Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-19 / 192. szám

4

VIHARSAROK Ní.PE

Párt és pártépítés

II türelmes, emberrül-emberre menő felvilágosító munka hozhatja csak meg a kívánt eredményt a békéscsabai Kossuth tszcs-nél is

Háromszázötven hold földje van a 32 tagú békéscsabai Kossuth tszcs-nek. Az őszi felfejlesztési kérdés1 itt is magukévá tették és az üzemi pártszervezet irányításával, tizenöt népnevelővel megkezdték az agitációt. Hetenként kétszer lelátogalják a környékbeli dolgozó parasztokat, hogy meggyőzzék őket a társas gazdálkodás előnyéről. Van is mivel érvelni a csoportnak, mert búzából 10.60 mázsa termett, az egyéni dolgozók 6—7 mázsás átlagtermésével szemben. Árpából 10 mázsa 70 kg termés, borsóból

pedig 9 mázsa volt. Mi lehet az oka, hogy az agitáció ellenére mégis alig-alig van eredmény. A gyenge eredmény abban mutatkozik meg, hogy ezideig három új tag lépett he a csoportba, hét új belépő pedig kilátásban van.

— Legyökeresedett kis- és középparasztok a szomszédok, azért nehéz velük boldogulni. De mégsem adjuk fel a harcot, ez a párttitkár és a csoport álláspontja. A népnevelő munka jobbá- lételéhez szükséges volna

hathatósabb érveket használni

Szarvas Zsófi elvtársim néhány szavából azt lehet kivenni, hogy alaposan meg kell javítani a népnevelő munkát. Szívósabban és még odaadóbban agitálni. Szarvas elvtársim azt mondja, hogy az agitáció során arról beszélnek, amilyen kérdés felvetődik. Ha a dolgok mélyére nézünk, megállapíthatjuk, ez nem egészen helyes így. Az volna jó agilációs módszer, ha a tszcs népnevelői vetnék fel az egyéni dolgozó parasztok felé a problémákat. Hiszen sok érvet tudnak a csoport belső éleiéből felvetni az agitáció során. Olt van például a 72 éves Tóth Ferenc csoporttag példája, aki magas kora ellenére is 157.33 munkaegységet teljesített az első —fTóth Ferenc bácsi kéréseiét. lia ^Beszorozzuk a 17 forintos munkaegységgel, az 2661 forint 60 fillért mutat. Ebből az összegből Tóth bácsi azt vesz, amit éppen akar. Nem rossz példa Szabó Anna eredménye sem. Ez az alig 16 éves kislány 180 nmni-.a ,‘gységel teljesíteti az első félévben. Az alkotmány biztosi- tolla egyenlőség alapján Szabó Anna fiatal kora ellenére is .megkapja az egyenlő munkáért az egyenlő béri. Az ő munkaegysége 3600 forinlol lesz ki. Ezekkel a dolgokkal érveljenek a tszcs népnevelői Hasonlítsák össze ezeket az eredményeket az egyénileg dolgozók eredményével. Tegyék azt, amit Kovács elvtárs. a párt- litkár, amikor Pavló Jánoséknál járt. Vegyenek papírt, ceruzát és számolják ki, hogy mennyi az egyéni gazdálkodás jövedelme.

Pavlóék is így értették meg,

hogy mit jelent a Iszcs-ben dolgozni. El is határozták, hogy belépnek.

A dolgozó parasztok idegenkedtek először az agitátorok megjelenése alkalmával, de most már kezdik megérteni, miről is vau szó. A pártszervezetnek megkell javítani az eddigi népnevelő munkát. Elsősorban azt a hét kilátásban lévő új tagot győzzék meg, hogy minél előbb kitől tsék a belépő-nyilatkozatot. Azután vonják be őket is az agitaeiós

Hirdessen lapunkban !

