Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1943

1943. október

X. Sz. vallásos lapokat, folyóiratokat járatott tagjai számára. A vallástanár irányításával az V. oszt. növendékei vasárnapi iskolát tartottak a gyakorlóiskolában. A tanárok a magyar dolgozatok útján is bekapcsolódtak a vallásos nevelésbe (pl. Az én várakozásom — előkészület a Megváltó fogadására, Ki volt nekünk, magyaroknak, és kij«e volt a szarvasi evangélikusoknak Tessedik Sámuel?). Aszódon az internátus reggeli és esti közös-áhitata s a csendes napok táplálták az istentiszteletek mellett a vallásosságot a növendékek lelkében. Október 31-én, ádventben és böjtben a gimnáziummal közösen rendezett vallásos ünnepet az intézet. Áz Ifj. Luther-Szövetség munkája a hetenkint közösen és osztályonkint is tartott bibliaórákból, az ádventi és böjti csendes napokból, a karácsonyi szeretetünnepből s egyhetes böjti evangélizációból állott. A külmisszió javára ez évben is gyűjtöttek. Az Ifjú Éveket szívesen olvasták (és járatták) a növendékek. Á Tahiban rendezett nyári konferencián az iskola több tanulója volt jelen. b.) Hazafias nevelés. Mindkét intézetünk arra törekszik, hogy lelkes, hivatásukat mélyen átérző magyar nőket neveljen a tanulókból. Szarvason a reggeli és az esti áhítaton imába foglalják a harctéren küzdő honvédeirlket s gyűjtést rendeztek a hadbavonultak családjai számára. Az október 6. és március 15-i ünnepet az Önépzőkör rendezte. Á III. és az V. o. a Vöröskereszt javára előadást rendezett. Az intézetben folyó nemzetnevelés hatása alatt az V. o. növendékei egy hadbavonult beteg családjának mindennap vittek tejet s egy szegény özvegy kertjét fölásták; a III. és V. o. tanulói cipővel, harisnyával láttak el egy szegény gyakorlóiskolai gyermeket. Aszódon is értékesítették napjaink eseményeinek nevelő hatását: a harctérre induló honvédek búcsúztatásán s a visszatérők fogadtatásán jelen voltak az intézet növendékei. Október 6-át és március 15-ét, kegyelettel megünnepelték, februárban Zrínyi Ilona, áprilisban Mátyás király emlékének áldoztak az önképzőkör tagjai, uttolsó ülésükön pedig Tessedik Sámuel érdemeit méltatták. • A hazafias nevelés szolgálatában állott a magyar dolgozatok jelentékeny része (pl. Szarvas: Milyen nevelő hatást éreztem Petőfi költészetének olvasásakor? Aszód: Szent István-napi áldozat; Hősök kint hősök bent; Á szeretet frontja). c.) A szépérzék, az izlés fejlesztésére nagy gondot fordított mindkét intézet tanári testülete s erre főként az ének- és a zeneoktatás keretében s a kézimunka óráin nyilt alkalom. E célt kívánták elérni az osztálytermek díszítésével is; Szarvason kedves verseny folyt „a legszebb osztály" címért, Aszódon a II. o. első dolgozata erre hívta föl a növendékek figyelmét („Díszítsük az osztályt!") d.) A természet szeretetére nemcsak az órákon, a séták, kirándulások keretében nevelték a tanulókat; ezt a célt szolgálta az osztályokat díszítő növények, virágok, gondozása, virágok ültetése, ápolása az iskola épületek előtt s a téli madárvédelem Szarvason. Aszódon már az intézet szép környezetének nevelő hatása volt; a tanárok bevonták a növendékeket a kertgondozásba, a madárvédelembe s az iskola megünnepelte" a Madarak és Fák Napját. e) A testnevelési tanári állás megszervezése és betöltése következtében szakszerűbbé és alaposabbá vált Szarvason a testnevelés. Látogatásomkor tapasztaltam s az Évkönyvben közölt beszámolóból kitűnik, hogy a testnevelés helyes irányban haladt s eredményes volt a leendő tanítónők szempont-