Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-29 / 174. szám

VIHARSAROK NfcPE 21 szá^aiéíifefíl tiíbhst terme! a szeglet ipar a tavalyinál 12 százalékkal emelkedett a termelékenység, 6 százalékkal csökkent az önköltség A Szovjetunió miniszU'rtanácsu mellett működő központi statisz­tikai hivatal közleményt adott ki a Szovjetunió népgazdaságá­nak fejlesztését célzó állami terv 11150 második negyedévi szaka­szának teljesítéséről As ipari termelési terv túlteljesítése A közlemény megállapítja, hogy a Szovjetunió ipara az 1950. második negyedévi termelési ter­vét átlag 103 százalékban telje­sítene.' Túlteljesítették ezzel az 1950-es év első félévének ipari termelési tervét is. A második negyedévben jelentékeny mennyi­ségű acélt és könnyűfémet, sze­net, olajat, petróleumot, villany- energiát, nehézipari gépet és sok más nehéz- és könnyűipari ter­méket termeltek a terven felül. A Szovjetunió egész iparának össztermelése 21 százalékkal múl­ja felül az 1949. második negyed­évi termelést, Nőtt az iparban a felszerelés kihasználása is. Az ipar 1950 második negyedében túlteljesítette az ipari termelés önköltségének leszállítására vo­nalkozó feladatát. Az ipari ter­melés önköltsége ebben az idő­szakban 6 százalékkal csökkent. Htümillió hektár új vetésterület Részletesen foglalkozik a köz­lemény a szovjet mezőgazdaság termelési eredményeivel. Az 1950. évi vetésterület a tavalyihoz ké­pest mintegy 6 millió hektárral növekedőit. A mezőgazdaság szá­mára az elmúlt negyedévben 70 ezer kombájnvezetőt, segédveze­tőt és egyéb gé.pészt képeztek ki. Komoly fejlődés mutatkozik a mezőgazdaság lechnikai felszere­lésében is. 1950 július elsején a kombájnok száma 20 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. A mezőgazdaságban hasz­nált tehergépkocsik száma egy év alatt 22 százalékkal emelke­dett. A terméskilátások a Szov- nnió leriiletén nagy általánosság­ban kieléaítőek, számos körzet­ben: az Uraiban és Szibériában a vetcskilátások jók. A Szovjet­unió európai részének szlyeppés körzeteiben 1950 tavaszán 700 ezer hektár területen ültetlek mezővédő erdőségeket, azaz kél és félszer többet, mint az elmúlt év megfelelő időszakában. Az er­dőültetésekre vonatkozó évi ter­cet határidő előtt teljesítették. As állattenyésztési terv nagy eredményei Jelentősen növekedett 1950 első félévben a z állalállomány. A szovhozok és kolhozok állatállo­mánya 12.15 százalékos emelke­dést mulat. Komoly eredménnyel járt a kis kolhozok egyesítésére irányuló mozgalom, megleremlet- te a szükséges feltételeket a me­zőgazdasági gépek magasabb ter­melékenységéhez s a magas áru­lermelésíí közösségi állattenyész­téshez. A kolhozfalvak fejlődése lehetővé teszi, hogy a kolhozok­ban mezőgazdasági szakemberek működjenek s utat nyit a közös­ségi jövedelem gyors növekedé­sére, a kolhozparasztok anyagi és kulturális színvonalának to­vábbi emelkedésére. A teherssállítás növekedése A vasúton, többek között szál­lítás terén az átlagos napi ter­helésre vonatkozó tervet a szó- banforgó időszakban 104 száza­lékban teljesítették. Az állagos napi terhelés 1949 második ne­gyedéhez viszonyítva 13 száza­lékkal növekedett. A folyami te- herszállílás 15 százalékkal, a