Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-03 / 178. szám
4 VIHAHSARÜK NÉPE Párt és pártépítés Ujkigyés, ahol a termelés eredményein miitatkezik meg a pártszervezet fejlődése Kom délután van. Az újki- jjyősi pár, szervezet ajtói zárva vannak, de valahogy az ember úgy érzi, hogy inéig sincs egyedül. Nincs aki tájékoztassa az érkezőt, de csak fel kell tekintenie a verseny-táblára s azonnal maga élé tudja képzelni a község tükörképét, a termény begyűjtéssel kapcsolatban. A ver senyiáhlán kilenc egyszerű név sorakozik- A községben ezek az emberek mulatják, hogyan kell a szocialista társadalmi rend, dolgozó népünk békéje, boldog éleiének kialakítása léié haladni a Párt állal kijelöli úlon, a Párt vezetésével haladni előre. Ezek az emberek magukévá teliék a Párt szavát és a terménybegyűj- tés túliét jc ,'léséveí támasztják alá. hogy nem lehet egyetlen dolgozó paraszt sem ebben az országban, még ha párton kívüli is, hogy másként gondolkozzék. A versenvtábián -szereplő emberek közül csak kettő a párttag. Hogy kik ezek az emlierek:, ismerjük meg őket névszerint és szociális helyzetük, szerint is. Érdemes megismerni őket, mert tobbszáz százalékkal lúlteljesí- lették a tennényheadást. F13yó András elvtérs óthoidas dolgozó paraszt 148 kilogramm helyett 1033 kg gabonát vitt Ixe, amely 697 százalék teljesítésnek telel meg. Kasznár György elvtárs, 6 holdas dolgozó paraszt 182 kg helyett 909 kg gabonát adott be. De b púrtonkívüli dolgozó pá- b isztok sem sokkal adták alább. Muesi Imre 5 holdas dolgozó paraszt 271 kg helyett 1429 kilogrammot adott be, amely 521 százaléknak telel inog. Hozó József 8 és félholdas 510 kg Jie- lyett 2558 kg gabonát adott be. amely 501 százalékos túlteljesítés. Méngván András 5 holdas 171 kg helyett 754 kg-ot adott, teljésííése 440 százalék. Jancsó János 2 holdas 123 kg helyett 498 kilogrammal 404 százalékos eredményt ért el. Kínosai Mihály 6 holdas 294 kg helyett 1415 kg terméiivlieadásával 441 százalékban tett eleget kötelezettségének. <íedő Gergely 1 CS félholdas 106 kg helyett 468 kg gabonát szállított a földműves-szövetkezet raktárába s így 411 százalékos teljesítést ért el. Ezek a dolgozó paraszlok és rajluk kívül mások is a községben igyekeztek túlteljesíteni termény beadási kötelezettségeiket. Ezt mondja el a pártszervezel falán is látható versenytábla. Egy évvel ezelőtt máé volt a helyzet az újkígyóst pártszervezet életében. Akkor lehetett ugyan találni állatában valakit a párlhelyiség- ben, de a termény-begyűjtés mégsem haladt úgy, mint ma. Nem, mert az akkori pártvezetők bestéitek ugyan a terményhegynj- tésröl, de a dolgozók azt is látták, hogy lekezelik, lenézik őket. Egy évvel ezelőtt augusztus 2-án ölven vagon gabona volt a föld- míivesszövelkezeti magtárakban. Ma pedig, szintén az augusztus 2-i eredményt véve alapul, közel 80 vagon gabona van a magtárakban. így szám szerint úgy lát- szik, nem is olyan nagy az eltérés. Dű Vjkígyós életében alapos területi változás állt be időközben. Szabadkígyós önálló községgé lett és jó egypár ezer holddal kisebb lett a község területe. Vagyis a termény begyűjtési kötelezettség lényegesen kevesebb a tavalyihoz mérten. Ezt figyelem- bevéve, a tavalyihoz képest sokkal jobb a termény begyűjtési eredmény. A két eredmény közötti különbség, hogy miből fakad, nem nehéz megállapítani. A községben gyógyulásban vannak mindazok a sebek, amit Szabó János tavalyi párt- l it kár és Huszka Vilma propagandista egyéni, diktatórikus in- lézkedésckkel ejtettek a község dolgozó népén. A géptől egyenesen viszik a dolgozó parasztok a gabonát a közmagtárba, hogy ezzel is bebizonyítsák: ha a Pari szeretettel vezeti, irányítja a község dolgozó népét, nem maradnak hálátlanok. Elég, ha az élenjáró