Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-06 / 181. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 Az emberi leleményesség az alkotó munkakedv győzelme Több mint egymillió liter rise# emelnek át n% apadt Körösbe Békéscsabán^ hogy biztosítsák a termelés zavartalanságát A hivatalos vízállás-kimutatá­sok szerint közel fél évszázada, 1901 óta nem süllyedt olyan ala­csonyra a Körösök szintje, mint az idei nyáron. Az élővizek ál­landó apadása az elmulb hetek­ben azzal fenyegetett, hogy ele­gendő hűtővíz hiányában napo­kon belül leáll a békéscsabai Villamosmü. Ez annyit jelenteit volna, hogy áramhiány miatt me­gyénk több üzemében megbénul a termelő munka, zavarok állnak be a villanyvilágításban. A szinte felmérhetetlen veszélyt azonban a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tervosztályának eredményes segítsége elhárította. Naponta születnek üzemeink­ben a jobbnál-jobb ötletek a ter­melés fokozása érdekében, na­ponta lökik félre megyénk dolgo­zói s szocialista in unka verseny akadályait az építés útjából a ugyanezzel a lendülettel láttak hozzá a héten a békéscsabai Pa­mutszövő, Kötöttöm, Békési Tég­lagyárak NV és a Ruhagyár dol­gozói a csatornaépítéshez, az új vízszivattyúk beállításához. így történt, hogy néhány nappal ezr­eiéit megkezdődött a Békési Tég­lagyárak NV agyagbányájának kimerült részeiben felgyülemlett — mintegy 10.SO0 köbméter talajvíz átemelése a Urfia medrébe A békéscsabai üzemek munka­erővel, a Körösvidéki öntöző NV három nagyteljesítményű szi­vattyúval, a békéscsabai ÁMG al­központja pedig három traktor­ral vette ki részét a nagyarányú — szinte megvalósíthataílann ak látszó — 'terv végrehajtásából Az üzemek kollektív megmozdu­lásának eredményeként ömlik jna már óránként több mint 1 mil­lió liter víz az apadt Körösbe. Ez 0 gabonabesyiijtési terv batáridőelőtti teljesítéséért Mind nagyobb ütemet vesz a gabonabeadás lendülete a Szovjet­unió minden területén. A kiemel­kedő területek közé tartozik a sztavropolji körzet, ahol a kiváló eredményeket elsősorban azzál ér­téé el, hogy a nagy nyári me­zei munkálatokat kezdetétől 'fogva, állandóan figyelemmel kísérték a munkák menetét. Ahol némi za­var, vagy fennakadás mutatkozott U munkában, ott azonnal megtet- jfcék a szükséges intézkedéseket A gabonabeadás sikeres végre­hajtásában nagy szerepük van a mezőgazdasági szerveknek, ame­lyek ügyeinek arra, hogy minden gép és traktorállomás, minden kolhoz és szovhoz a legteljesebb mértékben kihasználja a nagyfokú gépesítés nyújtotta gazdag lehető­ségeket. A mezőgazdasági szerveknek gondjuk vaii arra is, hogy a gabonabeadás tervének határ­idő előtti teljesítése nr»Uett bármilyen gyors is a munka üteme, a termísbegyüjtés mim­ikája a legjobb minösígben bo­nyolódjék le. "’’'A sztavropolji körzetben azért működnek olyan kitűnően a mező­gazdasági szervek, mert munká­jukban a tömegek kezdeményezé­seire és az élenjárók tapasztala­taira támaszkodnak. Mindig arra törekednek, hogy az új módszere­ket gyakorlatilag — a lehető leg­gyorsabban — bevezessék és ez­által a kollektív gazdálkodás köz­tulajdonává tegyék. > Most a legfontosabb tennivaló b cecplés. Tudják, hogy a gabonabeadás sikere legnagyobb mértékben a cséplés ütemétől függ. A osóplésnél a körzetben Nyiko- láj Brodjuk, a