ten­geren történő szállítás 14 szá­zalékkal emelkedett egy év alatt. A beruházások emelkedése A népgazdaságban végzett be­ruházások 1950 második negye­dében 30 százalékkal voltak ma­gasabbak az előző évinél. A kor­mány határozatának megfelelően az illetékes vállalatok most dol­goznak az építkezési költségek csökkentésén. Megszüntetik a ter­vek felesleges részleteit, csökken­tik az építkezések időtartamát, javítják a munkák megszervezé­sét, emelik az egyes munkafaj­ták gépesítését, gondoskodnál«, a megfelelő anyagellátásról, az anyagfelhasználás gazdaságossá­gáról, csökkentik a szállítási költ­ségeket és az adminisztratív ki­adásokat. Az építkezési költségek csökkentése érdekében a kor­mány elrendelte, hogy 1950 jú­lius 1-től kezdve tovább csök­kentsék az anyagok és felszerelé­sek nagykereskedelmi árát, va­lamint a teherszállítási tarifákat. Emelkedett as áruforgalom A kiskereskedelmi órucsökkenté- 8ek után folytatódott a szovjet ke- jreskedelem fejlődése is. 3o száza­lékkal emelkedett egy esztendő alatt az állami és szövetkezeti kis­kereskedelmi áruforgalom. Az élel­miszeriek és elsőrendű fontosságú ruházati cikkek forgalmán kivül jelentősen emelkedett azoknak a termékeknek forgalma is, amelyek a dolgozók kulturigényeit és ké­nyelmét szolgálják. A kolhozpiaco­kon a multévihez képest szintén növekedett a mezőgazdasági áru­cikkek eladása és csökkentek az árak. 2.4 millióval több dolgosé — magasabb termelékenység Ä Szovjetunió népgazdaságában 1950 második negyedében 2.4 mil­lió emberrel több dolgozott, mint 1949 második negyedében. Az iparban, mezőgazdaságban, erdőgaz­daságban, építkezésben és közle­kedésben a munkások és alkalma­zottak száma 1 millió 900 ezerrel, a tudományos kutató és gyógyító intézetekben 300 ezer emberrel nö­vekedett. A szakipari iskolákat kö­zel 200 ezer ifjú végezte el eb- hen az időszakban s ezek azon­nal munkál)» léptek. Az iparágak többsége teljesítette a munka ter­melékenységének emelésével kap­csolatos állami tervet. Az ipari munkások munkájának termelé­kenysége 12 százalékkal emelke­dett 1949 második negyedéhez kú­post. A kultúra és egéssségiigy fejlődése 1950 második negyedében 500 ezer ifjú szakember áll tanulmá­nyainak befejezése előtt a főisko­lákon és technikumokon. Huszon­öt százalékkal növekedett a hétosz­tályos iskolákon és középiskolákon is a tanulók száma. 1950 első fe­lőlien kiadott könyvek száma 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Tovább fejlő­dött az egészségügyi intézmények hálózata. A már meglévő gyógy­intézeteket is új orvosi készülék­kel, gépekkel és egyéb felszere­lésekkel látták el. A második évne­gyed elején másfélszer több or­vos jutott száz betegágyra, mint 1049-ben. Ilymódon jelentősen emelkedett a lakosságnak nyújtott ingyenes orvosi segítség. Bz országos papi értekezlet etikészitő bizottságának iiitakszé nyilatkozata Amióta elindítottuk a katolikus papság mozgalmát, nagy örömmel és lelki megindultsággal tapasztal­hatjuk, hogy oltártestvcreiuk na­gyobb lösze megértette jószándé- kainkat és tömegesen csatlakozik mozgalmunkhoz. Ezért határoztuk el az országos papi értekezlet ösz- szehivását augusztus 1-re Buda­pestre. Mozgalmunk