Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-21 / 167. szám
VIHARSAROK NÉPE 5 AZ ÜZEMEK DOLGOZÓI a minisztertanács határozata után Ttgnap jelent meg a lapokban a minisztertanács határozata az iparban és a bányászaiban foglalkoztatott munkások alapbérének felemeléséül és a normák rendezéséről. A minisztertanács határozatát megyénk üzemeinek dolgozói is helyesléssel fogadták, meggyőződtek róla, hogy a régi, elavult normák gátolják a szocializmus építését. A Békéscsabai Magasépítő NV ácstelepén is megbeszélték a dolgozók a. normák rendezését és az alapbér felemelését. Máté János, a gépkezelő brigád vezetője elmondja, hogy a . normák rendezését helyesnek, igazságosnak látja. — Itt, az én munkahelyemen is tapasztaltam — mondja —, hogy a mostani norma laza. Négyszáz forintot keresek és érzem azt, hogy a felveit összeg nem illet meg. Én a brigád tagjaival már Ijeszéltem a helyiden normáról s mi kérni is akartuk annak rendezését. hindii Pál brigádtag éppen a fűrészgépet olajozza, mikor hallja, hogy munkatársai miről beszélnek, ő is közbeszól: — TV agy on helyes a normák rendezése, hisz’ nem esküdtünk hűséget az elavult normákkal s nem akarjuk megenni a jövőnket. — Hát bizony időszerű, hogy változtassunk azon a lehetetlen helyzeten, ami a normák köt ül 'Van — mondja Kálmán János ácsmunkák. Én magam is tapasztalom, hogy 188—203 százalékot játszi könnyedséggel ludek teljesíteni ezzel a normával s tudom, hogy az új norma igazságos lesz és a magasabb szak- képzettséget igénylő munkát is megfelelően díjazzák. S ez legalább áz ifiket is mozgósítani fogja, hogy fejlesszék szakmai tudásukat. Az Adámi segédmunkás brigád is megbeszélte a minisztertanács határozatát Adámi Sándor brigádvezető kezében az újság' ágy magyarázza a brigádia- goknalc, hogy mi a jelentősége ,a norma rendezésének: — Szaktárcák! Láljuk azt, hogy at. c'avult normák akadályozzák a munka t rin: lékenységének áz emelését, nekünk pedig az a célunk, hogy minél többet termeljünk. A bri- gádtagok: Szente Lajos, Cseh János és Ancsin János helyeslőén szólnak. — Hát így van, de azért eleinte szokatlan lesz. — Dehogy lesz — mondja újra a brigádvezető — a normát rendezik s az alapbért felemelik. Nálunk, az építőiparban például az eddigi 3 forint helyett 3 forint 90 fillér lesz a legmagasabb alapbér... S Adámi Sándor felvilágosítása után a brigádtagok tisztán látják, hogy a normák rendezése időszerű volt. * A Kötöttáru NV-ben is tudnak már a dolgozók arról, hogy augusztus 1-től új normale lesz- * liek és magasabb lesz az alapbér. A lánckötő üzemrészben Ba- kócz Magda bizalmi tudatosítja a dolgozókkal a normák rendezését. Miközben ellenőrzi a két gép munkáját, amelyeken dolgozik, Pribojszki Andrásnéval, a szomszédjával elbeszélget a minisztertanács határozatáról. — Helyesnek látod ezt a határozatot? — kérdi tőle. — Természetesen helyesnek tartom — válaszol Pribojszkiné —, mert a norma valóban laza 8 megtörténik olyan eset itt, a mi üzemünkben is, hogy egyik üzemrészben a laza norma következtében nem nagy feladat 200 százalékot e'érni, inig a másik üzemrészben igyekezni kell, ha i5o százalékot akar a dolgozó teljesíteni. Megigazítja az egyik szálat s még hozzáteszi; Mi gyorsan és sikeresen akarjuk felépíteni boldogabb jövőnket s ezért van szükség arra, hogy a laza normákat a szemétre dobjuk s helyette az uj normákkal haladjunk a cél felé. A rundstukl üzemrész munkavezetője, Vozár Pál elmondja, hogy ezt az üzemrészt nem érinti a normarendezés csak három hónap múlva, mert újítással dolgoznak. — De reggel, a munkaidő előtt — mondja Vozár Pál — megbeszéltük a dolgozókkal a minisztertanács határozatát s három hónap múlva mi is örömmel vesz- szük az uj norma bevezetését, mert minden dolgozó világosan látja, hogy a mostani norma nem helyes. . * A minisztertanács határozatát a Ruhagyár NV dolgozói is helyesléssel fogadták. Murányi Katalin, mikor meghallott», hogy rendezik a normákat, arra a levélre gondolt, amelyet a párttitkár elvtársnak adott és amelyben kérte a norma rendezését. — Már napokkal ezelőtt tapasztaltam — mondja —, hogy az overálok varrásánál a norma nem jól van megállapítva. Könnyen tudunk magas százalékot elérni, ezért kértem a