Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-09 / 157. szám
II cséplőgépek egymásközti versenyének feltételei Békés megye Tanácsának Végre- hajtóbizettsága a minőségi és mennyiségi eséplés maradéktalan és időbeni elvégzését, «harc minden szem gabonáért» jelszó valóra váltása s ezen keresztül a jövő évi kenyerünk betakarításának biztoeitása érdekében a cséplőgépek dolgozói között versenyt hi- Yotfc. életre. A cséplőgépek egymásközti versenyének id tété lei az alábbiak: 1. A cséplés megkezdése előtt a munkagép és meghajtóerő átvizsgálásra kerül, hogy száz százalékosan üzemképes állapotban legyen* Minden szabadidőben a gép- ápolási munkát a felelős vezetők elvégzik és biztosítják a csépléshez szükséges összes kellékeket. 2. A szükséges üzemanyagot a csépiéi végéig biztosítják és a tá- Toló edényeket az Á FORT-telepek rendelkezésére bocsátják. 3. Az. üresjáratok kikiiszöbölé- pével és a gép beállítási brigádok megszervezésével az óránkénti átlag teljesítményt legalább 20 százalékkal növelik. á. Mimién szem galjona megmentése énlekében a cséplés során a szemveszleséget 0.5 o/a-ról minél kisebb százalékra leszorítják. >>• Biztosítják, hogy a szem- veszteség úgy az I., II. III. osztályú gabonánál együttesen a törött Bzemil gabona súlya 2.5 százaléknál több nem lesz. 6. A közigazgatási hatóságok munkájának elősegítése érdekében figyelmet fordítanak a cséplési nyomtatványok helyes, gondos és jó írással történő vezetésére. 7. A tűzrendészeii rendszabályokon kívül a meghajtócrőket biztosító szikrafagóval látják el, figyelmet fordítanak a tűzveszély elkerülésére és a dohányzás helyét tábla feltüntetése mellett a csépiestül 5o méterre kijelölik. 8. A géprészt a visszatartható mennyiségen felül azonnal a tér- meny-begyűjtőhöz beszállítják. 9. Főcél az elmúlt gazdasági évvel szemben most úgy mennyiségi,' mint minőségi eredményes cséplés végzése. A Megyei Tanács Végrehajtóbi- zot.tsága a cséplőgépek versenyében a három legjobb eredményt elérő cséplőgép dolgozóit oly formában kívánja jutalmazni, hogy az első gép munkásai részére fejenként 100—100, a második gép munkásai részére fejenként 80—80, a harmadik gép munkásai részére fejenként 50—50 forint versenydijat tűz ki. A verseny kiértékelésének határideje a község részéről -augusztus 20-a, a Végrehajtó Bizottság kereskedelmi osztálya részéről szeptember 1. Békéscsaba, 1950 július 8. Blahut János vb. elnök. <Ti ____M. ./. - f . f. # - • m esterségesen igyekezzek elterelni jigyeimuaet népi demokráciánk fontos kérdéseiről, megfertőzze őket. De az ellen is tiltakozunk, hogy felborítsa a családok boldogságát, békességet. Tiltakozunk as fly an esetek ellen, mint ami Németh Imre csoporttagunkktal it történt. Németh Imre menyasszonya kérésére belement abba, hogy •» templomba is megesküd jenek. A pap, még az oltár előtt is, miliőn az avatási szertartáson kettesben maradt a menyasszonnyal> arra biztatta a lányt, hogy hegy ja ott Németh Imrét, még most nem késő, mert ez az ember gqnosz s mindenféle hazugságot 9>omlott Némethre. A gyűlölködés igazi oka az volt, hogy Németh Imre csoportunk tagja s a pap gyűlöli mindazokat, akik az uj vie lúgot építik. A pap sok aljas viselt dolga felnyitja dolgozó parasztságunk ízemét s mind kevesebben vannak olyanok, alcik még hisznek ennek a méregkeverő népellenségnek. FURÁK ERNŐ , kaszaperi »Lenin« termelőszövetkezet. Az MDP békéscsabai városi párt- aa__lTA A-J s zervezetének telefonszántai s XU # V/| í I * A GABONAFRONT A körösladányi földművessxövetkexet a betakarítás győzelméért László, többszáz mázsára kötöttek Szerte a határban cséplőgépek búgnak. Dobjaik éhesen nyelik a kévéket s a zsákokba csurog bb aranyló búzaszem: