koreai munkásokért is dolgo­zunk. az István-ma- lomban már ja­vában folyik a munka. Szabó Jánosnak, a lisztrakó brigád egyik tagjának vállán jól fek­szik a tele zsák. Lerakja a va­gonban és indul újabbért. A kilenctagú lisztrakodó bri­gád 10 százalékos munkafelaján­lást vállalt és akar is teljesíteni Koreáért. A többtermelésért és az új normákkal való harcot az üze­mi pártszervezet irányítja és ve­zeti győzelemre. , T Iaz oros~ Délelőtt II órakor , , . ______________________I házi B ameválban friss lcndüleltel dol­goznak az üzem dolgozói. Egy­hangúan vállalták az üzemré­szekben, hogy Koreáért és a bé­kéért 10 százalékkal teljesítik túl' az új normák Beke Pál, az üzem sztaháno- vistája ma a szokottnál jobban «rákapcsol». Béke Pál 15 száza­lékos túlteljesítést vállalt, amft| A BÉKÉSCSABAI RUHAGYÁR­BAN augusztus 4-én tartották meg a termelési értekezletet. A dolgozók teljes számban ott voltak. Keleti Fe:eacuó, a vá la’átvezető les.ámo lójában ismertette az eddig elért eredményeket, rámutatott azokra a hibákra, melyek a termelésben még akadályt jelentenek. A dolgozók hozzászólásaikban jól egészítették Jci a beszámolót. Mórocz Mihály fő­könyvelő, az elszaporodott géptű- törések kiküszöbölésének fontossá­gáról beszélt. Kiderült az is a hozzászólások során, hogy az üzem­ben sokszor indokolatlanul magas a beteglétszám. Nem egyszer elő­fordult, hogy a »betegek« fele, ba­ráti körben, szórakozások közepet­te tölti az idejét. Az alapbéremelés és normarendezós kérdéseit is jól kitárgyalták. Ezután lelkes fel­ajánlások születtek a »koreai hét­re«. Irányt vesznek a dolgozók n minőség javítására és a hulladék csökkentésére. A 6-os szalag pél- pául 100 százalékos minőségi mun­kát és naponta két ruhával többet készít. A SARKADI CUKORGYÁR ter­melési értekezletét a jól szerveaett-. ség hiányra jellemezte. A dolgo­zók fele vett részt csak az érte­kezleten. A vállalatvezetői beszá­moló hibája az volt, hogy renge­teg számadatot tartalmazott, va­lójában az üzemről szólt, mégis elszakadt a dolgozók mindennapos problémáitól. A számadatok túl­zott felsorolása megakasztotta az értekezlet jó hangulatát. A hoz­zászólásokból mégis tükröződött az, hogy a dolgozók megértették a PB határozatát. Megbírálták pél­dául a szoc.pol. felelőst, azért, mert nem aktivizálta a beteglátogató maradéktalanul teljesíteni akar. Bálint Jánosné is kitesz magáért. Tizenegy óráig 153.8 százalékban teljesítette normáját. A gyulai Columbiában éppen ebédelnek a dolgozók. Kiértékelik a délelőtt folyamán elért eredményeket Be- mecki Erzsébet, a javító üzem­rész dolgozója elmondja, hogy napi 45 tucat helyett napi 50 tu­cat elkészítését vállalta. A dél­előtti műszakban már 55 darabot elkészített. — Koreáért, a békéért teszem — mondja szaktársainak és azok valamennyien így gondolkoznak és így cselekednek a munka frontján I A megye ipari üzemeinek dol­gozói egy emberként emelik fel tiltakozó szavukat az amerikai imperialisták aljas gaztettével szemben és a termelés frontján nyújtják segítő kezüket és feje­zik ki testvéri együttérzésüket a hős koreai néppel szemben, hogy mielőbb győzelemre vihessék ők is az igaz ügyet Így indult a dolgozók nagysze­rű lelkesedéséből, verscnylendü- letéből útjára a «Koreai hét». (Szarka) aktívákat és jelenleg is van olyan táppénzes dolgozó, aki már lassan egy éve veszi fel a táppénzt, nem dolgozik és nem látogatták le. A normarendezós kérdéseit is meg­beszélték. A »koreai hétre« szép fel­ajánlásokat