Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-05 / 153. szám

2 VIHARSAROK NÉPE Két levél Tito börtöneiről, a belgrádi éhségről és a jugoszláv nép véleményéről Tito «birodalmából», az USA- imperialisták által a gyarmati sor­ba taszított Jugoszláviából kicsem­pészett levelek a maguk rideg való­ságában mutatják be azokat a bűntetteket, amelyeket Tito «a szo­cializmus építése» cimén nap mint nap elkövet. «A szocialista Jugoszláviáért», a jugoszláv politikai emigránsok Moszkvában megjelenő lapja, a na- pokban levelet közölt a goli-otoki hal ál táborról. Goli Ótok, a borzalmak szigete Rankovics pribékjei — hangzik a levél — mindent elkövetnek, hogy kiöljék a jugoszláv népből a szabadságvágyat - és megakadályoz­zák, bogy az emberek gondolkoz­zanak. Az uj terrorhullára Jugo­szláviában nemcsak a kommunist M rendszeres üldözésében nyilvánul meg- Kimé'eJen hajszát folytatnak az összes demokraták, a jó haza­fiak és a békeszerető emberek el­len is. A gyiijtőtáborokban’ és bör­tönökben, rne’yek gombamód ra szaporodnak Jugoszláviában, tiz- eze »számra senyvednek a jugoszláv nép legjobbjai. Titoék mindent elkövetnek, hogy takargassák azo­kat a borzalmakat, amelyek Ran­kovics börtöneiben, de különösen a Goli Olok-szigeten lévő koncentrá­ciós táborban történnek. Goli Oto- kot a jugoszláv nép a borzalmak szigetének nevezi. A rendszeres ki­éheztess, az észnéiküli dolgoztatás, az imperialista zsoldban álló Ran­kovics börtöneiben a kínzások »enyhébb« eszközeihez tartozik. Az UBB vérszomjas legényei azonban' nem állnak meg ennél a fokozat­nál, hanem a legaíjasabb Gestapo- móJszeroket alkalmazzák az ártat­lanul bebörtönzötlekkel szemben. Ópiumot fecskendeznek vasravert áldozataikba, hidegvízzel lett cel­lákban tartják az éhségtől elgyen­gült meztelen embereket, amig el nem ájulnak. Minden börtönoellá- bun és a gyüjtőtábor minden ba­rátjában külön kiképzett provoká­torok »működnek«, hogy aztán Rankovics gyilkosainak kezére ad­ják szerencsétlen áldozataikat. A terror estik fokossá as ellenállást Mindezek a kínzások azonban nem tudják megtörni a bátor jugoszláv kommunistákat, a ha­zájukhoz és néphez hű embe­reket, akik bíznak a nagy Szov­jetunióban és a szomszéd baráti államok dolgozóinak együttérzé­sében. A kétségbeesett terror még csak jobban megszilárdítja a jugoszláv nép szilárd akaratát, hogy egyszer és mindenkorra vé­get vessen az imperialistic lán­cos kutyája, Tito uralmának. Éhség Belgrádban Egy belgrádi levélíró a jugo­szláv főváros szánalmas helyze­tét írja le. Amíg a lakosság a legnagyobb erőfeszítéseket teszi hogy mindennapi kenyerét meg­szerezze, addig Tito testőreivel, az UDB-ügynökökkel együtt dor- bézol. Az UDB-hóhérok fehérke­nyeret, csokoládét, vajat és húst esznek, amíg a belgrádkörnyéki parasztok százhúsz dinárért vá­sárolják meg az ehetetlen fekete lisztet. Míg jugoszláv dolgozók már hajnalban elindulnak ott­honról, hogy néhány deka lóhúsl kapjanak, ugyanakkor egymás­lyaudvarokról az élelmiszerrel megrakott tehervonatok Nyugat felé. A házakat Jugoszláviában úgynevezett »önkéntes« munká­val építik újjá. A házak termé­szetesen nem a dolgozók számára készülnek, hanem a Tilo-klikk válogatott banditáinak a kényel­mét szolgálják. Börtönök amerikai mintára A partizánharcosok, akik a Szov­jetunió oldalán küzdöttek hazájuk felszabadításáéi t, most családostól az erdőkben összetákolt kunyhók­ban laknak. De nemcsak lakóháza­kat építettnek fel az erőszakkal összefogdosott emberekkel, hanem