előtörését az a saj-. nálatos körülmény sem tudta lefé­kezni, hogy egyes egyházi főha­tóságok — nem valamennyien, ha­nem a kisebbségük — tahin éppen ezért, mert a mozgalmunkhoz ön­ként csatlakozott papok nagy szá­múi» felfigyeltek, a fenyegetés eszközeit használják, sőt fegyel­mi szankciókat helyeznek kilátási a azon oltárte;tvéreik ellen, akik lel­kiismeretűk szavára hallgatva csat­lakoztak mozgalmunkhoz és részt akarnak venni augusztus cl éjei or­szágos értekezletünkön. Ünnepélyesen tiltakozunk a meg­félemlítésnek minden eszköze és módja ellen, mert ez egyformán ütközik az egyház és az állam törvényeibe. Mint katolikus papok és magyar ál'ampolgárok, tiltako­zunk papi és állampolgári jogaink korlátozása és megsértése ellen. Az előkészítő bizottság nevében: dr. Horváth Richárd P. Bc.lízs Alfonz. A Szovjetunió Szakszervezeti Tanácsának távirata a koreai szakszervezetekhez takozásukat fejezik ki az amerikai fegyveres erők betörése és Korea A Szovjetunió Szakszervezeti Tanácsa táviratot küldött a koreai szakszervezeteknek, amelyben töb­bek között ezeket írja: A szovjet embereket mélységes felháborodással tölli el a koreai véres amerikai beavatkozás. A Szovjetunió dolgozói tömeggyülé- I seken és összejöveteleken é'es tii­békés lakosságának irtása ellen. A Szovjetunió Szakszervezeti ta­nácsa és a Szovjetunió minden dol­gozója teljes győzelmet kíván a koreai népnek, hazája szabadságá­ért és függetlenségéért vívott nemes harcában. 375*478 forint a hits koreaiak megsegítésére indított gyűjtés eddigi eredménye megyénkben Megyénk dolgozói továbbra is határtalan lelkesedéssel teszik meg felajánlásaikat a koreai nép meg­segítésére. A békéscsabai Kötött­árugyár NV. dolgozói eddig 3846 forintot ajánlottak fel. Seben And­rás ifjúmunkás vállalta, hogy tel­jesítményét 177 százalékról 185 százalékra emeli, Jánosi Túlnő ia megmutatja igazi arcát. A ku­raschel felvető vállalta, hogy évi (orvét az új normák ’figyelembe­vételével november 15-ig befejezi r a hulladékot 10 dekáról 8 de­kára csökkenti, Csuvarszki Mária a varrodából vállalta, hogy tél- jeeitmenvét 150 százalékról 160 százalékra emeli s idő előtt fejezi be ő is tervét. Eddig augusztus 20-ra akarta befejezni tervét, de a hős koreai nép megsegíté­sére vállalta, hogy tervét augusztus 15-re fejezi be. Udvardi Gyula bolyhozó munkás hozzánk intézett levelében vállal­ta. hogy termelését 5 százalékkal emeli, a minőségi munkát 1.5 szá­zalékkal megjavítja. A békéscsabai Gazdasági Vasút dolgozói eddig 1800 forintot gyűj­töttek össze a koreaiak megsegi- téséna, a gyulai járás pedagógusai­nak felajánlása 2597 forint, egyé­ni lee: Müncz Albertné, az Ic Frimu kollégium hivatalsegéde fi­zetésének 6 százalékot ajánlotta fel. A békési pedagógusok fel­ajánlásának végösszege 1911 forint, míg a békési közalkalmazottak ed­dig 1293 forintot ajánlottak fel. Dolg-ozó parasztságunk is lelke­sedéssel veszi ki a részét a hős koreai nép megsegítésében. Rideg Pál nagyszénás! dolgozó paraszt 40 forintot adott a nála járó nép­nevelőknek a kórházvonat céljaira. Endrődön Balázs József 8 hol­das dolgozó paraszt nem volt odahaza, midőn a népnevelők nála jártak. Amikor Balázs megtudta, miért keresték