Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1946

1946. szeptember

12» sük boldogabbá szegény Magyarorsz ágot. A magunk részéről szeretném közgyűlésünk alkalmából Is felkínálni az összehangzatos e^yüttaránk Hkodásra való készségünket Krisztus egyházának minden felekezete felé. Az egyház feladatteljesítésére! szólva« beszélnem kell Iskoláinkról is. Egyhazunk minden időben Istentől parancsolt feladatának tekintette o taté és nevelő munkáját. Mindannyian tudjuk« hogy a közelmúltban mennyire a támadások középpontjába kerülték a felekezeti iskolái;. Olyannyira« hogy létük és megmaradásuk felett aggódtunk« Ha maga a kormányzat ismételten ki is jelentette« hogy az egyház iskoláihoz hozzányúlni nem szándékozik« mégis pártok és azok szószólói: a napilapok olyan heves ostromot indítottak ellenük« hogy a közvélemény már erősen bizonytalankodott« Iskoláink megtartásáért mindenképpen sikraszálltunk. A jövőben is meg kell tennünk fennmaradásuk érdekében mindent. Büszkeségeink ezek az iskolák. Mert éppen azt a személyválogatás nélküli oktató és nevelő munkát végeztek« amiért jövőnk érdekében ma mindenkinek küzdenie kell« Eagaszkodunk iskoláinkhoz. Meggyőződé méri a mérföldeket és futó pillanatok gyüszüjével az idő végtelen folyamát az« aki csak a ma feltételeiből kiindulva gondolja azt» hogy a felekezeti iskolák elmellőzhetők és megszüntethetok. A történelem mellettük bizonyít« Mikor egész nemzetünk az elncmzetlenités ostroma alatt állott» magyaréágunk lelke ezekben a felekezeti iskolákban merített életerőt s amikor határvonalakon tul élő magyar kisebbségünk sorsát összeszorult sziwel figyeltük» az egyház igehirdető munkája mellett ezek a felekezeti iskolák adtak csak reménysugárt. Megdönthetetlenül áll a régi megállapítás: *A történelem az élet tanítómestere"« A történelem pedig a aagyjur felekezeti iskola megbecsülésére tarát. A felekezeti iskolák elleni támadás indokolása a közelmúltban rendszerint az volt» hogy taasreméiyzctük fi-