börtönöket is. Belgrádban az embe­rek félélemtől megrémülve mennek el Tito «ötéves tervének» egyik gi­gászi alkotása mellett. Ez nem más, mint egy amerikai mintára készült börtön, amelynek megfi­gyelő-tornyaiból gépíegyvercsövek meredeznek a járókelőkre. Titóék azonban nem győzik olyan ütemben építtetni a börtönöket, mint ahogy az ártatlan emberek ezreit tartóz- tatják le és igy kénytelenek köz­épületeket is börtönné átalakítani. után gördülnek ki a jugoszláv pá­A pökhendi diktátor hamarosan gyássos véget ér így fest a valóságban Tito bi-1 nép a maga módján harcol és rodalma, amelyről a Borba dics- bízik abban, hogy a pökhendi dik- himnuszokat zeng és újabb «mun- kagyőzvlniekiő!» s á nol be napont". «Ila tudni akarjátok — fejeződik be a levél —, mi a nép véleménye, álljatok be azokba a hosszú so­rokba, amelyek éjszakánként gyü­lekeznek- egy-egy üzlet előtt. A tát-ör uralma hamarosan gyászos véget ér és a jugoszláv dolgozók újból visszatérhetnek a szabad­ságszerető népek nagy családjába, ahonnan akaratuk ellenére szakí­tották ki őket. Katonákkal akarja letörni a ,,munkáspárti“ kormány a londoni húsipari sztrájkot A «munkáspárti» angol kormány- hétfőn csapatokat rendelt ki, hogy azok «átvegyék» a hússzállítási te­hergépkocsi vezetők munkáját. Az 1400 gépkocsivezető másfél hete sztrájkban áll bérkövetelésének ki­harcolására. Amikor a katonák által hajtott tehergépkocsik megjelentek a húsraktáraknál, a hűtőházak és a húscsarnokok alkalmazottai, vala­mint a vágóhídi munkátok azonnal sztrájkba kezdtek. Mint a londoni rádió jelenti, az 1400 tehergépkocsi­vezető sztrájkjához további 3500 munkás csatlakozott. Az angol hadügyminisztérium közlése szerint jelenleg több mint 2 ezer katona foglalkozik liússzállí­tással és 400 katonai gépkocsit használnak a sztrájk letörésére. A londoni jelentések szerint ugyan­ekkor bockburyi nagy- fűtőház több­száz mozdonyvezetője és fűtője to­vább folytatja szombat reggel meg­kezdett sztrájkját. Deficittel zárult az OSS 1350-es pénzügyi éve Az amerikai kincstár hétfőn kö­zölte, hogy a június 30-ával befeje­ződött pénzügyi évben az Egyesült Államok kormányának 3 milliárd 122 millió 102 ezer 357 dollár de­ficitje volt. Amerikai ,,tanácsadók66 készítették elő Esxak-Korea megtámadását — vallják a foglyul ejtett délkoreai tisztek Két délkoreai tiszt, akiket a néphadsereg katonái foglyul ej­tettek, beszámoltak azokról a hosz- szú előkészületekről, amelyekkel Li-Szin-Man bábkormánya a kö­reid polgárháborút előkészítette, li tn-Su-Hvan, a 17-ik délkoroai ezred hadnagya kijelentette, hogy májusban a délkoreai hadsereg va- lnniettnyi hadosztályparancsnoka az idősei,b ezredtisztokkel együtt kon­ferencián vettek részt. Ezen a kon­ferencián Eszak-Korea megtáma­dásáról tanácskoztak. Btrachey amerikai őrnagy és hat amerikai «tanácsadó» látogatta meg a 17-ik gyalogezredet, hogy azt hadiálla- potba helyezze és a főparancsnok­ságról közölték a csapatokkal, hogy «vissza kell foglalni a 38-ik szé­lességi foktól északra fekvő el­veszített területet». Mandzsúriát is megemlítették, mint célpontot. Közvetlenül, mielőtt a támadásra sor került volna, az ezred ameri­kai katonáit «tanácsadók» látogat­ták meg és június 25-én parancs érkezett «az ügyes támadásra». Hvan-Taj őrmester, aki szintén a 17-ik ezredben szolgál, megerősí­tette a hadnagy vallomásait. Rá­mutatott, hogy az amerikai ka­tonai «tanácsadók» több Ízben ki­jelentették a délkoreai csapatok előtt, hogy könnyen