Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-16 / 163. szám
4 VIHARSAROK NÉPE II munka területén elért magasabb eredményekkel segítik a koreaiak szabadságharcát megyénk dolgozói A koreai eseményekkel kapcsolatosan nem telik el olyan nap, amikor ne hallatnák hangokat a dolgozók, ne tiltakoznának az amerikaiak véres háborúja ellen,mely- lyel a koreai nép szabadságára, függetlenségére törtek s mellyel az egész világ békéjét veszélyeztetik. Tömegével érkeznek szerkesztőségünkbe levelek megyénk dolgozó parasztjaitól, ipari munkásaitól, haladó értelmiségeitől, melyekben testvéri együttérzésükről és támogatásukról biztosítják a szabadságáért, mindnyájunk Lékéjéért küzdő koreai népet. »A mi válaszunk az amerikai imperialisták koreai fegyveres intervenciójára, hogy öntudatosabb nevelői munkával, még fokozottabb mértékben erősítjük a Szovjetunió vezette békelábort és támogatjuk a szabadsághősok végső győzelmét« — Írják a gyomai I. számú általános iskola békebizott- ságának tagjai. Az almáskamarási állami általános iskola tantestülete jobb neveléssel, a burzsoá ideológia elleni harccal segíti győzelemre vinni a koreai nép szabadság- harcát. Hasonlóan imák a mcd- gyesegyházi állami általános iskola pedagógusai is: »Mi, pedagógusok sem akarunk háborút, békés épitő munkánkhoz békére van szükségünk. Jobb nevelőm unkával fejezzük ki testvéri együttérzésünk két a koreai néppel 8 így harcolunk a békéért.« A méhkeréki »Rákosi« tszcs dolgozói a terménybeadás sikeres és gyors teljesítésével válaszolnak az amerikaiak koreai fegyveres beavatkozására. Követelik, hogy vegyék el kezüket az amerikaiak Koreáról. A békési járási úttörő értekezlet részvevői még nagyobb odaadással és harcos elszántsággal nevelik iskoláikban az úttörők hatalmas táborát s kérlelhetetlen harcot folytatnak a klerikális reakció ügynökeink aknamunkájával szemben. A békési állami Szegedi Kiss István általános gimnázium tantestülete szakmai és ideológiai képzésük elmélyitésével, munkás- cs paraszt dolgozók gyermekeinek korrepetálásával, a tanulmányi színvonal emelésével folytatják a harcot az amerikai imperialisták ötödik hadoszlopa, a klerikális reakció ellen, amely támogatja a háborús uszítok terveit. Az orosházi békevódehni bizottság határozatában többek között a következőket mondja: »Mélységesen elítéljük az amerikai háborús gyujtogatókat Korea bel ügyeibe való beavatkozásért. Munkánkon keresztül még szorosabbra fűzzük városunk dolgozóinak egységét, helytállunk a termelésben az üzemekben, a mezőgazdaság szocialista építésében. Harcos üdvözletünket küldjük a koreai népnek s támogatjuk szabadságharcukat.« A dolgozók tiltakozása egyre nagyobb méreteket ölt az egész világon. A hős koreai nép szabadságharcának egyre nagyobb győzelmei is azt mutatják, hogy ezek a ti'takozások, a dolgozók millióinak harca a Ivekéért, a szabadságért igazságos ügy, amely győzni fog. Milyen módszerekkel biztosítható a magasabb munkatermelékenység A Szovjetunió gyáraiban és üzemeiben egyre szélesebb körben térnek át a kollektiv sztahánovista munkára. Ennek a munkarend- szernek megvalósításához azonban nélkülözhetetlenül szükséges, hogy az üzem valamennyi munkása rendszeresen emelje munkája termelékenységét. A »Kompresszor« gyárban különöséül az öntődében tapasztalható nagy előrehaladás ezen a téren. Külön kis és közepes alkatrészeket