Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-11 / 158. szám
Sorra teljesítik terme nybeadási kötelezettségüket termelőcsoportjaink így felelnek a dolgozók az imperialistáknak 1950 JULIUS 11, KEDD Ara 50 fillér VI. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Ihtessi, Körösladány, Kisdomhegyháza, Pusztaottiaka, Magyarbánhegyes tegnap 100 százalékban befejezte a hordást HARCOLUNK A BÉKÉÉRT Irta: NYÍRI SÁNDOR NÉ orsz. gyűl képviselő, az Országos Békevédelnü Bizottság tagja A világpolitika legnagyobb kérdése ma a béke és a háború kérdése. Az elmúlt két világháború Ö2 millió halottjának fájó emléke még itt él közöttünk, még sajognak a háború ütötte sebek az emberek: szülők, hitvesek, gyermekek szivén és az imperialisták máris újabb háborúra készülődnek, újabb vérontást terveznek. De nemcsak terveznek, hanem nyíltan is fellépnek a békeszerető* népek ellen. Bizonyíték erre Korea esete. Beleavatkoznak más ország belügyeibe, Truman parancsára junius 27-én megindult az amerikai légihaderő a békés koreai városok, polgárok pusztítására s 3o-án már szárazföldi erőit is, mozgósitolta a szabad cszakkoreai nép ellen. Ezzel az amerikai imperialisták ismételten bebizonyították, hogy ellenségei a békének. De ez for aljas béke elleni támadás a világ* békeszerető népeinek legnagyobb felháborodását is kiváltotta, köztük a magyar népét Í3. Az ország minden részéből távaritok ezrei érkeznek a Békevédelmi Bizottság Országos Tanácsának titkárságához, amelyben szolidaritásukat fejez ily ki az északkor eai néppel, tiltakoznak az aljas támadás ellen a igére,et tesznek az üzemek dolgozói, a gabona gyors begyűjtésén dolgozó parasztság, az értelmiség, az asszonyok és fiatalok, hogy fokozzák teljesítményeiket a béke megvédéséért. Békés megye dolgozói is békegyüléseken foglalnak állast az amerikai imperialisták békénket fenyegető támadása ellen Megyénk dolgozói is cgyü Béreznek a koreaiakkal, akikre a belháboru véres borzalmait szabadították az amerikai imperialisták aljas támadásukkal. A koreai néppel Kelletett a felszabadult népek ellen. Az általa megszervezett Északatlanti Egyezmény is azt a célt szolgálta, hogy körülfogja s megfojtsa a szocialista Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat, mert bennük látja — és joggal — azt, ami az imperialisták létét fenyegeti. Pedig a Szovjetunió és a népi demokráciák nem folytatnak háborús politikát, nem készülődnek egy újabb háború kirobbantására. De pusztulásra Ítéli a kapitalizmust a fejlődés, a fejlettebb társadalmi forma: a szocializmus. Éppen ezért hiába az amerikaiak minden háborús törekvése, a fejlődést megakadályozni nem lehet, nem sikerül nekik1 fegyverekkel megállítani az idő kerekét, felszámolni a szocializmust. A kapitalisták által kirob bántott első világháború is a szocializmus diadala volt, 200 millió ember szabadult fel a kapitalizmus járma alól s saját erejéből meg is védte ezt a szabadságot az intervenciós túlerővel. A má sodik világháború még fényesebb győzelme a szocializmusnak: 800 millióra szaporodott a kapitalista rabságot lerázó emberek tábora. Nem kétséges, hogy egy újabb háború az eddiginél is nagyobb győzelmet jelentene a szocializmusnak, a világ valamennyi népe lerázná a kapitalizmus jármát, mint ahogy erre a nagy Lenin is rámutatott. A fejlődés, a szocia lista társadalmi rend magasabb- rendüsége ítéli halálra a kapitalizmust Tudják ezt az imperialisták is, mégis mindent elkövetnek, hogy életüket megmentsék, vagy legalább is meghosszabbítsák. Ezért támadták most meg a koreai népet s a népi demokráciákban lévő együtt undorral és gyülö'ettel for-1 ügynökeik, a kukák és klerikális \ dúlnak az amerikai imperialisták felé, akiknek nem számit a vér, a könny, az ember élete, a haza, csak egy fontos nekik, hogy ideig- óráig meghosszabbítsák a kapitalista rendszer embertelen elnyomását, uralmát. Megtámadja a béke- szerető népeket, hogy biztosítsa magának a piacot. A Kína fölötti uralom elvesztése igen érzékenyen érintette az amerikai imperialistákat. 