elfoglalhatják Eszak-Koreát. A Koreai Néphadsereg főparancsnokságának jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Néphadserege főpa­rancsnoksága jelenti: A néphadse­reg egységei folytatják támadásai­kat, csapásokat mérve la visszavo­nuló ellenségre. Július 1-én a nép­hadsereg csapatai 60 kilométerre a 38-ik szélességi körtől délre, át­keltek a Han folyón. Július 2-án a néphadsereg egységei több mint 20 járási székhelyet és több mint 400 községet szabadítottak fel. Kanvon tartományban a néphad­sereg az ellenség menekülő csa­patait üldözve, július 2-án, 13 óra­kor teljesen felszabadította Vondju megyeszékhelyet és környékét éé tovább nyomul előre. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lé­gierői folytatják az ellenséges csa­patok és gépesített hadoszlopok bombázását Szöul és Szuvon között és támadásokat intéznek Szuvon repülőtere, az ellenség katonai sze­relvényei és hadianyag raktárai el­len. Légi csatában egy ellenséges gépet lelőttek. Üzemgazdasági nuinkakozisségeiitk a termelékenység fékezéséért (H. S ) Ma, amikor a Központi Vezetőség határozata súlyponti fel­adatként állítja megyénk üzemei elé a termelékenység fokozását, — amikor a béke ellenségei falun és városon egyaránt mind elkesere- deteblien próbálják aláásni eddigi eredményeinket, akkor különösen nagy jelentősége van annak a kez­deményezésnek, amely megyénkben született. Mint már beszámoltunk róla, a Viharsarok Népe szerkesz­tőségében június első napjaiban megtartott tapasztalatcsere-értekez- leten megyénk műszaki értelmiségi és adminisztratív dolgozói megala­kították az u. n. üzemgazdasági munkaközösségeket. Az üzemgazda­sági munkaközösségek célul tűzték ki az értelmiségi dolgozók szakis­mereteinek szocialista szellemben való fejlesztését, továbbá az üze­mekben az egyes munkafolyamatok tudományos kiértékelését, az élen­járó dolgozók munkamozdulataiból összeállított legelőnyösebb munka- folyamatok megállapítását, széles­körű ismertetését. Mindez nagy lé­pést jclontett előre a tapasztalat- ereiének a Szovjetunióban már megvalósult magasabb formái felé. A munkaközösségek megalakulá­sát követő nyéhány hét eredményei a békéscsabai Kötöttárú NV-ből, a Magasépítő NV-ből és a Mezőhe­gyes! Cukorgyárból beérkezett mun­kaelemzések s azoknak több tíz­ezer forint megtakarítást kitevő gazdasági haszna, továbbá a bé­késcsabai Kötöttáru NV-ben és a Ruhagyárban megtaitott üzemgaz­dasági tárgyú szakmai előadások, végül a Viharsarok Népe szerkesz­tőségében tartott újabb összevont tapasztalatcsere-értekezlet azt bizo­nyítják, hogy megyénk műszaki értelmiségi dolgozói Pártunk irány- mutatása alapján felismerték a mű­szaki vezetés részletkérdései kö­zötti összefüggések alapos ismere­tének szükségét a termelékenység foko á a szempontjáüof! Felismerték azokat a konkrét feladatokat, ame­lyeket a Központi Vezetőség hatá-1 rozata értelmében a terv sikeréért meg kell oldaniok. A napokban meg tarolt össze­vont tapasztalatcsere-értekezlet — amelyen Mitykó János elvlúrs, a Pamulszövő NV vezelőteclmi- kusának előadása alapján me­gyénk üzemeinek műszaki értel­miségi és adminisztratív dolgo­zói a műszaki fejlesztés problé­máit vitatták meg — kétségte­lenül nagy lépést jelent a tervév második félévének sikere felé. De ezen túl a szocializmust építő műszaki értelmiségi — és a fi­zikai dolgozók széles tömegei kö­zötti kapcsolatok további elmé­lyülését is jelenti az értekezlet. Végül a második tapasztalatcse­rén elhangzott közel 