Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-30 / 201. szám

VIHARSAROK NfcPE 3 Meggyőző érvek ragadjanak ki minden kis- és köxépparasxtot a kulák karmaiból, hogy a helyes útra lépjen minden Bakk Ferenc Termelőszövetkezeti csoportjaink az elmúlt hét folyamán számos vj belépő, kis- és kőzépparasztttil gyarapították a szövetkezeti parasz­tok létszámát. Száz és száz dolgozó paraszt vetette cl Gyulán is, a régi elavasodótt, szegényedéshez vezető egyéni gazdálkodást és lé­pett a jólétet biztosító, nagyüzemi közös gazdálkodás át jóra. Bogy az eddigi eredmények még fokozódjanak, a csoport új és régi tagjai mint egy SöO-en mentek vasárnap és hétfőn is Gyulán a taá^avHúg­ba, hogy újabb és újabb harcosokat léptessenek a szocializmust építők táborába. A népnevelő munka nem volt eredménytelen. Számos új taggal bővültek a termelőszövetkezeti csoportok. Noha nem volt ki­sebb a kulákagtíáeió sem. Jól felkészültek a gyuhii kulákok is. Tűzzel, vassal, fogcsikorgatva, habzó szájjal támadva, áldoza­tuk fülébe mézes-mázos szalukat ságiak, mint ahogy ez megtörtént Szeregyház in, ahol Máté András népnevelő épven meglátogatta Bakk jas rágalmait, mert világos, hogv a kis- és középpai asztok nem az elszegényedést választják, hanem a felomelkedés, a szövetkezés útját, ehhez az elhatározásukhoz hoz­zá kell segíteni őket. Ez a föl­adata a felvilágosító munkának.A dolgozó parasztság érdeke, hogy belépjen a szövetkezette, mint ahogy ezt bizonyítja a néhány- száz új belépő és a 68 fővel meg­alakult új, »Petőfi« tszcs is Gyu­lán. Újabb 99 család lett tagja a termeiőcsoportoknak Termelosxöve kezeli csoportjaink eredményei nap min» nap újabb tömegeit győzik meg a dolgozó parasz ságiak a közös gazdálkodás eredményeiről. Egyre (didin vamtak olyan dolgo­zó parasztok, akik a mezőberényi Károlyi Jánoshoz liaso loan elmondják, hogy míg az ő földjükön 6—7 mázsás \ olt a búza­termés, addig a szomszédos csoport 12—14 mázsa búzát taka­rítóit be holdanként. Ugyanezt mondja Tó h Mihály endr >d, (2 holdas köz/'pparnszl is, aki 66 társával együtt lépett be az cud- rődi »Béke« termelőcsoport tagjai közé. A legújabb jelcn’ések szerint újabb küenevenlíTne esstádlé- pett be a csoportokba. így összesen 228í-re szaporodn i az újon­nan belépett családok száma. Ferenc 78 holdon részesbérlő tanyást. Bakk Ferenc régóta küszködött ezen a 18 hold földön, minden ha­szon nélkül. Pírt, panaszkodott, Bzidta az aszályt, sehogy som volt megelégedve sorsával. Es ahogy r k elmondta, Máté András nép­ölő aprólékosan elmagyarázta; mit jelentene számára is a nyugodt 8—10 órai munka után a rendes megélhetés, mit jelentene, ha este nem a kulák tehenét etetné, hanem ott szórakozna, olvasna, rá­diózna, ahogy a többi csoporttagok. Az asszony határozott: »belépek« — mondotta. De nyílt az ajtó, nagy álszent ával jött az egész Gyulán köz­ismert Sliffor József 70 holdas kulák, a »jó szomszéd«. Egy csép­ijeit sem lepődött meg, hogy a népnevelők ott vannak, hiszen C megleste: vájjon hova mennek. Egy néhány szót szólt, azufán elhívta Bakk Ferencet a góró hátamögó. Bakk először vonakodott, do hát '»■égi ismerős« — mondta — és t