Hirdetések felvétele Békéscsabán, minden nap 1 óráig

munkába. Mondják el az új belépő tagok a környékbeli dolgozó parasztságnak, hogy ők miért léptek be a csoportba. Mondják el személyes tapasztalataikat az egyéni gazdálkodás hátrányáról s mondják el azt is, milyen előnyt látnak a csoportba való belépés szempontjából. Ha a pártszervezet bevonja az új belépőket is az agilációs munkába, egész biztos, hogy eredményeik megjavulnak. Elhangzik, hogy «nehéz a terep», mert a dolgozó paraszt szomszédok nem igen akarlak előbb tárgyalni a népnevelőkkel. A népnevelők azonban nem adták fel a harcot és ma már némileg megváltozott ez, mert a népnevelők újra és újra felkcresiK-löKel. Ez igén jó példa »ben visszafizet így

vigyék tovább az agitációt a népnevelők

más lszcs-k felé, hogy a kezdeti nehézségeket hogyan kell legyőzni. A Kossuth tszcs népnevelői is tovább kell, hogy vigyék a népnevelő munkát, amelyet a pártszervezet rájuk bízott. Ha ezt teszik, egész biztos, hogy több lesz a belépőjük tizenötnél, amit előirányoztak maguknak.

Figyeljenek fel mindenre,

mert a kuíák és a klerikális reakció nem alszik. Alaposan magyarázzanak meg mindent az új belépőknek, mert ennek hiányában a kulák rémhír könnyen elveheti kedvét az új belépőknek, valami aljas-hazugsággal. Ott van például idős Téglás Gáborék esete. Ük beléptek a csoportba és az osztályellenség rémhíre majdnem eltérítette őket a helyes útról. Téglásékat azzal ijesztgették, hogy a résziből .művelt földterületről a kukorica most már nem lehet az övéké, még csak hízót sem hizlalhatnak. Ez az eset is azt mutatja: Téglásoknak nem magyarázták meg kellőképpen, hogy a lszcs-be való belépés semmiféle anyagi áldozattal nem jár. Aki földdel lép be, csupán a vetőmagot kell, hogy bevigye magával. Lovat, kocsit, gazdasági felszerelést a csoport fizetés ellenében vesz csak át, amelyet négy év alatt, egyenlő részlelekAzt mondják az elvtársak, nehéz agitációt végezni az ő környékükben. Ez valószínű abból adódik, hogy a Kossuth tszcs is éppen úgy, mint a megye többi lszcs-i; nem építettek ki szoros baráti kapcsolatot az egyéni dolgozó parasztokkal. Természetes, hogy ennek hiányában sokszorosan megnőtt az őszi fejlesztés munkája. Míg ők elzárkóztak a dolgozó parasztoktól, addig a kulák és a klerikális reakció uszította ellenük a környéki)éli dolgozó parasztságot. Az tehát a feladat, hogy a tszcs-fejlcszlés kampányszerűségét fel kell, hogy számolják a termelőszövetkezetben működő pártszervezeteink. Céljuk az legyen a jövőben, "hogy a barátság minél jobban kialakuljon a tszcs-ben és az egyénileg dolgozó parasztok között: kis- és középparaszttal egyaránt. Ha a Kossuth tszcs ezt tette volna eddig is, ma egész biztos köny- pyebb volna számára az őszi felfejlesztés munkája.

A NÉPNEVELŐ válaszol

Rimőczki Mihály elvtárs, népnevelő, a tótkomlősi «Viharsarok» tszcs tagja többször beszélgetett az életről, munkáról,

a tszcs kérdése is és Rimóczki elvtárs a valóságnak megfelelően elmondotta, mennyit lendült előre sorsuk a termelőcsoportban. Karkus

termelőcsoportba. Persze, először niég alaposan megnézte a tszcs munkáját és a belépés előtt több kérdésre ítélt választ

' llFb'VpUl IUCTII» IVdl nuo ► i

jövőről Karkus 1st- István azután, mikor a népnevelőktől. Fő ván dolgozó pa- megfontolta jól a leg ezekről a kérdé- raszttal. Felvetődött dolgot, belépett a sekröl:

DOLGOZÓ PARASZT: Az tudvalévő, hogy az egyik ember 'dolgosabb, szorgalmasabb, mint a másik. A iermelőcsoportban közös a munka. Az egyik ember dolgozik a másik hely éti, — a: hm cgy- formán osztoznak?

