Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-18 / 164. szám
VIHARSAROK NÉPE 5 Munkánk megjavításával, a termelékenység fokosásával felelünk — így döntőit a Gyöngyösi-brigád Kovács János, a Mezőhegyesi Cukorgyár gyöngyösi brigádjának bizalmija nagy feszítövassal emeli a többiekkel együtt a tíz- méteres acéloszlopokat, melyeken majd a keverőtartáiyt csúsztatják a helyére. A Gyöngyösi brigád a gyár felújítási munkálataiban a tartályok átszerelését végzi A brigád vezetője, Gyöngyösi József sárga kezes-lábasban dolgozik, irányítja a munkát. Elég néhány percig figyelni ezt a brigádot, azonnal látni, hogy valamennyien jó munkások, ismerik feladatukat és egyre jobb eredmények elérésére törekednek. Teljesítményük százaléka hétről-hétre emelkedik. A legutóbbi kiértékelés 153.3 százalékos átlagot mutat, de volt olyan munka, ahol 180 százalékot is elértek ! Harcsa szaktárs, aki egyébként a brigád termelési felelőse, sok mindent el tud mondani ezekről az eredményekről. «Az önköltségcsökkentést állandóan szem előtt tartjuk! Utóbb is 4 százalékkal csökkentettük le az önköltséget a jó kollektív munkával. A Gyöngyösi brigád 10 tagjának munkája nyomán a cukorgyár finomítójában egyre jobban kialakul a rend, megfelelő helyre kerülnek a hatalmas cu- korlékeverő tartályok és előmelegítő berendezések, mindinkább kibontakozik a Vorosin-mozga- loin. Mindenki tudja a gyárban, hogy a Gyöngyösi brigád nemrég 1000 forint jutalomban részesült, mert több kavaró átszerelését a kitűzött július 22-i határidő helyett július 1-re vállalták és el is készültek vele! Ez volt a brigád legutóbbi legszebb «fegyverténye» a munka harcvonalán! Néhány napja, reggel fél 9 órakor röpgy ülést hirdetett Kovács szaktárs, a bizalmi. Tudták már a brigádtagok, hogy miről lesz szó. Gyülekeztek. Kovács «zaktárs arról az aljas támadásról beszélt a röpgy ülésen, amit az amerikai imperialisták déiko- reaí szolgái kezdtek a felszabadult északkoreai enép ellen. Elmondta, hogy a hős koreai népViharsarók Népe TAPASZTALATCSERE ROVATA Uj munkamódszer bevezetésével 8—10 ember munkáját hárman végzik A békéscsabai Magasépítő NY- nél Nagy? István „'kőm íj vés új munkamódszer bevezetésével könnyítette meg a cserép felszállitását a tetőre, vagy emeletre. A cserepek tetőre szállítását eddig 6—8, vagy tiz ember végezte. Egy hosszú létrán egymásnak adogatták a cserepeket, mig végre eljutott a megjelölt helyre. Ez a lassú szállítási módszer A cserepet három-nyolc métei magasságba könnyedén, selejtmen- tesen lehet feldobni. A feldobásnál időközönként váltják egymás! a dolgozók. Ez a munkamódszei 300 százalékos időmegtakarítást jelent. Ezt a szállítási módszert tégláknál is kitűnően lehet alkalmazni. hadsereg azóta csapást-csapásra mér a betolakodó amerikai imperialistákra isi Az arcokon elszánt gyűlölet lángolt fel Gyöngyösi a brigádvezető, Kinyó János, Zárna János, Kári András, Harcsa Gábor szemei a gyűlölet szikráit szórták. Hozzászólásaikból pedig kialakult a brigád dolgozóinak egyöntetű határozata: «Munkánk megjavításával, a termelékenység fokozásával harcolunk a békéért és segítjük a hős koreai népeL» Aztán elhatározták, hogy táviratot küldenek a Szaktanácshoz és harcos szolidaritásukat nyilvánítják a szabadságukéit küzdő koreai néphez. — Szaktársak! — mondja Kovács János, a bizalmi —, ha megkapjuk az új munkakiírást, azonnal megkötjük valamennyien a versenyszerződést! Én már most bejelentem, hogy párosversenyre