vele; ß Söré ftáíasMgöU elmondta az ú meséjét az »éhínségről«, ami a csoportban uralkodik és biztosítékul azt is. . l.,zzá tette, hogy »dolgozhatsz ná- f.»n a 70 holdamon, ameddig ohaisa». Bakk Ferenc I»elölt a ku- Jáknak. Mikor visszajöttek erélye­sen támadt az asszonyra: »gyere mi« és több szót meg sem hull­hatott a népnevelőktől. A kulák fűt-fát Ígért neki, csak .azt nem mondta mag, hogy: «To \ Bakk Ferenc, tudod to, hogy az évtizedes nyomorúságod kinek kö­szönheted? Egyedül nekem Bliffer Józsefnek, meg Mihálynak, And­risnak, egyedül nekünk Slifíorek. ftek. mi szívtuk a véreteket, hogy mi zsirosodjunk.« Bs azt nem mondta, hogy emlékezz csak te is Bakk Ferenc, hogy milyen un­dorodva fogalta.1 a ku karos szalon­nát. amit adtam a numkásokuak, amikor sírva panaszkodtál, hogy be,u kererel annyit, hogy ogy ron­gyot vegyél és panaszkodtál, hogy Junes mit enni. a kulák meg dő­zsöl. Ezt nem mondta a 70 hol­das kulák és azt sem, hogy egy­szer kaparintaná meg még a ha­talmat. a hurkot a Bakk Eerencek nyakába akasztaná és húzhatná az ekét. Ezt nem mondta a kulák, -Bakk Ferenc meg nem gondolt rá és elindult a kulákkal egy úton... Nem első eset, hogy a kulák így vezeti félre a hiszékeny, dol­gozó parasztot at. Bakk Ferenc ma még hisz a hutáknak, holnap már ott lesz úgy, ahogy Plen- ter Sándor is, aki szintén hitt mindaddig, míg saját maga meg nem győződött arról, hogy be­csapta a kulák. Plenter Sándor is tanyás, neki sincs jobb sora, mint Bakknak, ő is habozott, amikor Mészár elvtárs a »Népköztársa­ság« tagja beszélt a szebb, jobb életről, beszólt a csoportról. Mészár elvtárs szavai eszébe juttatták Den­ker Bajosnak a harmados kukoricát; Döntöttek a gyulai Columbia dolgozói: ki a horthysta rendőrspiclivel az üzemhői a fokoto kenyeret és azokat a na­pokat, amikor együtt szidták a gazdát és Plenter már átlátott a szitán, hogy a tanyáskodásért mennyi robotot végez csak úgy, in­gyen. A népnevelő győzött: »Be­szélhet a kulák amit akar, nekem elég volt a cselédeskedéaből« és hiába mondta a kulák, hogy Bakk Ferenc nem lépett be. Legyintett. »Csak tolja tovább Bakk Feri a kulák szekerét,: én a saját jövőmet nézem.« És Cserép Mihály háromholdás dolgozó parasztnak sem voltak ki­sebb kapcsolatai a kulákkal, mint Bakk' Ferencnek, ő is cpp úgy ku­lizott neki, mint más zsellér em­ber, »Kommunisták adták a földet, kommunisták adták a jobb életet én hiszek nekik.« — Ezt már ak­kor mondta, amikor a nópnovelő jó érve nyomáu papírra vetette, hogy biz neki csak tízmázsás ter­mese volt, míg a csoportnak 14.60 és egy holdon pénzben 400 fo­rinttal több mint az övé. Cserép Mihály dolgozó parasztban a nép» nevelők, s Kommunisták megdöntötték a kulák érveket, • az új útra lépett, mint annyi sok dolgozó paraszt, akik látják, hogy a kulák azon mesterkedik, hogy, hogy csapja be őket. • Ea a példa világosan mutatja, ahol jó az agitációs munka, ott hiába a kulák próbálkozása, mórt az eredmények ékesebben lieszélnek minden szónál. A vasárnap belé­pett több mint ötven tag sárba- tiporja a Sliffertok, a kulákok al­Az «Imáit hét szombatján K.6- már Istvánná, a kondoros! dol­gozó «parasztság küldötte számolt