csomigovszki gé­pész gyorsított módszerét alkalmaz­za E módszer segítségével há­rom és félszeresen tudják teljesí­teni normájukat. A módszer lé­nyege: két váltásban dolgozva, 24 óra alatt több mint 80—100 tonna gabonát csépelnek ki. A cséplés éjjel-nappal folyik. A gyors ütemű munkánál komoly segítséget nyúj­tanak az úttörők, akik adogatják, kötözik a zsákokat, fenntartják a kapcsolatot a mérlagiresterekkel és magtárosokkal, gondoskodnak a »rákokról, zsinegről. A cséplés helyes megszarvezé- •é.n kívül, a mezőgazdasági szer­kók azzal is biztosítják a gabona- beadás gyors teljesítését, hogy minden esetben gondoskodnak a gépkocsik és más szállítóeszközük helyes kihasználásáról. A cséplő­gépek magkamráihak kirakását menetközben végzik. Hogy elkerül­jék a cséplőgépek és a járművek üresen való járását, mindegyik számára menettervet állítottak fel. A sztavropolji körzet valamennyi dolgozója tudja, .hogy a gabona beadással nem lehet lemaradni. Felhasználnak minden erőt és eszközt a betakarítás meggyorsí­tására. így érik el, hogy a kör­zőt valamennyi kolhoza és szov- hoza hozzájárul az állami gabona- begyüjtéai terv határidő előtti tel­jesítéséhez. pótolja azt a közel 8 ezer köb­méter vizet, ami naponta a Kö­rösből elpárolgott s mm taszi lehetővé, hogy üzemeink zavartalanul termelhessenek a ne herttlj&n sor átmenőt! villanyáramkorlátozásra De nemcsak a Villamosmü és a többi üzemek hűtő vízszükségletét biztosítja a kiépített levezető csa­torna, hanem lehetővé tette azt is, begy a megyében mintegy hét­száz család konyhakertéssaete az ed­dig tárolt kőrösvízből öntözővé váljon. Hétszáz család egész évi fáradságos munkájának gyümölcsét mentette meg a pusztulástél a Megyei Tanács gyors segítsége. így használták fel, így állították a szocializmus fokozott építésének szolgálatába üzemi dolgozóink a téglagyár kiapadhatatlan források­ból táplálkozó tanait. Az emberi leleményesrég, az alkotó munka- kedv győzelmét bizonyítja ez is. Az új, szocializmust építő ember győzelmét a természet — va­lamikor »megváltoztathatatlannak« hitt — erői fölött. Hárman azok közül, akik győzelemre viszik az újat VKczián János, Hátai Ferenc nJ6U a wk&csaui a békéscsabai 1st- elsők kötótt tűnt ki Barasgélban fa ki- vén-malom szénbe- az ül norma túltelje- raagasW teljesit­hsréő dolgozója jé munkájával bebbő­az új norma tűKelje- sitésében. Jó műnké- ményt ért el ját elősegítette nyitotta azt, bogy az szalagok közti műn. új normákat könnyű- ka verseny, melynek merre! túl is lehet teljesíteni. Jél meg­szervezte a munkát és a percekét gazda­ságosan kihasználta és Így már is 111.5 százalékot ért el. A békéscsabai Ruha­gyár dolgozói közül Herceg Ujasné a xúzabájazásnál, aki 188 százalékra telje- sitit te az új normát! ő is egyik részese. Nagy figyelmet szentel gépére, az. _ . . eddiginél észszerűbb M;n*írrna“ wtuda- fOgásokat alkalma- tos munkájukkal le­zott, melynek nyo- győzték a régit, az mán 118 százalékra elavultat és viszik fokozta t;ijesitmé- győzelemre az újat. 1800 ember egéss évi kenyerét akarta tönkretenni Sstanoj Minden battonyai hálák »Sztanej Mladen battonyai 27 holdas kulák 25 mázsa zsizsiket búzát szállított be a szövetkezetbe. A rendőrség Őrizetbe vette.« (Új­sághír.) »Nem maradhatunk le! Megmu­tatjuk a komlósiaknak, hogy mi méltó versenytársak vagyunk!