Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-14 / 161. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 Akik maguk mögött hagyták az időt I békéscsabai Viilamosmű dolgozói újítások bevezetésével segítik elő a termelékenység fokozását A békéscsabai Villamosorömfi dolgozói észszerűsitésekkel és újí­tásokkal taszik könnyebbe a mun­kát és rövidítik meg egy-egy mun­kafolyamat elvégzési idejét. Az (izemben egymás után valósultak meg a jobbnál-jobb újitások, ame­a felfűtés »ok idfit vett igénybe éa kemény műnkét követalt •— magyarázza Bajusz András elv­társ, a kazán egyik fűtője. •— Ha nagyobb terhelést kapott a kazán, a gőz hirtelen lefogyott, amit rövid idő alatt kellett felfo­kozni, hogy zavarok ne álljanak be. Az egész tüzet hatalmas vas- rudakkal élesztgettük, ami egy érái munkát vett igénybe. Most pz a munka a fúvókészülék segítsé­gével másodpercek alatt történik! Ahogy beszél, Váradi János, a másik fűtő a szénporral telt ko­sarak tartalmát a fúvókészülék tar­tályába önti. Bajusz elvtárs mo­solyogva lép az inditókarhoz és pár pillanat múlva éles zúgással megindul a hajtó motor. A kazán­ban pillanatok alatt felerősödik a láng, rohamosan emelkedik a gőz, a készüléket már le is kell állitani. Ezzel a nzénpor-befúvé készülékkel 43.114 forint évi megtakarítást ér ei az üzem — Vagy itt van a szén-emelő vxm kezet, aminek segítségével a .-zénfelkányás idejét tettük rövi- dobbé! — magyarázza tovább Ba­jusz elvtárs. — Eddig hat mázsa szenet egy ember 15 perc alatt rakott a kazánba, ezzel szemben ez a v ö 1 fen yrtiogh ajtós ú emelő­%észülék--6ö másodért!, alatt végzi Bl ezt a munkát. Nagy segítsé­günkre van ez a gép, elvtárs. meg is becsüljük! A lakatosműhélyben is folyik az újítás. Buhola Tibor és Vörös László üzemlakatosok sajátkészítésű maró- készülékkel győzték le az időt A szolepülés marása nehézkes és hosszadalmas munka volt eddig, mert teljesen szét kellett szedni, csak úgy lehetett elvégezni rajta a marasV; -Meet — magyaráz­za lluhotaVmaktárs — csak a szo- lepfedőt kall leemelni, és igy is el lehet végezni a munkát. így Hírek a megyéből lyek nagy segítségére vannak a többtermeíésnek. Húszért István elvtárs üzem­vezető egy nagyjelentőségű szén- por-befúvó készüléket szerkesztett, ami elősegítette a kazán gyors fel­fűtését. — Az újítás bevezetése előtt a szelep-leszedés és összerakás ide­jét kiküszöböljük. Egynegyed any- nyi idő alatt végesük el a sze­lep-ülés marását, mint azelőtt! — Indulhat 1 — hangzik a kiál­tás. — Hegeeikordul a vontató- láno és a salakkal megrakott csille elindul az emelkedő sínpályán a vagonokhoz. Néhány héttel ez­előtt nem igy történt a salakrako­dás. Sűrűn nyikorogtak a vasta­licskák a salak súlyától, melyet az izmoskezű dolgozók toltak a vagonokhoz. — Kemény munkát Állapítsák meg as új technikának megfelelő normákat f 9V mutassuk meg a hős koreai népnek, hogy velük vagyunk JFiatal káderek nevelése N. ISiesin, a Vörös Proletár-gyár főművezetőjének cikke Kondoros A Csáti majori békebizottság 16-án, vasárnap iélulán 4 órai kezdettel béke- nagygyűlést tart a nagymajori volt kastélyban. A béke-nagygyű­lésen a dolgozók tiltakozásukal fejezik ki a koreai nép ellen in­dított kegyetlen orvtámadás el­len. Mezőhegyes Az állami gaz­da-ágban az e.niull napnkban í gy éjjeli zivatar alkalmával a vil­lám felgyújtotta a keresztekbe összerakott búzát. ílolubán elv­társ, a gazdaság íűpcregi alap­szervezeti bikára körútja során észrevette, azonnal riadót