őt a népnevelők, önként vitte be a békevéde’mi bizottsághoz fel­ajánlását, a 109 forintot. A gyűjtésbe belekapcsolódott a néphez hű papság is,. így nagyszénáson Boros Kálmán evangélikus hitoktató is napon­ként résztvesz a felvilágosító és gyűjtő munkában, hogy igy is segítse a hős koreai nép szabadságharcát, erősítse a béke táborát A dolgozók ellensége ajsonlian most Iákok sorra zárkóznak el a ko­reaiak megsegítése elől s hazug propagandával igyekeznek félre­vezetni a dolgozókat. A kleriká­lis reakció som különb. Nagyszé­náson Boros Kálmán hitoktató ifjú Széli Imrénével együtt ment. a helybeli katolikus paphoz gyűjteni s mikor az meglátta a másik papot és a népnevelőt, bezárta előttük az ajtót, ezzel is bizo­nyítva, hogy a nép ellensége, aki szeretné, ha mielőbb kirobbanna az egész világon a háború. A megyei gyűjtés eddigi eredmé­nye a következő: Békéscsaba személy 16501 összeg 98.172.— Gyula 4146 30.708.— Orosháza 5400 28.830.— M-koyácsházi jár. ftr 62.41 Q.— Orosházi járás 24.b82.— Békési járás 3000 23.895.­Gyomai járás 4666 22.3 :>5.— Szarvasi járás 5217 22.301.— Gyulai járás 2538 21.642.— Sarkad! járás 4584 20.971.— Szeghalmi járás 3355 20.102.— Végeredmény ton megyénkben eddig több mint 65 ezer dolgozó összesen 375 ezer 478 forintot adott a koreai szabadságharcosok megse­gítésére. Szeghalom is befejezte a cse Lapzártakor jelentette telefonon a szeghalmi pár szervezet, hogy a község dolgozó parasz'sága a tegnapi napon befejezte a csépié«!. A cséplőgépek egy részét behúzatták, más részét pe­dig átküldték a szomszédos Bucsa és Füzcsgyarmal közs: g1 kbe, hogy hozzásegítsék azokat Is a cséptés idjclií ti befejezésihez. A kínai felszabadító néphadsereg felszabadított 31 szigetet a Gyöfigy-foíyó torkolatánál tung tartományban. A népi fel­szabadító hadsereg 8 Kuomintang hadihajót elsül vesz tett és több ha­jót harcképtelenné tett. Kantonból je’cntik, hogy a 4. szárazföldi hadsereg egyik egysége felszabadított 3i szigetet n Gyöngy’-folyó torkolatánál, Kvan­A magyar parasztkiildoftség csoportsai Kirgiziában és Uzbekisztánban tanulmányozzák a szovjet mezőgazdaságot és állattenyésztést A Szovjetunióban vendégség­ben lévő magyar parasztküldő,t- tc-k egy csoportja Frunzeba ér­kezett. A pályaudvaron a Szov­jet legfelső Tanácsnak képvise­lői, valamint a kargizi főváros közéletének sok képviselője fo­gadta őket. Taskenti jelentés szerint a parasztküldötlscg tag­jainak második csoportja az Üz. bég Szocialista Szovjet Köztár­saságban tanulmányozza a villa­mos Irak torokkal felszerelt jangu Julii gép- és traktorállomások munkáját A magyar parasztok a gyapotfőldeken tekintették meg a villamostraktorok munkáját. Ezután felkeresték az Összsző- vetségi Gyapottermelósi Tudo­mányos Kutató Intézet Köz­ponti Gépesítési Állomását. A kísérteti földeken bemutatták a vendégeknek az üzbekisztáni szovhozokban és kolhozokban széles körben alkalmazott kü­lönféle gépek és mezőgazdaság szerszámok használatát. A ma­gyar parasztküldöttség tagjai lá­togatást lettek a Vrevszkij 4- számú fajszarvasmarhát 'te­nyésztő szovhozban is. Nagy ér­deklődéssel szemlélték a legkor­szerűbben gépesített tehéuislál- lókat. r

Next

/
Thumbnails
Contents