Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-04 / 152. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Ez történt Battonyán, ahol a pártszervezet lebecsülte a tömegek felvilágosításának jelentőségét Szervezési munkálatoka cséplésnél Battonyán, a falu alatti közös szérűn folyik már a cséplés. Ar watás is a befejezéshez közeledik. Úgy mondják az itteniek, hogy errefelé is nagyon jól fizet a föld, holdanként átlagosan 10 ntázy's termést várnalc. A földrniivesszöoetkazet irodájában Mgjszity Veronika írja a dolgozó parasztoknak a szállítási szerződést- Most éppen Hokszo Máksza (IV. bér. 128.) középparaszt kot I szerződést- »Húsz mázsát írjon, a géptől viszem be a gabonát. Szívesen adom be, mert magomért is teszem.« Aztán kézbe veszi a tintaceruzát és odaírja a szerződés aláz Rökszo Mák-sza. Ilyenek a kulákok A kulákok és a klerikális reakció gyűlölettől eltorzult arccal szemléli a dolgozó parasztok Őrölnél, a zsákokba bőven ömlő acélo3 buzaszemeket. Az ellenség terveket sző és támad — minden eszközzel. Ternován Jefta kulák hatalmas tüzet rakott búzatáblájának közelében, azután indult kevély tanyájába. Hazaérve kijelentette: »Ég a tűz, a széli elviszi a lángot, elhamvad egy csomó búza a kódisoknak is. De csak hagy pusztuljon, gven- gébbek lesznek.« Szerencsére a dolgozó parasztok észrevették a magasra csapó lángnyelveket és elfojtották a tüzet, éppen az utolsó pillanatban, mert már pörkölődötl a búzamező széle. Yidiczki Csedomir kulák nemrégen a tizennégyéves Bongva nevű fiút fogta a tolókapa -elé, akár az állatot. Amikor a fiú húzódozott, a kulák ráförmedt: »Befogd a szád, itt én parancsolok... Egyszer elég, ha kapálunk, csilláid!« Nedves volt a fiú szeme, reszkető lábakkal vonszolta a kapát. De nem sokáig, mert a kegyetlen és aljas kulák megkapta méltó büntetését. És ax apácák Sokszor nyílik mostanában az egyszerű, elámitott, »vakon« vallásos emberek házainak ajtaja, Ivönt a faluban, vagy kint a tanyákon. Rendjük ruháját levetett, utcai ruhába öltözött apácák — a volt battonvai zárda egykori kényurai — járnak egy-egy vallásos emberhez s ujjaik között valamiféle rózsaf üzért morzsolgatva, alattomos módon izgatnak a nép állama, a nyári munkált jó elvégzése ellen, hazug híreket röppentenek el. »Csodákról« mesélnek, melyek nem mások, mint szerre fényvesztő trükkök, semmiesetre sem égi, hanem földi dolgok. Mit csinálnak még a rémhirter- j«eztéren, demokrácia gyalázáson kívül a »civil« apácák? Üzletelnek tarhonyával és más egyebekkel. Az egyszerű vallásos emberektől nagy áhitatosan élelmet és pénzt zsarolnak, a vallás adja ehhez a pajzsot. Mondjuk ki nyíltan: ingyenélők, meglopják a vallásos emberéltet. Gondoljuk, az ilyesmi nem »lélekápolás«? Aurélia nővér, a volt zárda fő- nökasszonya, a kuláklány, akinek fairek szerint egyidőbem nemcsak »beszélgetési és lelki viszonya« volt egy pappal, Gyubákéknál lakik. Az öreg Gyubák önfeledt perceiben kibeszéli: »A főnök nővér szokta mondani híveinek, hogy a legfontosabb az ima, ha kérik az Istent, minden lesz bőven, ne hajszolják magukat a nyári munkával. Meg úgy is minden megváltozik, jön a nagy ítélkezés... Nálam ingyen lakik Aurélia nővér, kosztja is kikerül szegénynek. Tegyék jobbá a népnevelőmunkát Sok szó esik ezekről Battonyán. TöbLen az egyszerű dolgozók közül nem látják az igazságot. Éppen