Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-02 / 151. szám
6 VIHARSAROK NÉPE R szarvasi gépállomás kultűrcsoportfa kijavítja a hibákat, hogy még eredményesebb munkát tudjon végezni /á szarvasi gépállomás kultur- csoportja a MINSz kongresszusi kulturversenyénck megyei döntőjén az igen szép harmadik helyre került■ A csoport tehetséges tagjai nagyon komoly feladatot oldottak meg a kultur- vcrsenyén: a Bánk-bánt adták elő kiválóan, jobban, mint a diákszö- vels igj kulturcsopoi tok, akiknek pedig kevésbbé volt nehéz megoldani ezt a feladat A- A kongrcsz- szusi' kulturvei s uny óta azon ban keveset lehet hallani a csoportról. Szerepeltek ugyan egy-lcét alkalommal Szarvason, közi eniüködié egy- egy műsoros esten, de távolról sem végeztek olyan munkát, mint amilyent egy ilyen kiváló képességű együttesül joggal elvárhatnánk. W cgnagyobb hiba az volt, hogy tervszerűség nélkül működött a rsopoi t Március és április hónapokra ugyan volt munkatervük, de nagyon kezdetleges és nem volt alkalmas an-a, hogy- megoldja a Icultarcsoportra váró feladatokat, felölelje mindazt, amit tenniük kellett volna. Májusban és júniusban azután teljesen lervszerütle- nül dolgoztak. — Szeretjük a kulturmunkát, — mondják a csoport tagjai, ■— de nem ismerjük, mi is a feladata a kullurcsoportnak. — Én magam is a régi műkedvelő folytatásának néztem a kulturcsoport munkáját — ismeri be Sonlcoly György elvtárs, a ku'itur- felelős. — Azt hittem, abban merül ki minden munkánk, hogy egy agy színdarabot előadunk. Most, hogy kéthetes kulturvizető- kepző tanfolyamot halig:Ham végig, jöttem rá, milyen hiányos munkál végeztünk eddig, személy szerint is milyen sole mulasztást, kövcllein el s tnilyen hatalmas feladatok várnak a kulturcsopoi tokra. njTervszarü tlen kulturmunká-*■ jukban hiba volt az is, hogy öncélú volt a kulturcsoport munkája, a nyilvános szereplésért tanultak csupán s nem egy csoporttagnál ez egyéni sikerek szerzéséig fajult el. Nem ismerték fel, hogy a kulturmunliának is «3 szocializmus építéséért vívott harcunkat kell segíteni, hogy a nép- nevelőmunka m, l élt a kultúra eszközével is mozgósítani Jazll dolgozó parasztságunkat a soron levő feladatok sikeres elvégzésére. Pedig ezzel kapcsolatban voltai: már tapasztalataik. :— Tavaly a talajmüvelési szer- eődéskötése' k r nemesedi népnevelőmunkát végeztünk, de kultur- rsoportunk is erre állt rá, — mondja SonJeoly elvtárs. — És azt tapasztaltuk, hogy azokon a haíárrészeken, ahol kulturcsopor- tünk is kinn volt, ott scklcal nagyobb eredménnyel járt felvilágosító munkánk, sokkal többen kötöttek talajmüvelési szerződést a gépáS: mással. WWogy a jő tapasztalatok da- cára idén nem kapcsolták össze, a kulturmunkát a népnevelő- munkával, arra találnak nem egy kifogást: »Sok volt mindig a munkánk, voltak más feladataink...