Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-30 / 201. szám
VIHARSAROK NfcPE 3 Meggyőző érvek ragadjanak ki minden kis- és köxépparasxtot a kulák karmaiból, hogy a helyes útra lépjen minden Bakk Ferenc Termelőszövetkezeti csoportjaink az elmúlt hét folyamán számos vj belépő, kis- és kőzépparasztttil gyarapították a szövetkezeti parasztok létszámát. Száz és száz dolgozó paraszt vetette cl Gyulán is, a régi elavasodótt, szegényedéshez vezető egyéni gazdálkodást és lépett a jólétet biztosító, nagyüzemi közös gazdálkodás át jóra. Bogy az eddigi eredmények még fokozódjanak, a csoport új és régi tagjai mint egy SöO-en mentek vasárnap és hétfőn is Gyulán a taá^avHúgba, hogy újabb és újabb harcosokat léptessenek a szocializmust építők táborába. A népnevelő munka nem volt eredménytelen. Számos új taggal bővültek a termelőszövetkezeti csoportok. Noha nem volt kisebb a kulákagtíáeió sem. Jól felkészültek a gyuhii kulákok is. Tűzzel, vassal, fogcsikorgatva, habzó szájjal támadva, áldozatuk fülébe mézes-mázos szalukat ságiak, mint ahogy ez megtörtént Szeregyház in, ahol Máté András népnevelő épven meglátogatta Bakk jas rágalmait, mert világos, hogv a kis- és középpai asztok nem az elszegényedést választják, hanem a felomelkedés, a szövetkezés útját, ehhez az elhatározásukhoz hozzá kell segíteni őket. Ez a föladata a felvilágosító munkának.A dolgozó parasztság érdeke, hogy belépjen a szövetkezette, mint ahogy ezt bizonyítja a néhány- száz új belépő és a 68 fővel megalakult új, »Petőfi« tszcs is Gyulán. Újabb 99 család lett tagja a termeiőcsoportoknak Termelosxöve kezeli csoportjaink eredményei nap min» nap újabb tömegeit győzik meg a dolgozó parasz ságiak a közös gazdálkodás eredményeiről. Egyre (didin vamtak olyan dolgozó parasztok, akik a mezőberényi Károlyi Jánoshoz liaso loan elmondják, hogy míg az ő földjükön 6—7 mázsás \ olt a búzatermés, addig a szomszédos csoport 12—14 mázsa búzát takarítóit be holdanként. Ugyanezt mondja Tó h Mihály endr >d, (2 holdas köz/'pparnszl is, aki 66 társával együtt lépett be az cud- rődi »Béke« termelőcsoport tagjai közé. A legújabb jelcn’ések szerint újabb küenevenlíTne esstádlé- pett be a csoportokba. így összesen 228í-re szaporodn i az újonnan belépett családok száma. Ferenc 78 holdon részesbérlő tanyást. Bakk Ferenc régóta küszködött ezen a 18 hold földön, minden haszon nélkül. Pírt, panaszkodott, Bzidta az aszályt, sehogy som volt megelégedve sorsával. Es ahogy r k elmondta, Máté András népölő aprólékosan elmagyarázta; mit jelentene számára is a nyugodt 8—10 órai munka után a rendes megélhetés, mit jelentene, ha este nem a kulák tehenét etetné, hanem ott szórakozna, olvasna, rádiózna, ahogy a többi csoporttagok. Az asszony határozott: »belépek« — mondotta. De nyílt az ajtó, nagy álszent ával jött az egész Gyulán közismert Sliffor József 70 holdas kulák, a »jó szomszéd«. Egy csépijeit sem lepődött meg, hogy a népnevelők ott vannak, hiszen C megleste: vájjon hova mennek. Egy néhány szót szólt, azufán elhívta Bakk Ferencet a góró hátamögó. Bakk először vonakodott, do hát '»■égi ismerős« — mondta — és t vele; ß Söré ftáíasMgöU elmondta az ú meséjét az »éhínségről«, ami a csoportban uralkodik és biztosítékul azt is. . l.,zzá tette, hogy »dolgozhatsz ná- f.»n a 70 holdamon, ameddig ohaisa». Bakk Ferenc I»elölt a ku- Jáknak. Mikor visszajöttek erélyesen támadt az asszonyra: »gyere mi« és több szót meg sem hullhatott a népnevelőktől. A kulák fűt-fát Ígért neki, csak .azt nem mondta mag, hogy: «To \ Bakk Ferenc, tudod to, hogy az évtizedes nyomorúságod kinek köszönheted? Egyedül nekem Bliffer Józsefnek, meg Mihálynak, Andrisnak, egyedül nekünk Slifíorek. ftek. mi szívtuk a véreteket, hogy mi zsirosodjunk.