ezért és az ellenség mesterkedésére kicsit nyugtalanok egyes dolgozók, eleihiszik a rémhíreket, nem végzik kellő odaadással a nyári munkát. Hogy ez igy van, ezért felelős a battonyai párti- szervezet is. A népnevelők, — akik kétségtelenül sok értékes eredményt tudnak felmutatni —• nem zúzták szét eléggé a rémhíreket, nem magyarázták meg a dolgozóknak a valóságot, az ellenség mesterkedésének célját, nem leplezték le Ternován és Yidiczki jó kulákokat«- Nem törték le a kulákok, a klerikális reakciósok aljas hazugságát, mely a dolgozó parasztok és kulákok közötti osztálykülönbség elkenésére elhíresztelte: »Ternovánt, Yidiczkit azért büntették meg, mert nem maVasárnap délután. Sok kiscsákó- újpusztai dolgozó paraszt gyűlt össze a DÉEOSz nagytermében. Kisgyűlés lesz. De már beszél is Tamasovszki Pál elvtárs, a nagy- szénási pártszervezet népnevelője. Ilyen formán sorolja: — Az aratást igencsak bevégezzük a mi határunkban. Továbbra is fontos, hogy a lehető legkevesebb búza- szem menjen veszendőbe. Ezért haladéktalanul kezdjünk a hordáshoz. Akiknek még van aratnivaló, az peroet se késlekedjen, hanem végezze el eejt a munkát. Az aratási késlekedés súlyos károkat okoz a dolgozó parasztoknak, az egész országnak, bűn a béke ellen.. Ha késve aratunk, hordunk, akkor bizony minden hold terméséből veszendőbe megy legalább 15 kiló mag. Gondolják meg, ez már öt hold föl lön is 75 kiló mag elpusztulását jelenti. Persze tudni kell, hogy a nyári munkákban minden késedelem örömet okoz a kulák- nak. Az ellenség megpróbálja akadályozni mindenféleképpen a nyári munkákat. Célja az, hogy kárt okozzon a dolgozó parasztságnak, az országnak. Aztán itt a szállítási szerződés, a kulák ez ellen is ágál, mert ő nem köthet szállítási szerződést. Előny, a szállítási szerződés minden dolgozó parasztnak, de igyekezni kell a megkötésével, mert néhány nap múlva már lejár a határidő. _1 A jelenlévő dolgozó parasztok nagyon figyelték Tamasovszki elvtára szavait. Beszéde után megkezdődtek a hozzászólások. Német Sándor tizholdas dolgozó paraszt is kimondta azt, ami a szivét nyomta. — Szállítási szerződés? Azt beszélik errefelé, azért van, hogy elvigyék minden búzánkat. Hegedűs Béla középparaszt is hozzászólt: — Minek kössünk szálgyarok, így jönnek majd sorra a többi szerbek, románok is... Jön az ítélkezés, az apácák mondták a látomás alapján.« Még ráüld: Bat- tanyára — igaz kisebb mértékben — az, amit Rákosi elvlárs február 10-én mondott: »Nem csoda, hogy olyan helyeken, ahol a kulúkokkal szemben a népi demokrácia jogos megtorlást alkalmaz —, de Pártunk nem törődik azzal, hogy ű dolgozó parasztságot meggyőzze — helyenként a megrendszabályozott kulák felé fordul a parasztság egy részének szimpátiája.« A nyári munkákkal kapcsolatba! — az osztályellenség fokozódó támadásai közben — hatalmas feladatok várnak a battonyai pártszervezetre, népnevelőkre. Éppen ezért sürgősen jobbá kell tenni munkájukat. Ezt segíti elő, ha a népnevelőértekezleten maradéktalanul érvényesül a bírálat, önbirálat, kicserélik egymás tapasztalatait, figyelembe veszik a dolgozók hangját, nem ■ »futóvendégek« lesznek az egyszerű emberek házainál. Végezetül: egy percre se becsüljék le a tömegek meggyőzésének, felviiá- j gositásának jelentőségét, az ellen-1 ség erejét. (m. s.) I litási szerződést? .Hátha nem terem annyi