hívom Kinyó szaktársat! Mosolyognál!, vidámak. Az ablakokon behulló napsugár éles- melszésű, kemény munkásarcokat ragyog be. Nemsokára kész lesz a csúsztató acél «híd» teljes hosszában! Munkájukban a Párt segíti őket. A Párt mutatott utat a szovjet dolgozók tapasztalatainak átvételénél is és azóta a brigád «házatáján» jól beindult az anyagtakarékossági és a Yorosin- mozgalom. «Minden hónap utolsó napján megtakarított anyagból dolgozunk I» így mondják és munkájukon látszik, hogy be is tartják, amit megfogadnak! S. E. EGYSZEMÉLYI VEZETÉS A SZOVJET VÁLLALATOKNÁL «... Az üzemnek csak egy gazdasági vezetője lehet, aki mindenért saját személyében felelős, ami az 'üzemben történik.» (Gerő Ernő.) A szovjet ipar igazgatásának egyik vezérelve az egyszemélyi vezetés. Ez a termelés vezetésének olyan rendszerét jelenti, amelynél a dolgozók egész kollektívá ja alárendeli magát a vezető irányításának, mikor minden dolgozó teljes mértékben felel a rábízott'feladatért és alá van rendelve egy meghatározott személynek: a teljhatalmú vezetőnek. A korszerű nagyipart nem lehet folytatni 'felelős vezető nélkül. A nehézipar is — sajátosságainak megfelelően — a legszigorúbban egyszemélyi vezetést kivan. Ezt az egységet csupán egyetlen úton lehet elérni, mégpedig úgy, hogy a dolgozók egész kollektívája alárendeli akaratát egy vezető akaratának. »Sem a vasutak, sem a közlekedés és a vállalatok általában nem tudnak helyesen dolgozni, ha nem érvényesül egy személy akarata, amely összefűzi a dolgozók összességét egyetlen egy gazdasági szervbe, úgy, hogy az az órasaerkezet pontosságával dolgozzék«. (Lenin) A kapitalizmus viszonyai között a vállalat irányítója a termelési eszközök tulajdonosa, a tőkés, vagy ennek megbízottja. A tőkés érdekei, — melyek a mind nagyobb mértékű kizsákmányolásra irányulnak — és a kizsákmányoltak érdekei engesztelhetetlen ellentétben állnak egymással. Egészen máskép áll a dolog a szocializmus- országában. A teljhatalmú vezető a népet szolgálja és annak érdekeit tartja szem előtt* A vezetőnek és alárendeltjének érdekei ugyanazok: a szocialista gazdaság fejlesztése, az ország megerősítése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának: felemelése. A szocializmus viszonyai között a társadalom tagjainak egyéni érdekei kielégítést nyernek a szocialista termelés nagymértékű fejlődése következtében. Ezért » teljhatalmú vezető kötelessége biztosítani azt, hogy minden egye- dolgozó aláiende!je egyéni akara tát az egész nép közös akaratának A teljhatalmú vezető a nép megbízottja, akit bizalma jeleképpen állított oda. Sztálin azt mondja, hogy i Szovjetúnióban »megvan adva min den előfeltétele annak, hogy a gazdasági vezetők a nép bizalmát ó szeretetét élvezzék, mert a gazdaságot nem maroknyi kapitálist« profitjának érdekében vezetik, hanem a munkásosztály érdekében, az egész nép érdekében Ezért a gazdasági vezetők hivatása a mi viszonyaink között jelentős hivatás éa gazdasági vezetőnek lenni szovjet viszonyok között nagy tisztességet jelent és bizalmat a nép részéről«. A teljhatalmú vezetőnek gondjaira van bizva a termelés egy meghatározott területének sorsa, teljes és közvetlen felelősséggé’ tartozik ennek a munkaterületnél állapotáért, rendjéért, az állam terv teljesítéséért, stb. A teljhatalmú vezető rendelkezése, törvény valamennyi beosztottja számára Harc a pontatlanság a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség ellen harc a