Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-19 / 192. szám
1950 AUGUSZTUS 19., SZOMBAT Ára SO fillér Már az első napon 14 dolgozó paraszt lépett be a csanádapácai Haladás termelőcsoportba Új harc jön, új feladat VI. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM i Miért léptem be „Kishirtokomon hiába dolgoztam éjjel-nappal, mégsem lett annyi jövedelmem» mint a tszcs tagoknak’* Ir:a: NYÍRI SAN’DORNÉ országgyűlési képviselő, a gyulai «Népközlársaság» termvlőcsoporl tagja Kétségtelen, hogy sokat fejlődött a paraszti élet, de elsősorban még csak ott, ahol a régi agrárproletárok, a földosztás során földhöz- juttatottak, meg néhol a régi gazdák is felismerték a közös gazdálkodás felmérhetetlen előnyét. Ilyen helyeken alakultak meg a termelőcsoportok és a régen szétforgácsolt *” ők összefogásával olyan életet hoz- ak a dolgozó parasztságnak, amely őzen a vidéken — de sehol az országban eddig még nem volt. Már két évvel ezelőtt Gyulán és a környéken kezdtek kialakulni a ter- melőcsoportok, közös gazdálkodási a lépett a dolgozó parasztság. Figyeltem munkájukat, beszélgettem ve- k, eljártam közéjük. Láttam, <gy a munka jó megszervezésével, az emberi erő jó felhasználásával, egyszóval közös munkával mi mindent lehet eléírni. Ezt a közös munkát segítette a géj> a megszabadította a termelőcsoportokban dolgozó parasztságot a hajnalokig tnrt<j gyötrődésektől, attól a nehéz munkától, amely bizony meggyötörte a testet, de Ugyanúgy kifárasztotta n lelket, Vssaatöriünk a munkában — ha .zt liecsüloteseu végeztük — s megrokkanva, egy elmaradt mezőgazdasági termelésben, nehezen viták előre életünket az egyik napról a másikra. Ettől az élettől szabalitotta meg a tormelőesoport, az ottani munka a parasztságot. Ezt láttam így kívülről. amikor érdeklődtem a csoport munkája iránt. Ezt mutatta a kiilső szemlélőnek, a látogatónak v-oüani élet s ezeket a tapasz- .latokat szűrtem le magamnak, mikor a kétféle életet összehasonlítottam. De nemsokára többet tudtam a csoportról, mert akkor látogattam meg újra őket, hiúikor az elszámolásnál tartottak. Régi agrárproletárok, földmunkások, mindnyájan nincstelenek alakították ezt a csoportot. Sok nehézséggel küzdöttek, szinte betevő falat. nélkül álltak össze s mit értek el az első év végére? A magam szemével láttam eredményeiket. Az elvégzett munkaegység szerint osztották szét a jövedelmei, de úgy gazdálkodtak, hogy az első év végén kifizethették a 86.000 forintnyi adósságukat, kiszámolták maguknak a fejadagot s eltették a jövőévi vetőmagot.. De ruhát is vettek, új csizmát, meg nagykabátot. Olyanok indultak el a ruluisboltba, akik még soha életükben nem vehettek új ruhát. Hiszen a napi kenyéri© is alig jutott, mert az elmúlt rend- szar, amelynek elmaradottságánál csak a kegyetlensége volt nagyobb, még a mindennapi fekete kenyér megszerzésére is alig adott lehetőséget. Mikor néztem ezeket a régi szegényparasztokat, — amint új ruhát vásároltak, többen jutottak már az első év után kerékpárhoz is, őrölni vitték azt" a gabonát, amely régen évtizedeken át az ő inunká (jakból mindig más zsákjába jutott, vitték csávázni a jövő évi vetőmagot — még jobban gondolkodni kezdtem. Láttam a kétféle életet, hiszen jól emlékeztem a múltra s a nagy változás pedig itt zajlott le szinte a szemem előtt. Mikor a termelőcsoport boldog, igazi élethez jutott parasztjait láttam, feltámadt bennem az a kép, amit magam is láttam többször, hogy a 30-as érek elején, amikor a nagy gazdasági válsággal megsokszorozódott a szegenyparasztság terhe, karácsony estén vízben főtt marharépát ettek m szegényparasztok. Ezek a szegényparasztok, vagy ha a végtelen nyomorúság korábban sírba vitte őket., úgy a fiaik, találtak itt új életre. A répát az állatok eszik, amelyek bizony szép számion sorakoztak már az első év derekán a csoport istállójában. De nemcsak a közös állatállomány gyarapodott, hanem a csoport tagjainak is volt egy két disznaja, kis tehene s karácsonyra bizony már a legtöbben disznót öltek. Az első év eredményei nyomán megerősödve szinte úgy Láttam, hogy felfrissülve indult el a termelő- csoport második gazdasági éve felé. Ekkor kezdtem beszélgetni erről a kérdésről az urammal. Mji a