Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-12 / 159. szám
VIHARSAROK NÉPE Aaj új harca a régivel a selej (csökkentés és anyagtakarékosság frontján Alanetö küzdelem folyik 9 megye szocialista üzemeiben az új, a haladó és a régi, az eiavult bűzött. A hajdani rothadt kapitalista sze'lem maradványai még ma is felbukkannak itl-olt, egyes üzemekben, de a mägasabbren- dű szocialista terme'és győzelmesen söpri el ezeket a megnyi- vánufisokat és naponként mu- lalja lél a jol)bn;U-jobb termelési eredményeket. Az üzemek öntudatos dolgozói kemény küzdelmet folytatnak a mű t rendszer levitézlelt ügynökeivel, a klerikális reakcióval és a jobboldali szociáldemokratákkal szemben is, akik megbújva az üzemekben, gátolják a szocializmus építését, az új rend végső győzelmét a régi maradványai fölött. Jgy van ez a békéscsabai Kötöttáru NV-ben is, ahol munkával harcolnak a dolgozók a termelés frontján az ellenséggel szemben. A Pált bölcs iránymutatása erőt, bátorságot ad az üzem dolgozóinak ehhez a harchoz, mellyel előre viszik a munka zászlaját a szocializmus győzelméért. íme néhány részlet... * Az orsózó üzemrész dolgozói a gyorsan forgó motollák és or- sőzógepek mellett harcolnak a se- lejtcsöltkentésért. Az üzemrész minden dolgozója seiejtcsökken- tési felajánlást tett a napokban. Malatjdnszki Miháiyné mosolyogva mondja, hogy ő maga 16 dekáról 14 dekára csökkentette a napi selej- tet. — így igyekszem én is — mondja — elősegíteni a többtermelést s a termelékenység fokozását. — Keze gyors mozdu'attal köti a szálakat, cseréli az orsókat. A szomszédos gép dolgozója Kalocsai Ilona, 18 dekáról 15 dekára csökkentette a selejtet. ö is követi Malatyinszki- né példáját. Túrák Pálné elvfársnö újítással harcol a selejt ellen. A vascséViharsarok Népe TAPASZTALATCSERE ROVATA Hogyan csökkentsük a szent veszteségei ? . A minisztertanácsi határozat előírja, hogy a oséplásn-él a ezemvesz- tesóg fél százaléknál nagyobb nem lehet, a kicsépelt gabonában két Bzázaléknál több ocsu, az ocsuban két százaléknál több ép gabonaszem liem maradhat. Ennek a határozatnak betartása minden dolgozó parasztnak egyéni érdeke e éppen ezért nagy gondolt' kell fordítani a cséplőnél, hogy'á szenjyeszteséget és a szemtörést a minimálisra tudjuk csökkenteni. A gép beállításakor vigyázzunk arra, hogy a cséplőgép feltétlen vízszintes helyzetben legyen, mert csak igy biztosítható az, hogy a dobkosár, ezalmarázók és rosták szabályosan működjenek. A ferde allítású cséplő szabálytalan működése miatt rossz munkát végez, növeli a ezemveszteségot és igen sok szemet találunk a szalmában, terekben, vagy a szem rosták hulladékaiban. Állandóan ellenőriznünk kell tehát a gép zavartalan működését és lia közben valami megkopott, azonnal ki kell cserélni. Ugyanígy állandóan ellenőrizni kell a dobban a verőléceket, hogy azok egyenesek és élesek legyenek. Figyelni kell a rosták, a tisztító és a szeletük kmmkáját, nehogy ezen a téren hiányosság legyen, mert az szintén növeli a szemveszteséget. Feltétlen biztosítani kell a oséplósnél a meghajtó erőgép egyenletes járását. A dob beállításánál pedig mindig figyelembe kell venni azt, hogy milyen dús szalmája gabonát csépelünk, valamint azt, milyen száraz a gabona. ITa ezáraz, túlérett gabonát csépelünk, akkor gondos ellenőrzés után tágabbra állíthatjuk a dobot- A szorult, vagy nedves gabonámét -«zűkebbre állít-ott dobbal k$l^c§épqjni. -A beállítás'- mindenkor gondos1 ellenőrzés után történjék, nehogy a gabona szalmába, törekire menjen. Vigyázni kell arra is, nehogy szőkébbre állítsuk a dobot, mert ez tördeli a szemet. Nem utolsó Sorban fontos az etetés munkája is. Az etetést egyenletesen kell végezni, a kévét szétterítve, egy kissé féloldali dűtve a dobkosár egész szélességében kell a dobba adni. Amint az eddigi példák mutatják, a gép helyes beállításával, zavartalan működésével elérhetjük, hogy a szemveszteséget a minisztertanácsi határozatnál előirt szem- veszteség alá csökkentsük. Ez igen fontos tényező s ezért a cséplési ellenőrök a cséplőgépnél lévő népnevelők és maguk a dolgozó parasztok is kisérjék