Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942
1938. szeptember
61 mészét szeretetére is nevelték a tanulókat. A kedélyképzést szolgálták az iskolai előadások, -mikulás-esték, farsangkör. A gondos nevelésnek tulajdonitható, hogy a tanulók példásan viselkedtek: Aszódon 100%, Szarvasoni 95% volt a példás magaviseletűek arányszáma. 2. Mindkét intézetben a tanítás gyakorlati irányú volt. Aszódon arra törekedtek, hogy a növendékek tudása átfogó, a lényeget kikristályosító s a gyakorlati életben értékesíthető legyen. A IV. o. tanulók örömmel és szorgalmasan dolgoztak konyhakertjükben és a háztartásban, különösen a főzésben gyakorolták magukat. — A szarvasi intézet tanítása arra irányult, hogy a növendékeket a tanitónői pályára kellően előkészítse; gondja volt a kántorkápzésre is. Ügyeltek a növendékek .gyakorlati kiképzésére: a IV. és V. évfolyam növendékei minden, nap felváltva hospitálták a gyakorló iskolában, hetenként egyszer két IV. éves .növendék fél-fél órában tanított; az V. évesek heti 3 órában 6 félórás tanítást tartottak s a 1 II. félévben a. folytatólagos tanítást is gyakorolták. A IV. évesek tanítása felölelte az elemi iskola I—II. oszt. anyaigát, az V. éveseké a hatosztályos elemi iskola összes tárgyait. A IV. és V. o. növendékek az énektanításból -mintatanitás bemutatásán voltak jelen. Pedagógiai kiránduláson, is voltak 2 ev. iskolában. A tanítást mindkét iskola tanulmányi kirándulásokkal támogatta. Aszód a hatvani cukorgyárat s a helybeli ipartelepeket látogatta meg, azonkívül a növendékek egyes órákon a mezőre, szántóföldre is kirándultak s az iskola változatos és gazdag növényzetű kertjében bővítették növénytani ismereteiket. Szarvason a városi kertészetet, a községi faiskolát s a helybeli középfokú gazdasági intézet gazdaságát látogatták meg a növendékek és a helyszínén tanulmányozták a vászonszövést, a fazekas mesterséget. A Kőrös partján növény gyűjtő kiránduláson is voltak. A módszeres értekezleteken a tanárok behatóan beszélték meg a nevelés és tanítás kérdéseit. 3. A könyvtárak és szertárak fejlesztése kismértékű. A tanári könyvtárakra 183.22 P-t (Aszód 52.42, Szarvas 130.80 P), az ifjúsági könyvtárakra 17 P-t (Aszód), a szertárakra 109.70 P-t (Aszód 27.80, Szarvas 81.90 P), a gyakorló iskola berendezésére (Szarvas) 30.50 P-t, egyébre (Szzarvas) 26.60 P-t, összesen 367.15 P-t fordítottak 4. A tanítás eredménye mind a két intézetben igen jó: jeles Aszódon 22.6%, Szarvasom 14.5%; jó Aszódon 39.3%, Szarvason. 47%; elégséges Aszódon 38.1%, Szarvason 61.5%; elégtelen osztályzatot egy tanuló sem kapott. 5. Hivatalos látogatás többször volt mind a két intézetben. /V. A tanulók. 1. Beiratkozott Aszódon 84 nyilvános, 9 magántanuló, összesen 93; Szarvason 127 nyilvános, a két intézetben összesen 211 ny. és 9 magántanuló. — Vizsgálatot tett Aszódon 78 ny. és 6 mt., Szarvason 117 tauló, a két intézetben összesen 201 ny. és. 6 magántanuló. Az előző évhez képest Aszódon 19 ny. tanulóval kevesebb, 4 magántanulóval több, Szarvason 6 tanulóval kevesebb iratkozott be. 2. Vallás szerint a niegosztályozott tanulók így oszlottak meg: Evang. Ref. R. kat. Bapt. Izrael. Össz. Aszódon 28 t. 33.3% 14 t. 16.7% 34 t. 40.5% 2 t. 4% 6 t. 7.1% 84 Szarvason 74 t. 63.2% 18 t. 15.4% 25 t . 21.4 % H7 Összesen 102 t. 50.7% 32 t. 15.9% 59 t. 29.4% 2 t. 1.0% 6 t.3.0% 201 3. Anyanyelv szerint Aszódon magyar 98.8%, német 1.2%, Szarvason magyar 100%. 4. A szülök foglalkozása szerint Aszódon a legmagasabb arányszámban vannak az iparosok (25%), aztán az értelmiségiek (20.2%), a nyugdíjas altisztek (14.3%), a gazdasággal foglalkozó (13.1%), a közlekedési pályán levők (8.6%), a kereskedők (4.8%). - Szarvason az értelmiségiek (39.3%), a gazdiasággal foglalkozók (12%), az iparosok. (12%), a kereskedők (11.1%), a nyugdíjas tisztviselők (7.8%), a közlekedési pályán levők (5.1%). 5. A szülök közül az iskola székhelyért- lakott 28.6 (Aszód), 33.3% (Szarvas); a