kilenc dolgozó paraszt közül csak Bozó Józsefet meghallgatjuk, hiszen a többiek is ugyancsak azt tudják mondani más szavakkal, de egyértelmű szóval — Kötelességtudó ember vagyok, de azt is tudom, hogy a béketábort erősítettem túlteljesítésemmel. A béketábort, amelynek magyarországi fronlszaka- szán mi, dolgozók kell, hogy megálljuk helyünket. Tavaly is ■többet adtam, mint ami ki volt írva, mert tudtam, hogy a Szabó-féle párttitkárok nem helyesen követik a Párt irányvonalát. Tudtam, hogy ezt csak azok teszik, akik nein ismerik a Párt elméletét — mondotta Bozó József. — Az idén azonban jobb kedvvel vittem gabonámat a termény begyűjtő helyre, mivel láttam, hogy Kovács János párttitkár vezetésével nagy változás állt be a pártszervezet óletóben De nemcsak Bozó József és élenjáró társai, hanem minden dolgozó paraszt derűsen, mosolygó arccal viszi gabonáját a magiárba, mert a pártszervezet irányításával nagy változás észlelhető. Kovács elvtárs, a «dolgozók Jancsi bácsija» helyesen mutatja az utat a cél felé. Kovács elvlárs is boldogan újságolja: a vasárnapi paraszlgy ülésen több mint 300 dolgozó vett részt. Csatlakoztunk a szegvári és mindszenti versenyfelhíváshoz, de egyben azt is elhatároztuk, li\?y augusztus 20 helyett augusztus 15-re fejezi be községünk a terménybegyiijtést. Negyedikén befejezést nyer községünkben a cséplés, akkor minden erőt a terménybegyüjtésre fordítunk. Népnevelőink felkeresik mindazon dolgozó parasztokat, akik még nem teltek eleget termény- begyűjtési kötelezettségeiknek és megmagy4rázzák, hpgy miért, vau erre szükség. ienik ts színim: ^ A szakszervezeti bizottság munkájának bolsevik módszere A Párt aktívái segítségével úgy irányítja a szakszervezeti munkát, hogy abban érvényesüljenek a bol- I sevik m inak a in ódszerok. Az üzemek szakszervezeti bizottságai a Párt vezetése mellett kiváló munkát végeznek. A szűk szervezeti taggyűléseken a szakszervezeti bizottságok beszám Inak munkájukról, a tagság pedig önkritikától és elvi kritikával támogatja a vezetőség munkáját. A rosztovi területen lévő dohánygyár szakszervezeti bizottsága eredményes munkát végez. A dohánygyári munkások szocialista versenyt indítottak a nyers anyaggal való takarékoskodásért. Az üzemi bizottság ezt az alulról jövő kezdeményezést felkarolta, de nem szorítkozott a munkavers-eny formális jóváhagyására. Termelési értekezletek szervezésével és az üzemi újság segítségével széles körben ismertette a kiváló munkások tapasztalatait. A szakszervezeti bizottság jó munkájának köszönhető, hogy ma 30 olyan brigád dolgozik a gyárban, amely a megtakarított anyagból állít elő kiváló minőségű termékeket. A dohánygyár szakszervezeti bizottságának elnöke, Kondrasova elvtársnő munkája példa arra, hogyan kell dolgoznia a szakszervezeti funkcionáriusnak. Az ő kezdeményezésére építették újjá a lntloiio- ták által elpusztított üzemi úttörőtábort. Kondrasova nem riadt vigasza a nehézségektől. A pártbizottság és a szakszervezeti bizottság segítségével, a dolgozók tömegei ro támaszkodva, jól megszervezte a munkát, előteremtette a szükséges anyagot és a munkaerőt. Az úttörő-táborban jelenleg már 400 gyermek üdül. Kezdeményezőkészség és a Párt határozat dinek követ heaWes végrehajtása jellemzi a »Krasznij Ak- szaj«-gyár szakszervezeti bizottságának tevékenységét. Amikor az ország él üzemeiben kezdett elterjedni a gyorsvágás módszere, a szakszervezeti bizottság el munkások, technikusok és mérnökök bevonásával hozzálátott a gyorsiá- gáson alapuló technológia bein zet éséhez. A gyár kovácsműhelyében májusban emelkedett a eelejt. A szakszervezeti bizottság tagjai vizsgálatot tartottak és ebi» bevonták a dolgozókat, valamint más műhelyek szakembereit. Kiderült, hogy a selejt növekedése