norma rendezését, mert láttam: dacára annak, hogy a fizetésünk emelkedik, a termelékenységben visszaesés mutatkozik. Bajcsi Sándor gépmester is helyesnek tartja a norma rendezését, mert mint mondja, a laza norma a többtermeléet, a munka- versenyt gátolja. Nem tud egészséges, komoly verseny kifejlődni a dolgozók között. Az üzemek dolgozói világosan látják, hogy a Párt a normák rendezésével csak formába öntötte azoknak az öntudatos dolgozóknak a kívánságát, akik látták, hogy a laza normák gátolják fejlődésünket s ezért le kell őket győzni, újakat kell állítani helyükbe, hogy a szocializmust mielőbb és sikeresen valósíthassuk meg hazánkban, (Ádász) Megyeszerte árubemutatókat rendez az áruforgalmi bizottság A dolgozó parasztság hatalmas lendülettel és munkakedvvol fogott az aratáshoz — az új kenyérgabona betakarításához. A Párt irányításával munkájukban segítőtársként találta maga mellett az ipari munkásságot, mely fáradhatatlan erővel igyekezett megteremteni mindazokat az ipari termékeket, melyek megkönnyítik a dolgozó parasztság munkáját. A magyar ipar eddig még soha nem látott új gépeket küldött a földekre, sok jó szerszámmal sietett a mezőgazdasági dolgozók segítségéi«. Az ipari termékek tervszerű és folyamatos továbbítására, a dolgozók legjobb ellátására felkészült, a szocialista kereskedelem is. Az állami nagykereskedelem raktárait megtöltve felkészült arra a feladatra, hogy a növekvő szükségleteknek megfelelő készleteket tudjon a dolgozó parasztság rendelkezésére bocsátani. E készletek gyors közvetítésére felkészültek az állami kiskereskedelem összes szervei, de felkészültek a földmű vessző vetkozeteink és kiskereskedőink is. E nagy feladatok elvégzésére Békés megyében is megalakult július 29-én a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kereskedelmi osztályának vezetésével az Áruforgalmi Bizottság. Az Áruforgalmi Bizottság elsőrendű feladtává tűzte ki, hogy a betakarítás végeztével megyeszertc nagy árubemutatókat rendeznek. Az árubemutatók hivatva lesznek dolgozó parasztságunknak bemutatni mindazokat az árukat, melyeket 8 magyar ipar termel. Ezek az árubemutatók ismertetik a ruházat, cikkek, a háztartási, edényáruk. háztartási gépek, üveg, porcellán, kerékpár, villamossági és rádiók kül inbözőféleaégeit, minőségét és sokaságát. Az árubemutatón kiállított különböző árukat a helyszínen bárki megvásárolhatja, de a bemutató után a bemutatott árukat a föld- művesszövetkezetLen állandóan megkaphatja. Megyénkben csütörtök délig 56.000 forintot gyűjtöttek össze a dolgozók a koreai nép megsegítésére Az üzemek, a föld dolgozói között nagy lelkesedéssel folyik a Koreába küldendő tábori kórház megsegítésére való gyűjtés. A dolgozók ezzel is a békét erősítik s az imperialistákra mérnek csapást. A Pamutszövő NV-l>en csíilör- tök délig 422 dolgozó 3437 forint felajánlást tett A símaszövőde alsó termében özvegy Csiernyik Andrásné öt forintot ajánlott fel. — Szívesen adtam — mondotta —, merit ' tudom', mit jelent az, hogy orvosokat, gyógyszert küldhetünk oda, ahol ezekre olyan nagy szükség vau. Kötelességemnek érzem lámogatni a hős koreai népet, mert ők áss én családom békéjéért is harcolnak Kruzslicz Etel a csévclőben dolgozik. — Kimondhatatlan gyűlölet fog el — mondja —, ha rágondolok az imperialisták aljas támadásaira és örömmel járultam hozzá a kórházvonatra való gyűjtéshez, mert ezzel a gyilkosokra mérek csapást. Tráher Aranka a befűzőben kétórai munkabérét ajánlotta fel. — Békénk, boldogulásunk és felemelkedésünk útja, hogy támogassuk azokat, akik jelenleg fegyverrel a kezükben harcolnak a békéért A Merkur üzemi javítóműhely dolgozói egyhangúlag kétórai munkabérüket ajánlották fél Vlcskó János teremlakalos kijelen telte; — Ez a kórházvonat nemcsak koreai, hanem magyar ügy Is. Kétórai munkabéremmel én is hozzájárultam az imperializmus ütölte sebek begyógyítúsához. A békéscsabai Kötöttárugyárban csütörtök délig 939 órai munkabér és 4SI forint felajánlás történt Vcrba Jáuosné sztahanovista ötórai munkabérét ajánlotta fel. — Fiamat vesztettem el a háborúban és éppen ezért izzó gyűlölet fog el azok ellen a gazemberek ellen, akik ma a koreai védtelen lakosságot gyilkolják. Atérzem a