előállító mühclyrószeket szerveztek, ahol az egész termelési folyamatok és munkadarabok továbbítását is gépesítették. Ezek a változtatások je'entékenyen megkönnyítették a dolgozók munkáját és a termelékenység is ugrásszerűen emelkedett. Mindjárt az új munkamódszer bevezetésének első hónapjában másfélszeresére növekedett az előállított öntvény mennyisége, A futószalagrendszer lehetőségeinek töké'eles kiaknázása következtében a termelés emelkedése az eddiginek kétszeresét éli el. A gépműhely, amióta uj munkamódszereket vezettek be az alkatrészek előállítására, ugyancsak több alkatrészt állít elő, mint eddig. Különösen eredményesnek bizonyult a gyorsvágó módszerek bevezetése. Eddig például a »4. AV—i5«-ös hajtókar megmunkálása percenként 4 2 méteres vágási sebességgel ment végbe. Ezt a seB Viharsarok Népe orosházi szerkesztős'gél és kiadóhivatalát áthelyezte Orosháza, Vörösmarty-!!. (volt Török-étkezde helyére.) Telefon: 47. bességet később 72 méterre növelték, jelenleg pedig Borszenyev sztahánovista gyorsvágó 278 méter percenkénti sebességgel dolgozik a hajtókarok megmunkálásánál, A gyorsvágó módszerek segítségével a dolgozók lényegesen túlteljesítették a normákat, amire élénk bizonyitékul szolgál Apaskina és Korkacsova esztergályosnők esete. A két fiatal esztergályosnő csak a múlt esztendőben fejezte be az ipariskolái, mégis, mióta a gyorsvágást megtanulták, máris műszakonként két és félszeres normát teljesítenek. A gyorsvágó módszerek bevezetésével párhuzamosan mind szélesebb körben alkalmazzák az automatikus berendezéseket is. Többkés« gépek beállításával megszervezték a dugattyú futószalagon történő megmunkálását. Sikerült a dugaty- tyutermc’ést csaknem háromszorosára növelni. A szerelőműhelyben a legfontosabb technológiai művelet a forrasztás. Itt tehát termesze esen ezen a területen alkalmaztak uj technikát. Különösen a munkafolyamatok automatizálása iránt mutatkozott nagy érdeklődés. A technikai-szervezési intézkedések ezévi tervében igen fontos helyet foglalnak el a munka gépesítésének és a munkafolyamatok automatizálásának szempontjai. Emellett Igen fontos feladat, amelyet a dolgozók tömegesen tesznek magukévá, a fémekkel és általában az anyagokkal való takarékoskodás. Nagy lendülettel folyik az a munka, amelynek célja a drága fémeknek olcsó és könnyebben beszerezhető fémekkel való helyettesítése. Ennek a kérdésnek megoldásához a technológusok és szervezők mellett szorgalmasan résztvesznek a munkás-észszerű- sítők is, akik csak a legutóbbi négy hónapban 150 ilyen vonatkozású javaslatot nyújtottak be, amelyeknek megválóéi íásá Sok- száz.ezcr rubel megtakarítását biztosítja. A «Kompresszor» gyár valamennyi dolgozója felismerte, hogy a kollektív sztahánovista munkára való áttérés nemcsak a gyár, hanem az egész népgazdaság szempontjából is milyen nagyjelentőségű. Ennek a felismerésnek hatására kapcsolódnak egyre többen, egyre lelkesebben ebbe a mozgalomba és ez azl eredményezi, hogy a «Kompresz- szor» gyár az anyagtakarékosság- ban, az új munkamódszerek bevezetésében, az új technika széleskörű alkalmazásában valóban példaképül szolgál a Szovjetunió valamennyi dolgozója számára Mik azok a „Keresztény Szakszervezetek“? A keresztény szakszervezetek a XIX. század végén jelentek meg Nyugat-Európa országaiban. A tőkéseket abban az időben ugyanis már rendkívül nyugtalanította a munkásosztály egyre fokozódó szervezettsége. Különös rettegéssel töltötte el a kizsákmányolókat az, hogy a dolgozó tömegek között elterjedtek a tudományos szocializmus eszmén A burzsoázia a munkásmozgalom ártalmatlanná tételére — egyéb ismert eszközök alkalmazása mellett — az egyházhoz folyamodott segitségért. 