tettek. Váradi György ifjúmunkás-lakatos, versenyre hív­ta valamennyi társát, minőségi, pontos munka végzésére. Kapucza Ede művezető, a fiatalok támo­gatását és műszaki tanítását vál­lalta és ezt egyre szélesebb körben akarja fokozni. A BÉKÉSI TÉGLAGYÁRAK NV. békéscsabai telepén Si dol­gozók helyesen bírálták meg o vállalatvezetőséget és a műszaki vezetést a termelést akadályozó hi­bák figyelmen kívül hagyása mi­att. Bknondták, hogy a vállalat- vezető több üzemrészt még meg som nézett. Ebben az üzemben az üb-t hanyag munkája miatt még a PB határozata előtt leváltották ős most, az ideiglenes üzelmi bi­zottság azon van, hogy a határozat szellemében javítsa a szakszervezeti munkát. \ A GYULAI COLUMBIÁBAN jól szervezték meg az elvtársak a termelési értekezletet és ez meg is látszott. Végig lendületes, lelkes hangulatban zajlott le. Ugyanígy a Húsárugyárban is jól sikerült a termelési értekezlet, jó hozzászó­lásokat tettek a dolgozók. Szép felajánlások születtek a »koreai két- re« is. A MEZŐHEGYESI CUKOR­GYÁR termelési értekezletét szin­tén a jól szervezettség jellemezte, a hozzászólásokkal azonban vala­hogy fukarkodtak a dolgozók. Ez arra mutat, hogy a szervezés hiába volt jó, mégis elmaradt az A cséplőgépekhez kiadunk a cséplőgépkezelőknek egy-egy űrla­pot, melyre azok feltüntetik és feljegyzik, hogy üzem közben mi­lyen hibák adódtak elő, olyanok, amiket csak akkor tudunk kijaví­tani, ha a cséplőgépet teljesen szét­szedjük. Ezeket a hibákat, melyei­ket a cséplési szezon ideje alatt gyors javítással nem lehet kijavi- iani, bejegyezzük a cséplési űr­lapra, a cséplés utolsó beiében pe-í dig bejegyezzük azt is, mü)en alkatrészeken mutatkoztak kopá­sok. Az igy feljegyzett, cséplési idő alatt előforduló hibák megma­radnak a javító űrlapon s azo­kat télen, vagy tavasszal, amikor hozzáfogtunk a javításhoz, felhasz­nálhatjuk, mert a hosszú tapasz­talat azt bizonyítja, hogy csak üzem közijén lehet megállapítani a hibákat, l i , . Az űrlap készítésére azért is szükség ! van, mert a legtöbb gép­állomásnál a gépfelelősök minden esztendőben cserélődnek s az újon­nan beosztott gépfelelős űrlap ve­órtekezletet megelőző politikai fel­világosító munka. Hibája volt a vállalatvezetői beszámolónak, hogy nőm tartalmazta a legutóbbi ter­melési értekezleten tett javaslatok végrehajtásának eredményeit. A «koreai hétre» itt is szép, lelkes hangú felajánlások történtek. A tartályszsrelő Szeleezki csoport vállalta, hogy egy tartály besze­relését az előirt 10 nap helyett 8 nap alatt végzik el. A kazán- kovács csoport új normájának 5 százalékos túlteljesítését vállalta. AZ OROSHÁZI BARNEVÄL­BAN a vállalatvezetői beszámoló után az üzem bókebizottsága beje­lentette, hogy átlag 10 százalékos teljesitményemelést vállalnak a bizottság tagjai a «koreai hétre». Ezt a bejelentést a dolgozók egyéni felszólalásai követték, — mindannyian szép felajánlásokat tettek. Az új normák bevezetésé­vel kapcsolatos felvilágosító munka hibáiról szólva megállapították a dolgozók, hogy az iib-nek sokkal aktívabb munkát kell kifejtem & siker érdekében. A GYULAI TEJPORGYÁR vál­lalatvezetői beszámolója ellaposo­dott. Ez aztán rányomta bélye­gét az egész értekezletre. Igen kevés felszólalás hangzott el. Egy­néhány hozzászólás azonban érté­kes volt. Az eddig leszűrt tapasztalatok­ból meg állapítható, hogy a terme­lési értekezletek soleat javítottak az üzemi szakszervezeti szervek és a dolgozók széles tömegeinek kap­csolatán. Általában