Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-13 / 160. szám

VIHARSAROK NÉPE 7­A békevédehni bizottság jó munkája nyomán tettekkel felelnek az imperialisták koreai támadására a mesőberényi Vörös Csillag tszcs tagjai Tagértokezielre gyűltek össze kedden délután a mezőberényi «Vörös Csillag» termelőcsoporl dolgozói. Két napirendi pontjuk volt: megválasztották a csoport új elnökét s egy új tagot válasz­tottak az intézőbizottságba, va­lamint megtárgyalták a tszcs bé­kevédelmi bizottságának határo­zati javaslatát az amerikai impe rialisták Korea elleni aljas tá­madásával kapcsolatosan. A leg­utóbbi taggyűlésen is volt már szó a koreai kérdésről s erről folyik most a l>eszélgetés is. A csoport tagjai ismerik az amerikai gyújtogatok Korea né­pe elleni aljas támadásának rész­leteit A békevédelmi bizottság tagjai is felkeresték már nem egyszer a csoportlagokat ezzel kapcsolatban s elbeszélgettek ve­lük. S most összeültek, hogy kö­zösen megbeszéljék, kiértékeljék az amerikaiak e gálád támadását s hogy állást foglaljanak a sza­badságáért harcoló koreai nép igaz ügye mellett Az elnök és az intézőbizottsági tag (Pántya Sándor, illetve Mé­száros Erzsébet) megválasztása után ifjú Babinszki András, a csoport békevédehni bizottságá­nak titkára emelkedett szólásra. Egyszerű szavakkal mondta el a jelenlévőknek azt hogy Korea néjje immár több mint két hete folyTálfk, vívja hősies feiszaba- ditiFMrcát W'dclkorcai bábkor- . rnány bandái ellen. Az USA ebbe h harcba nyíltan beleavatkozott. «Az eredmény az — emelte fel hangját Babinszki elvt ára —, hogy az amerikai csapatok a déli csőcselékkel együtt fejvesztetten menekülnek a koreai néphadse­reg bős katonái elől.» — Korea népe — mondta to­vább — most a mi békénkért is harcol s lályellenség: a kulákok és a kié-1 ságáért küzdő népei ellen. Meg­rlkális reakció ügynökeinek, tá­madásai eben. Szilárdan, egy emberként beli követnünk nagy Pártunk útmutatását Babinszki elvtárs szavait hósz- szantartó taps, lelkesedés követ­te, majd felolvasták a csoport békevédelmi bizottságának hatá­rozati javaslatát: «Mi, a mezőberényi «Vörös Csillag» tszcs dolgozói — szóil a határozat — mélységes megve­téssel és felháborodással vettük tudomásul, hogy az amerikai tö­meggyilkosok, kik milliókat ke­restek az elmúlt második világ­háború halottam, millió és mil­lió család nyomoráu, most újból megkísérlik előbbi gaztetteiket, aljas módon megtámadták a sza­badságáért küzdő hős koreai né­pet Ez a gaz támadás újra csak bebizonyítja, hogy az amerikai imperialisták a néj>ek független­ségének, a békének legádázabb ellenségei. Mi, a inesőherényi „Vörös Csillag“ tszcs dolgozói is követeljük, hogy a rablógyilkos imperialista csapatokat vonják ki Korea föld­jéről, azonnal szüntessék > meg rablóhadjáratukat Korea szabad­fogadjuk, hogy egy emberként zárkózunk fel Pártunk és vezé­rünk, Rákosi elvtárs mögé s fo­kozzuk harcunkat a belső és külső ellenségeink ellen. Megfo­gadjuk, hogy jövő feladatainkat becsülettel elvégezzük, harcolunk minden szem gabonáért, a esep- lést batáridő előtt befejezzük, begyűjtési kötelezettségünknek az elsők között teszünk eleget — mint ahogy már be is szállítot­tuk gabonánk egy részét —, fo­kozzuk csoportunkban a mun­kaversenyt