Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-29 / 174. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Uj tszcs-i alakít 11 család 31cdgyesegyhúzÓLn9 mert a régi csoport jó munkája meggyőzte őket a szövetkezeti gazdálkodás helyességéről A szovjet nép boldog és boldogan építi hazáját, minden népek szabadságát Levél a Szovjetunióból Medgye&egyháaki a községen ki- vül, az oi.szágút mellett van egy nagy földterület, amit a felszabadulás után vettek birtokukba a medgyesegybázi volt nincstelenek. A népi demokrácia sikerei és az egyre könnyebbé váló élet lehetővé Jette számukra, hogy a kiosztott Sildeken házakat és istállókat építőnek. Ezekben a házakban az évek folyamán egyre vidámabb gyermekkacagás hangzik fel. Az istállókba egyre több ló és szarvas- marha került. Napi mint nap gyarapodott az újgazdák hazatája. Igaz, keményen kellett dolgozni, korán kelni és későn 'fe küdni, de a sajátjukban dolgoztak. Egyre többet foglalkoztak a ter- melőosoportok munkájával, akik új istállókat építettek és nem egy-két ló és tehén, hanem 15—20 darab került tele s a hatalmas Kazlatokban 30—40 darab koca egyenként, 9—10 darab malacot nevelt. Esábitólag hatott a hatalmas tábla húzavetés. Nem egy helyen láttak 100—150 holdat is egy darabban, tey aztán a télen egy hideg vétón összegyűlteit a púrihásbaii idősek, fiatalok. Erre az estére meghívták a «Morauezki Mátyás» tszcs üzemi párttitkárát, hogy beszéljen csoportúkról, hogyan dolgoznak, hogyan élnek, hogyan értik meg egymást. Na, mer aztán sok rémhír keringett a faluban a termelő- csoport j ükről. Hogyan dolgoznak, választ akartak kapni. Erdei Sándor este 8 óra felé kezdte ismertetni csoportjuk életét, hogy milyen munkabeosztás Van, hogyan indultak egy évvel fczo'öli, mijük van most. Hávilá-. gitótt f, rémhírek aljas céljaira, etl>., stb. Az idő már éjfél- .fele, járt, de a hallgatók még semmi hajlandóságot nem mutattak a hazc,menéshez, hanem egyre biztat át Erdeit, hogy beszéljen még, mért igy még nem volt alkalmuk megismerni a termelőcscpöftok munkáját. Senki som hatolt még belőttük igy a dolgok mélyére Ez még a télen volt. Azóta az akkori hallgatók: Kiss Sándor, Révész György, Opolszki János, Kórsán Pál, meg a feleségeik sokat gondolkoztak azon, hogy ők is megvalósítják a közös gazdaságot A tavasz 'folyamán számtalan példából láthatták, hogy ott csak könnyebb a munka s nagyobb a lelkesedés, mert nem egy-ogy kis nad rág'szij-parcollát szántogatnak tehénnel, vagy" lóval, hanem hatalmas táblát, ahol dübörögve.hasítja n földet a traktor. Mennyivel masabb az, hogy ha egy 150 holdas I búzatábla 13—14 mázsa termést Ígér, mennyivel lelkesebben dolgoznak az emberek, ha 150—200 darab sertés röfög a hizlaldában. — Hát van ennél szebb dolog? — kiáltott 'fel egyik-másik a gyönyörűségtől, — mint a közös földön, közös erővel, saját maguk1 Viharsarok Népe orosházi szerkesztőségét és kiadóhivatalát áthelyezte Orosháza, Vörösrciarty-u. (volt Török-étkezde helyére.) Telefon: 47. Hirdessen lapunkban ! mák és a dolgozó népnek, )az egész országnak dolgozni ? A gondolat tetté éledt bennük. Gyuricza János, Kiss Sándor, ifj. Révész György, ifj. Füle György, Opolszki János, Antal Pál és Marosvölgyi György beszervezték családjaikat és másokat úgy, hogy