«... Ezael indultak harcba egy héttel ezelőtt; a battonyai kommunisták és velük együtt Battonya minden be­csülete» dolgozója, hogy behozzák a tér meny begy ü j térné 1 a lemara­dást. Kétszáz népnevelő indult út­nak, hogy megmagyarázzák a dol­gozó parasztoknak, miéit fontos az, hogy a terménybegyüjtést határ­idő előtt befejezzék. A battonyaiak megértették a népnevelők szavait, elhatározták: alkotmányunk egy­éves évfordulóját a terménybegy üj- tés befejezésével ünnepeljük. Harcbaindultak a népnevelők, a battonyai dolgozó parasztok. Be­— 'Hál altU&í ituüdtmk ebdáM! — Jó. munkát!... As este, mint nagy sötét lepel borul a sopronypusztai határra. Felhős az ég, <i szállá sö­tét felhők eltakarják a holdvilágot, a csillagokat. A cm mozdul semmi, csupán a falevelek libbenh nek meg olykor-olykor a kósza szellő puha simo- galásátál. A néma c endet távolról jövő ütemes dohogás zavarja meg. A hang mind közelebb ér, mind erősebb lesz; az ndianyarban fshérfényü lámj.tí tűnik fel, mint óriási szentjánosbogár, — a po­ros, rázós diilőuton a kondorost gépállomás, egyik harmincölös Hofherrja közeledik. A vezetői ülésen Stefán János trakiorista ül, mellette Ar~ nóczki György munkagépkezelő húzódik. A szom­széd-dűlőből jönnek, tárcsázásból. Vozár Mihály sopronypusztai dolgozó paraszt két és félhold tarlóját forgatták ott le s mosf, — ezen a dű­lőn, — Szász Mihály földjére «dobogtatnak», itt is van két hold hántani való. Kilenc óra tájon járhat az idő, amikor meg­érkeznek. A tanya előtt, — a föld végén Szász* Mihály már várja őket. , — Szabadság e'vtársak, — köszönt rá a traJctoristckra, — hát megérkeztek? Stefán János, Arnóczki György visszakö­szönnek. Stefán válaszol, —■ Megérlxztünk, Szász elvtárs. Látom, már nagyon várt bennünlcet. — Hát már hogyne vártam vohn — vála­szol az —, a szomszédtól hallottam, hogy itt vannak a másik dűlőben. Gondoltam, mm ke­rülnek el, hanem átjönnek erre a két holdra is... Nagyon várja már ez a föld a tárcsát, a gépet. Régen volt az aratás, megnőtt rajta a gaz, ide ja leforgatni, nehogy elszaporodjon. Meghat csőre is áll az idő, — néz fel Szász elutárs a sötéü ég felé, — hadd szívja jól teli magát nedvességgel az a föld, hadd raktározza el a vizet. Amíg Szász Mihály beszél, a traktorisUik le­állítják a gépet. Odaerősítik a Hofherr faréhoz a huszonnyolc levelű tárcsát. Aztán Stefán János felül a kormány mellé. —- Hát akkor indulunk Szász elvtárs.,. __ munkát!... A gép kis ránditoíssal megindult. A fényes^ tárcsa'eoe^ek belekapnak a tarlóba, szélesen hasit- jáh, forgatják. A föld sssélén Arnóczki György, meg Szász Mihály maradnak. Ahogy eltávolodik a gép, újra csak Szász elvtárs szólal meg. — A múlt esztendőben is géppel munkáltat­tam meg a földet. A tavalyi tarlóhántást, mély- szántást, vetésalá-szánlást, mind a gépállomás traktorai végezték el. De meg is van a látszatjay Csalc hogy mást ne mondjak: — Amig lóval* igával műveltem azt a néhány holdat, a buzater* mézein sose volt több hat—hat és fél mázsánál. Ha hét termett, altkor már nagyon jó volt... — Most hogyan fizetett? — veti közba Arnóczki. — A két holdon tizenhat mázsa meg egy­néhány kiló. Szóval olyan jó nyolc mázsa holdjá­tól, — feleli Szász Mihály. — A jó termés mán a lábán