Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-09 / 157. szám

II cséplőgépek egymásközti versenyének feltételei Békés megye Tanácsának Végre- hajtóbizettsága a minőségi és mennyiségi eséplés maradéktalan és időbeni elvégzését, «harc min­den szem gabonáért» jelszó va­lóra váltása s ezen keresztül a jövő évi kenyerünk betakarításá­nak biztoeitása érdekében a cséplő­gépek dolgozói között versenyt hi- Yotfc. életre. A cséplőgépek egymásközti versenyének id tété lei az alábbiak: 1. A cséplés megkezdése előtt a munkagép és meghajtóerő átvizs­gálásra kerül, hogy száz százalé­kosan üzemképes állapotban le­gyen* Minden szabadidőben a gép- ápolási munkát a felelős vezetők elvégzik és biztosítják a csépléshez szükséges összes kellékeket. 2. A szükséges üzemanyagot a csépiéi végéig biztosítják és a tá- Toló edényeket az Á FORT-telepek rendelkezésére bocsátják. 3. Az. üresjáratok kikiiszöbölé- pével és a gép beállítási brigádok megszervezésével az óránkénti át­lag teljesítményt legalább 20 szá­zalékkal növelik. á. Mimién szem galjona meg­mentése énlekében a cséplés során a szemveszleséget 0.5 o/a-ról minél kisebb százalékra leszorítják. >>• Biztosítják, hogy a szem- veszteség úgy az I., II. III. osztá­lyú gabonánál együttesen a törött Bzemil gabona súlya 2.5 százalék­nál több nem lesz. 6. A közigazgatási hatóságok munkájának elősegítése érdekében figyelmet fordítanak a cséplési nyomtatványok helyes, gondos és jó írással történő vezetésére. 7. A tűzrendészeii rendszabályo­kon kívül a meghajtócrőket biz­tosító szikrafagóval látják el, fi­gyelmet fordítanak a tűzveszély elkerülésére és a dohányzás helyét tábla feltüntetése mellett a csép­iestül 5o méterre kijelölik. 8. A géprészt a visszatartható mennyiségen felül azonnal a tér- meny-begyűjtőhöz beszállítják. 9. Főcél az elmúlt gazdasági évvel szemben most úgy mennyi­ségi,' mint minőségi eredményes cséplés végzése. A Megyei Tanács Végrehajtóbi- zot.tsága a cséplőgépek versenyében a három legjobb eredményt elérő cséplőgép dolgozóit oly formában kívánja jutalmazni, hogy az első gép munkásai részére fejenként 100—100, a második gép munkásai részére fejenként 80—80, a harma­dik gép munkásai részére fejen­ként 50—50 forint versenydijat tűz ki. A verseny kiértékelésének határ­ideje a község részéről -augusztus 20-a, a Végrehajtó Bizottság keres­kedelmi osztálya részéről szeptem­ber 1. Békéscsaba, 1950 július 8. Blahut János vb. elnök. <Ti ____M. ./. - f . f. # - • m esterségesen igyekezzek elterelni jigyeimuaet népi demokráciánk fontos kérdéseiről, megfertőzze őket. De az ellen is tiltakozunk, hogy felborítsa a családok boldogságát, békességet. Tiltakozunk as fly an esetek ellen, mint ami Németh Imre csoporttagunkktal it történt. Németh Imre menyasszonya kérésére belement abba, hogy •» templomba is megesküd jenek. A pap, még az oltár előtt is, mi­liőn az avatási szertartáson kettesben maradt a menyasszonnyal> arra biztatta a lányt, hogy hegy ja ott Németh Imrét, még most nem késő, mert ez az ember gqnosz s mindenféle hazugságot 9>omlott Némethre. A gyűlölködés igazi oka az volt, hogy Németh Imre csoportunk tagja s a pap gyűlöli mindazokat, akik az uj vie lúgot építik. A pap sok aljas viselt dolga felnyitja dolgozó parasztságunk ízemét s mind kevesebben vannak olyanok, alcik még hisznek en­nek a méregkeverő népellenségnek. FURÁK ERNŐ , kaszaperi »Lenin« termelőszövetkezet. Az MDP békéscsabai városi párt- aa__lTA A-J s zervezetének telefonszántai s XU # V/| í I * A GABONAFRONT A körösladányi földművessxövetkexet a betakarítás győzelméért László, többszáz mázsára kötöttek Szerte a határban cséplőgépek búgnak. Dobjaik éhesen nyelik a kévéket s a zsákokba csurog bb aranyló búzaszem: mindennapi