NÉPNEVELŐ: Hát a munka az tényleg közös, abban is van valami, hogy az egyik ember szorgalmasabb, mint a másik — Lta minden tszcs-ben olt a munkaegység könyv, amelybe bevezetjük rendszeresen azt, hogy ki, mennyit dolgozott. Aki szorgalmasabb, annak több a munkaegysége és többet is kap. Tehát végzett munkája szerint. Természetesen miruilunk a félévi elosztás is így történt mór.

DOLGOZÓ PARASZT: Értem, helyes, de még szeretnék kérdezni valamit.

NÉPNEVELŐ: Amivel nincs tisztában mindenről érdeklődjél', szívesen elmondom én a valóságot.

DOLGOZÓ PARASZT: Hát akkor... lehet-e egyéni vetemény- föld«, kapunk-e a csoporttól zöldségfélét? Vagy a piacról kell venni?

NÉPNEVELŐ: Dehogy kell a piacról venni. Ad a csoport zöldség félét, amennyi csak kell, sőt még gyümölcsöt is, ha van. a rso- portnak gyümölcsöse. »Egyéni vele meny föld is lehet jó félholdnt/i, ott azt termel mindenki, amit akar. Sőt lehet tartani »egyéni méhcsaládokat < is.

DOLGOZÓ PARASZT: Aztán a családok dolgozhatnak-e a csoportban?

NÉPNEVELŐ: Nagyon természetes, hogy dolgozhatnak. A mi csoportunknál dolgozik a családfő, meg a fiúk, lányok is. Természetesen mindannyian külön-külön munkaegységet kapnak.

DOLGOZÓ PARASZT: Na, köszönöm, most már tisztin lu Csak tudja a ltulákok annyi mindenféle hazugságokai hireszteTar/i a tincs-ved kapcsolatban, hogy »megzavarják« az embert.

mSMMl 0 n v v

lüüönyvespolc

(worelih: A kitüntetett

grus:

A mű nem regény, hanem az igazi áldozatos munka hőskölteménye, való történet. A gorkiji Molotov gépkoesigyár történetét írja le benne Gorelik, minden regénynél érdekesebben, lebilinoselőb- ben. A csodával határos áldozat- készséggel, fáradságot nem ismerő buzgalommal építették fel a gyárat, hogy megteremtsék a Szovjetunió gépkocsiiparát. A Nagy Honvédő Háborúban áttértek a hadi- termelésre s hősies munkával segítették a Szovjet Hadsereget. A fasiszta repülőtámadások okozta pusztítások nem tudták megtörni a gyár nagyszerű munkásainak lendületét. Bámulatos rövid idő alatt, helyrehozták a károkat. Egymás--«1 versenyző sztahánovisták, munkai- brigádok tökéletesítették a gyártási módokat, fokozták a normákat.

A gyár mellett várost teremtettek, igazi otthont a munkásoknak, ahol lakásukról, ellátásukról, szellemi és fizikai szórakozásukról, művelődésükről, sortjukról egyre fejlődőid) arányokban ' doskodnak. Háromszor tűnte ki a gyárat, amelyben tanfolyamok. főiskolák működnek s amely igazi példaképe az öntudatos, szó-, cialista munkának.

.HIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIf’llllilllllllllllllllllilllllllllllllilllillllllllilllllllllllllllllllllllllllillHlllllliniNllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllililllliHIIIÍIIIIIIIIIHIIHIIHIIHIililiiHHIIHIt

Az orosházi DEFOSz termében találkoztam Jóskával. Csak így ismerem, Jóska. Nem volt nekünk vezetéknevünk, amikor együtt dolgoztunk,

hogy Ferkó ide rohanj, Jóska od;

liOMÁ

ve ezzel az élettel, Jóska?

