Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-30 / 201. szám
ttin-re emelkedett az újbeiépö családok száma Békés megyében A békésmegy eiSzÖVOSz versenyre hívta ki a csongrádmegyei SzÖVOSz-t kukorica- szállítási szerződések kötésében 195« AUGUSZTUS 30., SZERDA Ara SO fillér VI. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Köveíelfllk . »A magyar nép és a Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben osztja a koreai nép felháborodását és a maga részéről is tiltakozik a koreai városoknak és falvaknak az Amerikai "Egyesült Államok repülői által való embertelen és minden nemzetközi jogszabályt és megálla- oo lás' semmibevevő bombázásai, . orea l ékés lakosságának, köztük védtelen asszonyoknak és •gyermekeknek tömeges legyilko- lása ellen.« Ez áll többek között abban a táviratban, amelyet a magyar kormány küldött vasárnap reggel Trygve Liehez, az ENSz főtitkárához és Malikhoz, íu ENSz Biztonsági Tanácsa elnökéhez. A táviratot megelőzően a magyar dolgozók lömegszervezetei, a magyar tudomány, irodalom és művészei legjobb képviselői a Biztonsági Tanácshoz intézett (táviratok egész sorában követelték az imperialista intervenciós esapalok kivonását Korea területéről, a terrorbombázások beszüntetését. Az egész magyar dolgozó nép követelését közli a kormány ávirat most hivatalosan is az ENSz-szel, csatlakozva althoz a 3500 levélhez és távirathoz, amely eddig beérkezett az ENSz Biztonsági Tanácsához s amelyben a világ dolgozóinak tízmilliói emelik fel tiltakozó szavukat az amete* tk aljas koreai támadása ellen. A .magyar dolgozók nagyon is jól tudják, mit jelent a hábo- ,rú. Még alig gyógyullak be azok a sebek, amelyeket a második világháború ütött az emberek szívén. A magyar anyák és hitvesek még nem felejtették el, mennyit rettegtek, mennyit szenvedlek gyermekeikért, férjeikért, bányán várták hiába vissza szeretteiket. De nem felejtették el a békés városok, lakónegyedek bombázásáinak borzalmait sem. Éppen ezért tud együttérezni a magyar nép a hős koreaiakkal, ezért érti meg, mit jelent az amerikai légi gengszterek terror- bombázása, hogy mennyi rettegést, szenvedést jelent egy-egy terrorbombázásról szóló rövid tu- dósílás. A magyar nép tudja, hány védlelen asszony, ártatlan gyermek, magatehetetlen öreg pusztulását okozza a védtelen békés koreai városok esztelen, kegyetlen bombázása. Ezért emeli Tel tiltakozó szavát a magyar nép és a Magyar Népköztársaság kormánya. Tiltakozunk, mein mindenféle nemzetközi jogszabályt és megállapodási felrúglak az imperialisták, hogy így próbálják megtörni a hősiesen harcoló és egyre újabb sikereket elérő koreaiak erejét. Vadállati kegyetlenkedéssel szeretnék eltörölni a föld sziliéről a hős koreai népet, amely megakadályozta őket abban, hogy Koreából amerikai gyarmatot s a szocializmus ellen hídfőállást építsenek ki. Tiltakozunk, meri tudjuk, hogy nem tartozik hozzá a hadviseléshez védtelen varosok, békés polgári lakosság állati kegyetlenséggel történő pusztítása. hogy ez nem más, mint közönséges bestiális gyilkosság. Tiltakozunk. mert tudjuk, hogy ez az aljas pmperialista támadás nem kizárólag csak a koreai nép ellen irányul, hanem irányul minden békcszcrelő nép, elsősorban a nagy Szovjelúnió és a nyomdokain