Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-20 / 166. szám
0 Szovjet Grafikai Kiállítás közelebb vitte dolgozóiokat a Szovjetunióhoz A lmliúrhúz a termelés fokozását szolgálja A sztálini ötéves terv határidő rú a felmerülő kérdésekre. A vita VASÁRNAP este zárult Békéscsabán a Szovjet Grafikai Kiállítás, melyet közel 7000 ember nézett végig. Ha visszatekintünk az eddigi kiállítások látogatottságára, megállapíthatjuk, hogy városunkban ilyen arányú érdeklődés kiállítás iránt még nem volt. A múltban dolgozó népünk el volt zárva a művészettől is. Az uralkodó osztály féltékenyen vigyázott kiváltságaira és a munkások, parasztok számára elérhetetlen volt egy művészi esemény megtekintése: A kitöltött kérdőívekben kifejezésre jut a visszaemlékezés erre az át kos múltra, amely az igazi művészetet lábbal taposta és a dolgozóknak látástól vakulásig való robotot szánta. De ugyanakkor .kicsendül a dolgozóknak jelen boldog öröme • is a kérdőívekből: örökre vége a múltnak, szabadok vagyunk és hálásak a nagy Szovjetuniónak, aki ezen a téren is segít bennünket, megismerteti velünk a szocialista művészet remekeit. A LELKESEDÉST mutatja, — mellyel dolgozóink a szovjet művészetet fogadták, az a jelenség, hogy a kiállítást számosán megnézték háromszor-négyszer is. Nem volt ritka az olyan látogató sem, aki órákhosszat sétált elmélyedve a. képek előtt és nem tudott betelni azok szépségével. Egy 63 éves üzemi munkás két szóban fejezte ki vélem -nyél a kiállításról: »Mélyen meghatott.« »A Szovjetunió szocialista művészete nem a kiváltságosoké, hanem a dolgozó népé«, — tizenhá- . roniéves úttörő írja ezt, akit már a szabad haza nevel. »Minden egyes kép a való, igaz életet mutatja be. Leginkább a munkát ábrázoló képek tetszenek.« IJttörő lány véleménye ez, aki legszebb képnek a »Cséplést« tartja. »Véleményem az, hogy csak szabad hazában, mint a Szovjetunió adhat ilyen művészetet és művészeket, akikben a szabad haza iránti szeretet ilyen mélyen él« — írja egy ruhagyári munkás. Mintegy kiegészíti ezt a Kötöttárugyár munkásnőjének megjegyzése: »Erősen kidomborítják a képek a szovjet népi kultúrát, látni, hogy a 8zovjetunióban minden a népért történik.« TÖMEGÉVEL lehetne idézni a kitöltött kérdőívek alapján dolgozóink véleményét, melyek tanúságot tesznek arról, hogy megértették a kiállítás politikai jelentőségét, de ezen túl menően művészi szempontból is helyesen értékelték ki. Jellemző erre, hogy a legtöbb látogatónak figyelmét »Lenin« és »Sztálin« képei ragadták meg, ezek közül is kiemelkedik a »Van-e ih'én Pált« című kép, mely azonnal meg is adja a választ a szemlélőnek, igen van ilyen Párt, mégpedig a Bolsevik Párt az. «Berlin kapitulációja», «Sztálingrád újjáépítése» című képek mellett a legnagyobb érdeklődést váltotta ki Prorokov: «Amerikai sorozata», amely szemléltetően érzékelteti az amerikai imperialisták valódi arcát és azt, hogy mindenre képesek aljas céljaik elérése érdekében. Ezek a minden magyarázat nélkül beszélő képek az elnyomás ellen, a, béke és a szabadság mellett agitálnak és dolgozóink megértették ezt. A KIÁLLÍTÁST az egyéni látogatásokon kívül 36 csoport tekintette meg és itt ki kell emelnünk a Ruhagyár jó munkáját, mert több csoportban, összesen 300 dolgozó nézte végig az üzemből a kiállítást. Ezzel szemben a Békési Téglagyárból egyetlen csoportos látogatás sem történt. A kiállítás közelebb vitt bennünket a Szovjetunióhoz, Sztálin élv- társhoz, az ő megismerésüket és az irántuk érzett szeletet elmélyítését segítette elő. Művészeink számára utat mutatott, követendő utat, tnely a népi demokráciánk művészei előtt áll: a szocialista népi kultúra ős művészet