Ezzel — e fogadal­munk maradéktalan megvalósí­tásával akarunk szolidaritást vál­lalni a szabadságáért küzdő ko­reai nép mellett!» A határozati javaslatot a me­zőberényi «Vörös Csillag» tszcs tagjai egy emberként magukévá tették s mind az ötvenheten alá­írták. A csoport tagjai aláírásukkal kemény ígéretet, fogadalmat tet­tek: Még lelkesebben, még na­gyobb lendülettel végezzük és hajtjuk végre elkövetkező mun­kálatainkat. Mi becsületes mun­kával, újabb eredményekkel aka­runk helytállni a békeharc renk- eső fronlszakaszán. (df) Űj ifjúsági újságok a Szovjetuuiában ez a harc minket is tettekre kötetes A békeharc ránkeső frontszaka­szából nekünk is ki kell vennünk részünket Mi jobb munkával, újabb eredményekkel harcolha­tunk. Küzdenünk kell az osz­fegje.ljgt a »Lenini Ifjúság« c-i­Wn új ;B*óvjót ifyasági lap, ánüely" a Komszomol Ívovi területi bizott­ságának sajtóorgánuma. Az első szám közli a Komszomol Központi Bizottságának a stockholmi béke- felhiváseal kapcsolatos határoza­tát, a fiatal munkások és kolhoz- parasztok válaszát a felhívásra, va­lamint több érdekes cikket. A na­pokban jelent meg a »Lenini Harc« című ifjúsági lap első szár­ma is. Ezt a lapot a karakal- paki Komszomol területi bizottság ga és a nukuszki városi Komszo­mol bizottsága adja ki. A lap egyébként karakalpak nyelven je­lenik meg. Kétezerszáz százaiéit A krivojrogi szénmedence bá­nyászai készülődnek a bányásznap méltó megünneplésére. A vájárok, az élenjáró módszeiekot alkalmazva többszörösen túlteljesítik a normát. Az «Iljics» bánya előváj árjai, Va- s/.il Petrovszkij és Alexandr Koszt- janok, naponta 9-10 munkanap normáját teljesítik. Hatalmas si­kereket ért el a «Komintern» bánya elővájára, Ivan Alexejevics Mitro­fanov. Az ismert bányász a napi előirányzatot 2100 százalékra tel­jesítette. Két és fél vasúti szerel­vény szükséges ahhoz, hogy elszál­lítsa a Mitrofanov által 8 óra alatt bányászot szenet. Viharsarok DICSŐSÉG TÁBLÁJA SZEGYEN ,,Június 18“• brigád A Merkur szövődében még a DISZ kongres­szus tiszteletére alakult meg a «Június 18» bri­gád a simaszövőde alsó termében. Ez a fiatal lá­nyokból álló brigád meg­alakulása után versenyre hívta ki az üzemben már meglévő öt ifi-brigádot és hamarosan az élre került b versenyben. Szakái Re­zső művezető és Ribár Ju­dit brigádvezető türel­mes felvilágosító munkája nyomán a termelési szá­zalék gyorsan emelkedett. Hetenként összehívták a brigád tagjait és alapo­san megbeszélték a mun­ka verseny óriási jelentő- féeét. Megérttették a fi­atalokkal, hogy a vállalt kötelezettségnek csak úgy tudnak eleget tenni, ha valamennyien kihasznál­ják a munkaidőt, töreked­nek új munkamódszerek bevezetésére, követik az üzem élenjáró munkásnői- nek példáját. Szívós fel- világosító munkájuknak az lett az eredménye, hogy a kezdő 84 százalékkal szemben a legutóbbi ki­értékelésnél 103 százalé­kot értek el. De nem elé­gednek meg az élért ered­ményekkel. Termelésüket igyekeznek fokozni, hogy a DISZ megalakulására tett vállalásukat a tervév második felében mégin- kább túlszárnyalják. Öt ifibrigád Meg kell emlékeznünk a Merkur szövődé többi öt ifi-brigádjáról is, ame­lyek már hónapok óta ál­landóan egy helyben to­pognak a termelés terén. Ezeknek a brigádoknak a