fúva- tolt. A tűz továbbterjedéséi a gazdaság dolgozói és az olt dol­gozó Magasépítési NV dolgozói­nak segítsége akadályoz'a meg s így csak három kereszt búza ment kárba. Battonya A községben a DISz-szervezet és a pedagógusok karöltve brigádot alakítottak, "hogy Ábrahám János 3 hold bú­Iíedvcs ElvtársakI Én is olvastam a Szabad Nép­ben megjeleni leveleket, amelyek­ben az üzemek dolgozói a laza normák megszüntetésével foglalkoz­táit. Ezek a levelek azzal foglalkoz­tak, hogy a munka termelékeny­sége a mai laza normák mellett, nem emelkedhet megfelelően. A. m u n keik: őr ü Imé nyék megváltoztak és tEhéfőxié’‘tóit,“fiótfj azzal q normával, amivel egy évvel ezelőtt csalt egész alacsony teljesítményt lehetett elérni, ma kimagasló nagy teljesítmények születnek. Én a békéscsabai Kötöttárugyár NV Raschel-üzem részében dolgo_ zom mint felvető. A normákat nyolc hónappí.1 ezelőtt állapították mej, amik r a körülmények, ame­lyele között dolgoztam, soklcal mos­tohábbak voltak, mint most. A mostani keresztkupos orsók he­lyett tárcsás orsóról dolgoztuk le a fonalat, amelyet nem tudtunk rendesen ledolgozni és nagyon sok­zavelését learassák. A brigád fél­napi lelkes munkája nyomán a három hold búza keresztekbe került Kevermes Az elmúlt napok­ban a község Petőfi tennolőcso- portja szántotta be elsőnek ga­bonáját a II. számú gabona- gyűjtő raktárba. A termelőcso­port átlagos holdanként! termése 12 mázsás, 85.1 hl. fajsúlyú. Gyoma A község dolgozó pa­rasztjai megértették a miniszter- tanács nyári munkákra vonat­kozó határozalát és annak értel­mében igyekeznek végrehajtani a feladatokat. Jó példával jár elöl a nyári munkák végzésében Kovács Elek 12 holdas dolgozó paraszt, aki már a tarlóhántási munkák befejezése előtt áll, Mo­gyorósi Zsigmond kisparaszt, aki már a tarlóhántást is befejezte. Az eredmények elérésében nagy segítség volt a DÉFOSz által megszervezett mezőőrök jó, szí­vós felvilágosító munkája. végeztünk — magyarázza Orvos János, a rakodók csoportvezetője. De most könnyebb lett a mun­kánk éa ezt ennek a rakodókészü­léknek köszönhetjük. A beszere­lése előtt a rakodás háromszor annyi időt vett igénybe, mint most. A salakot csak belelapátoljuk a gépbe s az elvégzi a többit. Ex az újítás évi 5960 forint megtakarítást jelenti A békéscsabai Villamoserőmű dolgozói jó munkával, újításokkal harcolnak a régi ellen. így győ­zik le az időt és segítik elő a szocialista többtermelóst. Elsők akarnak lenni abban a verseny­ben, melyet Szeged, Kecskemét, Orosháza és Hódmezővásárhely vil­lamosüzemei indítottak el az ön­költségcsökkentés és az anyagtaka­rékosság érdekében. így akarják az ötéves terv második félévének rájukeső frontszakaszári megállni helyüket. szór rcszlit-reszlivel cseréltünk ki. Ma már teljesen le tudjuk dol­gozni és teli orsóval cseréljük ki az üres orsóleat. A fonal gombo- lyitásának minőségében is nagy változás történt és ez is hozzá­járult ahhoz, hogy többet tudjunk termelni. Annakidején a színes anyag össze volt keverve és nagy munkaldesést jelentett, hogy a dol­gozóknak keresgélni kellett a lá­dában, ha Ize'lő szinü fonalra volt szülcségük. Ma már a fonal szinek szerint van felrakva a polcokon, és olyan szint veszek elő, ami­lyenre éppen szüliségem van, anél­kül, hogy keresgélni kellene. A jegybetcvésnél a gépet ál andóan leállítottuk, ami szintén komoly időveszteséget jelentett. Jánosiné szaktársnő észszerüsitése óta a gya­korlott felvető, ha látja az órán, a kívánt