Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-01 / 176. szám

viharsarok népe iHrofsbetüs felírat as áj terem homlokzatán s „Élfen az íf t-naíis^aM. 1 — Mi így erősítjük a béketábort! A vasárnap üzentr]c dolgozói délelőtt lezajlott békenagygyülésen a békéscsabai UIkes munkafelajánlásokat tettek, hogy ezzel is erősítsék a békclábort. A kamulszővo NV-ből Nővé Mária if ju­tnunk «nő bejaluiMtc, hogy a hétfői nap folyamán az üzemben egy ifi műszak fog beindulni, amelyik csupa ifjunmnkástkbóláll és e mek a ntiiszn'M-jk a dclgozéi óéiul tűzték ki, hogy december Ili-itt Lch^zAk az eddigi, lemaradásukat, valamint az előirányzott, tény t túlteljesít k. így akarják szilárdítani a béketábor erejét. Hétfő reggel Az üzeni kapuján ésopor.osau jönnek be a munká­sok, munkásnők, ki-ki a sajsil munkahelye felé igyekszik. Az udvar közepén fiatal lányokból álló csoport tanácskozik,, akik közé egy néhány fiú is vegyül. Izgatottan tanácskoznak, látszik, hogy főnios dologról van szó. Még mielőtt odaérnénk a cso­porthoz, a szemünkbe ölük a nagy pirosbelíís felírat az új te­rem homlokzatán: «Éljen az ifi- műszak!) Nem nehéz kitalálni tehát, hogy milyen csoportról van szó. Az ifi-műszak dolgozói készülnek a munkához, hogy a bélcenngy gyű lésen tett felajánlá­suknak eleget tegyenek. beszé gőtémnek wéye Indul­nak a mun­kahelyeikre. A símaszövöde alsó­termét a mai napra különös gonddal díszítették fel a fiata- lók. Az összes gépekre virág­csokrot lűzlek. Rend és tisztaság mindenütt. A fiatalok elfoglalják helyeiket a gépek mellett, meg­olajozzák az drS'.VKht, sorranézik a ládákat, hogy a'munka menete zavartalan legyen. Hat órakor megindulnak a gépek. Csattognak a vetélők, szorgos kezek fűzik az elszakadt szálakat. Mosolygós arcok tekintenek egymásra a gé­pek ' f.'-róít, valamennyien érzik a mai nap jelentőségét I Ribár Judit ütgépes szövő j ' 'nőm elszakadt szál befűzése »őzben lelkendezve mondja: — Ügy örülök, hogy megalakí­tottuk az ifjúsági műszakot. Ami­kor szombat délután összejöt­tünk és kitűztük azt, hogy hét­főn indulunk, valamennyien óri­ási lelkesedéssel kezdtünk készü­lődni a mai napra. És én a magam részéről elmondhatom azt: úgy igyekszem dolgozni, hogy méltó tagja lehessek a DISz-nek és bebizonyíthassam a Párt iránt érzett szeretetem, amely megadta az ifjúság ré­szére az önállóságot, mely ál­lal lehetővé vált a mai ifjúsági műszak beindítása. Zahorán Zsófia éppen «kosz­tol». A gépei jól mennek, végig­néz rajtuk és nevetve mondja: — Ezek a gépek, tudják, hogy ina nekünk nagy napunk van. Ügy mennek, hogy alig győzöm feltenni a vetélőkét.: Nagyon örü­lök, hogy én is tagja lehetek ennek a műszaknak. Tudom, hogyha sikerrel túlteljesítjük ter­vünket, a békét védjük és ne­künk ifjaknak ez a legfőbb kö­telességünk. Ancsin János ifi cegédmiivexctfi szer­szám- ládával a kezében nagy léptekkel igyek­szik a terem másik végébe. Hu­nyorít egyet a szemével és úgy mondja: «No, most aztán itt az alkalom, hogy bebizonyítsátok, hogy az ifjúság önállóan állja a helyét a termelés von ­lán. De megmutatjuk, hogy a vállalásunknak eleget teszünk és a tervet igyekszünk minél jobb eredménnyel túlteljesíteni.» És már megy is tovább, szorgalma­san hajol a gép fölé, hogy a hi­bák minél előbbi kijavításával segítse elő a szövők minél ered­ményesebb munkáját pillanatok Sxokolár Ilona ifjúmunkáanő alatt tölti a ve lelö­kő t. — A tegnapi békenagygyülésen Szilágyi elvtárs szavai hallatára megfogadtam, hogy még foko­zottabb erővel fogom kivenni a részemet u termelésből ■— mond­ja —, hogy ezzel is erősítsem a béketábort. Harcolni akarok a gazemberek ellen, akik most is egy újabb liáború kitörésén fá­radoznak. Munkámmal akarom segíteni a hős koreai. népet. A Pamutszövő NV ifjúmunká­sai mindannyian tudják,, hogy az ifi-műszak kezdeményezésével ko­moly feladat végrehajtását vállal­ták. De tudják azt is, hogy a feladat sikeres végrehajtásával meggyorsítják a szocializmus épí­tését és növelik a békelábor ere­jét. Az ő jó példájukat köves­sék a