a tervíegyo- lem elhanyagolásának következménye. A tervfegyelem pedig azért lazult meg, mert a műhely vezetői nem ellenőrzik a munkafolyamatot. A szakszervezeti bizottság taggyűlésen élesen megbírálta Ver- holomov műhelyvezető tevékenységét. A hibák feltárása a fogyatékosságok kiküszöbölését eredményezte. A szakszervezeti bizottságok mindenütt igyekeznek jó munkát végezni. Az igyekezet azonban önmagában véve nem elegendő. A jószándékot szervező munkával kell egyesíteni és a termeléssel kapcsolatos határozatok végrehajtását ellenőrizni kell. A szakszervezeti vezetők munkamódszer tekintetében is a Bolsevik Párt tapasztalataira kell, hogy támaszkodjanak. Ha a szakszervezeti bizottság jól dolgozik, ha a szakszervezeti munkában érvényesül a Párt vezetése, akkor szakadatlanul emelkedik a munka termelékenysége is, lehetővé válik az elavult normák megdöntése és az új normák alapján a dolgozók eredményesen építhetik a kommunizmust, Tartalmára nézve rendkívül gazdag, elméleti, politikai és gyakorlati jelentőségét tekintve, szinte felbecsülhetetlen értékű az a gyűjteményes mű, amely közel félezer oldal terjedelmiben most jelent meg a Szikra kiadásában. Lenin és Sztálin: «A munkáról» címmel. Alig valamivel több, mint félévszázadra terjed ennek a kötetnek anyaga. De ez a félévszázad a pusztulás útját járó kapitalista világrend előrehaladó halálos vo- nagiásának és a diadalmasan előretörő szocialista eszme világtörténelmi győzelmeinek évszázada volt. S mindaz, ami ennek a félévszázadnak történetében a legfontosabb, ki sem lehet domborítani valóeághűbben, szemlél tetűbben, elevenebben, a mindennapi gyakorlati munka- előbbrevitele szempontjából hasznothajtóbban, mint ez az emberiség két halhatatlan lángelméjének Írásaiból összeválogatott gyűjteményes kötet teszi. Lenin és Sztálin e kötetbe felvett e'.ső írásai azzal foglalkoznak, hogy mily megalázó a munkás osztályrésze, mily nyomorúságos a munkás helyzete, mennyire el van nyomva a munkásság és az egész dolgozó nép a tőkés társadalomban. A munkásság s ugyanígy a dolgozó parasztság fiatalja és felnőttje, a dolgozó férfi és a dolgozó nő, egyaránt be van fogva a tőke igájába, hogy a városi, vagy 'falusi proletár éhbérért kény- íe'on robotolni a tőkés, vagy a földbirtokos parancsára, a látszólag önálló kistermelő szinte állandóan nyomorral viaskodva kényszerül túrni talpalatnyi földjét, vagy küszködni munkapadja mellett a tőke gyilkos versenyének szüntelen nyomása alatt. A proletár, gs a félproletár spr^a ,a tőkés társadalomban egyaránt Ti- izűiiytiilan. Számúkra "hsak a fokozódó elnyomatás, a korai halát, vagy a teljesen bizonytalan öregkor kilátása bizonyos. Lenin és Sztálin ebből az időből származó Írásainak alaptónu- sát annak a marxi igazságnak hangsúlyozása adja meg, hogy a munka, a tőkén társadalomban egyedül a tőkés haszonforrúsa, nyomasztó nyűg a dolgozó embernek, amire az éhség korbácsa kényszeríti rá, amiben s aminek eredményébon nem telhet öröme, aminek eredményében nem lehet érdekelve. De a kapitalizmus még ilyen megalázó feltételek mellett sem képes munkát biztosítani valamennyi dolgozónak. A kapitalizmus elkerülhetetlen velejárója a termelési anarchia. A termelési anarchia nyomában viszont állandóan ott ólálkodik a gazdasági válság, amely a munkások millióit fosztja meg a legelemibb megélhetési lehetőségtől. «A tőke megszervezi is szabályozza a munkát a gyáron belöl — mondja Lenin — a munkások fokozottabb elnyomása, saját hasznának növelése érdekében. Az egész társadalmi termelésben viszont megmarad és növekszik a zűrzavar, ami válságot idéz elő, amikor is a felhalmozott javak nem találnak vevőre, míg a munkások milliószámra pusztulnak el és éheznek, mert nem találnak munkát.» Ezen a talajon