útját. Műveiken ke-. resztül mutatta be a szovjet művészek összeforrottságút a néppel és a szovjet tömeg, a nép alkotó és világot formáló erejét, mely elsöpri maga előtt az akadályokot és diadalmasan építi az új világot. ÍGY kapcsolódik a szovjet művészek munkája szervesen az egész nép munkájába és válik annak elszakíthatatlan részévé. A Magyar-Szovjet Társaság feladata egyike a legszebbeknek: megismertetni, megszerettetni a Szovjetuniót, a szovjet népet minél szélesebb tömegekkel és ápolni a szovjet-magyar barátságot. Ezt a célt szolgálta ez a kiállítás is és konkrét eredménynek számíthatjuk azt, hogy a kiállítás megtekintése után, ott helyben 49 dolgozó lépett be az MSZT táborába. Nemcsak ezek az új és régi tagjaink, de a dolgozók legszélesebb tömegei is várják a Szovjetuniót ismertető előadásokat, kiállításokat. Mi pedig feladatunknak tekintjük ezek biztosítását. Segít ebben bennünket maga a Szovjetunió, a rendelkezésünkre bocsátott nagyértékű anyagokkal, melyet elküld hozzánk tanulmányozásra. Háláljuk ezt meg azzal, hogy több és jobb munkát végzünk a termelésben, de a széleskörű felvilágosító munkában is, összekötve ezt- a békéért való harccal, Vass Jánosné MSZT békéscsabai kultur- propagandísta. előtti leljesítéséérl folyó harcban egyre szorosabbá válik a tudósok és a termelés dolgozói közötti alkotó együttműködés. E kapcsolatok megerősítése szempontjából nagy feladatok hárulnak a klubokra és a kultúrbázakra. A kliltúrházak valósággal második otthonai a dolgozóknak. Jól tudják ezt a leningrádí vi- borgi kullűrház vezetői, akik példamutató munkát végeznek a tudósok és a termelés dolgozói közötti kapcsolatok kiépítése terén. Ebben a kultúrházban szülelett és nyert széleskörű alkalmazási a tudósok és a vállalati dolgozók közötti kapcsolat új formája. A főiskolák és a tudományos kutatóintézetek dolgozói kivonulnak a gyári kultúrházba és itt tartanak megbeszéléseket az időszerű kérdésekről a dolgozókkal. Valamennyien saját munkájuk tapasztalatai alapján mulatnak A természet átalakítája 4. M. Scvurdlov: Válogatott cikkek és beszédek «Az iVegális csoportokon, a földalatti munkán át. az illegális párton keresztül — meltj senkiben sem testesült meg és fejeződött ki olyan teljesen, mint J. M. Szverdlovban — csakis, mintán végigjárta ezt a gyakoilali iskolát, csakis ezen az ütőn juthatott J. 31. Szverdltv az első szocialista szovjet köztársaság legelső emberének posztjára, csak így válhatott a nagy proletártömegek legkiválóbb szervezőjévé.» ( Lenin) . i? j i A gyűjtemény elején néhány tie- megoldására: ezzel vált (Lenin elv- széd még az Októberi"Forradalom’ táré szavai szerint) >»& proletártd- előtti időkből származik. Világos megek legkiválóbb szervezőjévé«, logikájú bolsevik fejtegetések és a Minden cikkével és beszédével si- feltett kérdésekre adott egyszerű került valamilyen feladat elvég- közérthető válaszok legnagyobb ta- zésére mozgósítani a tömegeket, nitóink, Lenin és Sztálin írásaira Hogyan érte ezt el? Nem frázi- emlékeztetnek. sokkal, nem hatásos jelzőkkel, liaSzverdlov minden szavát a gva- nem ,a tó?-vek, tárgyilagos csopor- korlati kérdések helyes megoldá- tositasaval, a döntő es önmagukért sara összpontosította: Az elmélet }’®8zé1« atli‘tok részletes felsoru- nála kizárólag fegyver a feladatok ^tatasaval, Intel«, es meggyőző . okfejtéssel izzó 'forradalmisaggal. A forradalom utáni írásai — ezek alkotják a gyűjtemény nagyobb részét, sokrétűségükkel, a felvetett problémák sokirányúságával nyűgözik le az olvasót. Nincs helyünk arra, hogy egyenként elemezzük e gazdag gyűjteményben szereplő Írásokat, hiszen minden egyes fejezet-, az alkotmányozó gyűlésen