Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-02 / 151. szám

6 VIHARSAROK NÉPE R szarvasi gépállomás kultűrcsoportfa kijavítja a hibákat, hogy még eredményesebb munkát tudjon végezni /á szarvasi gépállomás kultur- csoportja a MINSz kon­gresszusi kulturversenyénck me­gyei döntőjén az igen szép har­madik helyre került■ A csoport tehetséges tagjai nagyon komoly feladatot oldottak meg a kultur- vcrsenyén: a Bánk-bánt adták elő kiválóan, jobban, mint a diákszö- vels igj kulturcsopoi tok, akiknek pedig kevésbbé volt nehéz megol­dani ezt a feladat A- A kongrcsz- szusi' kulturvei s uny óta azon ban keveset lehet hallani a csoportról. Szerepeltek ugyan egy-lcét alkalom­mal Szarvason, közi eniüködié egy- egy műsoros esten, de távolról sem végeztek olyan munkát, mint ami­lyent egy ilyen kiváló képességű együttesül joggal elvárhatnánk. W cgnagyobb hiba az volt, hogy tervszerűség nélkül műkö­dött a rsopoi t Március és április hónapokra ugyan volt munkater­vük, de nagyon kezdetleges és nem volt alkalmas an-a, hogy- megoldja a Icultarcsoportra váró feladatokat, felölelje mindazt, amit tenniük kellett volna. Májusban és június­ban azután teljesen lervszerütle- nül dolgoztak. — Szeretjük a kulturmunkát, — mondják a csoport tagjai, ■— de nem ismerjük, mi is a feladata a kullurcsoportnak. — Én magam is a régi műked­velő folytatásának néztem a kul­turcsoport munkáját — ismeri be Sonlcoly György elvtárs, a ku'itur- felelős. — Azt hittem, abban me­rül ki minden munkánk, hogy egy agy színdarabot előadunk. Most, hogy kéthetes kulturvizető- kepző tanfolyamot halig:Ham vé­gig, jöttem rá, milyen hiányos munkál végeztünk eddig, személy szerint is milyen sole mulasztást, kövcllein el s tnilyen hatalmas fel­adatok várnak a kulturcsopoi tokra. njTervszarü tlen kulturmunká­-*■ jukban hiba volt az is, hogy öncélú volt a kulturcsoport munkája, a nyilvános szereplésért tanultak csupán s nem egy cso­porttagnál ez egyéni sikerek szer­zéséig fajult el. Nem ismerték fel, hogy a kulturmunliának is «3 szocializmus építéséért vívott har­cunkat kell segíteni, hogy a nép- nevelőmunka m, l élt a kultúra esz­közével is mozgósítani Jazll dolgozó parasztságunkat a soron levő fel­adatok sikeres elvégzésére. Pedig ezzel kapcsolatban voltai: már ta­pasztalataik. :— Tavaly a talajmüvelési szer- eődéskötése' k r nemesedi népneve­lőmunkát végeztünk, de kultur- rsoportunk is erre állt rá, — mondja SonJeoly elvtárs. — És azt tapasztaltuk, hogy azokon a haíárrészeken, ahol kulturcsopor- tünk is kinn volt, ott scklcal na­gyobb eredménnyel járt felvilágo­sító munkánk, sokkal többen kö­töttek talajmüvelési szerződést a gépáS: mással. WWogy a jő tapasztalatok da- cára idén nem kapcsolták össze, a kulturmunkát a népnevelő- munkával, arra találnak nem egy kifogást: »Sok volt mindig a mun­kánk, voltak más feladataink...