1891-ben XIII. Leó pápa en- ciklikát tett közzé, amelyben követelte, hogy a hivő munkások »működjenek együtt« a vállalkozókkal. A pápa azt erffsitgette, hogy »a munka erőtlen tőke nélkül«, szent jognak minősítette a kapitalista tulajdont, amely szerinte az Istentől ered, ugyanakkor a sztrájkokban való részvételt összeférhetetlennek tekintette a katolikus egyházhoz való tartozással. Ezek a megállapítások képezték az alapját azoknak a keresztény szakszervezeteknek, amelyek Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és néhány más nyugatourópai országban létesültek. A keresztény szakszervezetek vezetői a munkásosztály egységének meghiúsítását, továbbá azt tűzik ki célul maguk elé, hogy elvonják a dolgozókat a kizsák- mányolókkal folytatott harctól. A szakszervezeti tagoltnak szigorúan megtiltják a sztrájkokban való részvételt és például azokban az időkben, amikor tömeges arányokat öltött a sztrájk-mozgalom, a keresztény szakszervezeti főkolomposok sztrájk-tö. őket bocsátottak a tőkések rendelkezésére. Az 1929—1933-as gazdasági válság rendkívüli nyomorba juttatta a tömegeket. A dolgozókban egyre jobban élt a vágy, hogy harcukban egységesen lépjenek fel. A keresztény szakszervezetek egyszerű tagjai az egyházi tilalom ellenére mind gyakrabban kezdtek résztvenni a sztrájkokban. A munkásosztály egységtörekvése különösen megerősödött a második világháború folyamán. így Olaszországban, Mussolini bukása után, a katolikus vezérek a tömegek nyomására kény tetőnek voltak a keresztény szakszervezetet bevinni az Általános Olasz Munkásszövetségbe. Amikor 1948-ban az angolamerikai szakadárok követelésére a keresztény szakszervezeti vezetők kiléptek az Általános Olasz Munkásszövetségből, a katolikus dolgozóknak csak jelentéktelen százaléka követte őket. Franciaországban a Francia <• resztény Dolgozók Szövelsége I" kolomposainak szakadár tevékeny séjgét szintén határozottan visszautasítják a munkások. Az országban lefolyó hatalmas sztrájkokban a keresztény szakszervezetek egyszerű tagjai vállvetve harcolnak az Általános Munkásszövetségbe tartozó dolgozókkal. Nyugat-Európa valamennyi országában szinte nap- ról-napra csökken az úgynevezett keresztény szakszervezetek taglétszáma, mert az egyszerű dolgozók látják a vezetők munkásellenes politikáját. Franciaországban például a katolikus szakszervezetek tagjainak száma mindössze 200— 250 ezerre tehető, míg az Általános Munkásszövetség mintegy 5 millió munkavállalót egyesit soraiban. A közelmúltban tárgya’ások kezdődtek, hogy az úgynevezett »Keresztény Szakszervezetek Interna« cionáléja« helép az angol-amerikai szakszervezeti bürokraták á'tal lé- tesilelt nemzetközi »szövetségbe«, A keresztény szakszervezetek vezetői az angol-amerikai munkásárulói vezetőkkel együtt célul tűzték ki a szervezett dolgozók harcának meghiúsítását, amit az emberibb életmódért folytatnak és ugyanakkor célul tűzték , ki azt is, hogy] minden eszközzel megakadályozzák a békeharcosok egyre növekvő mozgalmát. így a francia Keresztény Dolgozók