Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-02 / 151. szám
VIHARSAROK NÉPE 7 A gyulavári pártszervezet a kezes szérű kijelölésével bár tudatlanul, de mégis az ellenségnek segített A gyulavári határ dűlőin lépési új munkakönyv fegyver a szocialista munkafegyelem megszilárdításáért vívott harcban lek nesze hallik az éjszakában. Aztán emberek kérni lik végig az enyhe szélben borzalodó gabonatáblákat. a keresztbe összerakott kévéket. Most minden rendben. Újra lépések nesze hal ik. A dolgozó parasztokból ál ó — a párt- tzerrezet jó /civilig :s tó munkájának nyomán — önkéntes őrség járja a határt, féltve őrzik a gabonát: a magukét, a dolgozókét', ■— a fűztől, el endiges kártevéstől. És amikor alig hajnalodik. már suhannak a kaszák, a tszcs dúsan termő földjén pedig aratógépek iáinak. A dolgozó parasztok rá- vti'i >s$al arat lak, a még lábon álló kalászokra döntik a rendet, így egyetlen buzaszem sem szóródik el A pártszervezet népnevelőinek jó munkája ebben is ott tükröződik, de abban is, hogy a tarlóhántás elvégzésére a dolgozó parasztok közül több miné*-66o hold földre kötöttek eddig tarlóbanlolási szer- «ődést. Nincs hát semmi hiba? De van több komoly fogyatékosság, a jó eredmények mellett,. A népnevelők ke vés politikái tartalommal töltik ki az agitáoiót, különválasztják, — pedig nem választható el — az aratás kérdését a bélre és az ötéves terv kérdésétől, nem leplezik le. nem verik vissza eléggé alaposan a kulákok és a klerikális reakció hazug híreszteléseit és annak célját. Nem mondják meg az átkoj^aaJkafeá^i miatt elmaradt dolgozó parasztoknak, hogy Novák új, a katolikus pap amikor kiprédikálta: «Péter Pál napját, az aratás ünnepét esak megtart juk... Péter Pál napján este istentiszteletet tartunk... A kolhozparasztság szocialista versenye az igho-es évben is meghozta már az eredményeket: Ezt mutatják a dús, beérett gabona- földek. De bármilyen nagyok is az eredmények, a munkák döntő szakasza, az eredmények biztosítása most következik: az aratás, csépié-s és begyűjtés idejeAz aratás időszaka a mezőgazdasági termelés legbonyo'u!tabb része- Elsősorban azért, mert összeesik más, halaszthatatlan munkákkal. A kolhozoknak még az aratás megkezdése előtt el kell végezniük mz elvetett és természetes takarv mányfüvek első kaszálását. A takarmányok silózása évi tervének legalább 80 százalékát is teljesíteni kell. Sok munka adódik ilyenkor az ipari növényekkel. A termés- betakarilássál egyidejűleg biztosítani kell a cukorrépa, napraforgó, gyapotcserje» len, lender, burgonya és zöldségfélék gondos kezelésétA Bolsevik Párt és a szovjet illám állandóan tudatosítja, hogy az aratási és begyűjtési tervek eredményes teljesítése milyen nagymértékben függ a tömegek között folytatott politikai munka színvonalától. A kolhozok és szovho- ■ok vezetői éppen ezért rendkívül nagy gondot fordítanak a politikai agitációra és arra, hogy az oktatás még a nagy munkaidő alatt ae szüneteljen. A szovjet parasztság, az egész ■■ovjet nép tudja, hogy a kenyér- bőség, amelyet a földeken végzett, minden az Istentől függ» — kijelentésével a nyári munkákat igyekezett akadályozni, arra «intett» végeredményben, hogy Péter Pál az aratás kezdete, tehát ráérnek még a búza vágásával a dolgozó parasztok. Nem mondták meg azt sem a népnevelők: a klerikális reakció össze van fonódva a kulákokkal, hogy Erdődi Károlv kulák fia, — aki motorkerékpárjával szokott száguldani a falu csendes utcáin és aki apjával a múlt évben 150 mázsa terményt dugott el, esténként «beszélgetni» jár a paphoz. Ezért van azután, hogy még mindig akadnak — és elég szép számmal — a Indáitoktól, a klerikális reakciótól elámított egyszerű emberek. 2 Tapasztalataikat sem cserélik ki a népnevelők, nem bírálják meg egymás munkáját, a népnevelő füzetek pedig egymásra rakva ott porosodnak a szekrényben. De nem kérik ki a dolgozó paraszton tanácsát, segítségét sem, ezért ife »idegen« egyes dolgozóknak a pártszervezet. Jó lenne a népnevelőkkel is alaposan megértetni, milyen, jelentőségű és mennyire felelősség- teljes, egyben pedig megtisztelő a feladatuk, A Rák’ si elvtárs útmutatásával felfedi tt hibák mm guktxin hordják a teéndólft a gyulavári népne elő munka fogyatékosságainak megszüntetésére, illetve még jobbátét, lérel Gyulaváriban a közös szérű ügye is bizonyos nyugtalanságra adott okot. Azt történt ugyanis, hogy kijelöltek 63 közös szérűt a dolgozó,»parasztok alapos megkérdezése nélkül. Bellovai Sándor kulák. volt csend őr ö rn veder, Erdődi kulák, ímeg a többiek azután suttogni kezdtek: »Azért jelölték ki a széjó munka, az aratás, csáp1és és termény begyűjtés munkálatainak sikeres lebonyolítása biztosit — elsősorban a jó szervezéstől függ,.’ A helyes munkaszervezés azt jelenti. hogy a kolhozok, szovhozok, gép- és traktorállomások minden erőt és eszközt helyesen és teljes mértékben fel tudnak használni. Csak ilyen módon lehet az erők és eszközök olyan elosztását biztosítani, hogy már az aratás első napjaitól kezdve megkezdődhessék a gabonabegyüjtés munkája, a gondosan válogatott, megtisztított gabonából a beadási kötelezettség teljesitéseA szovjet mezőgazdaság dolgozói tudják, hogy csak az a munka eredményes, — amely az állami terményLegyüjtési terv teljesítésével. sőt túlteljesítésével biztosítja a lakosság bőséges ellátását és a további jó termésekhez szükséges vetőmagkészleteketA mezőgazdasági munkálatok döntő időszakában fokozni kell a munka ellenőrzését is. A Szov- jetúnióban ezekben az időkben állandó társadalmi ellenőrzést folytatnak, amely kiterjed a munkálatok menetére, valamint minőségére. A Bolsevik Párt, az állam és a mezőgazdasági szervek állandóan mozgósítják a kolhozok, szovhozok, gép- és trak torállom ások dolgozóit a verseny lendületének fokozására. A mezőgazdasági szakemberek, a falu ipari termékekkel való ellárnket, mert minden gabonát elvisznek onnét.« Persze, ez aljas hazugsági i j_3_ A közös szérű -nem uj dolog Gyulaváriban, minden évben közös szerükön csépelt jóformán mindenki, már azért is, mert a falu határéban szinte nincs is tanyavilág. A diktátoroskodó szérű kijelölés azonban nagyon helytelen, megengedhetetlen módszer, az ellem ségnek használ. Azt kellett volna lénni: a'aposan megértetni á közös szérű jelentőségét a dolgozó parasztokkal, javasolni nekik a közös szérű helyét, megmagyarázni, hogy miért a legalkalmasabb egy- egy hely és azután beleegyezésüké kel megtenni a kijelölést. A párt- szervezet elnézte a megengedhetetlen adminisztrációs eszközökkel történő szérükijelöléseket és így bár tudatlanul, de mégis az ellenségnek használt: Molnár Károly Dancza utca 56. szám alatt lakó dolgozó paraszt mondta: »A kulák nagyon ravasz, most azért beszél a közös szérű, ellen, mert tudja, hogy a közös szérűn könnyen ellenőrizhető a cscplés, a kulák pedig irtózik az ellenőrzéstől, azt szeretné, ha senki nem figyelné B annyi gabonát lophatna el, amennyit bir.« Nagyon igazat beszélt Molnár Károly, amit mondott, minden dolgozó paraszttal meg kell értetnie a pártszervezet népnevelőinek. És végezetül: a közös szérű nagyon helyes dolog — időben, fáradságban, üzemanyagban is sokat lehet vele megtakarítani, de kialakitását az alapos, felvilágositó munka után a dolgozó parasztokkal együtt kell megtenni, (m. s.) tásán fáradozó munkások, technikusok és mérnökök, akik a mezőgazdaság megrendeléseit teljesítik, ugyancsak kiveszik részüket a bő terméseredményekért folyó hatalmas munkálatokból. A nagy munkafeladatok elvégzésének fontosságát áterzi valamennyi szovjet mezőgazdasági dolgozó. Ezért minden erejükkel és tudásukkal a nagy feladatok sikeres teljesítésén fáradoznak. Nagy erejükhöz és tudásukhoz az a lelkes, határtalan szeretet is hozzájárul, amit szocialista hazájuk iránt éreznek. A szovjet parasztságnak, a mező- gazdaság minden dolgozójának önfeláldozó munkája arra irányul, hogy az egész világ békéjét szolgálják vele. Az aratás és terménybegyüj tcs munkálatainak maradéktalan teljesítése a kolhozföldeken és a szovhozoltban: harc a nép jólétének emeléséért, -az ország hatalmának megerősítéséért — a békéért A Szovjetúnió békevédelmi bizottságához naponta érkeznek a levelek az ország legkülönbözőbb részéből a dolgozóktól, a kolhoz- paraszioktól is. A szovjet parasztság e levelekben feltárja a békével kapcsolatos gondolalait Munkájukkal, a bő termés jól megszervezett betakarításával, a termény begyűjtés sikerének előmozdításával szolgálják — a nép jólétének emelésén kívül — a béke megszilárdításának nagy ügyét * A Mágyar Népköztársaság minisztertanácsa