ke­nyerünk. Ezért vivnak már hetek óta kemény csatát a megye dolgozó parasztjai. Learattak. Asztogba rakták a gabonát s ma már azért folyik a harc, bogy a magtárba kerüljön. Körülbelül két hét telt el, mint minden szövetkezet, a körösladányi is megkezdte a szállítási szerződé­sek kötését a dolgozó parasztokkal. A szövetkezet alkalmazottaiból népnevelő csoportok alakultak, akiit nap mint nap járták a határt, e felvilágosították a dolgozókat a szál­lítási szerződés előnyéről, fontossá­gáról. Munkájuk nem is maradt eredménytelén. A község dolgozó parasztságának mintegy 40 száza­léka, 451 dolgozó paraszt kötött szállítási szerződést 2 ezer mázsa gabonára. A szövetkezet alkalmazottai Bú­zás István, Kardos Pál, Yáradi szerződést. Amikor ők a szállítási s:»rződó- seknél dolgoztak, a szövetkezet többi alkalmazottai a magtárakat hozták rendbe. Meszeltek, takarí­tottak, ragyogó lett ott minden: ide várják az új kenyeret. A szövetkezet vezetői tervet dolgoztak ki. Felosztották a határt a három magtár között, minden dolgozó oda­viszi a gabonáját, amelyik a leg­közelebb esik hozzá. így azután elkerülik a torlódást. Mire a dolgozó parasztok befe­jezték az aratást, akkorra a zászló- díszbe öltözött magtárba meg­érkezett az első gabona, a Dózsa tszcs, első szállítmánya. A szövetkezet dolgozói a szállí­tási szerződések megkötése után nem látták befejezettnek a munkát. Továbbra is rendszeresen látogat­ták a dolgozókat, magyarázva ne­kik, miért fontos, hogy a gép fa­rától szállítsák be a raktárba a ga- I bonát. Es nem sokkal azután, | ahogy kihúzták a határba a gé­peket, bejöttek az első zsákokkal megrakott koosik Szabó Károly, Sós Bálint, Dins András és igy egymás után hoz­ták be a gabonát. — «Jó helyre kerül itt, minek tartogatnánk a padláson* — mon­dogatják mindnyájan. Es valóban jó helyre került. A szövetkezet dolgozói őrséget alakítottak, akik éjjol-nappal őrzik a raktárt, hogy senki hozzá ne nyúlhasson a nép kenyeréhez. Arra meg, hogy a ki­takarított, fertőtlenített raktárba dohos, penészes búza ne kerüljön, maguk a ezövetkezti tagok, 30 dol­gozó parasztból álló ellenőrző bri­gád vigyáz éber szemmel. A körösladányi szövetkezet dolgo­zói eddig jól megálltak a helyüket. Most továbbra is folytatni, fokozni kell a felvilágosító munkát, hogy azoknak a dolgozóknak is, akik nem kötötték meg a szállítási széf. ződést, illőjében magtárba kerül­jön a felesleges gabonája. Egyre dühödtebben támad a kulák a dolgosok kenyere ellen Amern» a szóin elíuii, a sar­kad! határban minden talpalat­nyi főidőn folyik a munka. Búza- keresztekkel rakott kocsik liosz- szú sora halad a őekkenő meleg­ben. Igyekszenek a sarkadi pa­rasztok eleget tenni "'a miniszter- tanács határozatának, eleget sa­ját maguknak. A minden szem gabonáért folyó harcot már ak­kor megindították Stukádon is, amikor még tavaly ősszel a dolgozó parasztság zöme igény­be vette a gépállomás traktorait és elvégezte rögtön aratás után a tarlóhántást, majd hiánytalanul végezte el a mélyszántást. De igénybe vette az állam által adott nemesített kölcsön velőma­got, amelyet a jól előkészített talajba vetve, bizton nézhettek a bőséges termés elé. Hiába a bő tormás, ha nem vagyunk elég éberek A jó tulaj munka, a fáradozás meghozta gyümölcsét A tavalyi 6—7 mázsás termés helyett '8 — 10 mázsás termést várnak a sarkadi dolgozó parasztok. Hogy ez meg legyen idejében, ‘gon­dosan aratták le gabonájukat, miniden szemre vigyázva, mert tudják, nemcsak aiz ő boldogu­lásukat, de ezzel valamennyi dolgozó jobblétét segítik elő. De hiába végeznének1 a sar­kadi dolgozó parasztok is olyan jó munkát, ha ugyanakkor meg «;s*uet hunynának az ellenség mun­kájának. AsarkadT dfelgozó paraszt­ság megtanulta, hogy amit a kulák elszabotál, az