Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1946

1946. szeptember

17is, de minden közbenjárásunk eredménytelen maradt, A fájdalmas az, hogy sokan kerültek elhurcol tatásra és kitelepítésre» akik éppen akkor szervezték meg a magyar hazához valé hűséges ragaszkodásnak a mozgalmát» aaiko- ez számukra csak hátrányt jelenthetett és amikor másutt igen sokan meghunyászkodtak az idők vihara előtt. Ehhez hasonló tüneteket kell feljegyezni öyoaa, Iklaü és Harta esetében is. A másik mozzanat, mely evangélikus e^yh zuak híveinek számát apasztja: a magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény tefülotére tartozik. Egyetemes magyarságunk szemszögéből tekintve is gondok tömegét tartalmazza. Hiszen az egyezmény egyoldalúságával alkalmas arra, hogy minden hátránya hazánkra háruljon. Itt a szlovák kitelepülök önkéntes jelentkezéssel kerülnek áttelepítésre, amott a felvidé ki magyőrség tagjai közül annak kell elhagynia otthonát, akit Cseh-szlováki a kormányzata kiutasít. EgyMsuakat ezenfelül még a legnagyobb kellemetlenségeknek is kitette ez az egyeaméaykötés • szlovák részről a propagandabizotteásüök szinte .orlátlaa jogai voltak. Már ezt is szorongó sziwel nézte az ember. Fájdalom, szlovák részről az ottani egyházi körök aktiv bekapcsolódást is vállaltak. Különböző felekezetek papjai is elhelyezkedtek & propagandabizottságban, tevékenységük megkezdése előtt felkerestek azzal a kívánsággal, utasítsam az érdekelt egyházközségek lelkészeit, hogy- templomaikat bocsássák rendelkezésükre, hogy azokban istentiszteleteket tarthassanak. A kérelmet elutasítottam. Elutasítottam ak.or is, amikor a szlovákiai püspöki kar keresett meg ilyen irányban. Kifejezésre juttattam ugyanis azt a meggyőződésemet, hogy magyar és szlovák egyházaink között a kapcsolatokat nem ebből az alkalomból kellett volna felvennünk, hanem szót kellett volna váltamnak arról a kérdésről, miért teszik át onnan magyar lelkészeinket és híveinket kihallgatás nélkül, eljárás nélkül és vagyonuk áthúzásának lehetősége nélkül? Bizonyos fájdalo jaal kell ae

0állapítanom, hogy kerületünk lelkészei közül néhányan kifejezett kérésem ellenére is átengedték szószéküket a propagandabizott-