Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1943

1943. október

lünk történő rendelkezések azután olyan kínos helyzeteket teremtenek, mint amilyen a bácskai németnyelvű evangélikusok mai állapota, amely sem az állami, sem az egyházi törvényeknek nem felel meg. Pedig az ilyen lehetetlen helyzeteket el is lehetne kerülni, ha az arra illetékes állami hatóság a maga állásfoglalása előtt az arra illetékes egyházi hatósággal előre tanácskoznék. Ujabban ismét egy másik kifogásolható gyakorlat kezd az államhatalomnál lábrakapni. Egyházi torvényünk kimondja, hogy az egyetemes egyházat a hatóságokkal és más közületekkel szemben az egyetemes felügyelő képviseli. Ez a rendelkezés azonban sem a központosítást nem kívánta életbeléptetni, sem a kerületek autonóm életét nem kívánta korlátozni. Minden kerületnek vannak sajátos életnyilvánulásai és szükségletei, amelyek megkívánják, hogy az, állami hatóságok velük közvetlenül érintkezzenek. Kiváltképpen áll ez a tisztán a kerületre tartozó kérdések elintézésére nézve. A régi bevált gyakorlat megtartását tehát annál inkább kell kérnünk, mert ez felel meg a törvénynek és mert ez gyorsítja meg az ügyek elintézését is. Kívánatosnak tartom, hogy kerületünk közgyűlése ezt a kérdést a többi kerülettel egyértelműen tegye szóvá és igyekezzék nyugvópontra juttatni. Távol van tőlem annak még a feltevése is, liogy az állami tényezők szándékosan kívánják mellőzni egyházunk jogait és törvényeit. Meg vagyok arról győződve, hogy minden intézkedésük jóhiszemű. De akaratlanul is kialakulhat olyan gyakorlat, amely sem nem helyes, sem nem kielégítő, sem nem megnyugtató. Ezért kell idejében felhívni az illetékesek figyelmét a kezdődő helytelen gyakorlatra. Hiszen a legéberebb figyelem mellett is megtörténhetik, hogy az egyház érdeke és a kormány politikája között ellentét merül fel. De kellő megértéssel és jóakarattal ezt is orvosolni lehet. Ilyen eset az orosházi gimázium ügye, amelyben az egyház érdeke a felekezeti, az állam kultúrpolitikája, pedig az állami gimnázium létesítését kívánja. Ez az ügy még nincs nyugvóponon és a későbbiek folyamán közgyűlésünk is foglalkozni fog vele. Tisztelt Közgyűlés! Kerületünkben az elmúlt évben az egyházi közigazgatás általában rendben folyt. Ha a kisebb zökkenőkről mégis említést teszek, ez csak azér van, hogy ismételtén felhívjam a lelkészi és esperesi hivatalokat a gyorsabb és pontosabb munkára. Mert sajnálatos, hogy e tekintetben mulasztásokat kéli tapasztalnom. Nyomatékosan kérek mindenkit, hogy hivatali kötelességét lelkiismeretesen teljesítse, mert az egyház még külsőségek tekintetében sem nélkülözheti a jó rendet. Jelentem, liogy a gazdasági helyzet változása miatt az egyházi alkalmazottak fizetésének többszöri rendezése vált szükségessé. Általában azt a rendet követtük a fizetések emelésében, amelyet az állam a saját alkalmazottaival szemben megállapított. Nem azért, mintha ez ránk nézve kötelező lenne, hanem azért, mert a fizetésemelések mértékét az illetékes állami szervek a gazdasági helyzet mérlegelése alapján dolgozták ki s így célszerű volt nekünk is elfogadni ezt a mértéket. Egyházi szervezetünk természetéből fölyik, hogy fizetésemelést elrendelni majdnem lehetetlen. Ezért minden alkalommal csak felhívás és nyomatékos kérelem formájában fordultam az egyházközségeidhez, hogy a javadallmas tisztviselőknek biztosítsák a megélhetést ezekben a nehéz időkben. Az állam a maga részéről a kongruát, korpótlékot és csa-