nagymérvű szervezet tséger1 és rendért, a munkafegyelemért — mindez a teljhatalmú vezet* feladata. i ' Ezért van az, hogy a Kommunista Párt és a Szovjetunió kormánya mindig nagy jelentősége1 tulajdonított az egyszemélyi vezetés megerősítésének. így példáu a Szovjetunió Kommunista (bol sevik) Pártjának VIII. kongresz- szusa. azt követelte: «Döntő módon meg kell erősíteni az egyszemélyi vezetést a vállalatoknál ó- el kell érni, hogy az igazgató valóban teljhatalmú vezető legyen aki teljes mértékben felel a vál lalat helyzetéért és rendjéért.» Ez: a követelményt különös szigorúsággal kell teljesíteniök a kommuna iáknak, bármilyen helyet foglalna, is el a termelésben. nem volt gazdaságos, mert sok munkaerőt vett igénybe. Nagy István újítása nyomán a cserép felszállitásának gyors és könnyebb módja született meg. A ” szállítás munkáját a 10 dolgozó helyett most hárman végzik. A munkafolyamatuk a következő: Egy* ember tartja a lapátot (lehet fa- vagy vaslapát), a második magához veszi a cserepet és a lapátra helyezi. A lapátos a cserepet egy lendülettel feldobja a tetőre, ahol a harmadik dolgozó elkap ja a feldobott cserepet és lerakja. mt*m ♦♦♦♦♦♦ >♦♦♦♦♦♦♦♦ Pétiteken este tartja a Szovjetuniót ismertető sorozat negyedik előadását a békéscsabai MSzT Pénteken este 8 órai kezdettel tartja a Magyar-Szovjet Társaság békéscsabai csoportja a Szovjetuniót Ismertető előadássorozatának negyedik előadását a Városi Színházban. Az előadást Hajdú Gyula egyetemi tanár tartja: «Szovjetunió a békéért» címmel. Békéscsaba dolgozói nagy érdeklődéssel várják az MSzT újabb előadását a Szovjetunióról, mert az eddigi előadások jelentős mértékben járultak hozzá a szovjet emberek megismeréséhez, a felszabadítónk iránt érzett szeretet és hála elmélyítéséhez. A mostani előadásnak, különös jelentőséget ad az, hogy az imperialisták aljas koreai orvtámadásával jelentősen megnőtt a háborús veszély s a világ béke- szeretői fokozott bizalommal tekintenek békénk legfőbb őre, a hatalmas Szovjetunió felé. A géptől vittük egyenest... »Tükör«. így nevezik Gyula város dolgozói azt a hatalmas táblát, ami a városháza előtt van* felállítva, hogy mindenki megláthassa: kik azok, akik a békéért s kik azok, akik a háborúért! harcolnak. A tábla két szint játszik, vörös és fekete. A vörös oldalon ott pompázik a formás hetükből a felirás: verseny (dicsőség), a feketén, mint a szurok sötétedik a »szégyen«. Ezért ne-> vezik a gyulai dolgozók tükörnek, mert mindenki belenézhet, valamennyien magukra találnak benne, ki a dicsőség oldalon, ki a szégyen oldalán. Sokan megállnak előtte. A tábla dicsőség oldalú! messziről csalogatja ide a dolgozókat s mutáljál mindenki előtt a példát, hogy itt a helye minden dolgozónak a vörös, a dicsőség oldalán. Az egymásután felsorakozott dolgozók nevei mintha külön-külön szólnának mindenkihez: Állj meg egy percre, nézz a tükörbe és keresd a helyed I Aki ott áll a tábla előtt, szinte látja, hogyan! vállnak elevenné a betűk s hallja a gépek faragását, látja a kiömlő piros, acélos búzát, a tömött zsákokat, hallja a kocsik zörgését, ahogy elindul a földmüvesszövelkezet raktára felé és látja az egyszerű dolgozó parasztot, ahogy boldogan adja át gabonáját s teszi a dolgozók asztalára az uj kenyeret a utána elindul, helyet kér, magának a dicsőség oldalon. — Igen, igy kerültem én is ide, — szólal! meg az első név: Szilágyi Péter. — 827 kiló' volt a felesleg gabonám, a gép farától