Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1941. október

66 való kapcsolódása, a népszellemnek népi költői és zenei termékek útján való terjesztése a magyar összetartás, sorsközösség gondolatának tett szolgálatot. A leventeoktatás tanáraink kezében még szorosabban bekapcsolódott a nemzetnevelő munkába s erősítette növendékeink katonás szellemét. Cserkészcsapataink is résztvesznek e munkában, főként ama szolgálataikkal, amelyeket a légoltalom érdekében végeznek. d) Az ének és a zene nevelő hatását gimnáziumaink a nevelésben érvényesíteni. igyekeztek, elsősorban az ének- és zenekarok útján. Jó példával jár elől a két bpesti gimnázium: a bennük folyó zenei élet, magasszínvonalú hangversenyeik évek óta a vezető szerepet biztosítják számukra. A leánygimn. kötelező rendkívüli tárgyként a zenetörténetet is tanítja. e) A természet szeretetére a természetrajzi órák mellett a biológiai gyakorlatok, az akváriumok gondozása, a kirándulások s a madarak és fák napjának tanulságai nevelik a tanulókat. A természet iránt való érdeklődést alkalmas módon fokozzák az ifjúság lelkében a füvészkertek. A szaktanárok figyelmébe ajánlom a budapesti fiúgimn. évkönyvének a botanikus kertről szóló rövid beszámolóját (42. oldal). /) Testnevelésben a testnevelési órákon kívül a leventeórákon, az ifjúsági sportkörökben s a cserkészcsapatokban részesültek gimnáziumaink növendékei. E munkában a testnevelési tanárok mellett a tanári testületek több tagja is közreműködött (Aszód, Békéscsaba, Orosháza, Szarvas). Rendkívül fontos az iskola szempontjából, hogy a leventeoktatás nagyrészt tanáraink kezébe került. A leventeoktatás a tanulók fegyelmezettségére, katonás magatartására jó hatással van s a honvédelem nagy kérdései iránt való érdeklődést fokozza. g) Gimnáziumaink a kegyeletet és a hálát is igyekeznek kifejleszteni növendékeik lelkében. A jóltevők ünnepe, a volt tanárok sírjainak megkoszorúzása, az öregdiákok találkozói, egyesületei e nemes érzelmeket táplálják nemcsak a volt diákokban, hanem a ma növendékeiben is. Ugyancsak e cél szolgálatában áll a VIII. o. tanulók ballagása, mely immár megható, kedves hagyománnyá vált gimnáziumainkban. i) A tanulók magaviselete, fegyelmezettsége ellen nern volt súlyosabb kifogás; általában jól viselkedtek s ritkán kellett szigorúbb fegyelmi eljárásban részesíteni közülük valakit. A nyilvános tanulók magaviselete az évvégi osztályozás tükrében: jeles 58.8, jó 39.4, elégséges 1.7°/o. — Gimnáziumaink a jelesek arányszámai szerint így következnek: budapesti leánygimn., 65.7, bp. fiúgimn. 65.3, orosházi g. 60.3, békéscsabai g. 54.4, szarvasi g. 54, aszódi g. 42.6°/»; a három utolsó az egyházkerületi átlag alá esik. — A külső fegyelmezésbe a VIII. 0., néhol a VII. és VIII. o. növendékeit is belevonták. A vidékről bajáró tanulók felügyeletéről mindenütt gondoskodtak. Az órákra bejáró leánymagántanulók viselkedése ellen nem merült föl panasz. Az iskola épületében való tartózkodásuk alatt állandóan komoly női felügyeletben részesültek. 2. Tanítás, a) Gimnáziumaink közül az aszódi és a békéscsabai a VII. és VIII. osztályban még a reálgimnáziumi tanterv szerint tanított. b) Az iskolai év folyamán a tanítás zavartalanul folyt a bpesti leánygimn., az aszódi és a szarvasi gimnáziumban. Békéscsabán az isk. év elején és április közepén (ekkor 10 napig az állami leánygimn.-ban tanítottak a délutáni .órákban) az épületnek katonai célokra való igénybevétele s a tanárok egy részének behívása megzavarta a nyugodt munkát; a bpesti fiúgimn.-ban a behívott tanárokat óraadókkal helyettesítették; Orosházán sok zökkenő volt: szeptember elején 6 tanár teljesített katonai szolgálatot, évközben két tanár távozott állami intézetbe való kinevezése következtében, egy tanár pedig hosszabb ideig mulasztott súlyos betegsége miatt. A bajokon mindenütt idejében igyekeztek segíteni. c) A tanítás anyagát és módját megbeszélték a módszeres értekezleteken