l>c a Szovjetunióban látott ta­pasztalatairól. A jövőnket láttuk kint — mondotta Kómár elvtársnő és szavaiban szinte úgy képze elben »lénk varázsolta azt a jövőt, mely felé dolgozó parasztságunk nagy­része már e indult. Hallottunk Kómár elvtársnő be­számolója nyomán a szovjet kol­hozokról és szovboz.o'król, azokról a hata;mas gépekről, amelyek meg­könnyítik a szovjet koJiozparasz- tok munkáját. Képieletben meg­ismerkedtünk a kombájnnal, amely még a napraforgót is le­aratja és kicsépeli, a cukorrépa­szedőgéppel. Csodálkozva hallgat­tuk. hogy a Szovjetunióban aszov- hozokban és kolhozokban nem rit­kaság olyan tehén, mely naponta 6o liter tejet ad és hogy ott a fejest géppel végzik. Mindenfele A gyulai Columbia harisnya- kötő üzem dolgozói nagy öröm­mel fogadták a minisztertauács- nak az alapbéremelés és nor­marendezésről hozott határoza­tát. Az üzemi pártszervezet se­gítve az üb.-t, röpgyűléseken és termelési értekezleten tudatosítot­ták széles körben az új norma termelékenységet emelő nagy je­lentőségét és így a dolgozók jó felkészültséggel indultak harcba a normák teljesítéséért aki a felszabadulás után mint a Szociáldemokrata Párt hű jobb­oldali tagja, alattomosan beférkő- zölt a Magyar Dolgozók Parijá­ba, beférkőzött a dolgozók bizal­mába. így kezdte meg aknamun­káját a Párt és a dolgozó nép elleu. Mint „miipjségi ellenőr járta az üzemrészeket és emberhez nem méltóan beszélt és viselke­dett a dolgozókkal az áruátvéte­leiméi. Aljas munkájába több ön­tudatlan dolgozót bevont, akik aztán együtt fújták a követ véle az új norma ellen. Az új norma bevezetése elölt a standard üzemrészben azt sut­togták a háromgépes kötők, hogy a 10 százalékot, ami a bá­rom gép többtermelésének pót­díja, a jó norma bevezetésével elveszik. De a gyakorlat bebizo­nyította azt, hogy a reakció, Zbrázsné rémhírei hazugságok voltak. Boldogan mosolyog most­azt láttuk — hangoztatta Kómár elvtársnó —, hogy a nehéz gazda­sági munkákat géppel végzik. Ezen keresztül is látjuk, hogy a szocia­lizmusban a legfőbb érték az em­ber. Elmondta az előadó elvtársnő, hogy tanuhnányutjuk alkalmával mikor a kísérleti te'epeket látogat ták meg, látták, a tudományt a Szovjetunióban a terme es szolgá­latába állítják. így érik el aztán a magas terméseredményeket. Hal­lottunk a kolhozparasztok boldog életéről és arról, hogy minden szovjet embert áthat a Sztálin elv­társ iránti forró szeretet. Kómár elvtársnő saját maga látta a szov­jet kolhozparasztok boldog életét, hazajövet, mindjárt be is lépett a »Dolgozók« tszcs-be. Kómár elvtársnő példáját sokan követték azok közül, akik meghall­gatták lelkes beszámolóját tanul­Azóla már két hét telt el és az üzemrészek dolgozói gépeik mel­lett lelkes munkával dolgoznak és az új norma teljesítésével bebizo- nyüották nagy szerelelüket a Párt iránt, de kíméletlenül le­leplezték az üzemben megbúvó ellenséget, a jobboldali szociál­demokratákat és az alattomosan támadó klerikális reakciót, akik közé tartozott Zbrázs Istvámié minőségi ellenőr is. már a finoman zúgó bárom kötő­gépe mellől Perjési Jánosné elv­társnő, aki elmondja, hogy az ellenség őt, meg a mellette dol­gozó Gyepes Petemét is uszítani igyekezett a háromgépes rendsxer ellett, mondva: — »így többet dolgoz­tok, de kevesebb bért kaptok, minlha két gépet kezelnétek csak.