« Bs azt nem mondta, hogy emlékezz csak te is Bakk Ferenc, hogy milyen undorodva fogalta.1 a ku karos szalonnát. amit adtam a numkásokuak, amikor sírva panaszkodtál, hogy be,u kererel annyit, hogy ogy rongyot vegyél és panaszkodtál, hogy Junes mit enni. a kulák meg dőzsöl. Ezt nem mondta a 70 holdas kulák és azt sem, hogy egyszer kaparintaná meg még a hatalmat. a hurkot a Bakk Eerencek nyakába akasztaná és húzhatná az ekét. Ezt nem mondta a kulák, -Bakk Ferenc meg nem gondolt rá és elindult a kulákkal egy úton... Nem első eset, hogy a kulák így vezeti félre a hiszékeny, dolgozó parasztot at. Bakk Ferenc ma még hisz a hutáknak, holnap már ott lesz úgy, ahogy Plen- ter Sándor is, aki szintén hitt mindaddig, míg saját maga meg nem győződött arról, hogy becsapta a kulák. Plenter Sándor is tanyás, neki sincs jobb sora, mint Bakknak, ő is habozott, amikor Mészár elvtárs a »Népköztársaság« tagja beszélt a szebb, jobb életről, beszólt a csoportról. Mészár elvtárs szavai eszébe juttatták Denker Bajosnak a harmados kukoricát; Döntöttek a gyulai Columbia dolgozói: ki a horthysta rendőrspiclivel az üzemhői a fokoto kenyeret és azokat a napokat, amikor együtt szidták a gazdát és Plenter már átlátott a szitán, hogy a tanyáskodásért mennyi robotot végez csak úgy, ingyen. A népnevelő győzött: »Beszélhet a kulák amit akar, nekem elég volt a cselédeskedéaből« és hiába mondta a kulák, hogy Bakk Ferenc nem lépett be. Legyintett. »Csak tolja tovább Bakk Feri a kulák szekerét,: én a saját jövőmet nézem.« És Cserép Mihály háromholdás dolgozó parasztnak sem voltak kisebb kapcsolatai a kulákkal, mint Bakk' Ferencnek, ő is cpp úgy kulizott neki, mint más zsellér ember, »Kommunisták adták a földet, kommunisták adták a jobb életet én hiszek nekik.« — Ezt már akkor mondta, amikor a nópnovelő jó érve nyomáu papírra vetette, hogy biz neki csak tízmázsás termese volt, míg a csoportnak 14.60 és egy holdon pénzben 400 forinttal több mint az övé. Cserép Mihály dolgozó parasztban a nép» nevelők, s Kommunisták megdöntötték a kulák érveket, • az új útra lépett, mint annyi sok dolgozó paraszt, akik látják, hogy a kulák azon mesterkedik, hogy, hogy csapja be őket. • Ea a példa világosan mutatja, ahol jó az agitációs munka, ott hiába a kulák próbálkozása, mórt az eredmények ékesebben lieszélnek minden szónál. A vasárnap belépett több mint ötven tag sárba- tiporja a Sliffertok, a kulákok alAz «Imáit hét szombatján K.6- már Istvánná, a kondoros! dolgozó «parasztság küldötte számolt l>c a Szovjetunióban látott tapasztalatairól. A jövőnket láttuk kint — mondotta Kómár elvtársnő és szavaiban szinte úgy képze elben »lénk varázsolta azt a jövőt, mely felé dolgozó parasztságunk nagyrésze már e indult. Hallottunk Kómár elvtársnő beszámolója nyomán a szovjet kolhozokról és szovboz.o'król, azokról a hata;mas gépekről, amelyek megkönnyítik a szovjet koJiozparasz- tok munkáját. Képieletben megismerkedtünk a kombájnnal, amely még a napraforgót is learatja és kicsépeli, a cukorrépaszedőgéppel. Csodálkozva hallgattuk. hogy a Szovjetunióban aszov- hozokban és kolhozokban nem ritkaság olyan tehén, mely naponta 6o liter tejet ad és hogy ott a fejest géppel végzik. Mindenfele A gyulai Columbia harisnya- kötő üzem dolgozói nagy örömmel fogadták a minisztertauács- nak az alapbéremelés és normarendezésről hozott határozatát. Az üzemi pártszervezet segítve az üb.-t, röpgyűléseken és termelési értekezleten tudatosították széles körben az új norma termelékenységet emelő nagy jelentőségét és így a dolgozók jó felkészültséggel indultak harcba a normák teljesítéséért aki a felszabadulás után mint a Szociáldemokrata Párt hű jobboldali tagja, alattomosan beférkő- zölt a Magyar Dolgozók Parijába, beférkőzött a dolgozók bizalmába. így kezdte meg aknamunkáját a Párt és a dolgozó nép elleu. Mint „miipjségi ellenőr járta az üzemrészeket és emberhez nem méltóan beszélt és viselkedett a dolgozókkal az áruátvételeiméi. Aljas munkájába több öntudatlan dolgozót bevont, akik aztán együtt fújták a követ véle az új norma ellen. Az új norma bevezetése elölt a standard üzemrészben azt suttogták a háromgépes kötők, hogy a 10 százalékot, ami a bárom gép többtermelésének pótdíja, a jó norma bevezetésével elveszik. De a gyakorlat bebizonyította azt, hogy a reakció, Zbrázsné rémhírei hazugságok voltak. Boldogan mosolyog mostazt láttuk — hangoztatta Kómár elvtársnó —, hogy a nehéz gazdasági munkákat géppel végzik. Ezen keresztül is látjuk, hogy a szocializmusban a legfőbb érték az ember. Elmondta az előadó