az elmúlt napokban új muiikakönyvek kiadását rendelte eL A rendelkezés mindenben megfelel megyénk dolgozóinak a munkához — és a nép államához fűződő új szocialista viszonyának. Hogy megyénk dolgozói felmérhessék a minisztertanács rendeletének nagy jelentőségét, elég, ha visszagondolnak a felszabadulás előtti időkre, amikor a munkakönyv még félelmetes fegyver volt a kizsákmányoló tőkések kezében. Megyénk dolgozói között is szép számmal akadnak olyanok, akik maguk és családjuk nyomorúságos életét »köszönhetik« egy-egy bejegyzésnek a regi munkakönyvek lapjain. Elsősorban azokról az öntudatos dolgozókról van itt szó, akik minden erőszak ellenére felemelték szavukat a tőkés urak féktelen nyomorgalása ellen. Aki sztrájkolni mert, vagy politikai tüntetésben vett részt, annak mindez bekerült a munkakönyvébe is: feketelistára helyezték a kapzsi tőkések, földes- urak. Sokan voltak megyénk dolgozói között, akik súlyos megbélyegzéssel munkakönyvükben sok éves kilincselés után sem juthattak munkához. Merőben más célt szolgálnak a hamarosan megyénkben is bevezetésre kerülő új ni unkakönyvek. Az új munkakönyv új viszonyt fejez ki az üzem, a munkás és a munka között, s ennek megfelelően egészen más bejegyzések is kerülnek bele. Ide kerülnek a kitüntetések, amelyeket megyénk dolgozói' a szocializmus fokozott építése során kiérdemelnek, itt tüntetik fel a szakmai vonalon mulalkozó fejlődést, az elvégzett szaktanfolyamokat, a jó munkáért kapott jutalmakat, mindazt, ami hűen túlerő zi dolgozóink jó viszonyát a munkához, a nép államához. Mindemellett azonban fegyver is lesz az új munkakönyv, a munkafegyclmezetlenkedők, a »lógósok«, a dologkerülők, a hanyag munkások ellen. Megyénkben is nem egy példa volt már arra, hogy egyesek annak a kapitalizmusban bevált elvnek alapján végezték munkájukat, hogy minél kevesebbet adni s minél több bért kihúzni érte. És az is előfordult, hogy ezek a ke- vésbbé öntudatos dolgozók, akiket az üzem becsületes dolgozóinak döntő többsége felháborodással és megvetéssel távolított el, egyéb munkahelyen tovább folyatták a nép államának megkárosítását. Megyénk dolgozóinak fel kell ismemiök, hogy a bércsalók, — a megbúvó jobboldali szociáldemokraták, — a hanyag munkások és mindazok aknamunkájának elejét veszi az új munkakönyv, akik nem éreznek felelősséget a szocializmus építésével, — a munkásosztállyal szemben. Mindez szorosan összefügg munkaerőgazdálkodásunk egyik alapvető problémájával: a munkaerő hullámzásával. Ezt a hullámzást éppen az egyik üzemből másikba vándorló kovésbhé öntudatos, fegyelmezetlen dolgozók okozzák. Vállalataink vezetői, azzal, hogy az új munkakönyvbe mindenkor bejegyzik a munkába lépés napját, továbbá a munkaviszony megszűnésének okát, lehetővé teszik, hogy a többi üzemek vezetői a niunknkönyv felmutatójiáról azonnal tudják, hogy becsületes, vagy pedig állandóan vándorló munkással van-e dolguk. Mindez arra hívja fel megyénk vállalatvezetőségeinek figyelmét, hogy ne adminisztratív feladatnak tekintsék az új munkakőny-r vek bevezetését és vegyék fel a harcot azokkal a bürokratákkal, akik megkísérelnék kisebbíteni az új munkakönyv jelentőségét AZ új munkakönyvek bevezetése csak akkor járhat sillerrel, ha üzemi pártszervezeteink — és üzemi bizottságaink alapos felvilágosító munkával megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy az új munkakönyv a rend és a fegyelem megteremtésének eszköze, saját előmenetelük, szakmai fejlődésük segítője. De konkrétan mutassanak rá üzemi párt- és szakszervezeti funkcionáriusaink arra is, hogy milyen hatékony segítséget jelent az uj munkakönyv a hanyag munkások, a bércsalók, az el'enség uszályába került öntudatlan dolgozók aknamunkájának elhárításában is- Funkcionáriusaink kísérjék figyelemmel a munkakönyvek időbeni bevezetését, rovatainál: pontos, valóságnak megfelelő kitölteset, mert a munkakönyvvel maguk is hatékony, erős fegyvert kapnak kezükbe, a jobb munkafegyelem kivíváséhoz. Természetesen az uj munka- könyvek bevezetésével még nem tettünk meg mindent ezen a téren s funkcionáriusaink feladata, hogy az uj fegyverrel gazdagodva továbbfejlesszék megyénk dolgozóiban a- munkához, — a nép államához fűződő uj szocialistái viszonyt. (h) A terménybegy isjtés bolsevik programja