fordulatszámot, anélkül, hogy Icái itaná a gépet, beteszi a következő jegyet. Az iit felsoroltaiéból kitűnik te­hát, hogy több uj munkamódszer lett bevezetve, amivel a munkánk lényegében meggyorsult s meg­könnyebbült és a normánk mégis a régi maradt. Ezért kértük meg■ a válla ahezctőségct, hogy állapit- sále meg az uj technikának meg­felelő normákat. Csakis igy érhet­jük el azt, hogy a munka terme­lékenységével együtt méginkább emelkedjen az életszínvonalunk is. Tudom azt, hogy most, amikor az amerikai nagytőkések és cimborák újra lángra sze:élnék lobbantam az egész világot, nekünk fokozot­tabban kell felvenni a harcot a munkánk termelik< nységénelt fo­kozásával. Mi nem azért építettük újjá vasutainlcat, gyárainkat, épü­leteinket, hogy most prédául dob­juk oda az amerikai impei ialisták- nak. Meg akarjuk mutatni a hős koreai népnek, hogy harcaikban mellettük vagyunk és amíg 6k fegyverrel a kezükben mérik az ellenségre a halálos csapásokat, ad­dig mi a munkapadok mellett vív­juk meg küzdelmeinket és ez a harc csalt győzelemmel végződhet. ZSÍROS PÁL felvető, Békéscsabai Kötöttáru NV. A munkaerőtartalékok iskoláinak egykori növendékei sorából a magas munkatermelékenységnek állandóan rengeteg kiváló újítója és mestere kerül ki. Nem szabad azonban azt hinni, hogy a kiváló tudás magától hull a fiatal munkások ölébe. Az ifjú sztahanovistákat, újítókat sze­rető gondossággal kell nevelni és elő kell segíteni, hogy miután a munkaerőtartalékok iskoláiban meg­szerezték a szakma elemi ismere­teit, kitartó tanulással elsajátít­hassák a vas- és fémfeldolgozás szakismereteit. A Vörös Plo'.etár-gyárban, amely­nek főművezetője vagyok, ugyan­csak nagy gondot fordítunk a fia­tal káderek nevelésére. Az oktatás kérdése még döntőbb jelentőségűvé vált nálunk, amióta a gyorsvágás rendszerét széles körben bevezettük. Az én részlegemnek például állan­dóan újabb és újabb szakképzett esztergályosokra, csiszolókra és más szakmunkásokra van szüksége. Az ifjúmunkások nevelését az­zal kezdem, hogy mielőtt bár­mit is végeztetnék velük, hosz- szasan elbeszélgetünk, hogy megtudjam egyéni körülmé­nyeiket. Mindjárt első nap igyekszem fel­kelteni bennük a termelőmunka iránti érdeklődést, megismertetem őket a gépi berendezéssel, elmon­dom, milyen képesítést szerezhetnek ós hogy mennyi lesz majd a ke­resetük, ha elsajátítják a sztaha­novista munkamódszereket. így beszélgettem egyszor Vole- dinnel is, akinek megmondottam, hogy igen nagy megtiszteltetés a Vörös Eloletár-gyár kollektívájá­hoz tartozni. Az ilyen beszélgeté­seket rendszeresen megismételtem. Amikor hanyag volt, lazán fogta fel a munkafegyelmet, nem taka­rékoskodott kellő módon az anya» gokkal, nem fordított elég figyelmet arra, hogy a munkadarabot töké­letesen kidolgozza, bizony jól meg­dorgáltam, 6Őt az üzemi gyűlésen is szóvá tettem hibáit. Ha jól dol­gozott, ezt sem vettem egyszerűen tudomásul, hanem ilyenkor is min­dig felhívtam a figyelmet jó mun­A Mezőhegyesi Cukorgyárban egy héttel ezelőtt indult meg az anyag­takarékossági verseny. A népne­velők és a bizalmiak röpgyűlése- ken ismertették a szovjet dolgo­zók példája nyomán átvett verseny jelentőségét. A cukorgyár dolgozói nagy lelkesedéssel csatlakoztak az anyagtakarékossági versenyhez és elhatározták, hogy minden hónap két utolsó napján a megtakarított anyagból dolgoznak, nem vételez­nek fel anyagot. A versenyszerző- dések megkötése is folyik. A dol­gozók megkapták a vereenyszer­A Megyei Népi