tartott beszámolója csak úgy, mint egy-egy kong-resszusi beszéde, fontos eseménye volt a Párt fejlődésének. Minden bészámolójában új perspektívákat vetít előre, új célokat . jelöl meg és azonnal megjelöli a végrehajtás módját és megvilágítja az utat, amelyen az új célokat a legeredményesebben el lehet érni. Minden szavából a lenini-sztálini vaslogika és a bolsevik következ:-- tesség csendül ki. Szvordlov beszédéi tele vannak harci szellőmmel. Nem fél a vitás kérdésekben sem a nyílt állásfoglalástól, amelyet kö- vetkezotosen a bolsovizmns igazságaira épít fel. Ez a könyv is bizonyítja, hogy J. M. Szverdlov, Lenin és Sztálin nagy tanítóink közé tartozik és méltán foglal helyet bolsevik eszményeink é-s példaképeink között. «Kalinin vendégségben Micsurinnál.» A. Szolagub festménye. Tizenöt esztendeje, hogy Micsurin, a nagy szovjet biológus meghall. Élete nagy művét egész ludósnemzedék teszi teljessé. Utódai közül legismertebb I.iszelikó. aki a micsurini elvek gyakorlati átültetésében nagyon elöl balad. A szovjet tudomány Micsurinnal is megmutatta, hogy minden vonatkozásban sokkal fejlettebb, mint az ireuor'-i'ist-t országok egyéni haszon szolgálatában álló tudománya. A stjtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarok Népét általában azt eredményezi, hogy a tudomány munkásai jól fölhasználják további kutatásaikban a termelés tapasztalatait, a gyári dolgozók pedig napi munkájukban alkalmazzák a tudomány dolgozóinak felismeréseit. A tudomány munkásainak segítsége iránt megnyilvánuló érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, minthogy a beszámolón részvevő szlahánovislák ölvén olyan kérdést intézlek a tudóshoz, amelyek a fémek gyors megmunkálására vonatkoztak. De nemcsak ilyen előadások* kai, hanem rendszeres szemináriumokkal is segíti a kullúrhái a gyár dolgozóit termelő munkájukban. Legutóbb például a műszaki ellenőrző osztály dolgozói, a technológusok és á konstruktőrök részére rendeztek szemináriumot, amelyen a megmunkált felületek tisztaságára vonatkozó új ipari szabvány gyakorlati alkalmazását ismertették. A kultúrház műszaki tanácsának kezdeményezésére a munkatermelékenység terén nagyszerű eredményeket elérő mesterek védnökséget vállalnak az ipariskolai tanulók mellett. Ezzel a kezdeményezéssel a fiatalok szakmai,^ képzésének fejlesztését nagymértékben elősegítik. A Szovjetunióban a kuli úrházak és kultúrollhonok igen sok területen járulnak hozzá a termelés fokozásához, igen sok területen nyújtanak segítségei az üzemek dolgozóinak, hogy termelő munka jukaj luiprql-najira jobban végezhessék s ezzel Mokozzák a sztálini ötéves terv nagyszerű eredményeit. Megyei kultúr krón i ka A gvulai MNDSz kulUirgárdaja nagy sikerrel adta elő az Erkel színházban a »Násza Zseloziiovat u című szovjet színmüvet. Az MNDSz kulturgárdája rövideen a járás községeiben is előadja a kiváló háromfel vonásos színmüvet. A szarvasi MXDSz kulturfjár- dója kultúrműsort adott a »Petőfi« tszcs cs '•plőmunhúsainak a gép mellett. A csoport tervbevette, hogy a jövőben más cséplőgépekhez is kimegy kaltunniisci t adni, hogy lelkes t"> műsorukkal uj lendület’ t adjanak " cséplési mun- kák e'végzésében dolgozó parasztságunknak. * A füzesgyarmati úttörőcsapat énekkara a közelmúltban a rádióban szerepelt. Az útiköltséget a szülői munkaközösség adta össze. A kis pajtások a rádiuszé leplén után megtekintették a főváros nevezetességeit s ellátogatlak az úttörő köztársaságba is. * Képkiállitást rendezeti a: MSzTi endrődi csapóit ja, amelyen a Szovjetunió mezőgazdasági és kulturális fejlődéséi mutatták be a köz- # ség dolgozóinak. A kiállítást igen sok: dolgozó nézte meg.