mindennapi kenyerünk. Ezért vivnak már hetek óta kemény csatát a megye dolgozó parasztjai. Learattak. Asztogba rakták a gabonát s ma már azért folyik a harc, bogy a magtárba kerüljön. Körülbelül két hét telt el, mint minden szövetkezet, a körösladányi is megkezdte a szállítási szerződések kötését a dolgozó parasztokkal. A szövetkezet alkalmazottaiból népnevelő csoportok alakultak, akiit nap mint nap járták a határt, e felvilágosították a dolgozókat a szállítási szerződés előnyéről, fontosságáról. Munkájuk nem is maradt eredménytelén. A község dolgozó parasztságának mintegy 40 százaléka, 451 dolgozó paraszt kötött szállítási szerződést 2 ezer mázsa gabonára. A szövetkezet alkalmazottai Búzás István, Kardos Pál, Yáradi szerződést. Amikor ők a szállítási s:»rződó- seknél dolgoztak, a szövetkezet többi alkalmazottai a magtárakat hozták rendbe. Meszeltek, takarítottak, ragyogó lett ott minden: ide várják az új kenyeret. A szövetkezet vezetői tervet dolgoztak ki. Felosztották a határt a három magtár között, minden dolgozó odaviszi a gabonáját, amelyik a legközelebb esik hozzá. így azután elkerülik a torlódást. Mire a dolgozó parasztok befejezték az aratást, akkorra a zászló- díszbe öltözött magtárba megérkezett az első gabona, a Dózsa tszcs, első szállítmánya. A szövetkezet dolgozói a szállítási szerződések megkötése után nem látták befejezettnek a munkát. Továbbra is rendszeresen látogatták a dolgozókat, magyarázva nekik, miért fontos, hogy a gép farától szállítsák be a raktárba a ga- I bonát. Es nem sokkal azután, | ahogy kihúzták a határba a gépeket, bejöttek az első zsákokkal megrakott koosik Szabó Károly, Sós Bálint, Dins András és igy egymás után hozták be a gabonát. — «Jó helyre kerül itt, minek tartogatnánk a padláson* — mondogatják mindnyájan. Es valóban jó helyre került. A szövetkezet dolgozói őrséget alakítottak, akik éjjol-nappal őrzik a raktárt, hogy senki hozzá ne nyúlhasson a nép kenyeréhez. Arra meg, hogy a kitakarított, fertőtlenített raktárba dohos, penészes búza ne kerüljön, maguk a ezövetkezti tagok, 30 dolgozó parasztból álló ellenőrző brigád vigyáz éber szemmel. A körösladányi szövetkezet dolgozói eddig jól megálltak a helyüket. Most továbbra is folytatni, fokozni kell a felvilágosító munkát, hogy azoknak a dolgozóknak is, akik nem kötötték meg a szállítási széf. ződést, illőjében magtárba kerüljön a felesleges gabonája. Egyre dühödtebben támad a kulák a dolgosok kenyere ellen Amern» a szóin elíuii, a sarkad! határban minden talpalatnyi főidőn folyik a munka. Búza- keresztekkel rakott kocsik liosz- szú sora halad a őekkenő melegben. Igyekszenek a sarkadi parasztok eleget tenni "'a miniszter- tanács határozatának, eleget saját maguknak. A minden szem gabonáért folyó harcot már akkor megindították Stukádon is, amikor még tavaly ősszel a dolgozó parasztság zöme igénybe vette a gépállomás traktorait és elvégezte rögtön aratás után a tarlóhántást, majd hiánytalanul végezte el a mélyszántást. De igénybe vette az állam által adott nemesített kölcsön velőmagot, amelyet a jól előkészített talajba vetve, bizton nézhettek a bőséges termés elé. Hiába a bő tormás, ha nem vagyunk elég éberek A jó tulaj munka, a fáradozás meghozta gyümölcsét A tavalyi 6—7 mázsás termés helyett '8 — 10 mázsás termést várnak a sarkadi dolgozó parasztok. Hogy ez meg legyen idejében, ‘gondosan aratták le gabonájukat, miniden szemre vigyázva, mert tudják, nemcsak aiz ő boldogulásukat, de ezzel valamennyi dolgozó jobblétét segítik elő. De hiába végeznének1 a sarkadi dolgozó parasztok is olyan jó munkát, ha ugyanakkor meg «;s*uet hunynának az ellenség munkájának. AsarkadT dfelgozó parasztság megtanulta, hogy