Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1952–1954
1952. július
r- ' 18 " tet olyan elfajulása, ami sokakat szembefordítana az állani iskola- ' rendszerrel. Ezt a kérdést a bányai egyházkerület elnökségének az anyagi vonatkozások tekintetében józanul, a közadakozasszerű iskolafenntartás politikai következményeinek tekintetében őszintén kellett mérlegelnie s ezért történt az, hogy az iskolák fenntartásának kérdései a bányai evangélikus egyházkerület elnöksége az"állam felé^is felvetette s ugyanakkor a bányai egyházkerület 1952»junius 19-én tartott közgyűlésén /előtte iskolabizottságában és presbitériumában/ feltárta és felhivta a figyelmet a kérdés ^egyházi erőkből való megoldhat atlanságá nak tényére«A bányai egyházkerület közgyűlése az is~^ kólák fenntartásának ezt az anyagi kérdését a Déli Evangélikus Egyház kerület alakuló közgyűléséhez utalta» Ad 2«/ Azon tárgyalások folyamán, melyeket az iskolák fenntartásának anyagi lehetetlenülése következtében folytatott az állammal a bányai evangélikus egyházkerület elnöksége, természetszerűen adódott annak -a kérdésnek mérlegelése^is, hogy milyen jelentőséget tulajdonit egyházunk az egyházi iskolának, az egyházi iskolák létjogosultságát miben látja s^mérlegelni kellett azt, hogy az iskolafenntartás ezen elvi és egyházi^szenpontjai, valamint iskoláinknak ezen szempontok szerinti megfelelősége indokolja-e a szükséges fenti anyagi áldozat meghozatalát akkor, amikor egyházunk a lényegéhez tartozó legalapvetőbb'egyházi munkák anyagi fedezetét köteles elsősorban biztosítani. Mérlegeltük azt, megvan-e iskoláinknak^az a különleges küldetéstudata s tanítási rendszerének az egyház által előirt olyan tartalma, amely az iskolák fenntartását az'egyetemleges nemzeti^közoktatási rendszerben szigetként indokolná* E kérdés vizsgálatánál különösen négy szempont szerepelt« a«,/^Iskoláink a tanári karok hazafias, államhü és egyhazhü, valamint az állam és egyház közötti egyezmények megfelelő munkássága révén nem egy, a nemzeti, általános közoktatássál és iskola« rendszerrel szembenálló ős abból kirivó oktatási-nevelési munkát végeztek, hanem é^pen hivatástudatukból kifolyólag becsületesen beilleszkedtek az általanos nemzetközi közoktatási és iskolarendszerbe« b./ Iskoláink ilyen szellemű vezetése megfelelt a banyai egyházkerület és benne a.z iskola épületének és felszerelésének tulajdonosa: a pesti'egyházközség meggyőződésed egyházpolitikájának» c„/ Ez az oktatási és nevelési irányzat megfelelt az evangélikus szülők és az evangélikus tanulók érdekelnek is, ha figyelembevesszük -*és figyelembe vettük - gvermekeink továbbtanulásának szempontjait» d»/ Az egyházi iskolák "sajátos" szellemének kialakítása konzelevenciáiban nem egyszerűen a vallásos nevelés szempontjai nak figyelembevételét jelentené és jelentette volna, hanem egy olyan oktatási-nevelési irányzat felvételét, melv egyben szembefordulást jelentene és jelentett volna az egyetemleges magyar nevelési és iskolarendszerrel» Az egyház elmaradott rétegeiben megvolt a kísértés egy ilyen iranyzat kialakítására, de ezeket a törekvéseket a bányai egyházkerület minden esetben öntudatosan és hitből kifolyólag törte 1 l e* Hitvallasszerüen megjegyzem, hogy nemcsak ez a két megmaradt iskolánk és annak tanarai, de az egyházi iskolák államosítása előtt a felszabadulas utan rögtön egyházi iskoláink döntő többsége s igy egyházi ^nevelőink döntő többsége elfogadta a felszabadulás utáni Magyarország ^azon iskolapolitikáját, mely a magyar nemzet demokratikus átnevelését tűzte célul s ezt 1948 óta, a szocializmus épitésére történt íordulat éve ota még^világosabban vállaltuk és vállaljuk c Éppen nemzetünk ^ demokratikus atnevelése volt az a szempont, aminek elvi figyelemb evet elevei tudott egyházunk 1948-as zsinatán hozzájárulni az egvhazi iskolák allamositasahoz, megértve azt, hogy ez a szempont egy • seges nemzeti nevelést követelő Ennek távolabbi konzekvenciája volt Kétségtelenül mar 1948-ban az, hogy a megmaradt egyházi iskolák is