is a apátjából, a dolgozók kenyeréből van Pedig a kulák mindent megpróbál ■ szabo­tál, látszatra elvégzi munlu ját, de valójában káli okoz. Jól ismerik a sarkadiak Kesztyűs Sándor 6ü hol­das kulákot, aki bíz szemfényvesz­tésből idejében fogott h< ,zá, hogy learassa gabonáját, azonbin ki­eszelte. hogy ő ugyan learat, de nem lesz benne köszönet, fel nem gereblyéz, ügy aratót, hogy minél több szál gabona hulljon széjjel — «az úgyis csak kaparék, hát azért csak nem szólnak» — és mint aki jól végezte dolgát, ráengedte a disznókat: «egyetek, nektek való», mondta döjfösen a kulák és több zsákra való gabonát etetett meg a disznókkal. Do a dolgozók éberen vigyáznak minden szemre. lelep­leztek a kulák mesterkedéseit, most pedig könyörtelen megbüntetését követelik. TlzenStszázalékos ozem- veszteség Nemcsak Sarkadon ilyen a ku­lák. Egyforma gazember az Gyu­lán is, ahol Varga Mátyás 70 hol­das kulák vezet köztük is. 13 hold búzavetése volt, 2 aratóinnn- fcást fogadott és vágni is már csak akkor engedte őket, amikor az ő «szakértő* 6zemo megállapította, hogy lehet, — «Nekem hiába magyaráznak — mondotta —, ha zöld a búza, nem lehet vágni.» Es Varga Mátyás búzájának szemei csak úgy hullottak a földre, olyan érett volt már, mire kasza alá került. A dolgozók az utolsó pillanatban közbeléptek s másfél- nap alatt levágták a már pergő bú­zát. így is a szem veszteség 15 szá­zalékos volt. A 13 hold földről a dolgozók számítása szerint 16 mázsa gabonát pörgetett ki a kulik, lo­pott el a dolgozók asztaláról. Kiderült miig az is, hogy a ku­lák 400 négyszögöl-árpát etetett meg még aratás előtt a jószággal. Nagyon «gondolt* a jószágra a ku­lák, de az ott dolgozó aratómunkás­nak, sem az éves «cselédjének» a kosztját nem adta ki rendesen. Az éves munkavállalónak a bérét is ő ezabta meg, minden szerző­dés nélkül, OTT nélkül. A sarkadi és gyulai dolgozó pa­rasztok számára tanulságosak ezek az esetek, amik történtek az ara­tásnál. Éppen ezért még fokozot­tabb éberséggel készülnek fel a cséplésre s mint mondották: «Ne­künk valamennyiünk szeme azon lesz, hogy egyetlen szem gabonával se tudja az ellenség megkárosítani a dolgozók államát.» Rocskár. „A háborús usxítókra mértünk csapást“ ft Ragvliásiftegvesi „Zalka Máté“ tszcs levele Rákosi elviárshoz A nagybánhc gyesi «Zalka Máté» terme’öszövetkezetl csoport pénte­ken délelőtt vitte be feldíszített kocsikon gabonáját. A gabona be­adási ünnepségről a következő táv­iratot küldték Rákosi elvtársnak: «Bölcs tanítását és vezetését kö­vetve, mi a nagybánhegyesi «21al­ka Máté» termelőcsoport tagjai 28 kát. holdon termett búzánkból 350 mázsát a mai napon beszállítot­tunk. Tudjuk, hogy ezzel is a háborús uszltökra mérünk egy-egy csapást. Zalka Máté tszcs, Nagybánhegyes.» Viharsarok Népe TAPASZTALATCSERE ROVATA Szaké Lajos isagyszé isési iraktorista újításával kiküszöbölte a csépléssiél a tűzveszélyt Szabó Lajos nagyezénási trak­torista, aki a szénási Táncsics tszce-nél felelős cséplőgép veszető, t rz- ve-vé'hárítás érdekeljen nagy­szerű újítóit veaetetf be a trak­toron. A kiputíogó-cfő végére egy be­felé hajló künvókcsövet szerelt fel. Miután az állítás megtörténik, a kipnffogoho- egy olyan méretű göd­röt ás a fölbe, ahová egy rendes vizesveder elfér. Ezt a vedret víz­zel tele a ki^uifogó-cső most már a lefelé hajló vége alá he­lyezi. így a traktorból kijövő szikrák a vízbe csapódnak, ami által elkerülhető az asztagok között a tűzveszély. Szabó Lajos újítását elfogadta! a gépállomás alközpontja, valamint a tűzoltóparancsnokság is és Szabd Lajossal egyetemben ajánljak, hogy ezt az újítást minél több trak­torista vezesse be, hogy a szérű­kön a traktoroktól származó tűz­veszélyt kizárttá tegyék.

Next

/
Thumbnails
Contents