amit a kulák elszabotál, az is a apátjából, a dolgozók kenyeréből van Pedig a kulák mindent megpróbál ■ szabotál, látszatra elvégzi munlu ját, de valójában káli okoz. Jól ismerik a sarkadiak Kesztyűs Sándor 6ü holdas kulákot, aki bíz szemfényvesztésből idejében fogott h< ,zá, hogy learassa gabonáját, azonbin kieszelte. hogy ő ugyan learat, de nem lesz benne köszönet, fel nem gereblyéz, ügy aratót, hogy minél több szál gabona hulljon széjjel — «az úgyis csak kaparék, hát azért csak nem szólnak» — és mint aki jól végezte dolgát, ráengedte a disznókat: «egyetek, nektek való», mondta döjfösen a kulák és több zsákra való gabonát etetett meg a disznókkal. Do a dolgozók éberen vigyáznak minden szemre. lelepleztek a kulák mesterkedéseit, most pedig könyörtelen megbüntetését követelik. TlzenStszázalékos ozem- veszteség Nemcsak Sarkadon ilyen a kulák. Egyforma gazember az Gyulán is, ahol Varga Mátyás 70 holdas kulák vezet köztük is. 13 hold búzavetése volt, 2 aratóinnn- fcást fogadott és vágni is már csak akkor engedte őket, amikor az ő «szakértő* 6zemo megállapította, hogy lehet, — «Nekem hiába magyaráznak — mondotta —, ha zöld a búza, nem lehet vágni.» Es Varga Mátyás búzájának szemei csak úgy hullottak a földre, olyan érett volt már, mire kasza alá került. A dolgozók az utolsó pillanatban közbeléptek s másfél- nap alatt levágták a már pergő búzát. így is a szem veszteség 15 százalékos volt. A 13 hold földről a dolgozók számítása szerint 16 mázsa gabonát pörgetett ki a kulik, lopott el a dolgozók asztaláról. Kiderült miig az is, hogy a kulák 400 négyszögöl-árpát etetett meg még aratás előtt a jószággal. Nagyon «gondolt* a jószágra a kulák, de az ott dolgozó aratómunkásnak, sem az éves «cselédjének» a kosztját nem adta ki rendesen. Az éves munkavállalónak a bérét is ő ezabta meg, minden szerződés nélkül, OTT nélkül. A sarkadi és gyulai dolgozó parasztok számára tanulságosak ezek az esetek, amik történtek az aratásnál. Éppen ezért még fokozottabb éberséggel készülnek fel a cséplésre s mint mondották: «Nekünk valamennyiünk szeme azon lesz, hogy egyetlen szem gabonával se tudja az ellenség megkárosítani a dolgozók államát.» Rocskár. „A háborús usxítókra mértünk csapást“ ft Ragvliásiftegvesi „Zalka Máté“ tszcs levele Rákosi elviárshoz A nagybánhc gyesi «Zalka Máté» terme’öszövetkezetl csoport pénteken délelőtt vitte be feldíszített kocsikon gabonáját. A gabona beadási ünnepségről a következő táviratot küldték Rákosi elvtársnak: «Bölcs tanítását és vezetését követve, mi a nagybánhegyesi «21alka Máté» termelőcsoport tagjai 28 kát. holdon termett búzánkból 350 mázsát a mai napon beszállítottunk. Tudjuk, hogy ezzel is a háborús uszltökra mérünk egy-egy csapást. Zalka Máté tszcs, Nagybánhegyes.» Viharsarok Népe TAPASZTALATCSERE ROVATA Szaké Lajos isagyszé isési iraktorista újításával kiküszöbölte a csépléssiél a tűzveszélyt Szabó Lajos nagyezénási traktorista, aki a szénási Táncsics tszce-nél felelős cséplőgép veszető, t rz- ve-vé'hárítás érdekeljen nagyszerű újítóit veaetetf be a traktoron. A kiputíogó-cfő végére egy befelé hajló künvókcsövet szerelt fel. Miután az állítás megtörténik, a kipnffogoho- egy olyan méretű gödröt ás a fölbe, ahová egy rendes vizesveder elfér. Ezt a vedret vízzel tele a ki^uifogó-cső most már a lefelé hajló vége alá helyezi. így a traktorból kijövő szikrák a vízbe csapódnak, ami által elkerülhető az asztagok között a tűzveszély. Szabó Lajos újítását elfogadta! a gépállomás alközpontja, valamint a tűzoltóparancsnokság is és Szabd Lajossal egyetemben ajánljak, hogy ezt az újítást minél több traktorista vezesse be, hogy a szérűkön a traktoroktól származó tűzveszélyt kizárttá tegyék.