Szövetségének; vezetősége a közelmúltban felhívta, a keresztény szakszervezetek tagjait, szabotálják az aláírásgyűjtést a stockholmi béke felhív ássál kapcsolatban. A tények azonban azt bizonyítják, bogy a keresztény szakszerve- ze'ek vezetőinek minden ténykedése egyre jelentéktelenebb befolyást gyakorol a munkásosztályra Erről tanúskodik többek között a nyugatcurópai országok dolgozóinak tömörülése, akik vallási meggyőződésükre, szakszervezeti hovatartozásukra való tekintet nélkül, közös harcra egyesülnek a kizsákmányolok és a háhoms gyújtogatok ellen és együtt harcolnak 9 béke szent ügyéért. Matyid TúMtdai edatál nyeli A felkelő nap halvány sugarai, mint valami bíbor lepel, úgy terült el a tájon. Itt-ott egy megrakott szekér kavarta fel az út porát, távolabb pedig hosszan aranysárga gabonaasztagok nyúlnak el. Az asztagok tövében napok óta búgnak már a gépek, ömlik az ötéves terv első felének dús termése, a piros, acélos búza Az enyhe szél nótafoszlányokkal száguld tova s hirdeti: hatodszor csépel boldogan, szabadon a magyar dolgozó paraszt. A múltnak csak az emlékei bukkannak fel néha. Az eredmény itt van a dolgozók kezében, az aranysárga búzakeresztben, minden szem búzában, a falat kenyérben. A gépek bugása, a munkások dala egyet zakatol: «Vigyázz a kenyérrel» Ezt lükteti az agy a falun, városon, a kenyérért, a békéért, a szabadságért folyó harcot. Ezért küzdenek a gyulai határban is, ahol megindult a cséplés, megindult a harc minden szem gabonáért. A dolgozó parasztság lesi, várja, hogy vájjon hozzá mikor ér a gép, hogy ő is eleget tegyen a minisztertanács határozatának. .Egyik gép most fordul be a Szlá- nyi dűlőn. Egyet-egyet köhint és tovább döcög. A fasoron végig hajlotthátú asztagok kínáltat jak testükből az életet adó magot. A gép odahuzat az asztag tövébe. A szíj is felkerült a lendítőkerékre. A munkások ott szorgoskodnak. Ponyvát terítenek, mert hisz’ miért ne mentenének meg minden szemet. Szilágyi Péter csépeltető a hóna alatt hozza a zsákokat — vájjon elég lesz-e? — tűnődik magában. — A tavalyihoz képest szebb a kilátás. Traktorszántásba nemesített magot vetett... A gépen ott várják a «rajts-ot. Hajdú Imre etető meg a kévevágó, az asztalosok meg a többi munkások elfoglalják már posztjukat. Ifjú Góg János gépész csak az utolsó «simításokat» végzi, majd lassan elindul a gép. Fogy az asztag. Hajdú Imre, llácz István etetők vigyázva, egyenletesen, jól kiverik a kévét, hogy szem ne maradjon a kalászban. Telik a zsák. Székely elvtára ellenőr ott sürög-forog, megvws- gálja a saalimát, a töieket, a poly« vát. — Nincs szemveszte.-ég még. félszázalék sem. A szemet sem töri a gép — állapítja meg boldogan. — A mmősésben elsők születnének lenni. Egy' percre alig hagyja el a mázsát. A dolgozók bízták meg, hogy vigyázzon minden kilóra. Közben szóbaelegyedik Szilágyi Péteiv rel, a gazdával. A harmadik mázsálásnál man meggyőzte Szilágyit arról, hogy mennyivel helyesebb a gép farától bevinni a gabonát. — Igaza van, Lev iezem — mondja Szilágyi — mert hát sokat kapok ezért, hogy vihetem. A kocsi elindult a földműves szövetkezet felé, vitte az új kenyeret a nép .magtárába, a dolgozok asztalára . Azóta már az ötödik helyen vannak és napi i5o mázsát engednek le. Székely eívtárs, Balog Gábor, Nyíri István, Hajdú Imre, Rácz István népnevelők szorgalmasan világosítják fel a dolgozó parasz-