koreai anyák szenvedését és örömmel járultam hozzá a kórházvonat megsegítéséhez. Priskin Jánosné ,szabász háromórai munkabért ajánlott fel. — K.eissény softss&naulc. le a láppénzcsalékra — követelik a Merkúr dolgozói Az utóbbi időben igen magasra emelkedett a betegek létszáma a békéscsabai Merkur-szövődében. A reakció kapva-kapott a beteglétszám emelkedésén és az üzemen belül az utóbbi időben felütötték a fejüket a különböző rémhírek. Elterjedt például, hogy a betegségeket a munkaverseny idézi elő. A suttogó propaganda gondoskodott arról, hogy a dolgozók öntudatlanabb részével elhitesse azt; «ha nem volna munkaverseny, nem volna annyi fcegozókat és azért emelkedett any- nyival a betegek létszáma az utóbbi időben.» Az üzem vezetősége elhatározta. hogy utánanéz a dolgoknak. Az 0. B. elnök, a szociálpolitikai felelős és a tisztiorvos meg is kezdte a betegek sorra látogatását. Már az első napokban kiderült néhány súlyos eset: Járosi Donát, aki már két hónapja van távol az üzemtől «betegség miatt», egyáltalán nem is találták otthon, A szállásadója szerint fog sem. A verseny kimeríti a dol- állantlóan a Rostás vendéglőben tartózkodik azzal a kifogással, hogy otthon a négy fal között nem érzi jól magát. Es a Itostás vendéglőben is tud úgy pihenni, mint otthon. De a táppénzt azt minden esetben felveszi. Taucsics Józsefnó vígan szorgoskodott otthonában, amikor a bizottság meglátogatta. A tisztiorvos megvizsgálta, egyáltalán nem találta betegnek. Kiderült, hogy ő is teljesen jogtalanul vette fel a táppénzt. Es az ehhez hasonló eseteknek egész sora fordult elő. A «betegek» nagy része nem tartózkodott otthon, különböző ügyeik intézésének ürügye alatt távol Voltak otthonuktól. Kiderült tehát, hogy egyes dolgozók tudatosan visszaélnek a népi demokrácia nyújtotta segítséggel, ami a beteg dolgozóknak jár táppénz formájában. Látják ezt a Merkur üzem dolgozói, ezért kéréssel fordultak az üzem vezetőségéhez, hogy a jövőben sújtsanak le az ilyen szimulánsokra, mert aki jogtalanul ves/.i fel a táppénzt) hasonló csalást követ el, mint bércsaló: megkárosítja a dolgozók államát és becsületes dolgozó társait. Ezeknek az álbetegeknek nagyiész© a munkáját is felületesen végzi. A legtöbb ilyen »beteg« a jobboldali szociáldemokraták uszályába került dolgozókból kerül ki. Járosi Ilona esetében is bebizonyosodott, hogy a környezete csupa »jampe- cokból* tevődik össze, akikkel a a Rostás vendéglőben mindenről sző esik, csak éppen a termelékenység emeléséről, a szocializmus építéséről nem. Tehát az ellenség keze játszik közre a táppénzcsalásoknál is, éppen azért a szocialista munkavereeny ellen uszitókat kíméletlenül le kell leplezni és el kell járni azokkal, akik bármilyen formában lazítják a munkafegyelmet, becsapják a dolgozók államát. Hirdessen lapunkban ! Három gyermekem vad s az-ő jövőjükért is téliem a felajánlást. At üzem tüzo’tósága halórai munkabért ajánlott fel a kórházvonal megsegítésére. Az ÁMG megyei központjának dolgozói békoayülést tartottak, melyen i3oo Ft-ot gyűjtöttek össze. A MÁV osziálymémökségen i3? dolgozó 1191 forint 34 fillért ajánlóit fel a Koreába küldendő tábori kórház létesítésére. A békéscsabai Barneválban csütörtök délelőtt 10 óráig 55o forintot gyűjtöttek. Várai Pál a csirkeszortirozólran: A magyar dolgozók számára nem lehet közömbös Korea ügye. Ez a felajánlás újabb demonstráció a béke -ügye mellett — mondta. A mezőhegyesi állami gazdaság gépműhelyének dolgozói összesen 1944 forintot jegyeztek a hős koreai nép megsegítésére. Vincze János párttitkár 5o, Pelle Kálmán DISz titkár 5o, Jászberényi Béla 4o, Bakai László 5o, Kovács János 5o forintot ajánlottak fel. Az állami gazdaság igazgatósága: 2/1.4 személy, 2253 forintot jegyzett eddig. Budai Antal és Hal- inas Tibor elvtárs 4o—4o, Balog Sándor növénytermesztő brigádvezető 5o, Dunai József trakte- risla 5o, Sándor Dániel, az óme- zőhegyesi üzemegység állattenyésztője 5o és fia 2Ő forintot jegyzett. Az ómezőhegyesi üzemegység állattenyésztésétől Magyar Józsefnél Sípos János tehenész 100—100 forintot adott. A mezőhegyesi bárrom üzemegység dolgozói tehát összesen 4397 forintot gyűjtöttek a szabadságukért harcoló koreai nép megsegítésére.