« Dé ők maguk is érzik, hogy mind­ez csak kibúvó, hiszen tavaly sem volt kezesebb a munkájuk, mégis sikerrel oldották mag a rájuk váró feladatot s éppen a kulturmunká biztosította nagyobb eredményei­ket a gazdasági vonalon. — Vannak, aldk tehertételnek veszik a kulturmunkát, — tapint az elevenjére Sonkoly elvtárs. —> Sokszor nehéz megmozgatni a cso­port tagjait, húzódoznak ilyen kü­lönmunkát vállalni. W^z valóban komoly hiba és arra mutat' rá, hogy eddig milyen helytelenül folyt a csoport munkája. Mindig csak egy-egy gyorsan »össőekalapált« szereplés­re rángatták össze a kulturcsoport tagjait s két szereplés között meg­feledkeztek arról, hogy létezik egy kulturcsoport is a gépállomáson s ezzel a kulturcsoporttal foglalkoz­ni is kellene. Nem törődtek azzal sein, hogy a csoport tagjai hogyan viszonylattal: a munkához. A gya­korlat azt mutatja, hogy aldk lel­kesen vesznek részt a kulturmun- kában, mint Kulaság János trak­torista, vagy Muska János, azok a munkában is az élen járnál:, vi­szont- aki a kulturmunkát elha­nyagolja, mint Bencsik Zsuzsa, az a munkaterületén sem állja meg kifogástalanul a helyét. Sürgősen felül kell vizsgálni, hogy a kultur­csoport tagjai hogyan viszonyul­nál: a munkához s akiknél hibá­kat, hiányosságokat találnak, fi­gyelmeztessél: s ha súlyosabb e helyzet, úgy nem szabad engedni az ilyeneket a kulturcsoportban működni. A kulturcsoportban való dolgozás legyen kitüntetés a dolgo­zóknál:. Whe vannak olyanok is, mint .-“-y Tusjak Tél, akik a munka terülitén megállják a helyüket, mégis a kulturmunkát tehernek ér­zik. Ennek az az oka, hogy sokan nincsenek tisztában a kulturmunká jelentőségével. Ez pedig a kultur­csoport vezetőjének a hiányos mun­káját bizonyítja. Komoly felvilá­gosító munkát kell végezni a kul­turcsoport tagjai között, hogy lás­sák, miért fontos kulturmunkát vé­gezni. Foglalkozni kell a kultur­csoport tagjaival állandóan, gon­doskodni kell arról, hogy fejlődhes­senek. akkor megszeretik a kultur­munkát és örömmel végzik. És eb­ben a munkában nem támaszkodha- tik a kulturcsoport vezetője a saját erejére, mert akkor úgy jár, mint eddig is járt, — kudarcot vaVanak kiséi letel, — hanem a pártszer­vezethez kell fordulnia segítségért. A Tárt segítségével és a Tárt irá­nyításával meg leltet és meg is kell javítani a szarvasi gépállomás kul­turcsoport jónak munkáját. omoly javulás jelei mvtat- koznak, amióta a kultur- felelő s visszajött a tanfolyamról. Kidolgozás alatt áll a háromhóna­pos munkaievv, amely szem előtt tartja a soron lévő feladatokat, rövidesen kimennek rövid kultúr­műsorokkal a cséplőgépekhez, hogy mozgósítsák a dolgozó parasztsá­got a gabonafront győzelméért. A csoportos filmlátogatások után a jövőben megbeszélik a látottakat művészi szempontból is, hogy igy képezzék a színjátszókat. De fel­ismerték azt is, hogy a kultur- munka nem terjedhet ki csupán a színjátszásra. FelXjitják az abbama­radt olvasóköröket, fokozottabb gon­dot fordítanak arra, hogy a könyv­tárat minél számosabban olvassák s végül bevezetik a kulturcsoport tagjaival a rendszeres foglalkozást. Hiba, hogy a közel 100 főnyi gép­állomáson nincs énekkar, tánccso­port, báb játszó csoport és erre nem is gondolnak. Ezeket a csoportokat is sürgősen elitre kell hívni, mert igy egyrészt eredményesebbé válik munkájuk, másrészt azok, akik a színjátszáshoz nem éheknek ' tehet­séget, ezekben a csoportokban,,meg­találják azt a területet, ahol siker­rel működhetnek ■ közre. És ha a Tárt segítségével ezen az úton haladnak tovább, úgy a szarvasi gépállomás a megye har­madik kulturcsoport ja a megye első kulturcsoportjává válik. (TÉTEK) A tnas&Uvai Uönyj/Jdátttiás A sarkadi dolgozók leleplezik az osztály ellenséget Sarkadon, de az egész környé­kén