búzánk, mint ameny- nyire szállítási szerződést kötünk. Meg különben is hogyan tudjuk kiszámítani addig a termést, amíg ne-m kerül a mag a zsákba. Meg aztán nekem azt is mondták, ha lekötjük a búzánkat, de nem terem meg a lekötött mennyiség, akkor a hiányzó részt a fejadagból, vagy a vetőmagból viszik el. A népnevelő nyomban válaszolt a felvetett kérdésekre: Hát munkástársak, a kulákok, meg a klerikális reakciósok beszélik a szállítási szerződésekkel kapcsolatban az olyan hazug híreket: «Minden búzát elvisznek, még a fejadagból, vetőmagból is pótolni kell.» Az igazság az, hogy a vetőmagon éa a háztartási szükségleten felüli gabonára kell szállítási szerződést kötni, a fejadag, vetőmag természetesen mindenkinél megmarad. Ha el is számítják magukat a dolgozó parasztok a szerződésre lekötött gabonánál, akkor természetesen csak annyit kell beadniok. amennyi a felesleg, vagy esetleg a hiányzó mennyiséget árpából, zabból, kukoricából pótolhatják. Az sem áll, hogy csak akkor lehet megmondani, mennyi termésre számíthatunk, amikor zsákba kerül a gabona. A dolgozó parasztok a kévék súlyából, keresztek számából kis eltéréssel meg tudják a várható termést állapítani. Aki szállítási szerződést köt, az egy mázsa búzáért nem 80, hanem 80 forintot kap. így az, aki öt mázsa búzát köt le, az 30 forinttal kap többet. Ezen a pénzen például vászonruha anyagot lehet vásárolni a gyerekeknek. 2 Hegedűs Béla kö2épparaszt mosolygott Ó3 vidáman mondta: «Tehát nem igaz az, amit a kulákok mondanak. fin ugyan már kötöttem szállítási szierződóst, de igaz, a kisHalalmas rozstáblák zöldéinek a »Zaklinyevszkij -kolhoz földjein. Dúsak a burgonyabokrok, kalászba szökken a sűrű tavaszi vetés. A kolhozföldeken érik a gazdag termés. Az őszi búzái aratják. A bő termésben munkájuk gyümölcsét, alkotó erejük bizonyítékát látják a luzsszkiji gép- és traktorállomás dolgozói, ök munkálták meg a »Zaklinyevszkij - kolhoz földjeit. Az eredményeket elsősorban a munkálatok jó előkészítésének köszönhetik. A »Vörös Ollhon- ban« — a klubban — tárgyalták meg részletesen, miként lehet a feladatokat jól megoldani. Alaposan felkészültek a betakarítási munkálatokra. Idejében megnézték, milyen új termelőeszközökre van szüksége a gépállomásnak. Ezévben több »KD—35« típusú Diesel-traktort szereztek be. Ez a géptípus alkalmazkodik a legjobban az északi dombos vidék talajához. Kitűnő munkát fejtenek ki a növényi magtermelés terén is. Felállították a vöröshere cséplő- és fejtőgép-csoportot. Kuhrin elvtárs, kommunista mechanikus javaslatára öl cséplő- és fejtőgép- csoporlot alkottak. Ezek a csoportok a gép- és traktorállomás gyűlés előtt a Jspl^pk Jií^ztelése olyan gondolatot is hozott a fejembe, hogy visszaadom a szerződést. De most már szó sem lehet erről, mert tudom, a bitang kulákok azért rémisztgették engem, hogy minél kevesebbet kapjak a búzámért. A gabonámat közvetlenül a géptől viszem be.» Szóba került a tótkomlós! dolgozó parasztok a nyári munkákkal kapcsolatos versenykihívása, továbbá az, hogy a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága terménybe- gyüjtési versenyre hívta ki az ösz- szes megyéket. Móricz József elv- társ, a tszcs, népnevelője is felszólalt és elmondotta, hogy a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának országos versenyfelhívása megtiszteltetést jelent minden