elvtársnő, hogy tanuhnányutjuk alkalmával mikor a kísérleti te'epeket látogat ták meg, látták, a tudományt a Szovjetunióban a terme es szolgálatába állítják. így érik el aztán a magas terméseredményeket. Hallottunk a kolhozparasztok boldog életéről és arról, hogy minden szovjet embert áthat a Sztálin elvtárs iránti forró szeretet. Kómár elvtársnő saját maga látta a szovjet kolhozparasztok boldog életét, hazajövet, mindjárt be is lépett a »Dolgozók« tszcs-be. Kómár elvtársnő példáját sokan követték azok közül, akik meghallgatták lelkes beszámolóját tanulAzóla már két hét telt el és az üzemrészek dolgozói gépeik mellett lelkes munkával dolgoznak és az új norma teljesítésével bebizo- nyüották nagy szerelelüket a Párt iránt, de kíméletlenül leleplezték az üzemben megbúvó ellenséget, a jobboldali szociáldemokratákat és az alattomosan támadó klerikális reakciót, akik közé tartozott Zbrázs Istvámié minőségi ellenőr is. már a finoman zúgó bárom kötőgépe mellől Perjési Jánosné elvtársnő, aki elmondja, hogy az ellenség őt, meg a mellette dolgozó Gyepes Petemét is uszítani igyekezett a háromgépes rendsxer ellett, mondva: — »így többet dolgoztok, de kevesebb bért kaptok, minlha két gépet kezelnétek csak.« — És az aljas rémhírek nyomán a standard üzemrészben több dolgozó át is tért a kétgépes rendszerre. De Perjésinéék bíztak a Pártban, a Párt segítségében és örömmel várták az új normát, mely bebizonyította az igazságukat — Moslmár vidámabban megy a munka — magyarázza csillogó szemekkel Perjési elvlársnő. — A fizetésem sem csökkent az új mányutjáról. így Vaskov Mihály, Gyöngyösi György középparasztok elmondták, hogy most már ők is döntöttek: belépnek a torinelőcao- portba, mert látják, csak így lehet biztos jövőt teremteni. Fried Ferenc kisparaszt is kihangsúlyozta hozzászólásában, hogy nincs más ut a dolgozó parasztság számára, csak a nagyüzemi gazdálkodás, mert ezen keresztül lehet felemelkedni az évszázados elnyomásból, a nyomorból. Községünk küldöttének beszámolója után még közelebb kerültünk a nagy Szovjetunióhoz, kö ze'ebbrőt megismertük a hallót lakból a kolhozparasztok boldog é'elét. Mi is olyan boldogan akarunk élni, mint ők, követjük példájukat. Kotálüc András, Viharsarok Népe levelezője« Kondoros. normával, inkább emelkedett. A fokozottabb ellenőrzéssel gépeimet jól kihasználom és így az új normámat könnyen tudtam 112 százalékra teljesíteni: A bét végén pedig 134 forte lot te-restem, 12 forinttal többet, mint amit a régi normával. De ugyanilyen lelkesen dolgozik a szomszéd gépeken Gyepes Petemé elvtársnő, az üzemrész legjobb dolgozója, aki az új normával 154 százalékos többi erme- lést ért el, de az eléri eredményt még tovább fokozza — Tudom azt, hogy minden százatokká), mellyel többet termelek, egy-egy kemény csapást mérek az elku- ségre. De a többi üzemrészek dolgozói is «s új normák túlteljesítésével hareolnais a magasabb termelékenységért A kelliző üzemrészben Lovász Mária 100 százalékban, Sebestyén Jánosné 101 százalékban. Szabó Jánosné pedig 99 százalékban teljesítette eddig az új normát. — Nálunk az alapórabérek emelkedtek, — magyarázza mo- 1 solygó arccal Sebestyén Jánosné elvtársnő —, így a keresetünkben lényeges csökkenés mm» állt be. A. selejtes árut az új norma bevezetésével a minimumra csökkentettük. Ebben az üzemrészben is gyakran megjelent a dolgozók előtt mindinkább gyűlöletessé váló Zbrázs Istvánná, minőségi ellenőr, aki a pár öltéssel könnyen kijavítható szemszakadáson néha az öt ujját is áterőszakolla és gúnyos szavakkal dobta vissza nem egyszer az általa használhatatlanná tett árat De nem sokáig folytatta alias üzelmeit, mert a dolgozók éberek voltak és gyorsan felismerték az osztályellenséget és kivültették szűrét az üzem kapuján. A gyulai Columbia dolgozói az új norma teljesítése közben leplezik le a soraikban megbúvó osztályellenséget és a termelékenység további emelésével építik a boldog életüket hozó szocializmust. Szarka Árpád Író— gépet KERESÜNK MEGVÉTELRE CÍM A KIADÓBAN Szovjetunióban járt küldöttünk beszámolója után sorozatosan lépnek be a termelőcsoportokba Zbrássné a múlt rendsxer rendőrspiclije volt,