kö? zéppara sztok csoportjába tartoztunk, de a 21 holdnvi földünkön hiába dolgoztunk ketten korahaj- ualtól sötétedésig, vagy sokszor még holdvilág mellett is, nem tudtunk olyan eredményt felmutatni, mint azok a régi földnélküliek, szegényparasztok, akik a csoportba álltak össze közös munkára. Láttam, hogy a termelőcsoport első évi búzatermése meghaladta a 11 mázsát, nekünk ugyanakkor, ugyanolyan földön csak 10 mázsa termett. A mi földünk a mi kétkezünk munkája nyomán még a gyerekek segítségével sem hozott annyit. De nemcsak a terméseredmény maradt el, hanem élt bennünk a rettegés: mi lesz, ha megöregszünk, hogyan aprózódik szét a föld és tudjuk-e a versenyt tartani a szocialista, nagyüzemi gazdálkodással. Ezután határoztam el, hogy belépek a gyulai «Népköztársaság» termel őt soportba és az urammal együtt levisszük oda a 19 hold szántót és az 5 hold legelőt. Ezt a lépést -*• amely tudom, döntő a mi parasztságunk életében és ezért is gondolkodnak rajta ma már olyan sokan — soha egy percig sem bántam meg. Ezt a gazdasági évet már az urammal együtt, mint csoporttag töltöttem el a «Népköztársaság» t rinelőrso- portban. Könnyebb lett a munka, az egységes irányítással jobban felhasználtuk erőnket, többet segített a gép az emberi kéznek s a terméseredményt össze sem lehet hasonlítani az egyéni gazdák eredményeivel. Nálunk búzából 13 mázsa, ősziárpából pedig 15 mázsa volt az átlagtermés, míg az egyéni gazdák a nyolcat is alig értek el. Állatállományunk igen gazdag. Van 10 lovunk, 40 marhánk és 300 sertésünk. Tejet annyit kapunk, amennyire csak szükségünk van. Az egész éti fejadagon kívül a saját háztáji, gazdaságunkban tartott állatok részére a takarmánygabona 30 százalékát megkaptuk. A félévi elszámolást még nem tarSorra írják alá a belépési nyilatkozatokai dolgozó parasztjaink Az elmúlt bél péntekjén hangzott el a nagyszénási Dózsa termelőszövetkezeti csoport felhívása, amelyben kérte az ország valamennyi tszcs-jét, hogy az önkéntesség elve megszegése nélkül kétszerezzék meg a termelőszövetkezeti csoportok tagjainak létszámát. A megyei összesítés szerint megállapítást nyert az, hogy me- gyénklien eddig közel 1600 család lépett he a lszcsk-be. A járások között a gyulai járás halad az élen, ahol eddig 196 család lépett a meglévő csoportokba. A belépett dolgozó paraszlokat a népnevelők a lakásukon keresték meg és megmagyarázták nekik, hogy mennyivel előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás és mennyivel több jövedelmük van azoknak, akik már tavaly is Iszcs-tagok voltak. A békési járásban 100 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Az orosházi járásban pedig 179-eu léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A szeghalmi járás meglévő 9 termelőcsoporljába eddig 165-en léptek be. Békéscsabán 85-en határozták el magukat, hogy belépnek a csoportba. A sarkadi jáA bombayi textil üzemekben a hatóságok megtorló intézkedései ellenére folyik a sztrájk. Száztízezer munkás sztrájkol. Harminckét gyárban megszűnt a munka. A rűsban 159-cn, a mezőkovácsházi járásban 153-an töltötték ki a belépési nyilatkozatot. A termelőszövetkezeti csoportok augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepének egyéves évfordulóján veszik fel az újonnan belépő dolgozó paraszlokat A tszcs előkészítő bizottságok is vasárnap alakítják meg az új termelőcsoportot. Az líjkígyósl Dózsa termelő- csoportban a vasárnapi házi agitáció során 17 dolgozó paraszt határozta el, hogy ő Is azt az utat választja, melyet Rákosi Mátyás elvtárs kecskeméti beszédfb n a dolgozó parasztok számára megjelölt. Újkígyóson ezideig 41 dolgozó paraszt 90 kát hold földdel lépett be a csoportba. A gyulai Egyenlőség csoportban jó példával jár elöl Rózsavölgyi György elvtárs, a csoport elnöke, aki e hét folyamán három dolgozó parasztot szervezett be, köztük két középparasztot: Végvári József 20 holdas és Slei- genvald Istvánná 19 holdas középparasztokat.. Ugyancsak a csoport tagjai meggyőzésé hozta önként soraikba Ticz Ferenc 12 holdas középparasztot is, czenkítatták. A városban kihirdették a gyülekezési és felvonulási tilalmat. vül még 12 egyénileg dolgozó paraszt lépett a csoport tagjai sorába. Gombkötő Mihály