az üb-k a párt- szervezet segítségével jól mozgósí­tották a dolgozókat és jó, kritikai és önkritikái hozzászólásokat tettek a felszólalók, majd lelkes hangu­latban tették meg felajánlásaikat a »koreai hétre«. Az első lépés te­hát a PB határozat megvalósítása során sikeres volt megyénk üze­meiben. zeiéae nélkül nem tudja, hol for, dúltak elő cséplés közben hibák, Most, a cséplés befejezésével is kiállíthatják a gépek felelős vezetói az űrlapokat, rávezethetik, milyen hibálcat észleltek munka közbin, milyen hiányosságok fordult.,k elő a cséplőgép kihuzatásúfól a csépr lés befejezéséig. A hibák feljegy­zése után a kartotékokat eirakjuk s a gépek javításakor a feljegyzet­tek figyelembevételével fogunk hozzá a cséplőgép kijavításához. Ez nagyban megkönnyíti a cséplőgép lajavitásált s a jövő évi szem vesz tő­ség csökkentését. De megkönnyíti a cséplőgépeket felülvizsgáló bi­zottság munkáját is, mert azok ellenőrizni tudják, hogy a crép- ié'sszezon alatt észlelt hibákat a téli, vagy a tavaszi javításnál ki- javitották-e. Egy másik újítás, a cséplőgépek portalanítása. Köztudomású az, hogy a csép­lőgépeknél keletkező por igen meg­nehezíti a cséplőmunkások napi mijnkáját és rontja azok egész­ségét. Akik cséplőgépnél dolgoztak, tapasztalatból tudják, hogy sok esetben, amikor a cséplőmimkás megette ebédjét, utána bement a porba dolgozni, kihányla ebéd­jét a nagy por következtében, sok- . esetben félnapig, vagy még bősz- Szabb ideig is beteg volt. A cséplés ideje alatt állandóan fertőzte tü­dejét a csé.plőmunkásoknak az át­kozott por. Ez talán helyénvaló is volt a kapitalista rendszerben, amikor egyáltalán nem törölitek a munkással, annak egészségével, Most, amikor legfőbb érték az ember, feltétlenül oda kell hat­nunk, hogy a cséplőgépekre por­szívót szereljünk fel, hogy meg­védj ük a munkások egészségét, könnyebbé tegyük munkájukat. A cséplési munka nem olyan nehéz munka, hogy attól vonakodnának a dolgozó parasztok. Mégis ebben az esztendőben észre lelielclt venni hogy nem igen szerződnek a mun­kások cséplőgépekhez. Persze, eb­hez nagymértékben hozzájárult az is, hogy most mindenhol van mun­kaalkalom. Egy bizonyos azon­ban, sokkal szivosebben mennének a géphez a créplőmunkások, ha ott megszűnne a por, ami rontja az ember egészségét... ZÁMBORI BÉLA országgyűlési képviselő békésmegyei DÉFOSZ politikát munkatársa. * A minisztertanács elnökhelvet- !,erének hivatala a következő vá­laszt küldte Zámbori Béla elv- társnak: »Beadott javaslatait a löldmüvc lés- ügyi minisztérium illetékes szervei vib ­rálták, ezek közűi a nyilvántartási lap bevezetését már ez év folyamára elren­delték. A potyvakifuvö folyamatos felszere­lését — tékát a gépek portalanítását — a gyártási adottságainknak megfeleöen a legrövidebb időn belül bevezetjük,« Mindezek bizonyítják azt, hogy már j(je'őre gondoskodni kell ■ jövő évi termés időbeni elcséplé- séről, ötéves tervünk maradékta­lan végrehajtásáról. 10 órakor Elét- békésmegyei msem termelési értekesletéről Az elmuit napokban tartották meg üzemeinkben a termelési értekezle­teket. Ezek az értekezletek többé-kevésbbé jói sikerültek, felfedték a hiányos­ságokat minden vonalon. A beszámolók és a dolgozók a Politikai Bizottság határozata alapján megbírálták az üzemi szakszervezeti szervek eddigi mun­káját, megbeszélték az alapbéremelés és normarendezésröl szóló határozatot és lelkes hangulatban felajánlásokat tettek a »koreai hétre«. Déli 12

Next

/
Thumbnails
Contents