megmutatkozott. Magas volt a szár, sok szem volt a halászban. Nem csalatíioztam ű) termésben, a jó trahtormunlci meghozta az ered­ményt. így aztán tudtam szállítási szerződést is kötni másfél mázsára, de ezentúl még három mázsa feleslegem is volt. Persze beadtam mind a szövetkezetbe. Meg is kaptam a másfél mázsa után a hatforintos prémiumot, a három mázsa után meg a négy forintosat. Közben a gép megfordult a föld másik végén, errefelé, tart már, egészen közel jár. Sie janik János, átvezető, tuUciáltva a gép dobo­gásán, odaszál a beszélgetőknek. — Nézze meg Szász elvtárs, jó IcSz-c ?... Szász Mihály odalép a leforgatott tarlóhoz s a gép reflektorának fényében belemnrkol a földbe — Jó lesz elvtárs, — kiáll vissza. — Jó lesz. Csak olyan jól csinálják, mint tavaly, akikor nem lesz panaszom. Vjra megfordul a gép, sujat fog«, aztán előre indul. Szász Mihály elvtáis hosszan néz az egyre távolodó gép után, aztán csali ennyit mond: — Hiába, akárki, akármit is mond, nincs párja a jó ti cdclormunkának f DÉR FERENC rényi János, Dédity Lyubomir, Ei- pavon Tódor b velük együtt százan és százan egymásután vitték be gabonájukat a szövetkezőt magtá­rába. És Battonya, s lemaradt község egyre közelebb került az első helyhez. Ma már 70 százalék körűi teljesítik a tervet. Biztos, hogy még az alkotmány ünnepe előtt befejezik. Es ahogy napról-napra. szinte óráról-órára újabb sikereket ér- bek el a begyűjtési csatában Bat­tonya dolgozói, ugyanúgy napról- napra elkeseredettebben aljasabbul támad a kulák, az amerikai imperialisták helyi ügynöke. Mivel látja, hogy háborús rém­híreivel már nem sokra megy, nem tudja megakadályozni, hogy a felesleges gabona Battonván is a szövetkezet raktárába kerüljön, hát megpróbálkozik azzal is, hogy a begyűjtött gabonát tönkre tegye. így csinált Sztanoj Mtadon ku­lák i«.. Egy reggel zsákokba szede­tett raktárában 25 mázsa búzát. Dohos, piszkos, pókhálós Sztanoj Mladen raktára. Régen látott me- szelőt. Fertőtlenítést ? ,.. Az meg hiányzik a kutaknak még a szó­tárából is. Ott pusztítja kénye- kedvére a zsizsik a tavalyi búza maradványait. S ide, ebbe a rak­tárba hozta csóplós után az új búzát, az új kenyeret Sztanoj. Mi­kor aztán úgy gondolta, hogy a zsizsik beköltözött az új búzába is, ráadásul még összekeverte a régivel, aztán az első osztályú bú­zát a második ^osztályúval. Föi- 'rakta a 25 mázsa búzát a kocsira és elindult a szövetkezet raktára felé, hegy kijátssza a dolgozók éberségét, tönkre tegye a raktárban lévő 40 vagon búzát.., 1800 ember egéaa évi kenyerét. így akarta gyöngíteni Sztanoj Mladen a dolgotok államát, 1 bóketábor egyik erősségét. Misit Sztanoj MIádén háborúra speku­lál. Szeretné, ha nemcsak Koreá­ban, hanem, itt is száz és ezáz becsületes dolgozó pusztulna el. Es szeretné, ha visszajönne az az idő, mikor ő ée a bátyja úgy harácsolták ossza a földeket-, hosry Frank Fidéllel. együtt elárvereztek a gazdájukat. Szeretné, ha ismét csendőrökkel zavartathatná ki a szegény parasztokat viskóiból úgy, mint Né nádó Angyelkót, akinek földjére Sztanojókon kívül egyet­len ember sem akad vevőnek. A battonyai szövetkezet dolgozói éberek voltak. Megakadályoz! de Sztanoj gaztettét. Es Sztanoj Mla- den, a battonyai kulák megkapja megérdemelt büntetésát. (Deák)

Next

/
Thumbnails
Contents