adtam, be, a dolgozók megbecsülnek érte s igy szólalnak meg a többiek is sorra: özv. Szabó Jánosné, Szilágyi Ferenc, Gerebenics János, 01b Mihály, Tóth János. Szinte egyszerre mondják: a géptől vittük egyenest, egy percet sem késtünk, mert nekünk drága a béke. A következő sorokon Illés '‘Mihály, Juhásaj János, Ocsai Ferenc, Lezsán György dolgozó parasztok helyeselték ezt, ők is ott vannak azok között, akik már teljesítették kötelezettségüké',' a cséplést követő napon vitték be gabonájukat. Utánuk következnek a többiek, valamennyi becsületes dolgozó paraszt, akik büszkén huzíák ki magukat a dicsőség oldalon, hiszen ők az élharcosai annak, hogy a gyulai földmüvesszöv et- kezet raktárában 3a vagon gyűlt ezideig össze. A tükör előtt álló a gömbölyű belükkel kürti neveket nézi, nézi, munkája mögött uj életet lát, a virágzó falvat, a békés életet, vidám gyerú mekkacajt, uj szocialista hazát. Egy percre ki- gyul az arca, a boldogság pírja lángol — itt ai helyem közietek —_ mondja s keze kinyiül feléjük. Már éppen menni készült, szivében azzal, hogy ő sem marad le, mikor a kinyuj tett kéz ökölbe szorul s szinte zúzná, vágná a tábla másik oldalát, ahol a nevek között ott van az« átok. Puskás András, Scbifeer Mihály, Ficerej János, H. Kern József, dr. Japport Márton, Pus-< kás Károly gyulai kulákok. — Idevalók vagytok a szégyenoldalra s szinte sújtani szeretőié rájuk, de mégis meggondolja. — Áh, nem igy — mondja, — hanem odaállok a dicsőség-« sorba és ezzel ti is elhulltok a porba. S még egy percig nézte a város szégyerzeit, akik egy szem gabonával sem segítették a nép kenyerét. Azután elment s úgy látta, hogy a dicsőség oldalról ezer és ezer vörös kendőt kbegleitete felé s a másik oldalon feketéllett az egész nép szégyene, a kulák. Sok-sok dolgozó nézett már bele ebbe a tűt* körbe, sok becsületes dolgozó paraszt került a dicsőség oldalra, mert érezte, hogy neki egy kötelessége van: harcolni a szebb, jobb életért, az ötéves tervért.,, fiacskán A Szovjetunióban, a kapitálist», viszonyokkal ellentétben az egysze mélyi vezetés nem zárja ki, sőt éppen ellenkezőleg, feltételezi a tömegek részvételét a termelés irányításában. Az egyszemélyi veretéi elve egyáltalán nem mond ellent annak, hogy a legszélesebb tömegei vesrvenek tevékenyen részt a termelési kérdések megvitatásában. A munkaidőben azonban megszeghe- tetlen vasfegyelemnek kell uralkodnia. A szocialista forradalom vezére, Lenin, még a szovjet hatalom hajnalán rámutatott erre: «Meg kell tanulni összekapcsolni a dolgozó tömegek viharos, tavaszi aradatkén! gátakat átszakíté, gyűléseket tartö demokratizmusát, a mimka idejéa tanúsított vasfegyelemmel, azzal, hogy feltétel nélkül alá tudják magukat rendelni a munka ideién egyetlen egy személy, — a szovjet vezető akaratának.» Az Egyszemélyi veretes nem zárja ki a munkatársi szellemet, a termelés vezetésénél felmerülő lényeges kérdések megvitatásában. így például a Szovjetunió minisztériumai mellett működnek tanácsadó szervek, amelyek igen nagy segítséget nyújtanak a minisztereknek a rájuk bízott feladatok megvalósításánál. Erek a szervek azonban tanácsadói teendőket teljesítenek. így a kérdések megvitatásának a -minisztériumokban is kollektiv formája van, a döntést azonban a miniszter hozza, A szocialista ipar igazgatásának ezen a fokán a teljes felelősséget a kérdések végleges megoldásáért a maga helyén mindig a télj hatalmú vezető, a szovjet nép megbízottja viseli.