haladó népi demokráciák,, így Magyarország ellep; is. És tiltakozásunkban nemcsak az van benne, hogy szüntessek be az imperialisták aljas láma dúsaikat Koreában, s rendezzék békés úton a koreai ügyet úgy, ahogy azt a Szovjetunió béke- javaslata ajánlja az ENSz-nek Benne van ebben a liltakozásbau az is, hogy a szocializmust építő magyar nép eddigi vívniányali akarja megvédeni az imperialisták esz leien pusztításától, a bé két akarja megvédeni, amely biztosi-ja további építő munkánkat1 s biztosítja a koreai népnek is a békés építő munkát, a szocializmus építésének feltételeit Tiltakozásunkban benne van erőnk is. Erőnk tudatában kő veleljük a háborús agresszorok jól: El a kezekkel Koreától! Kö veleljük, hogy azonnal szüntes- sék be a védteleu városok, falvak aljas bombázását. És követelő hangunknak súlyt ad népünk egységes, határozott fellépése, súlyt adnak elért kiváló eredményeink, népi demokratikus rendszerünk gazdasági és po iit-ikai szilárdsága. Súlyt ad tiltakozásunknak az emberek százmillióinak szervezett békemozgalma, melyet a Szovjetunió és nagyvezére: Sztálin vezet, és ez o'van hatalom, olyan nagy erő, amely képes megkötni az imperialista gyilkosok öldöklő kezét. Csu-En-Laj távirata az ENSZ főtitkárához Csu-En-Laj, a kínai központi népi kormány külügyminisztere augusztus 27-én táviratot intézett Malikhoz,; az ENSZ Biztonsági Tanács elnökéhez és Tryg-va .Lie-hez, ez ENSZ főtitkárához, melyben értesítette őket az "USA "csapatainak behatolásáról kínai területi-e és a kínai nép és a kínai javak ellen intézett támadásokról. Csu-En-Laj külügyminiszter követelte, á Biz- tóhsági Tanács tegyen haladéktalanul lépéseket olyan irányban, hogy az U8A megszálló csapatait azonnal vonják ki Koreából. Az Egyesült Államok külügyminisztériumához küldött táviratában Csu- En-Laj személyesen tiltakozik az Egyesült Államok kormányánál az Egyesült Államok repülőgépei által kínai területen történt bombázás ellen. Csu-En-Laj külügyminiszter követeli, szüntessék meg az USA légierői a támadásokat és az USA kormánya fizessen kártérítést az elszenvedett veszteségekért. R Biztonsági Tanács sürgős intézkedésekkel vessen véget az amerikaiak koreai agressziójának — követelik a világ népei A világ szabadságszerető népei egyre erőteljesebben tiltakoznak az amerikai imperialisták agressziója ellen, elítélve a barbár légitámadásokat és követelve az idegen csapatok kivonását Koreából. A vi'ágesorte megmutatkozó felháborodást világosan tükrözi a stockholmi békefelhivást aláírók számának hatalmas emelkedése. Ma már nincs egyetlen ország sem, amelynek dolgozói ne sorakoztak volna fel a világ békéjének ineg- édése mellett. . Szovjetunió: I. Jakuslcin akadémikus «Követeljük oz intervenció megszüntetését Koreában» című vasában kiemeli, hogy' az egész földtekén az emberek százmilliói emelték fel tiltakozó szavukat,az amerikai tábornokok és kiszolgálóik álíákiasóága ellen, amelyet annak az ENSz-nek zászlaja alatt köretnek el, amelynek az emberiség békéjének megvédése lenne a feladata. Nikolaj Petrov Sztálin- dijas népművész igy ir: «Az egész világ tudja, hogy az amerikai imperialisták a szabadon gszerető népek esküdt ellenségei. A nők, gyermekek és öregek ezreinek le- gyilkolásáért az Egyesült Államok kormányára búiul a felelős .