ismeretes Csuba Gábor 50 hol­das kulák neve. Nem kevésbbé is­meretes felesége. Fekete Róza sem. Nevük ismeretessé vált abból az időből, amikor még az öreg Csnba is élt és úgy njnizhatták a mun­kást. ahogyan akarták. Ezt a «szenvedélyt» áz öreg halála után örökül vették még az 50 hold föl­dön felül. Csuba Gábor, ha a föld­del nem is igen törődött, de a másik örökséggel élt úgy maga kedve szerint. Most az aratás ide­ién is. Még pedig olyan formában, hogy megfogadta Kiss "Sándort, Gá­bor Jánost, Komlósi Mihályt és Nagy Imrét arató munkásnak. Azoknak «régi» ismerőse, hát ők bíztak a kulákban, ha a szerző­désről volt szó. Egy párszor ugyan felvetették neki, de a kulák csak hallgatott és még az OTI-ba se jelentette be az aratóitat. De még ennél is több gazemberség szüle­tett meg a kulák agyában: az aratás végeztével egy né­hány forinttal, mint «napszám» akarta kifizetni a munltá- kásokat. Amikor a munkások nem fog-adták el a munkájuk után még könyör- adománvnak is kevés összeget, a kulák asszony sem volt rest, lo­holva szaladt egyenesen a DÉFOSz- ba, hogy ő igy, hegy ő majd meg­mutatja, hogy neki van igaza, stb. De csak úgy dúlt fűlt dühében, hogy fizetni kell, még be sem tette a DÉFOSz-ajtót rendesen, még köszönni is elfelejtett, úgy kér­dezte : «Mennyi az aratási nap­szám?» Mikor megkapta a választ, hogy ilyen nincs, hanem szerződ­tesse le az aratómunkáíSokat s ak­kor kellett volna szaladni a DÉFOSz-ba, mikor a szerződés kö­tés ideje volt, az asszony «ma­gába szállt», siránkozott, hogy ha az öreg meg volna, talán magúit aratták volna le, stb. Nagyon ügyetlenül hangzottak az asszony szavai, szinte gyermek mesék, de hát a dolgozóitat nem lehet félrevezetni, a kuláknak meg kell fizetni az aratási munkabért, elmúlt már, hogy védencére akad a hivatalban. A szerződés meg nem kötéséért és az OTI-ért egy hűvö­sebb helyen elmélkedhet majd Csuba Gábor, aki úgyis szereti a hűvöst, hiszen az aratási idő­ben is csak akkor jött ki, amikor az éves alkalmazottját lehülyézte. És most meg saját magát teteti hülyének. Ilyen a kulák nemcsak Sar­kadon, de mindenütt, elvetemült módon próbálja kijátszani a dol­gozókat, akadályozni tervüket. Ezek akik a háborúért ásitoznak, de mind kevesebb sikerrel, mert a Párt, az egész dolgozó nép kemény ökle áll őrt minden dolgozó joga felett. Ezért kell még fokozottab- ben, éberséggel felfigyelni minden ilyen és hasonló jelenségre és kí­méletlenül, úgy, ahogy azt a sar­kad! dolgozók is tették, leleplezni országunk salakjait, a kulákokat. A moszkvai könyvkiállítás a szovjet kultúra és irodalom hatal­mas sikere. — Nemcsak a könyvek hatalmas mennyisége, esz­mei tartalma bizonyítja ezt, hanem művészi kiállításuk, a köny­veli illusztrációi is. — Képünkön a dolgozók tanul mán yozzálf a művészi kiadásban megjelent könyveket — illusztrációikat. ■v Részlet a moszkvai könyvliiállításról: Lenin művei. Könyvek a moszkvai könyvkiállításróL X A Szovjetunióban a kultúra a nép tulajdona. — A moszkvai könyvkiállításon minden nemzetiség könyvei szerepelnek. Ez A képünk az örmény állami kiadó hivatalában megjelent örmény­nyelvű könyvek egy résziét ábrázolja. A snjtó nevelt Hirdetések tanít, felvétele Békésen utat mutat l PVSKl Olvasd könyvüsletben a Viharsarok Népét Széchenyl-tér, Bérház.

Next

/
Thumbnails
Contents