Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1941. október

75 csendes napokat tartottak s megindultak a reggeli csoportos csendes órák is. Az intézet növendékei karácsonyfa-ünnepükön 12 szegény elemi isk. tanulót ruhával, cipővel, játékszerrel és szeretetcsomagokkal ajándékoztak meg. Mindkét helyen élénken működött a Luther-Szövetség s kivált aszódi tagjai éltek mély, bensőséges életet; az aszódi Petőfi-gimnáziummal együtt 3 vallásos estet rendezett. A szarvasi intézet Luther-Szövetségében a bibliakör mellett vasárnapi iskola is működött; tagjai egyházi lapokat járattak s olvastak. A vallásos nevelést az internátusok nevelő munkája is támogatta. b) A hazafias nevelés körébe bevonták intézeteink nemzetünk mai életének sorsdöntő eseményeit (Erdély, Bácska visszafoglalása), a nemzeti ünnepeket (okt. 6., márc. 15.). Az aszódi iskola önképzőkörének tagjai novemberben a kuruc-korral foglalkoztak, márciusban nemzeti nagyjainkat keltették életre dolgozataikban, szavalataikbn (Széchenyi, Kossuth, Teleki, Blanka). Az iskolában a tanulók beszédének magyarosságára nagy gondot fordítottak, az egyes osztályok nyelvőrei irtották a magyartalanságokat társaik beszédében. Szarvason a növendékek Miklós napján m6soros estét rendzetek s bekapcsolódtak a hősök kultuszába. c) A természet szeretetére is nevelték a tanulókat. Aszódon kis ünnep keretében emlékeztek meg a madarak és a fák hasznáról s az ünnep után kisétáltak a közeli dombra; játékkal, énekléssel, növénygyüjtéssel töltötték el a kedves tavaszi napot. Szarvason a cserkészcsapat rendbehozta a fészekodúkat, madáretetőket s a hideg beálltával a cserkészek gondoskodtak a madarak élelméről. d) Az ének és a zene nevelő hatását is értékesítették intézeteink. Aszódon énekkar működött s az éneken kívül zongorát is tanítottak. Szarvason — tekintettel a növendékek jövendő életpályájára — különös gonddal mívelték a zenét és az éneket; itt is jól szervezett énekkar gazdagította az iskolai ünnepek, műsoros előadások műsorát. e) Az osztályfőnöki órák keretében sokszor nyílt alkalom a növendékek érzelmi és akarati világának nemesítésére, gazdagítására (Aszód). /) Intézeteink nevelő hatásának tulajdoníthatjuk, hogy a tanulók magaviselete ellen nem merült fel komolyabb panasz. A fegyelmezés szempontjából is sokat jelentett, hogy a növendékek nagyrésze internátusaink családias nevelésének körében élt. Aszódon a növendékek 33.9%>-a volt jeles, 58.8%-a jó, 7.3%-a elégséges; Szarvason jeles 84.9°/

0, jó 12.7%, elégséges 2.5%. 2. Tanítás, a) A tanítás menetét Aszódon nem zavarta meg külső vagy belső gátló körülmény, Szarvason azonban két tanárnak hosszabb betegsége nehéz feladat elé állította az igen magas óraszámban (heti 23 óra) dolgozó tanári kart s ezért április 1-től 3 óraadó tanár alkalmazása vált szükségessé. b) A tanítás és a nevelés módszeres kérdéseit a testületek megbeszélték értekezleteiken s az igazgatók ügyeltek arra, hogy a tanmenetek-kitűzte anyagban ne legyen elmaradás. — c) Mindakét intézetben megfigyeltem a tanítást s örömmel láttam, hogy kellő előkészületen alapul, az óravezetés helyes voltára, a tanulóknak a tanítás munkájába való bevonására gondot fordítanak a tanárok. Tanítás közben értékesítik a szertárak anyagát, alkalmazzák a szemléltetést, a kísérletet. A szertári hiányokra fölhívtam az igazgatók figyelmét (beszélőgép, film). — d) Az intézetek céljaiknak megfelelően szemük előtt tartják a tanítás gyakorlatiasságát. Szarvason a természettudományi oktatás gyakorlativá-tételéről 3 előadással kapcsolatban is foglalkoztak az értekezleteken. A növendékek gyakorlati kiképzése az intézettel kapcsolatos gyakorlóiskolában történik. Itt az előkészítést és a bírálatokat az iskola tanítója vezeti kitűnő pedagógiai készültséggel és rátermettséggel. A IV. és V. o. növendékek mindennap fölváltva látogattak a gyakorlóban s hetenkint egyszer két-két IV. o. tanuló egy-egy félórában tanított, az V. évesek 3 órában fél-fél óráig. Kántorképzés is volt a IV. és V. osztályban (heti 1—1 óra) s az orgonálást a reggeli és esti könyörgéseken fölváltva gyakorol-