45o milliós ország esett ki az imperialisták piacai közül s most elérkezettnek látták az időt, hogy »lépéseket« tegyenek ennek • p'acnak a visszaszerzésére s a koreai népen keresztül megindítsák támadásaikat a felszabadult kínai nép ellen is. Az amerikai imperialistáknak a béke ellen elkövetett aljas merénylete nem lehet meglepetés senki számára sem. Hiszen Amerika kezdettől fogva ádáz gyűlölettel Szovfet Jegyzék, && AeglIáSioz és Franciaországhoz ^ trieszti teérdéslbera. A szovjet kormány nyomatékosan kívánja az olasz békeszerződés rendelkezéseinek feltétlen teljesítését A békeszerződés kikötéseiA Szovjetunió külügyminisztériuma június 16-áa megkapta az USA, Nagybritannia, és francia- ország kormányának válaszjegyzékét a szovjet kormánynak a trieszti helyzettel kapcsolatos április 20-i jegyzékére. A három hatalom kormánya a jegyzékekben tartózkodott a válaszadástól a szovjet kormánynak az említett jegyzékben tett javaslataira, melyeknek az volt a céljuk, hogy megszüntessék az Olaszországgal kötött békeszerződés megsértését az USA, Nagybritannia és Franciaország által Trieszttel kapcsolatban. A Szovjetunió külügyminisztériuma július 8-án jegyzéket intézett az USA, Nagybritannia és Franciaország kormányához. Az USA kormányához intézett jegyzék szövege a következő: Az USA kormányának folyó évi június 16—i jegyzékével kapcsolatosan, amely válasz volt a szovjet kormány április 20-i jegyzékére, a szovjet kormány szükségesnek tartja a következőket közölni: A szovjet' kormány április 20-i jegyzékében pontos ténybeli adatokkal mutatta ki, hogy az USA, Nagybritannia, valamint Francia- ország kormánya durván megsérti az Olaszországgal kötött békeszerződésben, valamint az USA, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió külügyminiszterei által 1946 december 12-ón New-Yorkban aláirt jegyzőkönyvben vállalt nemreakció 'ezért támad oly dühődtoii. A béke az egyszerű emberek, a dolgozók kezében van. Miraj tunk függ, hogy sikerül-e az imperialisták és ügynökeik aljas terve, sikerül-e háborút kirobbantani, vagy megvédj ük a békét. Mi, dolgozók vagyunk fe’elősek az újabb háború esetleges kirobbanásáért. Ha mi közömbösen nézzük az> imperialisták és ügynökeik aljas mesterkedéseit, akkor sikerül tervük, sikerül újabb borzalmakat zúdítani a béke után vágyódó emberiségre. sikerül nekik az emberek újabb százezreit elpusztítani saját céljaik érdekében. De ha mi, békeszerető dolgozók öszé szefogunk, egyesitjük erőinket s egységesen lépünk fel a külső- és belső ellenséggel szemben, akkor megmenthetjük a világot egy ujubb, az eddiginél még borzalTalálat ért egy angol cirkálót a koreai partok előtt Az angol admixalitás közölte szombaton éjjel, hogy a koreai partot bombázó Jamaica angol cirkálót a paiti ütegek egy sortű ze eltalálta. A hajó személyzetéből öten azonnal életüket vesztettäk, a hatodik pedig később belehalt sérüléseibe. Három tengerész megsebesült. A cirkáló anyagi kárt nem szenvedett. zetközi kötelezettségeket. így az USA, Nagybritannia és Francia- ország kormánya a vállalt nemzetközi kötelezettségek ellenére céltudatosan megakadályozta Trieszt Szabad Terület kormányzójának ki- novezését. Az említett kormányok még azután is akadályozták a kormányzó kinevezését, amikor a szovjet kormány beleegyezett, hogy erre a tisztségre az Egyesült Államok, Nagybritannia és Francia- ország kormányának jelöltjét nevezzék ki. A szovjet kormány jegyzéke rámutatott arra is, hogy, bár az Olaszországgal kötött békeszerződés rendelkezései Trieszt Szabad Terület lakossága számára demokratikus jogok juttatását írják elő, ezen a területen reudőri önkény uralkodik. Ez a rendőri önkény az angol-amerikai katonai hatóságok trieszti garázdálkodásának következménye. Rámutatott a jegyzék arra is, hogy a békeszerződésben előirt állandó statútum, valamint Trieszt Szabad Terület ideiglenes igazgatásáról szóló rendelkezés csakis az USA, Nagybritannia és Franciaország kormányának bűnéből nem lépett érvénybe és ugyanezen okból