« Dé ők maguk is érzik, hogy mindez csak kibúvó, hiszen tavaly sem volt kezesebb a munkájuk, mégis sikerrel oldották mag a rájuk váró feladatot s éppen a kulturmunká biztosította nagyobb eredményeiket a gazdasági vonalon. — Vannak, aldk tehertételnek veszik a kulturmunkát, — tapint az elevenjére Sonkoly elvtárs. —> Sokszor nehéz megmozgatni a csoport tagjait, húzódoznak ilyen különmunkát vállalni. W^z valóban komoly hiba és arra mutat' rá, hogy eddig milyen helytelenül folyt a csoport munkája. Mindig csak egy-egy gyorsan »össőekalapált« szereplésre rángatták össze a kulturcsoport tagjait s két szereplés között megfeledkeztek arról, hogy létezik egy kulturcsoport is a gépállomáson s ezzel a kulturcsoporttal foglalkozni is kellene. Nem törődtek azzal sein, hogy a csoport tagjai hogyan viszonylattal: a munkához. A gyakorlat azt mutatja, hogy aldk lelkesen vesznek részt a kulturmun- kában, mint Kulaság János traktorista, vagy Muska János, azok a munkában is az élen járnál:, viszont- aki a kulturmunkát elhanyagolja, mint Bencsik Zsuzsa, az a munkaterületén sem állja meg kifogástalanul a helyét. Sürgősen felül kell vizsgálni, hogy a kulturcsoport tagjai hogyan viszonyulnál: a munkához s akiknél hibákat, hiányosságokat találnak, figyelmeztessél: s ha súlyosabb e helyzet, úgy nem szabad engedni az ilyeneket a kulturcsoportban működni. A kulturcsoportban való dolgozás legyen kitüntetés a dolgozóknál:. Whe vannak olyanok is, mint .-“-y Tusjak Tél, akik a munka terülitén megállják a helyüket, mégis a kulturmunkát tehernek érzik. Ennek az az oka, hogy sokan nincsenek tisztában a kulturmunká jelentőségével. Ez pedig a kulturcsoport vezetőjének a hiányos munkáját bizonyítja. Komoly felvilágosító munkát kell végezni a kulturcsoport tagjai között, hogy lássák, miért fontos kulturmunkát végezni. Foglalkozni kell a kulturcsoport tagjaival állandóan, gondoskodni kell arról, hogy fejlődhessenek. akkor megszeretik a kulturmunkát és örömmel végzik. És ebben a munkában nem támaszkodha- tik a kulturcsoport vezetője a saját erejére, mert akkor úgy jár, mint eddig is járt, — kudarcot vaVanak kiséi letel, — hanem a pártszervezethez kell fordulnia segítségért. A Tárt segítségével és a Tárt irányításával meg leltet és meg is kell javítani a szarvasi gépállomás kulturcsoport jónak munkáját. omoly javulás jelei mvtat- koznak, amióta a kultur- felelő s visszajött a tanfolyamról. Kidolgozás alatt áll a háromhónapos munkaievv, amely szem előtt tartja a soron lévő feladatokat, rövidesen kimennek rövid kultúrműsorokkal a cséplőgépekhez, hogy mozgósítsák a dolgozó parasztságot a gabonafront győzelméért. A csoportos filmlátogatások után a jövőben megbeszélik a látottakat művészi szempontból is, hogy igy képezzék a színjátszókat. De felismerték azt is, hogy a kultur- munka nem terjedhet ki csupán a színjátszásra. FelXjitják az abbamaradt olvasóköröket, fokozottabb gondot fordítanak arra, hogy a könyvtárat minél számosabban olvassák s végül bevezetik a kulturcsoport tagjaival a rendszeres foglalkozást. Hiba, hogy a közel 100 főnyi gépállomáson nincs énekkar, tánccsoport, báb játszó csoport és erre nem is gondolnak. Ezeket a csoportokat is sürgősen elitre kell hívni, mert igy egyrészt eredményesebbé válik munkájuk, másrészt azok, akik a színjátszáshoz nem éheknek ' tehetséget, ezekben a csoportokban,,megtalálják azt a területet, ahol sikerrel működhetnek ■ közre. És ha a Tárt segítségével ezen az úton haladnak tovább, úgy a szarvasi gépállomás a megye harmadik kulturcsoport ja a megye első kulturcsoportjává válik. (TÉTEK) A tnas&Uvai Uönyj/Jdátttiás A sarkadi dolgozók leleplezik az osztály ellenséget Sarkadon, de az egész