Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942
1938. szeptember
30 A kerületi közgyűlés a számadást jóváhagya, a pénztáros és az ellenőr részére a felmentvényt a szokásos fenntartással megadja. 18. A pénzügyi bizottság bemutatja az egyházkerület 1938. évi költségvetését és a június 17-iki bizottsági ülés jegyzökönyvét. A közgyűlés a költségvetést (1. a 2. számú függeléket) a bizottsági javaslatnak megfelelően megállapítja s a pénzügyi bizottság jegyzőkönyvében foglaltakat s így a katlhedratikumnak lélek szerint 10 fillérrel történt visszaállítását elrendeli és ennek végrehajtására az espereseket utasítja. 19. A népiskolai tanfelügyelő jelentése és az intéző bizottság javaslatai alapján: 1. A közgyűlés a gondviselő Isteni iránt érzett mély hálával veszi tudomásul, hogy az 1937/38-iki tanév népiskoláinkban és nem evangélikus iskolai vallástanításunkban csaknem teljesen zavartalan volt és tanítói karunk, valamint vallástanító egyházi munkásaink odaadó, az akadályokat fáradhatatlanul leküzdő buzgósága szép eredményű munkára tekinthet vissza. Az adatok, amelyek tanügyünk kereteit, a végzett munka nagyságát, a hozott áldozatokat és az elért eredményeket mutatják, a következők: A teljes tanévből Erdőkürtön kanyarójárvány vett el 4 hetet, Budapesten és környékén az állami és községi iskolai vallástantanítástól az eucharisztikus ünnepségek a tanév végén egy-két hetet s elszórtan több egyházközségben néhány napot, egy-egy rövid kifolyású járványos betegség. A csanád-csongrádi egyházmegyéből jelenti a tanügyi esperes, hogy személyi változások miatt 5 egyházközségben a rendszeres munka csak decemberben indulhatott meg. Egyházi népiskoláinkban 237 tanító (205 rendes, 14 segéd és 18 helyettes, köztük 45 nő) 13.029 elemiiskolai és 1835 továbbképzős gyermeket oktatott, kik közül 6838 fiú, 6917 leány, összesen 13.755 volt evangélikus vallású, másvallású pedig 1109 (elemi iskolai 821, továbbképzős 288). Az iskolai könyvtárak közül az ifjúságiak kötetszáma 6972, a kölcsönkönyvtáraké 5435, a tanítóiaké 7286. Az elemiiskolai mulasztások száma 178.837 félnap, a továbbképzősöké 10.937. Egy elemi iskolai tanulóra esik 13.7 félnap, egy továbbképzösre 5.9. Egyházi iskoláink összkiadása volt 756.961 P, melyből egyházaink viseltek 404.729 pengőt. Az iskolák külső állapotát illetőleg a jelentések szerint 16 tanterem, 13 tanítói lakás nem megfelelő, sok helyen van kifogás a mellékhelyiségek ellen. Néhány iskola nincs ellátva nemzeti címerrel, nemzeti zászlóval, törvényes felírással (5). Bútorzatban 24 iskolában van hiány, a felszerelés tanszerek, szemléltető képek tekintetében 42 iskolában hiányos, 16 iskolának rossz az ivóvize. Az irattár, leltár, szertár 6 helyen nincsenek rendben. A tanév folyamán 1 tanítói lakás épült. A nem evangélikus iskolákban ev. vallásiamban 315 oktató (137 lelkészi, 178 tanítói képesítésű) összesen 28.456 gyermeket oktatott, kik közül 14.343 volt elemi iskolai, 6122 továbbképzős, alsóbbfokú gazdasági iskolás 431, iparos- és kereskedőtanonc 2602, polgári iskolai tanuló 2962, tanító(nö)képzős 116, középiskolás 1880. A vallástanítás díjazására az egyházközségek 13.728 pengőt fordítottak a budapesti egyházmegyén kívül. Az állampénztár a vallástan,i oktatás honorálására 33.974 pengőt nyújtott, egyéb forrásokból áldoztak e célra 2668 pengőt. Nem ev. egyházi iskolai vallástanításhoz a hitoktatói dijakon kivül egyéb célra egyházközségeink még 610 pengőt áldoztak. A tanítási eredmény mind az egyházi, iskolákban, mind a hitoktatásnál általában elismerésreméltó. Sok helyen kiváló és jeles, a tanerőknek mintegy a negyedrészénél megfelelő, két helyen gyenge. Az ellenőrzés, iskolalátogatás általában éber és rendszeres volt. A pestmegyei felső egyházmegye tartott egy vallástanítási szemináriumot, a csanád-csongrádi egyházmegye pedig vallástanitási tanfolyamot, a budapesti egyházmegye sürgeti a szülők látogatását és a szülői értekezleteket, a békési egyházmegye felhívja a gyülekezetek