munkáján meglátszik az, hogy hiányzik a felvilá­gosító munka a brigád­vezetők és a művezetők részéről- A termelésben el­ért eredmény alig köze­líti meg a 90 százalékot. A brigádvezető gyengesé­gére vall, hogy valahány­szor értekezletre hívja össze a tagokat, azok más elfoglaltságra hivatkozva elmaradnak és igy nem tudják összeegyeztetni ja­vaslataikat a munka ter­molékonvségének fokozá­sára. Természetesen igy nem is tudnak eredménye.: munkát végezni. A mun­kafegyelmet sem tartják be, munkájukat nem ve­szik át idejében. Nincs meg az a közösségi szel­lem a tagság között, mint a «Június 18» brigádnál. Mindezekből az tűnik ki, hogy a brigádvezetők nem állnak hivatásuk magas- tan elhanyagolják a tag­ság felvilágosítását. Ezek az ifi-brigádok ve­gyenek példát a «Június 18» brigádról és igyekez­zenek arra, hogy a leg­közelebbi kiértékelésnél a dicsőségtáblán említsük meg a munkáját. A gépek mellett az egyes újságcikkeket a helyi viszonyokra alkalmazva értékeljék ki a cséplőntunkásek A cséplőgépekhez a falusi pártszervezetek kijuttatják a Párt központi és megyei lapját, továbbá a különböző brosúrá­kat. A gépekhez beosztott népne­velő elvtársak egy-egy cikk, vagy a brosürák egy-egy részének fel­olvasása után az abból tanulta­kat, tapasztaltakat mindig a he­lyi viszonyokra alkalmazva tár­gyalják meg a dolgozókkal, néz­zék meg, mi vonatkozik abból rájuk. A népnevelő elvtársak az egyes cikkekhez mindig kérjék ki valamennyi cséplőmunkás vé­leményét, mutassanak utat arra, hogy egy-egy cikket helyileg értékeljenek ki a gépnél dolgo­zók. Mutassanak rá arra is a népnevelő elvtársak, hogy a cséplőmunkások a saját poszt­jukon igen sokat tehetnek a Szovjetunió vezette biketáboi erősítéséért, az ötéves terv sike­réért Vegyék át a cscplőmun- kások az újságokban, brosúrák­ban ismertetett jő munkamód­szereket, az egyes cikkekben fel­vetett hibákra figyejenek fel. vizsgálják meg, milyen mérték­ben áll az »saját portájukra«. Természetesen a cséplőmunkások érjék el azt is, hogy az egyes újságcikkek megtárgyaVs'tnál, b kisgyfiléseken minél több dol­gozó paraszt is részt.cgyen s hozzászólásaikkal ők h segít ék a még több eredmények el­érését. Viharsarok Népe TAPASZTALATCSERE ROVATA Újítás a burgonya vetésénél Mezőgazdasági terményeink vetése közül a burgonya vetése a legnehezebb. Régen kapával vagy ásóval fészket vágtáit a földbe, belelték a gumót, majd betakaró- fák. Ez igen nehéz munka. Volt egy másik mód: ekével megszán- toltuk a földet s a barázdába szórtuk el a burgonyát. Ennél kevesebb volt a munka, de a barázdát járó állat sok burgo­nyát széltaposott. A burgonya szempontjából igen fontos a ta­laj nedvességének megőrzése, ezért tehát mellőzni kell a tava­szi szántást így tehát csak az első mód maradhatna meg, de a fészektrágyázás így nagyon kö­rülményes és költséges, tehát a burgonya önköltsége nagy. Az önköltség cskkentése, a dol ­gozó parasztságon segíteni aka­rás, a paraszti munka könnyebbé tétele késztetett arra, hogy egy űj vetési módot dolgozzak ki, melyet jómagam már ki is pró­báltam. A módszer a következő: Két ötösfejű traktoreke össze­kapcsolásával nyert tízfejű eké­nek leszereljük minden második, vagy harmadik (a burgonya sor­távolságától függően) ekefejét. Az