— De még mennyire. Búr már négy évvel ezelőtt csoportba lép«

, --- hol, hiszen olyan sokan voltak 28 forint 80 fillér esett egy egy- hettem volna,

csak úgy ordítottak rank, múnkanélkül. Százak és ezrek. Kel- Bégre, ami kitesz 5180 forintot, berkó ide rohanj, Jóska [e^ a keresefc még az a kicsi is, De előlegképpen most csak 20 fo- rohanj. No, lódulj mar. Ez műit adtak. Do a mai helyzetemmel rintjával fizettek. Ez így 3600 volt a mindennapos megszokott azt ÖB0ze ^ tehet hasonlítani. A forint.

— De azért egy kis sört j» volna inni a fejlőben — rossz« májúskodlam vele.

dolog. Jóska a sorfejtében dől- vejein, meg a fiam Besten dől- Tudtam, hogy Jóska nagyon is — Telik nekem annyi sörre, gozott es bizony a gepzugaso g0mak és jól keresnek. Nincs rá- igazat beszél, hiszen mindig is úgy hogy ,még neked is fizetek. Nincs sokszor nem hallotta meg rögtön, juk g0nclom, pedig most jobban ismertem. De meg az asszony is nekem arra szükségem, hogy lop’ feitőlien gürcöltem. — Ennyi pénzé meg az öreg- . ..

__ ...__. . „

M

ost már másként van. Nem Ezt j(-,ska te csak azörfc mon- apámnak, meg apámnak som volt V

ugrat bennünket sent i és nem órdod, mért téged kitanítottak a

egyszerre a markában.

romát eleget az «úr». De ugye,

ditoznak ránk. Jóska arcán elege- „f)ézsá«-ban, hogy hogyan beszélj a — De idefigvélj, — bök felém *‘ljössz; megnézni, Bogy 1

dett mosoly terül eb Ez az elege- kivüi,;Hókkal. ' Jóska, — hát ez még nem minden. Saroltunk? No meg közben meg«

dettség onnan ered, hogy o is _ Enyje már földi, — hogy Ez csak a félévi elszámolás. Eh- iszunk egy korsóval is...

gondolsz ilyet. Hát %y ismersz, hez jön majd a kukorica, cukor és Az igazat megvallva, nem vol- .hogy nem mondom meg az igazat, miegymás, de a hí zó jószágot ne is jam kíváncsi. Engem már meg«

győzött az, amikor a kiscsákói

gazdája annak a hatszázvalahány hold földnek, amin többen dolgoznak, a város szélén, a »Dózsa« tszcs-ben.

• Milyen fáradt volt ez az arc mindig ott a sorfej főben. B uba iá alig-alig volt a testén. Nagy volt a csillát s kevés a kereset.

— Hát aztán, hogy élsz a csoportban, jobb itt, mint a sorfejtében volt? — szegeztem neki a kérdést.

—■ Hát tudod, — kezdi a szót Jóska elgondolkozva, — akkor örültem, hogy dolgozhattam vaiaHanem tudod mit, — derült fel mondjam, az arca — gyere el hozzánk oszt — Hát otthon is maradt va- nózd meg, mi-mindent vásárol- Járni? tarn a félévi előlegen. Fogadom tátva maiad a szád, ha meglátod. csak 150 szögül, ele ehhez még Tán csak nem. Hát mennyit kaptam a csoporttól 400 szögölet.

Ennek a termése is műid az én

keresett?

— En az első brigádban dolgoztam. Augusztus 1-ig 180-ra szaporodott a munkaegységem.

— No, jó, de mennyi az pénzben?

— Az eddigi elszámolás szerint

Ady tszcs tagjait láttam vásárolni. Láttam a kocsikra felpa- Persze, hogy maradt. Igaz, Eo|p ^j ruhákat, paplanokat, meg

miegymást. Meg azt is láttam, hogy összecsókol Iák egymást örömükben.

De azért elmentem a Jóskával és megittuk a sört is, de nem úgy, mint régen, a sörfej tőben.

Placstk Lajos

konyhámra megy. Számoltuk az asszonnyal valamelyik este, hogy az is megtenni az ezer forint értéket.

— llát aztán meg vagy eléged-