ég és az amerikai fasiszták nem kerülik el a népek igazságos ítéletét.» Irina Szctkiua Sztálin-di jas film- rendezőnő az amerikaiak koreai agressziójáról Írva megállapítja, hogy az emberok százmilliói tiltakoznak a XX. század barbárai ellen. Tyihon Treptov moszkvai acélöntő munkás a moszkvai rádióban ezeket mondta: «Egyszerű acélöntő munkás vagyok, traktorokat, turbinákat, lakóház alkatrészeket gyártok, amelyek a békés épités holland lap közli Ilerretson pro- feszor cikkét, aki elitéli a holland kormányt, amiért helyeselte az amerikaiak Kórsa elleni támadását, amivel megsértették aa céljait szolgálják. Tud'un, hogy azt ENSz alapelveit. Öoeán túlsó oldalán az acélöntés j Kanada: Kana lában egyre foko- munkája mást jelont: halált, rom- j zódik a tiltakozó mozgalom az bolást, háborút. Mi, egyszerű szovjet munkások teljé én egyetértünk kormányunk döntésével s követeljük az amerikai csapatok azonnali kivonását Koreából.» A Pravda beszámol arról, hogy a szovjet dolgozók újabb és újabb sikereket *mek el a békeműszakokban. A novotaginszki kohóüzem olvasztárjai az elmúlt hónap alatt kétszer annyi fémet adtak az országnak mint 1949-ben egész év alatt. A bakui olaj-munkások mindegyike békemű,sz ikban dolgozik. Csehsz’ovákia: Az üzemek, földműves -zó,etkezetek dolgozói a Biztonsági Tanácshoz intézett táviratokban követelik az imperialista gyilkosok kivonását Koreából. A marlenske-laznei fürdőhelyen üdülő csehszlovák, magyar, lengyel, olasz, szakszervezeti tagok békegyy^ésciJ tiltakoztak az amerikai agresszió ellen. Albánia: Az Albán Szakszervezeti Tanács a Biztonsági Tanácshoz intézett táviratában követeli, hogy a Biztonsági Tanács sürgős intézkedésekkel vessen véget az, amerikai imperialisták durva beavatkozásának és a gyilkos bombázásoknak. Hollandia: A Telegraph című fcfac Arihiar Truman parancsára visszavonta a formázni kérdésben írt üzenetét Mac Arthur Truman határozott utasítására visszavonta Fofmóza kérdésében irt üzenetét, amelyet a »külföldi háborúk veteránjainak szövetsége« ülésén szándékoztak felolvasni. Mac Arthur ebien az »üzenetében« kifejti, hogy az USA-nak szüksége van Formózára a Kínai Népköztársaság e-'Cni támadás céljaira. Kifejti, hogy For- móza Amerika »természetes védelmi vonalának« része, amellyel Amerika ellenőrzése alatt tud tartani valamennyi ázsiai kikötőt Vla- divosztoklól Szingapúrig. Mac Arthur nyi-tan kijelentette, hogy mindenáron meg akarja védelmezni Formózát és a Csang-Kai- Sek-k ikknek szándékában áll amerikai fegyvereket és amerikai haderőket bevetni minden olyan kíséret megakadályozására, amely a Kínai Népköztársaság alá kívánja vonni Formózát. Világosan kifejtette. hogy Formózát saját fennhatósága alatt álló terű.ötnek tekinti, amelyet kiindulóponttal használ fel minden olyan támadó hadművelethez, amelyet ő, vagy Csang-Kai Sekék terveznek. Hónapok óta nyiit titok volt Washingtonban, hogy Mac Arthur és o külügyminisztérium élesen szemhená Inak egymással a íorrnó- zai kérdésben a Csang-Kai-Scknek nyújtandó támadás mértéke, de nem a segítségnyújtás ténye miatt. Mac Arthur a hónap e’ején Truman tudta nélkül Formózára utazott g a Kuomintang klikk nyilatkozata szerint szabályos katonai szövetséget