figyelemmel a cséplés minden mozzanatát, a gép helyes beállítását, zavartalan működését. Levelezünk cikke nyomán kijavítják a vasúti átjárákat Lapunk június 28-1 számában megjelent «Javíttassa meg a MÁV •az átvezető sínek meletti ú!t- íesteket« című cikkünkre a közlekedésügyi minisztérium sajtór- szolgá'atának vezetője a következő választ küldte, szerkesztőségünkbe : »Főosztályunk utasította a szegedi MÁV igazgatóságot, hogy a szóban lévő békéscsabai keskeny nyomközü vonalon meg- hiiányolt palyakeresztezé&ek burkolatait állítsa helyre. Szüli ősi Ernőn A sajtó nevel, tanít, utat mutat! (Hva&d a ViUauatok Hépét / yéket papírral vonta be, ezzel megakadáiyozza a sűrű szálszakadást— A hibás, szálszakadt kop- szokat pedig — magyarázza Tu- rákné —, a fonalvetőbe visszük, ahol átvizsgálják és gombolyítják, ezzel kevesebb a hulladék. Az orsőző üzemrész finoman zúgó gépei mellett figyelő szemekkel, szorgos kezekkel harcolnak a dolgozók a közös ellenség, a selejt elíen. 1 ; * Az üzemrészek dolgozói takarékoskodnak az anyaggal, íj csökkentik az önköltséget. A festőüzemrész dolgozói az első negyedév 1 kiló festékre eső 1.15 forint költségét a második negyedév május hónapjában 92 fillérre csökkentették. A körkötő üzemrész a tűkkel takarékoskodott. Az első negyedévben havi 5300 forintot költöttek tükre, de ezt a második negyed június hónapjáig 2800 forintra csökkentették1. A lánckötő üzemrész pedig 2800 forintról 1260 forintra faragta fc az önköltséget. * A szabászterem tágas ablakai szórják a fényt. A villanygépek zizegve vágják a több rétegre hajtott anyagot, amit a szabászok igyekeznek a legcélszerűbben kihasználni. Verba Jánosné szabász élmunkás éppen az anyag ha jtogatásit végzi. Szeme pillanatok alatt felméri az anyagot: hogyan lehetne többet kivenni belőle? Az új 58-as mintát helyezi rá, melynek bevezetésével Verba elvtársnő a megállapított 8 százalékos hulladékot 7 százalékra csökkentette. A szabász üzemrész dolgozói röp- gyűléseken vitatják meg egymás között a minőségi szabást, melyek kevesebb anyagot szabnak egyszerre anélkül, hogy a termelést csökkentenék. Az élenjárók elöljárnak a tanácsadással. * így harcolnak a békéscsabai Kötöttáru NV dolgozói, hogy meg- döntsék a régi világ maradványait és helyébe uj munkamódszerekkel váljanak építőivé a szocializ- rnusnalc. Wem ehetjük meg a jövőnket A laza normák hátráltatják a szocializmus építését Az utóbbi időben sok szó esik a laza normákról. Olvastam a Szabad Nép julius 6-i számában az R. M. Szerszámgyár esztergályosának a levelét és szükségét érzem, hogy én is megírjam, hogy mi a helyzet nálunk, a Békéscsabai Magasépítő NV-ben ezen a téren . Én a Sztálin-uti építkezésnél dolgozom, ács vagyok. Magas teljesítményt érek el és amikor elolvastam Gcrő elvtárs beszédének azt a részét, hogy hibák vannale a termelésben, gyorsabban növelő szpi az életszínvonal, mint a Urmelélcenység, én is úgy éreztem, hogy sokszor olyan munlzabért veszek jel, amiért nem dolgoztam meg igazán. Az állványok építésénél a normáiéul egy métertől hat méterig volt megállapítva. JAltom, hogy ezzel igen jól keresek, de mint öntudatos dolgozó, kötelességemnek éreztem felhívni a norma.- felelős elvt/írs figyelmét, hogy vizsgálják ki ezt a normát, mert lazának tartom. Nem lehet, hogy hat méter után 100 százalékot fizessenek ki, amikor mi csak 3 és fél métert teljesítettünk. A nor- mafelelős elvtárs erre kidolgozta, hogy ezentúl a magasság szerint fogjuk megállapítani a normatételt. így a hat méterig szóló 100 százalékos normát — miután a mi állásunk csalt 3 és fél volt — lecsökkentettük 60 százalékra. Az igy megállapított norma mellett is megkeresem a 256 forintot. Így tudom azt, hogy nem veszek fel olyan fizetést, amelyért nem dolgoztam meg és nem károsítom meg nemzetgazdaságun- Icát meg nem dolgozott bérek kifizetésével. Nekem az a véleményem, hogy nem ehetjük meg a jövőnket, már pedág-a laza normáik ezt jelenlétiéit. Az egyszer megállapított normáltat nem lehel úgy hagyni a végtelenségig, mert ezzel nem gyorsítjuk meg a termelékenység emelkedését. Nem tudunk uj gépeket, uj