az ősszel 11 család már közösen lát hozzá a szántáshoz, vetéshez Már gondolatban készülnek a nagy célra. Gondosan ápolják lovaikat, jószágaikat, amikkel a közösben dolgoznak majd. Mert hiszen elhatározta mindegyik: kocsijait, lovát, A brosúra Lenin és Sztálinnak a Párt szervezeti lelépi tersével kapcsolatos tevékenységével, a pártépités marxi-lenini alapel_ veivel foglalkozik. Elemzi azokat a körülményeket, melyek között Lenin a szétszórt, szervezetlen marxista körökből kikovácsolla az erős, hatalmas, szervezett Bolsevik Pártot. A Bolsevik Párt az ökonomisták és más opportunista ellenséges elemek ellen folvtatott harcO *• _ _ ban teremtődött meg. Lenin elvtárs szétzúzza az ellenség mindenféle támadását -a pártépitéSsel kapcsolatban és mind szervezeti, mind elvi alapjait lerakta az ujtipusu, a ploretárforradalomért, — a plo- hüárdiklaturáért küzdő Kommunista Pártnak. A pártépités kezdeti szakaszán Lenin elvtárs nagy jelentőséget tulajdonított az Igzkra című lap megindításának, mcy na punként beszél saját nyelvén a munkásosztállyal i és naponként ad szervezeti és elvi útmutatást a munkásosztály forradalmi pártja szervezeteinek. Lenin legjobb tanítványa ét harcos társa Sztálin, szinte egy- időben viszi a harcot az ujtipusu forradalmi pártért a Kaukázuson túl kát mind beviszi a csoportba. Ezt imár a többi tsze.sk példájából tanulták, mert akik bevitték jószágaikat, ott hamarább megindult a •fejlődés, jobban gyarapodtak. Akik pedig eladták 'felszereléseiket a belépés előtt ós úgy kezdték meg a munkát semmi nélkül, a csoportban sok nehézségekkel kellett megküz- deniök. ők tudják azt, hogy ezek a [jószágok, a felszerelések, a t anyák és minden, amit bevisznek, to- vábbbra is az ő jólétüket szolgálja és építhetik ők is saját magáik a családjaik számára a szocializmust, ahol boldog minden tag s az egész dolgozó nép. (kukk) szervezeti és elvi alapjait, minden apró részletre kiterjedő, sokrétű útmutatást adott a Bolsevik Pártnak, de ezen túlmenően a világ forradalmi munkásmozgalmának. Ma, amikor ezt a brosürát olvassuk, látnunk kell azt, begy Lenin elvtárs iQOo-as évek elejei tanításai mennyire mai problémák, hiszen a világon mindenütt á kammíufn'i sía páríok vezetik« a népek harcát a békéért és olyan erős a népek mozgalma, amilyen erős a Kommunista Párt. A kommunista pártok erejének pedik alapvető tényezője az, hogy mennybe tudják érvépymi.teni — megváltozott körülmények' között a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párt harci öapassria- latait. A mi pártunkban is alapvető Imiéi, hogy mennyire tudjuk mindjobban érvényre tullatni a lenini pártépités alapelvcit. Rákosi elvtárs február ro-i beszédében erről beszólt és ez a füzet hozzásegíti pártszervezeteinket ahhoz, hogy mind erősebbé, harcosabbá tegyük Pártunkat és ezzel népi demokráciánkat. Örömmel tölt el az a tudatz hogy most, amikor a világ legnagyobb és leggazdagabb országának« a szocializmus országának fővárosába, Moszkvába értünk, innen a nagy Sztálin, a világbéke őre közvetlen közelségéből küldhetők néhány sort utániról a megye dolgozóinak. De még in'el V Mosihv * ról' Írnék, meg kell emlékeznem a felejthetetlen útról, amelyen eddig eljutottunk. Pestről a vasárnapesti gyorssal már hétfőn reggel Csapon