bontakozik ki a munkásosztály harca, előbb gazdasági téren, majd a tudományos szocializmus és a unmkáamozgalom egybeolvadása nyomán — politikai téren, a fennálló viszonyok megváltoztatásáért és olyan új viszonyok teremtéséért, amelyek között a munka felszabadul a tőkés kizsákmányolás és elnyomás alól. «A mai társadalom — irta Sztálin elvtárs — igy két táborra hasad, nrfndegylk tábor különáIM osztállyá szervezkedik, a köröttük elharapózó osztályharc napról-napra mélyül és erő ödik és e Síét tábor köré gyülekezik valamennyi' többi csoport.» Lenin és Sztálin vezetésével, a mélyülő és erősödő osztályharc jegyében, a munkásosztály, legjobbjai forradalmi szocialista mnn- káspáitba tömörülnek, amely élére állt a munkásosztálynak, i mögé sorakoztatta ’fel a társadalom valamennyi dolgozó rétegét és három forradalmon keresztül elvezette a cári birodalom elnyomott népeit előbb a cári önkényuralom megdöntéséhez, majid a polgári demokratikus forradalom tovább fejlesztésével, a kapitalizmus megdöntéséhez és a proletárdiktatúrához. Ám a kapitalizmus megdöntése és a munka felszabadítása önmagában véve még nem jelenti a munkásosztály előtt álló feladatok teljes megoldását. A kapitalizmus megdöntése után fel kell építeni a szocialista tervgazdaságot, ez pedig nagy erőfeszítéseket követel a dolgozó nép részéről. Az osztályellenség fokozódó ellenállásának füzében ló- pésről-lépésr© le kell rakni az új társadalom, a szocialista társadalom építésének alapjait, majd fel kell építeni azt a társadalmat, amelynek jeligéje: aki nem dolgozik, az ne is egyék, amelynek elve: mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkájú szerint. Mi sem természetesebb annál, hogy ez a munka ój módszereit követeli meg s ez az ój munkamódszer — a munkaverseny. «A munkaversenyben — hangoztatja Szcá'in — az a legjelentősebb, hogy az embereknek a munkáról vallott nézeteiben gyökeres fordulatot idéz elő,. JWüfit munkát fizégyélni.való ép ^y.V^ebnr- bői, aminek ezelőtt tekintették, a becsület dolgává, dicsőség dolgává, érdem és hősiesség dolgává változtatja. Ehhoz hasonló valami, kapitalista országokban nincs és nem is lehet.» A munkaversenynek egybe kell kapcsolódnia a több és jobb munka 'fokozottabb- díjazásával s ennek legjobb mód- szarét, a legigazságosabb bérezést Lenin a teljesítménybérben látja. Már röviddel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme. után hangoztatja, hogy «napirendre kell tűzni, a gyakorlatban kell alkalmazni és kipróbálni a teljesítménybért ...» Ennek legtökéletesebb 'formája, mint tudjuk, a nálunk jelenleg oly általános lelkesedéssel fogadott darabbér. Lenin útmutatása alapján, Sztálin elvtárs közvetlen irányításával Indult meg aa a gigászi történelmi építőmunka, amely x-övid történelmi időszak alatt a világ egy hatodán a szocialista társadalom diadalmaskodását, az ipari, a mezőgazdasági és a szellemi munka feltételeinek gyökeres megváltozását jelentette, A Szovjetunióban egyszea«mindenkorra véget vetettek annak, hogy ember az embcif; kizsákmányolja. Valóra vált a szocialista tervgazdaság, amely nem ismer termelési válságot, munkanélküliséget és nyomort. Ezen az alapon fejlődik egyre magasabb színvonalra és ölt egyre újabb formákat a munkaverseny legmagasabb válfaja — a Sztahánov-mozgaloin, amely új távlatokat tár fel a munka előtt, mégpedig a szellemi és testi munka közti ellentét kiküszöbölésének távlatát. Ez a távlat szorosan egybekapcsolódik a szocializmus betetőzésével és a kommunista társadalom felépítésével, amely a fasizmuson aratott világtörténelmi győzelem után közvetlen megvalósításra váró feladatként került a Szovjetunióban napirendié s amelynek elve: mindenkitől képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint, - .