gyárakat, uj lakóházakat építeni. Állandóan figyelemmel kell kisérni a nornukat és ha elavultale, ahk r njaltat kell megállapítani. Csalás igy érhetjük el, hogy a jövünknek szilárd alapot teremtsünk. SÁRKÁNY JÁNOS ács, Magasépítő NV, Békéscsaba. Büszkeség telt el bennünket, kegy eisSnek tettünk eleget kitetezettségeMnek Ünnepel Kimágota dolgozó népe. A községben a «Petőfi» termelőcsoport szállította he elsőnek az clcsépelt, valamint a szállítási szerződésre lekötött 100 mázsa gabonát Nagy feladatok álltak előttünk az idei kenyércsatában, de megbirkóztunk a nehézségekkel. Bő. séges termést takarítottunk be s felesleg gabonánkat boldog örömmel adtuk át munkásosztályunknak, hogy még több gépet, traktort gyárthassanak. Az idei terméseredményünkkel bebizonyítottuk a gyakorlatban is községünk egyénileg dolgozó parasztjai előtt a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kis parcellás egyéni gazdálkodással szemben. A gépállomás nagy segítségünkre van munkánkban, gépi 7-éMfképeli <t {tkete- u&kdéAát Pihenés közben is legyünk éberek Sokan azt hiszik, hogy elég csupán a munkahelyen ébereknek lennünk, vigyázni, hogy az ellenség ne végezhessen romboló tevékenységet. A községünkben történő események azt bizonyítják, hogy mindenhol ébereknek kell lennünk. Községünkben van egy strandfürdő, melyét nemrégiben vettek át állami kezelésbe. Ebbe a fürdőbe a környékbeli községekből is eljárnak a dolgozók, hogy a heti munka után kipihenjék magukat, felüdüljenek. De nemcsak dolgozók járnak el községünk fürdőjébe, hanem az el'enség. Igen sűrűn itt látni a mezőkovács- házi, kaszaperi és pusztaföldvári papokat is. A baj nem ott van, hogy átjönnek a mi strandfürdőnkbe, hanem ott, hogy a klerikális reakciónak ezek az ügynökei itt is igyekeznek megfertőzni az embereket, a legféktelenebb demokráciaellenes agitá- ciiót fejtik ki á fürdőzők között. Öik voltak azok, akik biztatták az embereiket, hogy »ne siessék« el az aratást, csép'ést, tarlő- hántást s most, hogy látják: hiába mesterkedésük, különböző rémhírekkel igyekeznek megijeszteni az embereket. Különös előszeretettel foglalkoznak ezek a papok a strandon a fiatalokkal, s te akarják őket beszélni a továbbtanulásró'. Mi Csanádapá- cián is azt hittük, hogy a 100 százalékos behatással megoldottuk a jövőévi beiskolázás kérdését.. Most látjuk, hogy mennyire nem pihenhetünk meg eredményeinken, hanem állandó, szívós felvi'áigosító munkát kell végeznünk az eredmények megtartására is, mert ha mi nem dolgozunk, dolgozik az ellenség. Varga János, Csanádapáca. erővel könnyebben, alaposabban végezzük el földünk megművelését. Tudjuk azt, hogy az ötéves terv során még sokkal több korszerű mezőgazdasági gépet kapunk. Eredményeink láttán a kulák-1 ság és a klerikális reakció egyre dühödtebben támad. A tavasszal, ha megláttak egy gazos főidet, azt hiresztelték, hogy a termelőcsoport földje gazos. Bebizonyítottuk, hogy ez aljas rágalom, mert a mi földünk volt a legjobban megmunkálva a határban. A bő termést látva, azt hiresztelték, hogy «úgy sem lesz az a tiétek». Itt is bebizonyítottuk, hogy ezzel a híreszteléssel is uszítani akarták az egyénileg dolgozó parasztokat a termelő- csoport ellen. Csoportunk a jövedelmet a munkaegység arányában osztja szét tagjai között. De nemcsak csoportunk, hanem egyénileg dolgozó parasztjaink is megértették a minisztertanács határozatát és idülten eleget tettek kötelezettségüknek. Isztin Balázs újgazda és Tóth Gergely kisparaszt is egyenesen a géptől vitték be a szerződésileg lekötött gabonájukat a földművesszövetkezetbe. Büszkeség tölt el bennünket, hogy községünkben példát mutatva, elsőnek tettünk eleget államunkkal szembeni kötelezettségünknek, elsőként járultunk hot zá községünkben ahhoz, hogy mielőbb odakerüljön az új kenyér egész dolgozó népünk asztalára. Jő munkánkat megjutalmazták. Elnyertük a földműves-1 szövetkezet termcnybegyüjtési díját, egy rádiót. Eddigi munkánkban a Párt segített bennünket*' továbbra is a Párt iránymutatár* sát követve sikerrel oldjuk meg az előttünk álló feladatokat is«; Varga Sándor, K unágota.