« — És az aljas rémhírek nyomán a standard üzemrészben több dolgozó át is tért a kétgépes rendszerre. De Perjésinéék bíz­tak a Pártban, a Párt segítségé­ben és örömmel várták az új normát, mely bebizonyította az igazságukat — Moslmár vidámabban megy a munka — magyarázza csillogó szemekkel Perjési elvlársnő. — A fizetésem sem csökkent az új mányutjáról. így Vaskov Mihály, Gyöngyösi György középparasztok elmondták, hogy most már ők is döntöttek: belépnek a torinelőcao- portba, mert látják, csak így lehet biztos jövőt teremteni. Fried Fe­renc kisparaszt is kihangsúlyozta hozzászólásában, hogy nincs más ut a dolgozó parasztság számára, csak a nagyüzemi gazdálkodás, mert ezen keresztül lehet felemel­kedni az évszázados elnyomásból, a nyomorból. Községünk küldöttének beszá­molója után még közelebb kerül­tünk a nagy Szovjetunióhoz, kö ze'ebbrőt megismertük a hallót lakból a kolhozparasztok boldog é'elét. Mi is olyan boldogan aka­runk élni, mint ők, követjük pél­dájukat. Kotálüc András, Viharsarok Népe levelezője« Kondoros. normával, inkább emelkedett. A fokozottabb ellenőrzéssel gépei­met jól kihasználom és így az új normámat könnyen tudtam 112 százalékra teljesíteni: A bét végén pedig 134 forte lot te-res­tem, 12 forinttal többet, mint amit a régi normával. De ugyanilyen lelkesen dolgo­zik a szomszéd gépeken Gyepes Petemé elvtársnő, az üzemrész legjobb dolgozója, aki az új nor­mával 154 százalékos többi erme- lést ért el, de az eléri eredményt még tovább fokozza — Tudom azt, hogy minden százatokká), mellyel többet termelek, egy-egy kemény csapást mérek az elku- ségre. De a többi üzemrészek dolgo­zói is «s új normák túltelje­sítésével hareolnais a magasabb termelé­kenységért A kelliző üzemrészben Lovász Mária 100 százalékban, Sebestyén Jánosné 101 százalékban. Szabó Jánosné pedig 99 százalékban tel­jesítette eddig az új normát. — Nálunk az alapórabérek emelkedtek, — magyarázza mo- 1 solygó arccal Sebestyén János­né elvtársnő —, így a kerese­tünkben lényeges csökkenés mm» állt be. A. selejtes árut az új norma bevezetésével a minimum­ra csökkentettük. Ebben az üzemrészben is gyakran megjelent a dolgozók előtt mindinkább gyűlöletessé vá­ló Zbrázs Istvánná, minőségi el­lenőr, aki a pár öltéssel könnyen kijavítható szemszakadáson néha az öt ujját is áterőszakolla és gú­nyos szavakkal dobta vissza nem egyszer az általa használhatat­lanná tett árat De nem sokáig folytatta alias üzelmeit, mert a dolgozók éberek voltak és gyor­san felismerték az osztályellen­séget és kivültették szűrét az üzem kapuján. A gyulai Columbia dolgozói az új norma teljesítése közben lep­lezik le a soraikban megbúvó osz­tályellenséget és a termelékeny­ség további emelésével építik a boldog életüket hozó szocializ­must. Szarka Árpád Író— gépet KERESÜNK MEGVÉTELRE CÍM A KIADÓBAN Szovjetunióban járt küldöttünk beszámolója után sorozatosan lépnek be a termelőcsoportokba Zbrássné a múlt rendsxer rendőrspiclije volt,

Next

/
Thumbnails
Contents