voltunk. Ott átszálltunk az orosz szerelvényre. Itt találkoztunk először az ul alatt szovjet emberekkel, akik végieden meleg szeretettel fogadlak bennünket. Egész utunkon udvariasak, figyelmesei; és kedvesek voltak velünk szemben. Hétfőn egy fél nap futott velünk a vonat, amíg elértünk a kúriáitokig. Ezen a részen a aabonaföldeken mindenütt folyik az aratás. Ez a terület még vsait öt éve tartozik a Szovjetunióhoz és itt még sok egyéni gazdálkodást is látunk a lermelőszövit- Itezeú gazdálkodáson kívül. Gépek, kaszások vágják a rendet mindenütt s amint a vonat elhúz a földek közölt, vidáman integetnek felénk, kedd reggelre keresztüt- mentünk az Erdős-kárpátokon. Vinicci város érintésével ezután sÚjságra értünk, ahol már halaima búza-, árpa- és rozstábhílcon aratna1: aratógépehkcl és kombiijnok- kal a szovjet emberek. De, bitünk traktorokat is, amik tíz ekét húzva végzik a tarlóhántást. A felrobbantott hidal: már mind újjá vannak építve, a falvakban, városokban nagy ' építkezések.4 látunk, atneMost, amikor napról-napra ujabl sikereket érnek el a koreai szabadságharcosok, nem nézhetjük mi sem tétlenül, hogy ezt a békére vágyó népet háborúba sodorták az imperialisták csak azért, hogymalyen férfiak mellett részlvcsznek a nők is. Most hatalmas városba érünk, kievbe, mely Budapestre emlékeztet. És innen Nyezsim városa után a brianszki erdőségekbe. Szerdán újabb síkságra érünk, ahol még a gabonatáblák nem értek meg. Hogy milyen hatalmas nagy terület a Szovjetunió, bizonyltja az a lény, hogy a vonal Budapestről 3 éjjel és 3 nap ért cl viliink Moszkváig. Szerdán este érkeztünk" meg Moszkvába, ahol a Kreml és a Lénin-mauzóleum szomszédságéiban lévő gyönyörű »Hotel I ni páriáiba« szállásoltunk. Egész utunk alatt és itt Moszkváiban is bőséges ellátásban r'szesülünk. Este ina gyár mérnökök kalauz '-Hsával megtekintettük a fényben úszó Moszkváit, a 1 örös teret, a Lenin- mauzóleumot és a földalatti vasutat. Itt a: emberei; mi!Hói fordul nak meg naponta. ,lf egész földalatti vasat egy márvány pala Iához hasonlít, amelyben gyorsvotn 1 hősiseit» 'iga szerelvények járják körül hosszába-kereszfhe a városi. Nem csoda, ha arra gondolunk, hogy Moszkvánálc 3 millió I kosa van, teliéit majdnem annyi, mint Magyarország egész lakossága. Ezen utunk során győződtem meg ról, hogy mit jelent számunkra, dolgozóknál: a szocirrizmus, a szabadság és a • Szovjetunió. Itt a szovjet nép boldog és boldogan építi Kazájáti minden népek szabadságát. Moszkva, 1950 jnlius hó 19-én. NÁDHÁZI ANDRÁS, Gyűlt a Szovjetunióban járt paraszt- küldöttség békésmegyei tagja. guk részére zsákmányt biztosítsanak. E harcban a koreai nép érzi azt, hogy nincs egyedül, meri száz és százmilliók állanak mellettük, amit a világ minden részéből érkező különböző táviratok is mutatnak. tehenét és a gazdasági szerszárnoMarxista Ismeretek Kiskönyvtára Csernyavszkij J. ■ A Párt felépítésének lenini terve Lenin, amikor lefektette a Párt 7*éiwíh, id hiwedki béd&él Ű, Esténként, ahogy a napi munkával végeznek s már a jószág körül sem akad semmi tennivaló, a kis rádiókészülék köré gyűl a Rajkó-család, Ügyes találmány, tanít, szétrak oztat s amellett hírt hallanak az egész világról, még az őszi esőzések idején sincsenek elvágva a külvilágtól ott kinn