környékén ismeretes Csuba Gábor 50 holdas kulák neve. Nem kevésbbé ismeretes felesége. Fekete Róza sem. Nevük ismeretessé vált abból az időből, amikor még az öreg Csnba is élt és úgy njnizhatták a munkást. ahogyan akarták. Ezt a «szenvedélyt» áz öreg halála után örökül vették még az 50 hold földön felül. Csuba Gábor, ha a földdel nem is igen törődött, de a másik örökséggel élt úgy maga kedve szerint. Most az aratás ideién is. Még pedig olyan formában, hogy megfogadta Kiss "Sándort, Gábor Jánost, Komlósi Mihályt és Nagy Imrét arató munkásnak. Azoknak «régi» ismerőse, hát ők bíztak a kulákban, ha a szerződésről volt szó. Egy párszor ugyan felvetették neki, de a kulák csak hallgatott és még az OTI-ba se jelentette be az aratóitat. De még ennél is több gazemberség született meg a kulák agyában: az aratás végeztével egy néhány forinttal, mint «napszám» akarta kifizetni a munltá- kásokat. Amikor a munkások nem fog-adták el a munkájuk után még könyör- adománvnak is kevés összeget, a kulák asszony sem volt rest, loholva szaladt egyenesen a DÉFOSz- ba, hogy ő igy, hegy ő majd megmutatja, hogy neki van igaza, stb. De csak úgy dúlt fűlt dühében, hogy fizetni kell, még be sem tette a DÉFOSz-ajtót rendesen, még köszönni is elfelejtett, úgy kérdezte : «Mennyi az aratási napszám?» Mikor megkapta a választ, hogy ilyen nincs, hanem szerződtesse le az aratómunkáíSokat s akkor kellett volna szaladni a DÉFOSz-ba, mikor a szerződés kötés ideje volt, az asszony «magába szállt», siránkozott, hogy ha az öreg meg volna, talán magúit aratták volna le, stb. Nagyon ügyetlenül hangzottak az asszony szavai, szinte gyermek mesék, de hát a dolgozóitat nem lehet félrevezetni, a kuláknak meg kell fizetni az aratási munkabért, elmúlt már, hogy védencére akad a hivatalban. A szerződés meg nem kötéséért és az OTI-ért egy hűvösebb helyen elmélkedhet majd Csuba Gábor, aki úgyis szereti a hűvöst, hiszen az aratási időben is csak akkor jött ki, amikor az éves alkalmazottját lehülyézte. És most meg saját magát teteti hülyének. Ilyen a kulák nemcsak Sarkadon, de mindenütt, elvetemült módon próbálja kijátszani a dolgozókat, akadályozni tervüket. Ezek akik a háborúért ásitoznak, de mind kevesebb sikerrel, mert a Párt, az egész dolgozó nép kemény ökle áll őrt minden dolgozó joga felett. Ezért kell még fokozottab- ben, éberséggel felfigyelni minden ilyen és hasonló jelenségre és kíméletlenül, úgy, ahogy azt a sarkad! dolgozók is tették, leleplezni országunk salakjait, a kulákokat. A moszkvai könyvkiállítás a szovjet kultúra és irodalom hatalmas sikere. — Nemcsak a könyvek hatalmas mennyisége, eszmei tartalma bizonyítja ezt, hanem művészi kiállításuk, a könyveli illusztrációi is. — Képünkön a dolgozók tanul mán yozzálf a művészi kiadásban megjelent könyveket — illusztrációikat. ■v Részlet a moszkvai könyvliiállításról: Lenin művei. Könyvek a moszkvai könyvkiállításróL X A Szovjetunióban a kultúra a nép tulajdona. — A moszkvai könyvkiállításon minden nemzetiség könyvei szerepelnek. Ez A képünk az örmény állami kiadó hivatalában megjelent örménynyelvű könyvek egy résziét ábrázolja. A snjtó nevelt Hirdetések tanít, felvétele Békésen utat mutat l PVSKl Olvasd könyvüsletben a Viharsarok Népét Széchenyl-tér, Bérház.