kötött Csang-Kai-Sek csapatával a sziget védelmére vonatkozólag. Nyilvánvaló tehát, hogy Mac Arthur »üzenete: rendkívül kínos az USA kormánya számára, amc'y mindenáron titkolni szerelné a Formózával kapcsolatos agresszív tervet. amerikaiak koreai agica. ziója ellen. Az autóbuszokat és villamosokat röpcédu á- ka! ragasztották tető. amelyeken ez a jelszó volt: «Egyetlen életet se Koreáért!» Kína: Kínában a legutóbbi adatok szerint már 84 millió 850 ezer békcalá'rúst gyűjtöttek. Aa elmúlt két héten -az aláírások száma több mint 25 millióval emelkedett. Bukarest. A Bukare. t melletti repülőtéren hatalmas ifjú ági béke- gyűlést tartották, amely en mintegy húszezer román ifjú vett részt, hogy tiltakozzék a háborús uszítások ellen. Németország: A fftithi ifjúsági szervezetek élesen tiltakoznak a, nyugati övezetek újra felfegyverzés» ollen és védelmi arcvonalba tömörülnek annak ineggkadályoza- gára. A békehari o, ok in© ILeiibüfgi' tartomimybizottsága a Biztonsági Taná-shoa intézett táviratában le* szögezi, hogy minden intézkedést támogatnak, amely az új világháború megszüntetésére hányok Anglia: A glasgowi békeértekt-z- teton határozatot hoztak, amely fölhív mindenkit a Béke Iliiéi Állandó lliz. rtsága stockholmi ki- á 11 ványaimk te mega (ti sá ra. Finjország: Eddig mar több mmt 700 ezer finn dolgozó, pap, tudós és politikai személyiség irta alá a stockholmi felhívást. Kekkemen, Finnország miniszterelnöke, számítva a finn nép széles tömegeinek béketörekvegér©, szintén aláírta a békefelhivást, Spanyo’ország: A Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságához egy re-márra érkeznek levelek Franco Spanyolországából, amelyek békeal ábrásokat tartalmaznak. Legutóbb két levél érkezeit, amelyben a madridi akadémia neves tudósai írták alá a felhívást. Irán: Iránban eddig 30 ezer ember irta alá a stockholmi béfco- felhivást. A Titó-kiikk retteg, hogy felelnie kell a jugoszláv nép ellen elkövetett bűnökéit Dawics, a,. an_,ol aülug-ymiuh-z- ter parlamenti helyettese * jelenleg Belgrádiján tartózkodik. Jugoszláviai útja előtt Rómába, Athénbe látogatott cl. Az angol kormány képviselőjének útiránya pontosan egybeesik a Róma—Athén—Belgrad tengely irányával. Ezt a tengelyt az angol amerikai imperialisták egy új háború céljaira szervezik. Utjának erre a rendeltetésére maga Davvies is célzott, áruikor Belgrádbau is kijelentette, hogyr a J ugoszlávia és Görögország közötti kapcsolatoknak javulniuk kell. Az áruló klikk már régen együttműködik nz athéni monarcho fari-zta rendszerrel. A népellenes Tito-khkket rettegéssel töt! i el az a gondolat, hogy a jugoszláv nép elten elkövetett bűneiért fölélni© kell. Lázasan keres támogatást az athéni és római barátságban, ugyanakkor amerikai gazdái segítségéért e odozik. Dawies athéni és belgrádi útja válasz Tito alázatos kéréseié, hogy hárítsák el rendszerének bukását. Brilej, Tito londoni nagykövete bizonygatta wí angol miniszter előtt, hogy menynyire fontos az angol kormány számára Tito támogatása. Jugoszlávia gazdasági állapotát ecseteire Brilej újabb amerikai kölcsönt kért. Ellenszolgáltatásként Tito azt Ígéri, hogy az angol-amerikai monopolisták érdekében inég jobban fokozza a jugoszláv dolgozók könyörtelen ki’ okmány' lá-á..