dolgozó parasztnak, de persze azon kell igyekezni, hogy becsülettel megálljuk helyünket. __3 — Elfogadjuk a tótkomlósiak kihívását s mi azon leszünk, hogy a mi megyénk legyen az első a terménybegy üjtési versenyben. Magunkévá tesszük! — kiáltották Kis- csákó-Ujpuszta dolgozó parasztjai. Aztán töbten hozzátették: «Holnap megyek a szövetkezetbe, leszerződöm én is a búzámat, a jutalomból én is részesedni akarok.» Sokáig beszélgettek még egymással a népnevelők és a dolgozó parasztok. És a kiscsúkó-újpusz- taiak megértették a tarlóhántás jelentőségét is, sőt megígérték azt is, hogy hordási brigádokat alakítanak, — a gabonafront győzelméért. Bagoly Mária. területéhez tartozó összes vörös- here-termelőket felkeresik. Nagy gondot fordítanak az állomás kommunistái az üzemi tartalékok teljes kihasználására. A cseplési munkálatok ebben az évben átlag 15—20 százalékkal növekedtek az előző évihez képest. A munkák sikeres lebonyolítása érdekében álmenő forgalmú cséplőgépcsoportokat is létesítettek, amelyek szükség esetén támogatják ;az egyes kolhozokhoz kirendelt állandó gépcsoportok munkáját A cséplőállomások t ezen a módon megszakítás nél- • kül dolgozhatnak. A gazdasági szakértők és az agronómusok előre kijelölték a szérűkben a megfelelő helyeket, a cséplőállomások gabonamag- láraiL és hombárait. A kazalra- kókkal előre megbeszélték a munka menetét. A fiatal kolhozparasztokat megtanították a helyes boglya- és kazalraká.sra. Gondjuk volt a zsákok megfelelő előkészítésére is, ami gondatlan kezelés esetében akadályokat okozhat. A legfontosabb munkálatokat pártértekezleten tárgyallak le és határozatba vették a termés betakarításának és beadásának ha- tárklőelőlti teljesítését Sokrétű a gép- és Iraktorállo- más munkája. Ahol a gépek meg.^ jelennek, az aratással egyidejű-r leg már folyik a cséplés is. Az aratást végző gépek is kellős munkát végeznek. Egyre több olyan gépet állílanak be, amely az aratással egyidejűén mindjárt elvégzi a tarlóhántást is. A tarlóhántás legelsősorban azérl fontos, mert megakadályozza a tulaj elgyomosodását, a talajban levő gyomnövények magjainak kikelését. Nem nőhet ki a boglárka, konkoly, kutyatej, vadzab, stb., de megakadályozza a kártevő bogaruk garázdálkodását is. A gépállomás dolgozói szeretik a földet és mindent elkövetnek, hogy minél többet hozzanak ki belőle. Kótelességtudásuk és a< munka iránti szere tét ük dönti módon hozzájárul a kolhozol gazdagodásához, az ország hatalmának növeléséhez és ezzel a békemozgalom erősítéséhez. Békebizottságok figyelmébe A béke mozgalom továbbfejlesztése, a békebizottságok szervezeti összefogása és irányítása érdi kében megalakult a Bt'krsm gyti Békeiroda. Kérjük a békeb zotí- ságokat, hogy haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a Békciro- dával és jelentésekben, levelekben számoljanak be az eddig elvégzett munkáról, a munka során felmerülő nehézségekről és problémákról. A jelentésekben isinerlessék a bizottság működési területét és a vezetőségi tagok neveit. További intézkedésig a Békeiroda címe: Békéscsaba, Szt. István-tér 14. I. ein. A sajtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarok Népét / > Kisgyűlés Kiscsákó~Ujpusztán A dolgozó parasztok minden igyekezetükkel elősegítik a gabonafront győzelmét, szállítási szerződést kötnek, a géptől szállítják be a gabonát