30 hozzá­szólás, amely az egyes megyei üzemek legfontosabb üzemgaz­dasági problémáit veíelte fel és viialia meg, elősegítette azt is, hogy műszaki értelmiségi dolgo­zóink még fokozottabban kap­csolódjanak be a széles néptő- megek hősies, következetes har­cába a munka frontján. Ez a tcrvfcladalok teljesítéséért s ezen keresztül a szocializmus foko­zott építéséért vívott harc össze­függ azzal a harccal, amelyet szer­te a világon a még kapilalista já­romban sínylődő dolgozók vív­nak az elnyomók, a kizsákmá­nyolok, a háborús uszítok ellen s e harc hatékonyan erősíti a béke táborát. Ez a kezdeménye­zés, amely nagy lendülettel in­dult meg a fejlődés útján, ebből a felismerésből merítette — és kell, hogy továbbra is merítse alapjait. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy felmerültek az értekezle­ten olyan hozzászólások is, ame­lyek magukban hordták a s:.ra­dikalizmus, az önelégültség és a szolimái szűklátókörűség csí­ráit. A Békéscsabai Ruhagyár üzemgazdasági munkaközösségé­nek titkára például hozzászólásá­ban nem egyszer hangsúlyozta, hogy az üzemben tartott érte­kezletek első felében »kizárólag szakmai«, — a második leiében pedig »kizárólag politikai szem­pontból« vitatták meg az üzem- gazdasági problémákat. A felszó­laló elfelejtette, hogy a polit ical es gazdasági kérdések elválaszt­hatatlanok, hogy politikai per­spektíva nélkül az esetleges gaz­dasági eredmények is elvesztik érléküket, hogy a szocializmus felé haladó dolgozó társadalom kezébe fegyvert ad a gazdasági si­kerek elérése. Sztálin elvtárs hangsúlyozta, hogy a munkaver- seny a szocializmus építésének döntő módszere! Nyilvánvaló, hogy ez nem csupán a verseny­szellemre, hanem a versenyben elért gazdasági eredményekre is vonatkozik. Ebből is levonhat­juk a tanulságot, hogy a megyo szerte megalakult munkaközös­ségek tagjainak döntő feladata szaktudásuk, szocialista szellem­ben való állandó fejlesztése. Egyedül ez teszi lehetővé a szűk szakmai szempontok fölé való emelkedést, a kapilalista üzem­gazdálkodás itt-ott fellelhető ma­radványainak kiküszöbölését és a fizikai dolgozók szocialista munkaversenyének alá Iá messiá­sát az üzemgazdaság vonalán. És még egyet állandóan szem előtt kell tartani a jövőben a már megalakult munkaközössé­geknek! Pártunk állandó irány­mutatása és hatékony támogatá­sa, a Szovjetunió tapasztalatai­nak állandó felhasználása elen­gedhetetlen feltétele a további jó munkának. A Szovjetunióban tu­dományos intézetek foglalkoznak az egyes munkafolyamatok kiér­tékelésével, s erről készült lces- kenyfilmfelvételeli segítik elő a tudományosan kiértékelt munka­folyamatok széleskörű ismerteté­sét. Ez a szovjet példa az alap­ja az üzemgazdasági munkakö­zösségek megalakulásának, s a tapasztalatcsere kiterjesztésének az üzemgazdasági munkakörre is. S Pártunk Megyei Bizottsá­gának támogatása segítette kez­dettől fogva a munkaközössége­ket. Ez a támogatás a jövőben sem marad el. Ez leéli, hogy ki­indulópontja legyen a továbbfej­lődésnek. A nyugatnémet bábkormány a „munkaszolgálat“ bevezetésével akarja enyhíteni a nyugatnémet ifjúság nyomorát Schaefer, a bonni kormány sza­kad ár kormány alelnöke vasárnap sajtóértekezleten Hamburgban ki­jelentette, hogy az Adenauer kor­mány a munkaszolgálat hivatalos I bevezetésével akarja megoldani aa ifjúsági problémát Nyugat-Német- országban. Hangsúlyozta, hogy csak igy «enyhíthetik» a nyugat­német ifjúság szociális nyomorát. V ..'s

Next

/
Thumbnails
Contents