csorvási középparaszt is elhatározta, hogy belép a Vörös Október tszcs-be, mert, mint ahogy a vasárnapi parasztnagygyűlésen mondotta —> «kis birtokomon hiába dolgoztain éjjel-nappal, mégsem lett annyi jövedelmein, mini aimak, aki csak 8—10 órát dolgozott a tszcs-bcn». Gombkötő Mihály példáját még tizenegyen követték. A kiscsákói Ady Endre Iszexbe 16-án 5 új tag lépett be. Az új belépők száma ezzel 11 főre emelkedett. .A belépő tagok közölt van Fekete Bálint 17 holdas középparaszt is, aki a belépési nyilatkozat aláírásakor elmondotta, hogy csakis ez az út az, amit minden dolgozó parasztnak követnie kell. Kétegyliázán Gyuri Albérlőé 7 családos édesanya is aláírta a belépési nyilatkozatot, a következő szavakkal: «Családomat sokkal jobban el tudom tartani, mert eddig nem győztem a fu varra fizetni, meg az adót kifizetni, a meglévő földem után. De a Iszcs-ben géppel szántanak és sok állat van, amely a trágya- hozamot növeli és így a földünk termése is magasabb lesz.« Már csak egy nap van bálra augusztus 20-ig. A tszcs-hét lezárul, de ez nem jelenti azt, hogy utána azok a dolgozó parasztok, akik később ismerik fel a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét, nem léphetnek be a termelőcsoportokba. 110 ezer bombay-i textilmunkás töretlen egységben folytatja sztrájkját sztrájk 150 részvevőjét letartóztatták meg a mi csoportunkban, de egy munkaegységre 20 forint előleget adtak, ami természetesen azt jelenti, hogy ennél lényegesen több jut majd a végső elszámolásnál. A termelőcsoport központjában villany van, már szól a telefon és az istállókban is folyó víz, vízvezeték biztosítja a korszerű állattenyésztést. De továbbfejlesztjük gazdaságunkat. Beruházásainkkal közös gazdaságunkat olyan gyorsan fejlesztjük, amilyenről az egyéni gazdálkodásban álmodni seni lehet. Ez a győrs fejlődés pedig még jobban szaporítja a közije jövedelmet is és ezen keresztül természetesen a tagok egyéni jövedelmét is. A két fiam jövőjét is szem előtt tartottam, mikor beléptem a csoportba. Amig a mi gazdaságunk- •ban dolgoztunk, az ő erejükre is szükség volt. Most már ők többre jutnak, többre vihetik az életben, mint az apjuk. A termeíőcsoport- beli könnyebb élet megadta annak a lehetőségét, hogy a nagyobbik fiam egyetemre, menjen. Mérnökhallgató s az a célja, hogy ha majd megszerzi a diplomát, tudását, tapasztalatát annak szolgálatába állítsa, hogy itt a mi vidékünknek ezt a sok szikes talaját eltüntess© s rajta termőföldet teremtsen. A kisebbik gyerek velünk van a csoportban. De ő is tovább tanul. Elvégezte Kecskeméten a traktorvezető iskolát s most már gépet vezet a kigyósi gépállomáson. Mi középparasztok, itt messze környéken e’sők között voltunk a belépésben. A többiek felfigyeltek a mi tettünkre s lépten-nyomon azt kérdezték, miért tettük? A választ sokszor megadtam nekik: azért, hogy jobb legyen a paraszti étet, kevesebb a gyötrődés, nagyobb a kenyér, több a boldogság. De a választ most mindenkinek megadja a mi gazdálkodásunk, fejlődésünk, kimagasló terméseredményünk, Itt a magunk életében is látom megvalósulni Rákosi Mátyásnak ez év januárjában a termelőszövetkezeti küldöttek első országos tanácskozásán ol mondott szavait: «A földműves termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon letette a vizsgát, megállta a* helyét és mély gyökeret eresztett.» De ezt érzik rajtam kívül sokan. Erezte Kiss Mihály 6 holdas gazda, aki utánunk lépett l>e, majd később Nádházi András 12 holdas gazda, aki kőzépparaszt- társaival egy új csoportot alakított. De érzi ezt most itt a gyulai járásban az a 25 középparaszt, aki már aláírta a belépési nyilatkozatot. Az elmúlt vasárnapon termelő«- csoportunk tagjai felkeresték a* egyéni gazdákat, kis- és közép, parasztokat. Paraszttársaim mos! bizonyára gondolkoznak azon, ami! tőlük hallottak. Választ kaptak száz és száz kérdésre, olyan prob, léniákra, amelyeket megoldani az egyéni gazdálkodásban soha nem leliet. Most, amikor a termelő, csoportba való belépés előtt áll», nak, vegyék figyelembe, milyen Iuitalmas erő a közös munka, mennyit segít a grip, a tervezés, a közös akarat. Ezért léptem én l>e a termelő- 'csoportba, ezért hívok erre az útra minden dolgozó parasztot. 8