többi üzemek ifjúmunká­sai isi Hz ellenség meg akarja zavarni a nsrmarentiezést, de mi átlátunk a szitán Már Gerő elvtárs beszéde után láttam, ahogy szétnéztem üze­münkben, hogy normáink nem reá­lisak, vagyis nincs meg mögöttük a kellő termelési eredmény. Ami­kor azután a minisztertanács ha­tározata megjelent az alapbérek emeléséről és a normarendezéeről, y- _ világossá vált előttem, hogy ha továbbra is a régi, laza normában dolgoználik, ezzel nemcsak fejlő­désünket gátolnánk, hanem mog- ennénk a jövőnket is. A szaktár­sakkal megvitattuk a határozatot. Itt, a Iádakészítő üzemrészben va­lamennyien úgy láttuk, hogy nem egy esetben nagyon is laza nor­mában dolgozunk. Például a csir­kés ládák készítésénél annyira laza, elavult volt a norma, hogy kény- nvodén elértünk 220—230 százalé­kot, de még' a gyengébb szak­társak is rendszeresen 150 száza­lékon felül teljesítettek. Ezen fel­tétlenül változtatni kell, mórt mi, a ládakészrtő öntudatos dolgozói Eem akarunk magunk ellen dolgozni, a szocializmus építését hátráltatni. Életszínvonalunk csak úgy emel­kedhet, ha emelkedik a munka termelékenysége. Ehhez pedig nem segít bennünket a régi, elavult norma. Az ellenség meg akarja zavarni a normarendezés sikerét, mi azon­ban átlátunk a szitán és fokozott munkakedvvel várjuk az új nor­mát. Tudjuk, hogy az első idők­ben fizetésünk len visszaesés lesz az alapbérek emelkedése ellenére is, de mi nem félünk ettől, hanem: már most előre ószszorűsítéseken, jobb mnnkanresszervezéeen, újítá­sokon törjük a fejünket. Berhencz Balázs elvtárs, aki szintén itt dol­gozik a ládakészítőben, nemrég jó ötletet vetett fel a ládaszegezés meggyorsítására és a minőség javí­tására. Megbeszéltük a dolgot és az ötletből újítás lett, amit meg fogunk valósítani és ez is hozzá­segít majd bennünket ahhoz, hogy az új normákat teljesítsük, sőt túl is teljesítsük l Nagyon örülünk a normarend©- zésnek, mert meggyorsítja szocia­lista fejlődésünket. Az új normák nagy előrelondítői lesznek mun­kánknak, a termelékenység emelé­sének és újabb lendületet visznek a versenybe ■ és győzelemre segíte­nek bennünket az új normák telje­sítéséért, túlteljesítéséért vívott har­cunkban. Mert mi, ládaszegezők túl akarjuk teljesíteni az új nor­mát isi Nagy József, ládakészítő üzem munkavezetője, orosházi Bamevál. Új lendületet adott a csépiéinek a jó kultúrműsor as orosháxi határban harcáról beszél: Este hat óra felé jár az idő. Az orosházi III. kerületi MDP alapszervezet helyisége előtt a III. ,kerületi DISz-csoport lelkes tag­jai gyülekeznek. Fiuk, lányok, va­lamennyien kerékpárral. Ugyan hová nmlie,lt>iflk? Kirándulni? Nem, hiszen már lassan alkonyodul kezd, A választ Farkas Jancsi, az alap szervezet titkára adja meg:» cséplőgéphez megyünk szerepelni, Taársáncra.« Felpattannak az »acélparipák­ra < s ahogy a városból kiérnek, rázendítenek lelkesen, vidámap:, s Könnyű a szivünk, vidám a nyár...« Az éneket tóvá ragadj a az esti szél s viszi, viszi a knko- rica-napraforgótáblák fe’elt. Örömmel fogadják a kultúrcsoportot [lapok alatt csaknem 14 millió forint gyűlt össze Ülést tartott a „Megvédjük a békét"-mozgatont Országos Tanácsa A «Megvédjük a békét»-mozga- Iom Országos Tanácsa szombaton délelőtt ez országgyűlés miniszter- tai á -si terméken ülést tartott. Az ülést Mester Erzsébet elv­társnő, a «Megvédjük a békctj>- mozga’om Örs. ájo.s Tanácsának titkára nyitotta meg, majd Majláth Jolán, az Országos Tanács tagja, a ICultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára mondott beszédet. Majláth Jolán rámutatott, hogy szinte rapok alatt gyűlt össze csaknem 14 millió forint, amely lehetővé tette, hogy ez eredeti tervtől eltérően n mosaic or­vosi ős ápol óbi igád, hanem teljes tábori kórház indult útnak Ko­reába. Ezután Emezt Antalnó, a Rá­kosi Művek sztahánovistája el­mondotta: Az amerikai imperia­listák koreai háborús provokáció­jára nemcsak tiltakozó szóval, vagy ■kórházvonat elküldésével kell vá­laszolni, hanem azzal is, hogy leleplezzük és árt Inatlanná