Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1941. október

14 kedéseit. Kegyeletes szavakkal emlékezik meg gróf Csáky István külügyminiszter és gróf Teleki Pál miniszterelnök haláláról. Mindkettőnek nagyrésze volt a trianoni romok egyrészének eltakarításában. Beszéde végén a távozó esperestől búcsút vesz, az új esperest bizalommal köszönti. Rohály Mihály esperesi székfoglaló beszéde az Isten Igéjén alapuló bizonyságtevés és elkötelezés a vállalt munkára. A Krisztus egyházának ma is vannak ellenségei. Ezek ma még nem támadják nyíltan az egyházat, de készen állva lesik az alkalmat, amikor ellene törhetnek. Ezért kell nekünk is készen lennünk s Isten Igéjén, mint megdönthetetlen alapon állva munkálnunk egyházunk javát. Ennek a munkának egyik sokszor kis jelentőségűnek mondott része az egyházi szervezet építése és erősítése. A magyar evangélikus egyház már szomorúan tapasztalhatta a múltban, hogy milyen nagy veszteséget okoz a szervezetlenség. Az esperesség, mint az egyházközségek közössége a nagy egyházi szervezetnek egyik alapvető része. Amikor az esperesség kormányzását átveszi, ígéri, hogy az összes egyházközségekkel hamarosan közvetlen kapcsolatot teremt, felkeres minden gyülekezetet, mert a helyszínen akarja megismerni gondjukat-bajukat, küzdelmüket és örömüket. Segíteni és dorgálni fog, hogy a Krisztus egyházának ügye előbbre haladjon. Minden munkájában csak az egyház érdeke fogja vezetni. Esperesi jelentésében utal arra, hogy mivel az esperesség vezetését csak a közgyűléssel egyidejűleg vette át, jelentése nern lehet teljes. Az átmeneti időben az egyházmegye ügyeit, mint helyettes esperes, Bárdy Ernő alesperes intézte. Ezért neki köszönetet mond, az egyházmegye pedig tisztelete és hálája jeléül őt tiszteletbeli esperessé választotta. Jelenti, hogy az egyházmegyében az istentiszteletek látogatása kielégítő. Az úrvacsorázók száma a múlthoz képest emelkedett, de a lélekszámhoz viszonyítva még mindig kevés. A születések száma csökkent, a házasságkötések száma emelkedett. A lelkészek a hívek látogatását egyre komolyabb feladatnak tekintik. Sajnálatos jelenség, hogy a hívek már elszoktak a látogatásoktól, mert ezek hosszú ideig nem voltak gyakorlatban. A hívek lelki és szociális gondozásában már több helyen jó segítséget nyújtanak a diakonisszák. Az ifjúság egyházi nevelésében különösen a fiatalabb lelkészek munkálkodnak készségesen és szép eredménnyel. Az egyházmegye igen nagy összeget fordít az iskolafenntartásra. Kívánatos, hogy az evangélikus iskola megérje ezt az áldozatot. Aki a mi iskolánkból kikerül, annak másnál többet kell tudnia s jobb evangélikusnak kell lennie. Az egyházközségek. anyagi helyzete az általános viszonyok miatt nehéz, de eladósodott egyházközség nincs. Az egyházi egyesületek inkább a városokban működnek. Gyulán és Békéscsabán szép munkát végez a nőegylet. Faluhelyen a KIE evangélikus ágának munkája fokozódik. Körzeti konferenciák voltak Gerendáson és Békéscsabán. A békési egyházmegye közgyűlése augusztus 14-én volt Tótkomlóson. Lányi Márton dr. egyházmegyei felügyelő megnyitóbeszédében röviden érintvén a háború kérdését, korunk eszmeáramlatairól szól. Ezek az eszmeáramlatok szinte forradalmi igénnyel és erővel zúdulnak végig társadalmunkon, a réginél jobb világ építését tűzve ki végső célul. Az egyházat is próbára teszik, mert a bontakozó új rendben az egyház csak akkor állhat meg, ha örök alapján: az evangéliumon áll és munkálkodik. Ennek következtében az egyház vezetőinek és egész közösségének számot kell vetnie azzal a kérdéssel, vájjon a kötelességteljesítés terén nem mutatkoznak-e olyan mulasztások, amelyek súlyosan terhelik és vádolják egyrészt azokat, akik egyházi tisztet töltenek be, más-