Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1943

1943. október

lemondott. Kéri, hogy a lemondás elfogadása mellett Süle Lászlónak eddigi eredményes működéséért a közgyűlés mondjon köszönetet. Javasolja továbbá, hogy vitéz Tepliczky János bizassék meg az építészeti ügyek ellenőrzésével is. Jelenti végül, hogy az utolsó évek ár és belvizei a birtokon lévő épületeket erősen megrongálták és ezeknek rendbehozatala és javítása részben elvégeztetett, részben folyamatban van. A kerületi közgyűlés a jelentést köszönettel és helyesléssel tudomásul veszi s a felügyelő javaslatait határozati erőre emeli. 13. Olvastatott a népiskolai tanfelügyelő alábbi jelentése: Főtisztelendő és Nagyméltóságú Egyházkerületi Közgyűlés! Megpróbáltatásokban gazdag évről szól ez a jelentés. Testvére az előbbinek. mégpedig ikertestvére. S csupán annyiban van valami külömbség a kettő között, hogy az 1942/43 tanév még több könnyet csalt ki szemeinkből, mint az előbbi s még több gondterhelt barázdát szántott homlokunkra. Ilyen szörnyű világrengésben még a mázsák is hallgatnak, a beszélő ajak: elnémul s az erős hit is megrendül, ha lelkiszemeinkkel állandóan nem csüggünk életünk Urán s nem szorítjuk meg naponként felénk nyújtott kezét. Ő aiz egyetlen, akire támaszkodhatunk, akiben van a mi erőnk s aki az elmúlt tanévben is segítségünkre sietett. Csak ennek a segítségnek tulajdonítható, hogy tanévünk eredményekben gazdag volt s méltóképen csatlakozik azokhoz aiz, évekhez, amelyekről az elismerés és a hála hangján szóltunk. A háború nyomai csak abban mutatkoztak, hogy a tanévben több volt a pausa, mint máskor, t i. 1942. év. dec. 21-től 1943. év január hó 24-ig általános szén szünet volt az iskolákban. Ezenkívül Cinkotán katonai besizállásolás, Domonyban pedig kanyaró miatt volt még egy-egy havi szünet. Az eredmény kialakítására azonban ennek semmi hatása nem volt. Egyházkerületünk kiváló tanítói-kara nem végez napszám munkát, hanem elhivatásának s hivatásérzetének magaslatán állva, mindent elkövet még a rendkívüli időkben is, hogy a gyermekek lelkét megnyissa s bittel, egyház s haza iránti szeretettel, a jövő küzdelmeihez szükséges fegyverekkel felvértezze. Méltó a munkájuk azokhoz a kartársakhoz, akik a, harcmezőkön életük veszélyeztetésével védik az ottbont s az itthoni munkát. Az egyházmegyék tanügyi előadóinak jelentése a legtöbb esetben az elismerés, a hála hangján emlékezik meg a tanítók munkájáról. Egy-két esettől eltekintve, alig van kívánni való. Ott ahol az eredmény nem érte el a kellő színvonalat, az illetékes faktorok gondoskodtak arról, hogy a jövőben ez a zavaró körülmény megszűnjön. Tanügyi esperesek jelentései alapján megállapítom, hogy a tanév minden iskolában istentisztelettel kezdődött s azzal végződött. Az évközi egyházi és hazafias ünnepélyek megtarttattak. Igen sok helyen gyermekistentiszteleteket vezettek be, de voltak egyházak, ahol a hideg beállta előtt a rendes istentiszteleken vettek részt a gyermekek. Sajnálattal kell itt jelentenem, hogy a bácsi egyházmegyéből, azt lehet mondani, semmiféle jelentést nem kaptam, mert azt, amit az alesperes egy félíven elmond, ahol elsorolja,, hogy ki végzett hitoktatást, jelentésnek elfogadni nem lehet. Pedig éppen erre az egyházmegyére, illetve tanügyi munkára lettünk volna kíváncsiak, amelyről több mint két évtizede semmit sem tudunk. Ismételt felhívásomra sem kaptam bővebb jelentést s így a 29 £ S\ KI*. ttSZfß, ^JktriSSriKAI KÖwv , „