nem alakult meg az ideiglenes kormánytanács sem. Triesztben továbbra is amerikai és angol csapatok, haditengerészeti erők tartózkodnak. Ennek követe kéziében Trieszt jogsértő módon angol-amerikai haditengerészeti támaszponttá vált. Az angol-amerikai csapatok Triesztből történő kivonására kitűzött valamennyi jogszerű határidőt megszegték, A szovjet kormány jegyzékében a következőket követelte: 4 Léptessék azonnal éleibe a Trieszt Szabad Terület ideiglenes igazgatásáról szóló rendelkezést. O Haladéktalanul nevezzék ki Trieszt Szabad Terülel kormányzó jüt. meg Triest Szabad Terülel ideig« lenes kor má ny tanú csál. A Állapítsanak meg halűrnapot a Szabad Tcrü'et állandó statútumának hala ybul p s re. E Számolják tel a jegsírtő angol-amerikai had t ng.r.szej támaszpontot Tri sztben. L Az angol és amerikai csapatokat vonják ki Trieszt Szóltad Területről. Az USA kormánya a szovjet kormány jegyzékében foglalt ja», vasiatokat illetőleg kitért a válaszadás elől. Mi több. az USA kormánya nyiltan javasolja most a szovjet kormánynak a békeszerződésben vállalt kötelezettségánelf' megsértését' ős ezzel kapcaelatósaa arra hivatkozik, hogy 1948 március 20-i javaslata »meghívás volt a szovjet kormány számára, hogy vegyen részt a békeszerződés megváltoztatásában«. Mindez annak ar állításnak laple alatt történt, hogy »a szovjet kormányra hárul a fe- felelőssóg az Olaszországgal kötött békeszerződés , feltételei teljesítésének lehetetlenségéért«. A szovjet kormány megerősíti a Trieszt Szabad Terület kérdésében az április 20-i jegyzékében elfoglalj álláspontját és szükségesnek tartja újból utalni arra a felelősségre, amely az USA kormányára, valamint Nagybritannia és Fiam iaorezág kormányára hárul, mert Trieszt Szabad Területet illetően nem tel-, jesítették az Olaszországgal kötött hé főszerződés rendel közősei t. A szovjet kormány nyomatékosan kívánja az Olaszországgal kötött békeszerződés rendelkezéseinek feltétlen teljesítését és- a Trieszt Szabad Területtel kapcsolatban a szovjet kormány 1950 április 20-i jegyzékében kifejtett intézkedések megvalósítását. Azonos tartalmú a Nagybrilíui- nia és Franciaország kormányaim» intézett jegyzék is. masabb, szenvedéssel teli háborútól. Mi hát a teendőnk? A békeívek aláírása után sem állhatunk meg ölbe telt kézzel s nem elég az sem, hogy szolidaritást vállalunk az imperialisták által megtámadott koreai néppel. A szavakat tetteknek is kell követnie. Fiatal és idős, férfi és nő akkor küzd a békéért, ha munkaterületén az eddiginél is jobb munkát végez. Az üzemi munkások a munkahelyükön a selejt ellen, a löbbter- melésért, az önköltségcsökkentésért foly látott harcukkal, dolgozó parasztságunk pedig most kinn a gabonaföldeken műiden szem gabonáért vívott. csatájukban küzdiiotnek és kell hogy küzdjenek a békéért. A szemveszteségért folytatott küzdelem, a felesleg gabona mielőbbi beadása, ezek azok a tettek, amelyekkel dolgozó parasztságunk erősítheti a béketábort. Ugyanakkor azonban nem szabad megfeledkeznünk az imperialisták belső ügynökeiről, a klerikális- és kulák- reakcióról sem, hanem ébereknek kell lennünk s minden támadási kísérletüket le kell lepleznünk. Békénk ellenségei ők, kik megtagadták a békeívek aláírását, el akarják vonni dolgozó parasztságunkat a munkától, gyújtogatnak s ezerféle módon törnek jövőévi kenyerünk ellen. A békéért és a szabadságért együtt dobban az emberek szíve la békét! Stockholmtól Moszkváig, New Yorktól Pekingig s harcos kiállással szállnak szembe az impe« rialisták aljas támadásaival M\ magyar dolgozók is kivesszük ebből a részünket, mi is békéi akarunk, mi is megvetéssel és gyűlölettel fordulunk az impe» rialisták felé. Álljunk hát helyt a Szovjetunió vezette békefront ránkeső szakaszán, erősítsük a béketábort az eddiginél még jobb munkánkkal s fokozott éberséggel belső ellenségeinkkel szem- ben. így, egyénileg is felelősséget érezve a bekéért, szorosan felzárkózva a nagy Szovjetunió vezette béke-táborba, eredményesen harcolhatunk s meg védjük