Tanács Végre­hajtó Bizottságának országos ver­senyfelhívása után a sarkad! já­rás községei párosversenybe lép­tek egymással, hogy a Tanács versenypontjainak eleget tegye­nek. Méhkerék Ujszalontával és Kötegyánnal, Sarkadkeresztúr Mezőgyánnal, Zsadánnyal és Geszttel, Körösnagyharsány Bi- harugrával áll versenyben a nyári munkák elvégzésében. Sar­kad Gyula várossal versenyez. A községek népfront bizottságai­nak kezdeményezésére a sarkadi járás párosversenyre hívta ki a gyulai járást a Megyei Népi Ta­kájára és beszéltem erről a nyilvá­nosság előtt is. így Voledin meg­szerette a munkát. Az esztergapa­don és a fúrógépen már lassan el­érte a 200 százalékos teljesítést is Most a részleg egyik legjobb szta­hanovistája. De nemcsak Voledint neveli e mi kollektívánk ilyen szellemben, hanem valamennyi fiatalt. A nevelésnek elmaradhatat­lan része, hogy mindenkor felhívjuk a fiatalok ligyel- n»ét a kollektíva élenjáróira. Rávilágítunk arra, hogy újítónk közül Markov ós Ubulkoy például kétszer kapott Sztálin-dijat. Tu­datosítjuk bennük, hogy a mim ki becsület ós dicsőség dolga, s bőgj a jó munka mindig megkapja min­den tekintetben a jutalmát, így neveltem fel Alosint is. Egy alkalommal magamhoz hív­tam például Alosint és arról be­szélgettem vele, hogy amíg ő bi­zonyos munkadarabbal. 17 órát baj­lódott, Carkov 10 óra alatt vé­gezte el ezt a feladatot. És mind­járt meg is mutattam Alosinnak, hogy Carkov milyen módszerre’ dolgozik. Megmutattam, mikipner élesiti a kéjeket, hogyan állítja t* a munkadarabot. Figyelmet forditol arra, hogy a fiatal munkások fe lelősséget élezzenek a minőségért Rámutatok arra munkájuk köz ben, hogy a századmii 1 i uréternél is milyen nagy jelentősége van mert egy századmílliméter eltérő már azt eredményezheti, hogy <■ munkadarab a selejtbe megy. Rá kell szoktatni az ifjúmun­kásokat a takarékosság a, va­lamint arra, hogy vigyázzanak a szerszámokra és a gépi be­rendezésekre. . A káderekkel való mindennapom gondoskodás megtenni.gyümöb'-seil Boldog vágyóit, amikor megállapí­tom, hogy részlegemben nincsei egyetlen olyan fiatal munkás sem aki ne teljesítené normáját. A fia­talokat technikai tudásuk fejlődé se szerint egyre felelősségi Ijceebl munkára osztjuk be, ez növeli ön bizalmukat, öntudatukat, felelős ségérzetüket. ződési nyomtatványokat ós egymá után töltik ki vállalásaikkal. ■ Az Ácsi Cukorgyár kovácsa, Her csel Imre versenyre hívta a Mezó hegyesi Cukorgyár kovácsát, Túr csán Jánost, Horváth László ács cukorgyári hegesztő pedig Tézsl Ferenc mezőhegyesi hegesztőt. I Mezőhegyesi Cukorgyár dolgozói el­fogadták a versenykihívást. A cukorgyár műszaki igazgatója Marbaix Marcel versenyre kivi a sarkadi és ácsi cukorgyár műszak igazgatóit, az egész cukorgyár pá ros versenyben áll a Sárvári Cukoi gyárral. nács versenyfelhívásának határ­idő előtt való teljesítésére. El­vállalták, hogy a cscplést augusz­tus 15-re, a termény begyűjtés! szeptember 2-re, a tarlóhánlásl pedig július 25-re befejezik az egész járás területén. A verseny elbírálására a Párt békésmegyei bizottságát és a Me­gyei Népi Tanács Végrehajtó Bi­zottságát kérték fel. A sarkadi járás dolgozói, a ter­melőcsoportok példáját követve, így fokozzák tovább a munkát a minisztertanács határozatának végrehaj tásáérb Minden hó utolsó két napján megtakarított anyagból termelnek a Mezőhegyesi Cukorgyárban Párosversenyre hívta hi a sarkad járás a gyulai járást a nyári munkák elvégzésére

Next

/
Thumbnails
Contents