így átszerelt ekével megszántjuk a burgonya alá a már teljesen, melyen megszántott, előkészített sírna, gyomtalan földet október vagy noveml>er hónapban, köz­vetlenül a fagyos időle előtt, ami- koris kb. ilyen barázdás felszíni: talajt kapunk: IjlI LlI IjJ L?J Tavasszal a barázda aljára szórjuk a burgonyát. Talajsimí- tóval elsimítjuk a talaj felszínét, vagyis a partos földet ráhúzzuk a barázdában lévő burgonyára. A vetés máris kész. A talaj simítását traktorral vé­gezzük, mégpedig úgy, hogy a traktor kerekei a partokon men­nek és utána szerelünk 15-ös ló- kapát Az így, traktorral vetett burgonyának az előnye az, hogy a löltögetést is elvégezhetjük a traktorral, mert a traktor ponto­san a sorok között halad. Az új eljárásnál a burgonyát az apró, morzsás föld teljesen körülveszi s így az elvetett gumó hamarabb csírázásnak indul, mint az, melyet tavasszal kapá­val vagy ekével felhasított leve­gő átjárta talajba ültetünk. A töltögetéshez bőven marad apró- morzsás föld, mert -a parton lévő földet télen a fagy megszívja. A íészektrágyázáa is igen egy­szerű. Télen, mikor már annyira megfagyott, bogy a kocsi, vagy szán nem rontja el a barázdás felszínt, ha arra rámegyünk, ka- tasztrális holdanként 4o-5o mázsa jó érett, apró istállólrágyát szórunk a burgonyának szánt földre. Az sem baj, ha a trágya a part tete­jére esik, mert tavasszal, a talaj simításakor az úgy is a burgonya közelébe, a barázdába kerül. Az uj vetési módszer mindenütt bevezethető, csak ott nem, ahol téten a szél — homoktalajnál, vagy vizgátak mellékén — az ősz- szel szántott barázdákat elrontja. Ezt a módszert az 19/18—ág-es gazdasági évben már gyakorlatba is átültettem. Akkor még nem traktorral, hanem lóval szántottam egymás mellő az összevetéseket. Tavasszal a simítást fogas hát lapjával végeztem. A termésered­ményem meglepő volt: 3oo négy­szögöl kötött talajon 2 4 mázsa burgonya termett, ami kataszlrális holdra átszámilva i3o mázsának fetel meg. Homokos, vályogos tala jón jó talajelőkészitéssel könnyen elérhető a kaíasztrális holdankénti i5o, 180 mázsás termés is. Uj munkamódszeremet Rákosi Má­tyás február 10-i beszédéig nem adtam át senkinek, mert én is abban a betegségben szenvedtem, hogy ha"átadom munkamódszere­met. akkor más esetleg nagyobb eredményeket ér el. Most azonban rájöttem hibámra és ki akarom azt küszöbölni. A munkamódszert közkinccsé teszem, mert azt mär a tarlóburgonya vetésénél is al­kalmazni lehet. Különben is az egész dolog olyan egyszerű, hogy azt egy éven belül az egész me­gyében, de az országban is minden külön befektetés nélkül meg le­het valósítani. A régi módszerhez képest az nj módszer szerint az emberi munka úgyszólván csak »gyerekjáték* tesz. Csupán a burgonyát kell e'szómi a barázdába, a többi munkát már gép végzi. Az önköltség csökken* a termésátlag pedig több mint 70 százalékkal növekedik. A mun­ka-megtakarításból, valamint a ler- méslöbbletből milliókat nyerhe­tünk, melyek életszinvona'unk to­vábbi emelését eredményezik. Kipróbált uj munkámód»zeremi az önköltségcsökkentés és a ter­mésátlag növelése terén olyan biz­tos, mint az ötéves terv sikere# befejezése és a békelábor telje# Kévecxki Am/rib dolgozó paraszt, N agy bán hegyes.

Next

/
Thumbnails
Contents