Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1948–1950

1949. október

- 23 azt, hogy az emberek bolondnak mondjanak, amiért derékba hagyom törni az orvosi karrieremet, hátat forditok a világhírnek és a magam talentumával hétről-hétre bibliaórára járjak, amelyen 6-7 embernek magyarázom az írást, a tudományos munkával való foglalkozás és a szaklapokba irás helyett falusi öreg asszonyok közé menjek és nékik hirdessem az Isten igéjét. Hogy el tudjam viselni a családom megdöbbenését, ismerőseim óvását és figyelmeztetését és az orvosi karrierem, előrehaladásom feláldozásával is csak Jézus Krisztus tanitványa legyek. Én hiszem, hogy az evangélikus egyház lelkészeinek többsége megvívta önmagával ezt a harcot. Azért álltam ide, mert hiszem, hogy többségben vannak egyházunkban a bárányok. Végig jártam az országot, sok emberrel szót értettem, kezet szoritottam és boldog vagyok, hogy Istennek a láthatatlan egyháza itt van az én anyaszentegyházamban, de láttam sok hitetlenséget is és nagyon fáj, hogy szeretetet hirdető emberek tudnak intrikálni is egyiaással és sok, akiket Jézus bárányként akar küldeni, farkasabb a farkasnál. Meg kell döbbennem azon, hogy milyen borzasztó tapasztalásra tesz szett az ember, amikor belenéz az egyház életébe és meglátja, hogy mennyi a hiúság,önzés, karriervadászat, amely a maga céljainak az érdekében keresztülgázol mindenen. Az egyház nem részvénytársaság, világi vállalft, ahonnan ki lehet ebrudalni az oda nem való, vagy meg nem felelő embert, nekünk el kell türnünk egymásnak a hibáit és Isten irgalmasságát kell példaképül vennünk, aki felhozza napját mind a jókra, mind a hamisakra és esőt ád mind az igazaknak, mind a gonoszaknak. Én tudom, hogy ha valaki megpróbálta ezeket a gyarló szavakat előitélet nélkül hallgatni, annak azt kell mondania: igaza van. De tudom azt is, hogy vannak a körünkben olyanok is, akik gyűlölnek engem és rám fognak minden hazugságot. De én itt se mondhatok mást, mént hogy annál jobban szeretem őket. Nekem nincsen ellenségem, mindenkit szeretnék magamhoz ölelni. Akik haragusznak reám, fogadják el tőlem, hogy én annál jobban szeretem őket. Ha igy tudnak végighallgatni megértő szivvel, csak azt mondhatják a szavaimra, hogy ilyennek kell lenni az evangélikus egyház papjának, világi vezetőjének és minden tagjának. Meg kell tagadnia önmagát, felvenni a keresztet és