tegyük az imperialisták hazai ügynökeit, a jobboldali szo­ciá.demokratákat és a kleriká­lis reakciót. Több hozzászólás után Mester Erzsébet elvtársnő zárószavaiban felhívta a figyelmet arra, hogy a békevédelmi bizottságok ne állja­nak meg az elért eredményeknél. Fokozzák 'felvilágosító tevékenysé­güket, lelkesítsék a dolgozókat újabb győzelmekre, a termelés frontján, hazánk megerősítésére, a bóka megvédéséi«. A cséplőgép éppen leáll, ami­kor u bejárón feltűnik az éneklő ifi-csoport. — Szabadság! Jóestet! — kft- szőrinek. A munkások örömtől ra­gyogó arccal fogadják őket. Ép­pen vacsorához készülnek, mosa­kodnak. Az ifik lerakva kerékpár jaikat, szétszé'ednek, beszélgetnek a munkásokkal. Lőriucz Jóska, a szervezet agi- tációs csoportjának vezetője, meg Farkas Jancsi, Ge’egonya István­tól, a népnevelőfelelőstől kérde­zősködnek. Olvassák-e az. újságol, milyen a népnevelő munka? Bazsali Ica és Zsoldi Joli az ellenőr elvtárstól, Tóth Ferenctől érdeklődnek: mennyit eresztenek le naponta? — Állag xőo mázsát — feleli Tóth elvtárs. — A lányok tovább kérdezősködnek a versenyről. — Mi azon igyekszünk, — válaszom Tóth elvtárs —, hogy minél töb­bet, csépeljünk el egy nap. Eddig Megalakult az Országos Népművelési Bizottság Pénteken tartotta alakuló ülését a népművelési minisztériumban az Országos Népművelési Bízott ág. A bizottság tagjait ré ízben a tömog- szervezetek delegálják, részben pe­dig a népművelési miniszter nevezi ki. A .bizottság a népművelési mi­nisztérium mellett tanácskozó tes­tületként müködilc. Az alakuló ülésen Nemes Dezső etetőre, a népművelési minisztéri­um politikai csoportfőnöke ismer­tette a bizottság feladatait, utána Bíró Vera elvtársnő, a népműve­lési minisztérium helyettes fő­osztály vezető j e a kultúrotthon- mozgalom kérdéseiről beszélt. El­mondotta, hogy még ebben az év­ben száz üzemi, háromszáz falusi és 20 városi kultúrotthont létesí­tenek. Alkotmányunk ünnepén egész sor új kultúrotthont avat­nak fel. Ezután Redő Ferenc elvtárs, a minisztérium osztályvezetője az augusztus 20-i képzőművészeti ki­állítás előkészületeiről tájékoztatta a bizottságot. rossz volt az, hogy nem kaptuk a versenyhiradót, nem tudtuk, hol állunk. De ma már megérkezett, most már a munka is máskép ha­lad .. . Elbeszélgetnek a gépmunkásokkal Gabnai Istvánt, a géptulajdonost a fiuk veszik közre. — A gyors terményhegyüj lés ér­dekében folytalnak-e feteikágosi- ló munkát a csépel tető gazdák­kal? — kérdezi Tóth Jóska,­■— Ezt az bizonyítja legjobban, — feV-i Gabnai István —»hogy körülbelül 70 százaléka mindjárt a géptől szállította be a gabonát. A munkások vacsoráznak. Az ifik melléjük telepedve beszélget­nek a cséplés sikeres befejezé­sének fontosságáról. — Olvastuk az újságban Mind- szent és Szegvár versenykihívását — mondja az ellenőr. — Elhatá­roztuk, hogy még nagyobb len­dülettel fogunk dolgozni, mert a ierménybegyüjtés sikere a cséplő­munkások jó munkájától is függ. Egyszer csak hegedű lágy hang­ja csendül fél. Kovács Pali hege­dül s a munkások egymásután éneklik a szép magyar dalokat, mozgalmi indulókat. Kezdődik a műsor A munkások körbeülnek, kijön a csépeltctő gazda, sőt még & szomszéd tanyából is átjönnek. Zsoldi Jolán a hős koreai nép s...s a koreai nép győzni fog, — mondja be­fejezésül, — mert mögötte áü a béketábor, Sztálin elvtárs veze­tésével«. A lelkes taps elnyeli utolsó szavait. Azután egymásután következnek a műsor szántai: szavalatok, vil­lámtréfák, népi lánc, hegedűszóló, majd az énekkar énekel mozgal­mi indulókat. Az előadás végelér. \z in!»'-.» készülő ifiket közrefogják a mun­kások, akiknek arcukon ragyog, a jókedv s kérik: máskor is gyer­tek eh Az ifik megígérik, c-bu- csuznak, aztán hangos nótaszóval elindulnak a poros dűlőmön... S a munkások a csendes hold­világos estében még sokáig hallják a le.kés éneket: ...Nótánk a széllel versenyre kelve> Sztálin nevével száll., . (A dász) Iroda­szekrényeket, foteleket, táskalrégépei keresünk megvételre Cím a kiadóhivatalban

Next

/
Thumbnails
Contents