a monori kis tanyában, ahol 20 hűhóidat bérelnek. Mostanában meg különös érdeklődéssel ülnek a rádió) mellé: hallgat jóik a koreai eseményeket. Már hogyne érdekelné őket mindaz, ami olt távol történik. Tudják ők nagyon jól, hogy a koreai harcmezőkön nemcsak saját szabadságukért küzdenek a hős koreaiak, de a mi békénkért is. Azért, a szabadságért, amely Rajki Istvánékrmk tS meghozta a boldogságot, a rádiót, a jószágokat, a jólétet és azért a békéért, amely Rajki Istvánék még boldogabb jövőjét is biztosítja. Hát ezért várják minden nap izgalommal a híradásokat, hogy tudják, miként araija a koieai nép győzelmeit s örülhessenek a szabadságharcosok sikerein. De éppen az, hogy Rajki Istvánék tudják: értük is folyik Koreában a harc, kötelességüknek érzik tettekkel is segíteni őket. Megmagyarázták szépen a népnevelők, Hogy mi mindennél is segíthetik a koreaiak szabadságharcát. Rajkiék pedig az évek során megtanulták, hogy a Pártra, a népnevelőkre érdemes hallgatni, mert az mindég az ő érdeküket szolgálja. Ezért végeztek olyan jó munkál az elmúlt évben is, hogy 10 mázsa búzájuk termett holdanként, ráadásul 84-es jajsúlyé. Na de éppen a csáp lésnél nyílott először alkalom-, hogy tettekkel is bebizonyítsák harcos kitiltásukat a béke mellett. Rögtön a gép farától bevitték a beállási kötelezettségüket, meg a szállítási szerződésre lekötött 5 mázsa búzát is. De most, amikor a legnagyobb szükség van a béketábor erősítésére. ők sem akartak kimaradni ebből a megsegítésből. Minden szem felesleg gabonájukat bevitték a szövetkezet raktárába, még a fejadagot is sziíkehbre szabták egy kicsit. A békeiábor cru- sítéséért teljesítették idejében tarlóimatási kötelezettségüket is, végezték el a másodvetést. Mert mennél több terem, mennél gazdagabb az ország, annál erősebb a békeiábor, úgy erősödik a szabadságáért harcoló koreai nép is. De mén itt sem akarnak megállni. Anyagilag is m<yj akarják segíteni a hős koreai népet. Rajki István fiát akarta beküldeni a városba, hogy megtegye a felajánlást. Aztán híre jött, hogy eljönnek a tanyákba is a népnevelők, így hát megvárják azokat. De türelmetlenek, hogy még mindig nem. jönnek. Mert úgy tartják, kétszer ad, aki gyorsan ad. 8 bizony szükség van ott Koreában, az imperialisták ütötte fájó sebek bekötözésére. Rajki hívéin Orosháza- monori középparaszt mindig az elsők között teljesítette kötelezettségét s most is eleget tesz annak a kötelezettségnek, arnely- lyel saját magának, hazájának s a világ minden békeszerető népének tartozik fp) Mi, a M erkur üzem dolgozói is együttérzőnk a hős koreai néppel és hogy ezt tette! is bebizonyítsuk, nekünk is aktív támogatást kell nyújtanunk részükre. Közös az ellenség, közös a harcunk éj az imperialisták gálád támadásai ellen felháborodva tiltakozunk. A termelés fokozásával, a selejt csökkentésével mi is aktivan részivé-’ sziink a harcban és közösein kiáltjuk az imperialisták felé: El a kezekkel Koreától.« üzemünk dolgozói magúkévá tették a hős koreai nép szabadság- harcát, azonnal megindult a gyűjtés a koreai szabadságharcom sok részére,’ melynek eredményeképpen ooo r formt, gyűlt össz* rövid idő alatt. Aranyi Jánotné Merkur üzem dolgozója* A s íjtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarah Népét, -
